Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

1961. november 30, csfit&rtSfc 8. oldal Gabonafutrinka pusztítja a zsenge őszi yetéseket Gondos el’enőrzéssel, vegyszeres védekezéssel akadályozzuk meg a kártételt Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása A hosszú őszi szárazság miatt későn kelt. s még mindig zsen­ge őszi vetéseikben az ország­nak csaknem valamennyi vidé­kén megjelent a gabonafutrin­ka vagy más néven csócsároló lárvája. Az Országos Növény- védelmi Szolgálat felhívja a ter­melők figyelmét, hogy fokozott gonddal ellenőrizzék gabonave­téseiket, s ha futrinka-fertőzést észlelnek» azonnal kezdjék meg a védekezést. Különösen azo­kon a táblákon terjed a futrin­ka, ahol a megelőzd évben is gabona termett Ha ideiében meg nem gátolják a fertőzés ter­jedését, egész táblák is kipusz­tulhatnak. Legjobban bevált védekezési módszer: a keletke­ző foltokat és azok egyméteres sugarú körzetét HCH porozó­szenei kell beszórni. A gabo­natábla általános porozására csak akkor van szükség, ha a lárvák már mindenütt megtalál­hatók. Hasonlóan fontos és sürgős növényvédelmi feladat a do- hányperonoszpóra jövő évi fer­tőzésének megakadályozása. A szántóföldön visszamaradt do­hánylevél-, szár-maradványckat hengerezés után tárcsával, distillerrel vagy kéziszerszám­mal fel kell darabolni, s elő­hántoló eke alkalmazásával mé­lyen aláforgatni, hogy a föld felszínén levél és szárrész sehol ne maradjon. A dohányszárat tüzelésié és egyéb célra fel­használni nem szabad, a trá­gyába keverni sem ajánlatos. Az ősszel egyes vidékeken rendkívüli módon élszaporodott mezei pockok szervezett irtását a helyi tanácsok irányításával folytassák a termelők, hogy a pocok jövő évi kártételét idejé­ben megaikadályozzák. A vezetők munkáját segítik Műszaki fejlesztési K6r alakúit Baján A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz november elején tartotta tisztújító közgyűlését. Az új vezetőség elsőrendű feladatának tartja az üzem műszaki fejlesz­tését, az üzemszervezési és gyártástechnológiai feladatok megoldását, a szövetkezet belső tartalékainak feltárását és a magasabb szintű szakmai to­vábbképzést. E feladarok jő el­végzését komoly aktívahálózat segíti. A nemrégen alakult mű­szaki fejlesztési körben 43 szö­vetkezeti tag vállalt önkéntes munkát. Mint értesültünk, a műszaki intézkedési tervben fog­laltak végrehajtása mellett, rendszeresen hallgatnak majd szakmai előadásokat, negyed évenként pedig társas tanul­mányút keretében nagyobb ipa­ri üzemekbe látogatnak. ■-Äff A. J. Központi takarmánykészlet az átteleltetéshez és a sertéshizlaláshoz Mint tegnapi számunkban hí­rül adtuk, kedden délután rendkívüli ülést tartott a me­gyei takarmánygazdálkodása bi­zottság, amelyen részt vettek az Állatforgalmi és a Terményfor­galmi Vállalat vezetőd, valamint a járási és városi tanácsok el­nökhelyettesei. A bizottság — a takarmány- gazdálkodásról kiadott rendél- kezés értelmében — felmérte a megye termelőszövetkezeteinek takarmánykészletét, s ennék so­rán szigorú takarékosságra hív­ta fel a közös gazdaságék fi­gyelmét. A rendelkezés szerint egyébként az arra ráutalt ter­melőszövetkezetek a járási, il­letve városi tanácsok javaslata alapján — indokolt esetben — takarmány-megsegítésben része­sülhetnek a központi készletből. E segítségnek kettős célja van: egyrészt lehetővé teszi a szö­vetkezeti gazdaságok állatállo­mányainak átteleitetését, más­részt módot nyújt az első félévi OOOOOOOOOOOOOi Q-antyveőszá hy'lilt KetsUtfnílett Üj színfolttal gazdagodik Kecskemét. Itt nyílik nz ország­ban legelőször úgynevezett *gra- mopresszó", az Arany János ut­cai Melódia hanglemezboltban. A hanglemezvásárlók a lemezek meghallgatása közben egy-egy jó presszókávéval frissíthetik fel magukat, vagy fordítva. Előfor­dulhat, hogy valaki kávét inni megy az üzletbe és eközben tá­mad kedve hanglemezvásárlás­ra. A Bács-Kiskun megyed Ven­déglátóipar! Vállalat és az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat mindent elkövet annák érdeké­ben, hogy az új létesítmény tet­szést arasson a vevőközönség körében. Az üzlet dolgozói szí­vesen fogadják azt is. aki hanglemezt vásárol, és azt is, aki kévét. cukrászsüteményt vagy hűsítő italt kíváii fogyasz­tani! Pártbizottsági ülések Megyénkben a járási és városi pártbizottságok kibővített üléseken tárgyalják meg az időszerű politikai és gazdasági kér­déseket, értékelik a hároméves terv végrehajtását, s megvitatják az ötéves tervvel kapcsolatos feladatokat. Üléseikre meghívják a nagyobb tsz-efc elnökeit, párttitkárait, legjobb szakembereit, tanácselnököket, vállalatvezetőket, a gazdasági és kulturális élet vezetőit November 29-én, szerdán az MSZMP bajai városi bizottsága tartott ülést amelyen Túri István elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartott beszámolót A beszámolója feletti vitában felszó­lalt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. Ugyancsak szerdán tartotta ülését a kiskőrösi járási párt- bizottság, ahol Ágoston András elvtárs, az MSZMP járási bizott­ságának titkára ismertette a politikai és gazdasági helyzetet, valamint a feladatokat Beszámolója feletti vitában igen sokan szólaltak fel. Az ülésen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője. Egyhetes tanácskozás Zsámbékon A megyei, járási és városi ta­nácsok mezőgazdasági osztály- vezetői, valamint elnökhelyette­sei egy hétig tartó tanácskozá­son vesznek részt Zsámbékon. Ennek során részletesen meg­tárgyalják a nagyüzemi mező­gazdaság terén megoldandó problémákat, ugyanakkor ki­cserélik ezzel kapcsolatos ta­pasztalataikat. Többek között foglalkoznak a takarmány- és a gabona-ellátás kérdéseivel, va­lamint az állattartással. Azon­kívül szóba kerül a termelő­szövetkezetek megszilárdításá­nak, s a tervezési tapasztalatok­nak problémája is. Egy cél érdekében Párttaggyűlés a megyei kórházban Legfőbb egészségügyi Inté­zetünknél, a kecskeméti megyei kórháznál is megtartották a ve­zetőségválasztó párttaggyűlést. A virágokkal díszített asztalok mellett nemcsak a kórház kom­munistái foglaltak helyet, ha­nem pártonkívüliek is. Élénk figyelem tükröződött az arcokon, amikor dr. Dekov Iván párttitkár az alapszerve­zet munkáját értékelte. A pár­tonkívüliek szeme sűrűn össze­villant a kommunistákéval, hi­szen sok feladatot beszélteik meg velük időközben is a párttagok, amelyeket azután együttes erő­vel valósítottak meg. A siker — a közös munka gyümölcse — most még szorosabbá kovácsol­ja kapcsolataikat. — Nagyot fejlődött az egész­ségügy az elmúlt két év alatt, s ezzel kórházunk is igyekezett lépést tartani — mondta töb­bek között Dekov elvtárs. — Mégis, mint pártunk Politikai sertéshizialásl terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Ezzel kapcsolatban a Járási takarmánygazdálkodás! munka- bizottságok felmérték a helyze­tet és megtették javaslataikat. Eszerint az első félévben — az éves kereten belül — 18 ezer darab sertéssel többet tudnak meghizlalni a tervezettnél a központilag biztosított takar­mány felhasználásával. Az ülésen minden járási ve­zetővel megtárgyalták az el­osztás módját, amely szerint a szövetkezeti gazdaságok akkor kapják meg a sertéshizlaláshoz a takarmánytöbbletet, ha a szerződéseket megkötötték. A központi takarmány nagyrészt kölcsönképpen kerül elosztásra, táptakarmány formájában. A szükséges mennyiséget az átte­leltetéshez a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a ser­téshizlaláshoz pedig a megyei Allatforgalmi Vállalat utalja ki. *AAA*AA* * * * « »an*<*i*»WVVWlAAft. Bizottsága megállapította, az egészségügy fejlődése elmaradt a lakosság igényeinek növekedé­se mögött Éppen ezért a máso­dik ötéves tervben kormányunk az egészségügy fejlesztésére je­lentős összegeket fordít. A jó betegellátás azonban nemcsak ezen múlik, hanem azon is, hogy az egészségügyi dolgozók milyen szakmai tu­dással és az emberek iránti sze­retettel végzik munkájukat. El­sősorban nekünk, kommunisták­nak feladatunk, hogy jó példát mutatva az egészségügy minden dolgozója előtt minő jobban értékesítsük a gyógyítás érdeké­ben az állam által rendelkezé­sünkre bocsátott lehetőségeket... A beszámoló feletti vitában a pártonkívüliek közül is sokan felszólaltak és mondták el véle­ményüket, hozzátehetjük: seg<- tő szándékkal. Szinte valameny- nyien hangoztatták azt, milyen öröm és megtiszteltetés szá­ll munikásasszonyok, ** lányok a Kis­kunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgo­zói, akik a szocialista brigád címért küzde­nek, egy nap szétszé­ledtek a szélrózsa min­den irányába. Dudás Istvánná, a brigád ve­zetője, Sörös Pál, Nagy István és Molnár László nyugdíjasakhoz kopog­tatott be. Lázár Benő­né Horti Ilonkát láto­gatta meg. Sörös Jó- zsefné Zseni Lajos bá­csi ajtaján kért betoo- csájtásit Banári József- né Szekeres Józsefné és Bábity Mariska né­nivel váltogatta a szót. Kovács Lajosné Hartai Imre bácsival cserél­gette gondolatait az üzem és saját életéről, no meg a világ folyá­sáról. Nem sokkal a látoga­tások után ismét ösz- saeült a brigád. Mih­.JlltinkáihttUSznncbk Ilyen asszonyok ők denfci elmondta, mit végzett A meghitt be­szélgetés során állan­dó refrénként ismétlő­dött: „Ügy fogadtak bennünket nyugdíjas barátaink, mint saját gyerekeiket” — ára­doztak az asszoyak. Nagy örömei mondták egymásnak, hogy nyug­díjas barátaik, tanító­mestereik mindegyike elégedett életével. Egy­szer csak a brigád va­lamelyik tagja így szólt: Vendégeljük meg őket. i Az ötlet nagyon meg­tetszett az igazgatónak, Farkas Lászlónak, az üzemi pártszervezet tit­kárának és az üzemi bizottság titkárának. És pár nap múlva az üzemlátogatás után a piros szekfűvel feldí­szített asztalok mellett ült huszonhárom mun­kában megfáradt nyug­díjas. Pohár csendült és Dudás Mihályné szeretettől sugárzó sza­vai könnyeket csaltak a nyugdíjas asszonyok szeméből. A férfiak pe­dig meghatódat tan ül­tek, s egy darabig alig tudtak szólni a sok fi­gyelmesség és a hirte­len rájuk zúdult sze­retet láttán. Nyerges Péter bácsi és Bábity Mariska néni, akik egyedül élnek, megille- tődve ölelték át a bri­gád tagjait. Csillogtak a szemek a boldogságtól, miköz­ben folyt a társalgás. Varga Józsi bácsi azt mondta Dudásnénak: Sohasem felejtjük el gondoskodástokat. Gyu- gel Zoltánnétól azt kérdezték: Hogyan ju­tott eszetekbe, hogy el­jöjjetek hozzánk? ő azt válaszolta: — Mi is leszünk egyszer öre­gek, s nekünk is jól­esik majd, ha az utá­nunk következők nem feledkeznek el rólunk. — Jaj, Bözsikém, úgy vártalak, hogy eljössz hozzám és mesélsz az üzemről. Mióta eljöt­tem, azóta sokat fejlő­dött a mi gyárunk... — mondta Mariska néni. S még hosszú ideig folyt a vidám, meghitt beszélgetés a fehér asz­talok mellett a nyug­díjasok és a brigád tagjai között. Hát ilyen asszonyok­ból áll ez a brigád. Venesz Károly mukra, hogy részt vehetnek a taggyűlésen. Elmondták, hogy az itt hallottakból most már vilá­gosabban látják a szocialista egészségügyi célkitűzéseinek lé­nyegét és jelentőségét, s ez a jövőben nagymértékben segíti munkájuk zökkenőmentesebb el­végzését. Dr. Benedict János belgyó­gyász-főorvos elmondta: — Népünk egészségügye iránt érzett felelősségünk arra köte­lez bennünket, hogy az orvosi betegellátás színvonalát állan­dóan emeljük. Ezért javaslóim hogy a taggyűlés vegye be a pártszervezet további munká­jára vonatkozó határozatok közé a tudományos munka behatóbb segítését. I\éhányan a fiatal orvosok szakmai és politikai továbbkép­zéséről mondták el véleményü­ket. Hangsúlyozták, hogy az if­jú orvosok nemsokára kikerül­nek a körzetekbe, ezért a párt- szervezet foglalkozzon velük többet, mert csak Így alakulhat ki bennük a szocialista orvos­etikai felfogás. Nagyban hozzájárult a tag­gyűlés sikeréhez az ia, hogy meghívták a rokon pártszerve­zetek képviselőit. A kecskeméti honvédkórház pártszervezetének küldötte ezt úgy értékelte, hogy a két kórház a jövőben még gyümölcsözőbben fog együttmű­ködni, ami hasznos lesz a megye egészségügyének további fejlő­désére. Dr. Zonda László, a kecskeméti rendelőintézet párt- szervezetének képviselője el­mondta. hogy jelenleg már több mint félmillió ember egészség­ügyi ellátásáról kell gondoskod­tok. Ez csak akkor íehet sike­res, ha a megyei kórház és a rendelőintézet még szorosabb együttműködést épít ki egymás­sal. összefoglalva a megyei kór­ház pártszervezetének vezető­ségválasztó taggyűlésén szerzett tapasztalatokat, megállapíthat­juk: új vonásokkal gazdagodott itt is a pártmunka. Hasznos volt a rokon pártszervezetek meghí­vása. Ezt a jövőben is rendsze­resíthetnék, s nemcsak itt, de másutt is. Ugyanakkor a pár­tonkívüliek részvétele a taggyű­lésen megmutatta, hogy a tö­megek széles rétege) egyetérte­nek pártunk politikájával. Nagy Ottó Hol a hiba? Október vége óta szinte na­ponta baj van Bugacon a ke­nyérrel. Vagy sós, vagy sótlan, máskor keletien, a kés össze­húzza a belét. A tanács már kérte a vállalat vezetőségét, vizsgálják felül a bugaci üzem munkáját, mert nyilvánvalóan hanyagságról vagy felelőtlenség­ről van szó. Baj van a kötelező tisztasággal is az üzemben, te­hát ideje volna rendet terem­teni. Reméljük, hogy az intéz­kedés nem késik már sokáig, mert a lakosság azt türelmetle­nül várja. Dóra Sándorné levelező 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom