Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-29 / 281. szám
4. oldal 1961. november 29. szerda A vőfély versek gyűjtője Kővágó Antal Negy- venszálláson született Dunántúlon, Bicskén lakik, nyugalmazott vasutas. Minden évben hazalátogat, de a minap azért érkezett Kalocsára, mert olvasta újságban, hogy a Hazafias Népfront járási elnöksége megindította a honismereti munkát, s elhozta bemutatni gyűjteményét, amelyért már díjat kapott a Néprajzi Múzeumtól. — Kisiskolás koromban, 1910-ben kezdtem összeírni a vőfélyverseket és a lakodalmi szokásokat. — Mutatja füzetét, amelyen már- már elmosódott az évszám: 1910. — Az volt a célom — folytatja Kővágó Anti bácsi — hogy az elmúlástól megmentsem a Kalocsavidék érdekes és szép lakodalmi szokásait Ma is keresik, kérik tőlem a verseket. Ki lehetne adni egy ilyen vőfélykönyvet, a régi szokásokat is fel lehetne eleveníteni. Nem mondom, hogy változatlanul, de ezekből a hagyományokból kiindulva, s megfelelően frissítve, csiszolva. A gyűjtemény mintegy 120 gépelt oldal. Benne egy- egy versnek minden változata, amelyet sikerült összegyűjtenie. és — ami legnagyobb értéke a gyűjteménynek — a népi lakodalmi rend teljes, részletes leírása. A gyűjtemény végén 200 találós kérdés van — ezek közül adtak fel hármat a lányt kikérő vőfélynek, s ha meg tudott rá felelni, akkor aditák ki a menyasszonyt. Ezzel kapcsolatban elmesélt egy érdekes esetet — Még itt laktam Kalocsán, s Bátyára mentem, ahol lakodalom volt Útközben egy lóháton nyargaló vőféllyel találkoztam. Megállítottam. A fiú bajban volt, nem tudott egy kérdésre megfelelni és ezért nem adták a menyasszonyt. Állt a lakodalom, s azéirt indult Kalocsára a papokhoz, hogy fejtsék meg a kérdést. Valószínűleg megkaphatta a vőfély a megfejtést, mert a lakodalmat végül is nagy vígassággal megülték. r. s. A nagyravágyó asszony Színes olasz—francia film »A Ran court Foszforbánya r. t elnöke, Georges Rancourt és felesége Dominique Rancourt, egy vadászat alkalmával ismeretlen módon baleset áldozatai let- tek...« Ennek a balesetnek a részleteit ismerjük meg a Francois Ponthier regényéből készült filmben. Polinézia színes, buja világában játszódik a dráma első része. A film később a dúsgazdag Rancourt család párizsi kastélyába vezet bennünket. Dominique, a nagyravágyó asszony, hosszú üzleti megbeszéléseken hódítja meg a család fejét, és nem veszi észre, hogy férje, akit eddig csábító varázsával tetszése szerint irányított, beleszeret rég nem látott unokahúgába, Clarie-be. A hatalomért, a vagyon megszerzéséért törtető asszony későn értesül arról, hogy férje már mást szeret, már nem tudja Georges-ot visz- szahódítani. És Dominique szövetkezik egy öreg bennszülöttel, aki végzetes vadászatra indul Georges-zsal. A lelkiismeretiJrdalástól gyötört asszony hiába fut férje után, már nem képes a szerencsétlenséget megakadályozni. És mielőtt a súlyosan megsérült Georges meghal, előzőleg halálra sebesíti a nagyravágyó asszonyt is. Elhagyatott síron Ügy érzem feltétlenül szükséges figyelmeztetni az illetékeseket* hogy megyénk nagy szülöttje, forradalmár költőnk Petőfi Sándor családjának sírja a budapesti kerepes! temetőben igen szomorú képet mutat. Még a nyár folyamán jártunk Pesten. Felkerestük ezt a szép temetőt. Kötelességünknek éreztük* hogy községünk halhatatlan szülöttjének családi sírját is feldíszítsük pár szál virággal. A nagy költö szülei, felesége és fia sírja azonban lesújtó látványt nyújtott. Elhanyagolt, gondozatlan az egész környezete. Pedig lám, mennyi iskola és úttörő csapat viseli szép fővárosunkban is Petőfi nevét. Talán megérdemelnék a nagy költő szülei, akik ilyen fiút adtak a hazának, hogy sírjukat gondos kezek néha rendbehozzák. Én fizikai dolgozó vagyok, nem tudok szép mondatokat formáink Nem tudom kellőképpen méltatni mit jelent népünk számára Petőfi. Azt azonban határozottan tudom és érzem, családja sírjának gondozat- lansága súlyos kötelességmulasztás. j Bornemissza Benőné 'Jőang.atUfny.katattt, Kecskeméti zenei hetek Bálái festők müveinek vándorkiállítása A z évadnyitó hangverseny mindig bizonyos főikig ünnepi jellegű: művészek és közönség többé-kevésbé kipihent idegzettel, megújult erővel találkoznak ismét a hangverseny- teremben és mindannyian egyforma lelkesedéssel fogadják a muzsikát, és optimizmussal várják a sikerült produkció felemelő élményeit A Kecskeméti Katona József Színházban rendezett megnyitó hangverseny — amit gyors egymásutánban két kamarazene-est követett — mind külsőségeiben, mind eszmei tartalmában a felfelé ívelő fejlődés klasszikus ábrázolása. A Debreceni MÁV Szimfonikusok Róna Frigyes vezényletével és Mauthner Anna közreműködésével sikert arattak. Mindnyájan örültünk a muzsikának. Az est első száma, Sugár Rezső: Divertómentója ékes reprezentánsa a mai magyar szimfonikus zenének. Róna Frigyes nem a szélsőséges hangulatok kifejezésére törekedett, hanem az egész mű mondanivalójának finoman arlísztitous összefoglalására. A zeneszerző virtuozitása az előadóikat gyakran csábítja túl nagy gesztusokra. Ezúttal a hangverseny karnagya és együttese mértéktartó egyszerűséggel szólaltatta meg nemcsak a Divertimentót, de az est zárószámát, Mendelssohn: Olasz szimfóniáját. Róna a mű valamennyi szépségét zavartalanul érvényre juttatta. M authner Anna, az est szólistája nemcsak szimpatikus, decerns jelenség, de hangszerének nagyszerű művésze. Stamdtz brácsakoncertjét ritkán tűzik műsorra, amit éléggé hiá- nyodunk, ment a finom, zenei ínyenceknek való muzsikálást szívesen hallgatnánk gyakrabban. A városi művelődési teremben megtartott kamarazene-előadások elsősorban a tanuló ifjúság kulturális nevelésének célját szolgálják. Kecskeméten idén először kezdeményezett ifjúsági hangversenyeken mutatkozott be gazdag programmal a Budapesti Fúvósötös és a Szend- rey—Kocsis—Forgács-együttes. A Budapesti Fúvósötös Rameau, Stamitz, Haydn, Iber és Dávid Gyula műveinek előadásával nagy sikert aratott. Szendrey-Karper László (gitár), Kocsis Albert (hegedű): Forgács Éva (ének) műsorszámai szóló- és . kamarazene-számokból tevődtek. Szendrey-Karper szólói, valamint Kocsis Albert játéka stílusban és technikailag kiforrott produkció volt és indokolttá teszi azt az elismerést, amiben művészeinket hazánkban és külföldön részesítik. Forgács Éva gitárkísérettel előadott énekszámaiban (Gluck—Caccini: Három virágének) szépen érvényesült kulturált, telt orgánuma és muzikális előadása. A műsor befejező számaként Bartók: Magyar népdalokat és Paganini: Á dur szonátáját hallottuk eredeti hegedű-gitár szólamokra írt feldolgozásban. A Paganini szonáta — amely mint kompozíció a szalonzenénél nem igéyesebb — kimondottan bravúrszám. Pártos Erzsébet A BAJAI Szakmaközi Bizottság követésre méltó kezdeményezést indított el. A bajai festők képeiből vándorkiállítást rendeznek és a képanyagot üzemről üzemre viszik. A Szakmaközi Bizottság művelődési otthonában a kiállítást már meg is nyitották. Ezen Éber Sándor festőművész, tanítóképző intézeti tanár tartott előadást az összegyűlt hallgatóságnak. A hallgatók nagy része fizikai munkás volt, akik ezáltal is közelebb kerültek a művészet világához. A művelődési otthon után a vándorkiállítást a Ruhaüzem szakszervezeti bizottsága is megrendezte és munkás— művész találkozóval kötötte egybe. A KŐVETKEZŐ állomások a gyapjúszövetgyári művelődési otthon, majd a Villamosipari Gyár lesznek. A Szakmaközi Bizottság a gyűjteményt az ipari üzemek után még a télen a mezőgazdasági dolgozók körébe viszi. A KIÁLLÍTÁST ugyanakkor összekötötték a festők műtermeinek megtekintésével. A vándorkiállításon szereplő művészek közül Weintráger Adolfnak decemberben a József Attila Művelődési Házban önálló kiállítása is lesz. Hasznos kezdeményezés, hogy a vándor- kiállításon megtekintett képeket a dolgozók részletig is megvásárolhatják. Kincses Ferenc TERN AI ZOLTÁN: A MOTORKERÉKPÁR Az új összeállításban megjelent könyv rövid áttekintést ad a motorkerékpár fejlődésérőit fajtáiról és felépítéséről, összefoglalja a gépjárművezetői igazolvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókat, a motorkerékpár szerkezetének részletes leírását. Foglalkozik a helyes vezetéssel, az előforduló hibák megkeresésével és kijavításával. Külön részt szentel a motorkerékpár-tervezés új és várható irányzatainak. Ismerteti a motorkerékpár sportcélokra való felhasználásának, a teljesítménynövelésnek lehetőségeit, végül a legelterjedtebb típusokat és azok műszaki adatait foglalja össze. A 32 színes tábla és a sok száz ábra minden motoros számára értékes segítséget nyújt. Hettemtq írta: ÄB Jfa Horváth József J JtODRIGUEZ 49. — Nincs. Éppen most telepítik ki a bentlakókat, mert estére az egész szállodát átveszik a németek. Tiszti szállást rendeznek be itt. Látnád, micsoda viták folynak odabent Akiket kiköltöztetnek, fel vannak háborodva. — Jó, akkor gyerünk tovább. Talán a Royalban ... Géza egykedvűen olvasgatott De amikor a taxi elindult, zsebre gyűrte a lapot és a villamosmegállóhoz sétált. Felkapaszkodott egy villamosra, és azonnal elindult hazafelé. Hosszan töprengett Akármi célból érdekli Imre bácsit ez a dolog, a Hotel Wien- ben kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy megtáncoltassák a németeket Tízszer is aprólékosan végig gondolta elképzelését Otthon azonban hiába kereste Imre bácsit. Elment hazulról, tán félórával ezelőtt. Sőt azt hagyta meg, hogy aznap valószínűleg nem is tér haza. — De hát hol lehet ő, Anna? — faggatta bosszúsan Géza a lányt — Életbevágó és halaszthatatlan dolog! Anna arckifejezése töprengő- vé vált: — Pontosan semmit sem tudok, de úgy látszik, Imre bácsit megbeszélésre hívták. Az pedig nagyon elhúzódhat. Nyilván nem is jön ma haza. — Erre nem számítottam — dohogott Géza. — Igaz, ő azt mondta, hogy két-három napon át őgyelegjek a városban, és figyeljem meg a szállodákat... Anna közbevágott: — Ezt nekem nem kell tudnom, Géza! A tanár észbe kapott. Persze, itt mindenki csak annyit tud, amennyi rá tartozik. Már megint ez az átkozott óvatoskodás. Honnét vegye ő most elő Imre bácsit? Ebben a pillanatban döntött. A felső villa felé vette lépteit. Tudta, hogy a villa pincéjében, a kazánházban dolgozik harmadmagával Béla. A robbanóanyagból és a szerkezetekből pokolgépeket szerkesztenek. Ezt is onnét tudja, hogy Imre bácsi alkalmas hely után kutatott, ahol ezt a műveletet nyugodtan elvégezhetik, ő ajánlotta a kazánházat, ahol szerszámok is akadnak. A kazánház ajtaját zárva találta. Bezörgetett. Semmi válasz. Még erősebben dörömbölt a vasajtón. Már éppen fogytán volt a türelme, amikor belülről Béla hangját hallotta: <— Ki az? — Géza ... A vasajtó megnyílt. Géza bekukkantott. — Gyerünk le! — mondta. Béla ismét bezárta a vasajtót és mindketten lebandukoltak a lépcsőn. Ott Géza félrevonta Bélát egy szegletbe: — Hol tartotok? Béla megtörölte maszatos homlokát: — Három ajándékcsomag kész. Most vesződünk a negyedikkel. Géza egy pillanatig tűnődött, aztán bizalmas hangon majdnem suttogva, beszélni kezdett: — Béla, ide figyelj. Imre bácsi elment hazulról, fogalmam sincs, hol lehet. De úgy alakultak a dolgok, hogy nekem azonnal szükségem van egy ilyen .,. csomagra. Béla csodálkozó képet vágott: — Ilyesmiről nem volt szó — mondta tétován. A mackó termetű fiú Géza arcát fürkészte. Határtalanul szerette és becsülte Gézát. Már az első pillanatban rokonszenves volt neki ez a jó svádájú fiatalember. Imponált neki határozottsága, bátorsága. De különösen azóta rajongott érte, amióta a nyilas kopókat megtanította kesztyűbe dudálni. Meleg helyzet volt az, nem akárki vágta volna ki magát belőle. Béla tudta, hogy nemcsak a saját megmenekülését köszönheti Géza merész és ötletes fellépésének, hanem ő mentette meg akkor az egész csoportot. De ez a kérés zavarba hozta. Ilyesmivel nem szokás csak úgy váratlanul előállni. És főleg nem Imre bácsi tudtán kívül. Viszont az látszik Géza egész viselkedéséből, hogy egy váratlan helyzetben támadt szükségesség indítja erre a kérésre őt — Gyere, megbeszéljük a többiekkel. Géza agyán bosszús indulat suhant át A többiek, megint csak a többiek... Hát hogyan győzze meg ő a többieket, akik oly nehézkesek és körülményesek megannyian ...? De a kővetkező pillanatban belátta, hogy igazságtalan volt Ekkor már jól ismerte mindnyájukat, s egész életútjukat. Imre bácsi, akihez Géza igaz, baráti érzésekkel vonzódott szinte gyerekfejjel került be a mozgalomba. Már húszéves korában ifi titkár volt. Amikor ifjú koráról, s az idők harcairól elbeszélt egyetmást Gézának, a fiatalember megsejtette, hogy Imre bácsi akkoriban nyilván épp olyan heves es lobbanékony természetű volt, mint most ő maga. De szintúgy találékony is. Sombor-Schweinitzer politikai rendőrsége kétszer is őrizetbe vette, ám egyszer sem tudtak semmit rábizonyítani. Azért a gyárban úgy tartották számon, mint gyanús elemet. Viszont Imre bácsi kitűnő szakember volt, a legjobb marós. Főnökei — egy kicsit tán azért is, hogy ezzel a gesztussal megszelídítsék — művezetői beosztásba helyezték. Csakhogy Imre bácsit nem puhafából faragták. A műhely, amelyben ő dolgozott a mozgalom erődjévé épült ki. Maga köré gyűjtötta a legharcosabb és legtevékenyebb elvtársakat és azokat is ott istápolta. akik mozgalmi tevékenységük miatt különösen nehéz helyzetbe jutottak. Anna Is így került Imre bácsi közelébe. Anna édesapja régi illegális kommunista volt. Amikor lebukott, rettentő nyomorba került a család. Anna még akkor csak tizenöt éves volt, de a legidősebb gyerek a hat testvér közül. Imre bácsi jól ismerte Anna édesapját, s amikor tudomást szerzett arról, hogy mi történt vele, Annát bevitte a gyárba. Sok vitába, küzdelembe került, míg főnökei oe’kiegyeztek, hogy Anna ott dolgozhassák. (Folytatása következik.) i
