Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

4. oldal 1961. november 29. szerda A vőfély versek gyűjtője Kővágó Antal Negy- venszálláson szüle­tett Dunántúlon, Bicskén lakik, nyu­galmazott vasutas. Minden évben ha­zalátogat, de a mi­nap azért érkezett Kalocsára, mert ol­vasta újságban, hogy a Hazafias Népfront járási el­nöksége megindítot­ta a honismereti munkát, s elhozta bemutatni gyűjte­ményét, amelyért már díjat kapott a Néprajzi Múzeum­tól. — Kisiskolás ko­romban, 1910-ben kezdtem összeírni a vőfélyverseket és a lakodalmi szokáso­kat. — Mutatja fü­zetét, amelyen már- már elmosódott az évszám: 1910. — Az volt a célom — folytatja Kővágó Anti bácsi — hogy az elmúlástól meg­mentsem a Kalocsa­vidék érdekes és szép lakodalmi szo­kásait Ma is kere­sik, kérik tőlem a verseket. Ki lehetne adni egy ilyen vő­félykönyvet, a régi szokásokat is fel le­hetne eleveníteni. Nem mondom, hogy változatlanul, de ezekből a hagyomá­nyokból kiindulva, s megfelelően fris­sítve, csiszolva. A gyűjtemény mintegy 120 gépelt oldal. Benne egy- egy versnek minden változata, amelyet sikerült összegyűj­tenie. és — ami leg­nagyobb értéke a gyűjteménynek — a népi lakodalmi rend teljes, részletes le­írása. A gyűjte­mény végén 200 ta­lálós kérdés van — ezek közül adtak fel hármat a lányt ki­kérő vőfélynek, s ha meg tudott rá felelni, akkor aditák ki a menyasszonyt. Ezzel kapcsolatban elmesélt egy érde­kes esetet — Még itt laktam Kalocsán, s Bátyára mentem, ahol lako­dalom volt Útköz­ben egy lóháton nyargaló vőféllyel találkoztam. Megál­lítottam. A fiú baj­ban volt, nem tu­dott egy kérdésre megfelelni és ezért nem adták a meny­asszonyt. Állt a la­kodalom, s azéirt in­dult Kalocsára a papokhoz, hogy fejt­sék meg a kérdést. Valószínűleg meg­kaphatta a vőfély a megfejtést, mert a lakodalmat végül is nagy vígassággal megülték. r. s. A nagyravágyó asszony Színes olasz—francia film »A Ran court Foszforbánya r. t elnöke, Georges Rancourt és fe­lesége Dominique Rancourt, egy vadászat alkalmával ismeretlen módon baleset áldozatai let- tek...« Ennek a balesetnek a részle­teit ismerjük meg a Francois Ponthier regényéből készült filmben. Polinézia színes, buja világában játszódik a dráma első része. A film később a dúsgazdag Rancourt család párizsi kasté­lyába vezet bennünket. Domi­nique, a nagyravágyó asszony, hosszú üzleti megbeszéléseken hódítja meg a család fejét, és nem veszi észre, hogy férje, akit eddig csábító varázsával tetszése szerint irányított, bele­szeret rég nem látott unokahú­gába, Clarie-be. A hatalomért, a vagyon megszerzéséért törtető asszony későn értesül arról, hogy férje már mást szeret, már nem tudja Georges-ot visz- szahódítani. És Dominique szö­vetkezik egy öreg bennszülöttel, aki végzetes vadászatra indul Georges-zsal. A lelkiismeretiJr­dalástól gyötört asszony hiába fut férje után, már nem képes a szerencsétlenséget megakadá­lyozni. És mielőtt a súlyosan megsérült Georges meghal, elő­zőleg halálra sebesíti a nagyra­vágyó asszonyt is. Elhagyatott síron Ügy érzem feltétlenül szüksé­ges figyelmeztetni az illetékeseket* hogy megyénk nagy szülöttje, for­radalmár költőnk Petőfi Sándor családjának sírja a budapesti ke­repes! temetőben igen szomorú képet mutat. Még a nyár folyamán jártunk Pesten. Felkerestük ezt a szép te­metőt. Kötelességünknek éreztük* hogy községünk halhatatlan szü­löttjének családi sírját is feldí­szítsük pár szál virággal. A nagy költö szülei, felesége és fia sírja azonban lesújtó látványt nyúj­tott. Elhanyagolt, gondozatlan az egész környezete. Pedig lám, mennyi iskola és út­törő csapat viseli szép főváro­sunkban is Petőfi nevét. Talán megérdemelnék a nagy költő szü­lei, akik ilyen fiút adtak a hazá­nak, hogy sírjukat gondos kezek néha rendbehozzák. Én fizikai dolgozó vagyok, nem tudok szép mondatokat formáink Nem tudom kellőképpen méltatni mit jelent népünk számára Petőfi. Azt azon­ban határozottan tudom és ér­zem, családja sírjának gondozat- lansága súlyos kötelességmulasz­tás. j Bornemissza Benőné 'Jőang.atUfny.katattt, Kecskeméti zenei hetek Bálái festők müveinek vándorkiállítása A z évadnyitó hangverseny mindig bizonyos főikig ünnepi jellegű: művészek és közönség többé-kevésbé kipihent idegzettel, megújult erővel ta­lálkoznak ismét a hangverseny- teremben és mindannyian egy­forma lelkesedéssel fogadják a muzsikát, és optimizmussal vár­ják a sikerült produkció fel­emelő élményeit A Kecskeméti Katona József Színházban rendezett megnyitó hangverseny — amit gyors egymásutánban két kamaraze­ne-est követett — mind külső­ségeiben, mind eszmei tartal­mában a felfelé ívelő fejlő­dés klasszikus ábrázolása. A Debreceni MÁV Szimfonikusok Róna Frigyes vezényletével és Mauthner Anna közreműködé­sével sikert arattak. Mindnyá­jan örültünk a muzsikának. Az est első száma, Sugár Rezső: Divertómentója ékes reprezen­tánsa a mai magyar szimfoni­kus zenének. Róna Frigyes nem a szélsőséges hangulatok kife­jezésére törekedett, hanem az egész mű mondanivalójának finoman arlísztitous összefogla­lására. A zeneszerző virtuozitá­sa az előadóikat gyakran csábít­ja túl nagy gesztusokra. Ezúttal a hangverseny karnagya és együttese mértéktartó egyszerű­séggel szólaltatta meg nemcsak a Divertimentót, de az est zá­rószámát, Mendelssohn: Olasz szimfóniáját. Róna a mű vala­mennyi szépségét zavartalanul érvényre juttatta. M authner Anna, az est szó­listája nemcsak szimpa­tikus, decerns jelenség, de hang­szerének nagyszerű művésze. Stamdtz brácsakoncertjét ritkán tűzik műsorra, amit éléggé hiá- nyodunk, ment a finom, zenei ínyenceknek való muzsikálást szívesen hallgatnánk gyakrab­ban. A városi művelődési terem­ben megtartott kamarazene-elő­adások elsősorban a tanuló if­júság kulturális nevelésének célját szolgálják. Kecskeméten idén először kezdeményezett if­júsági hangversenyeken mutat­kozott be gazdag programmal a Budapesti Fúvósötös és a Szend- rey—Kocsis—Forgács-együttes. A Budapesti Fúvósötös Ra­meau, Stamitz, Haydn, Iber és Dávid Gyula műveinek előadá­sával nagy sikert aratott. Szendrey-Karper László (gi­tár), Kocsis Albert (hegedű): Forgács Éva (ének) műsorszámai szóló- és . kamarazene-számok­ból tevődtek. Szendrey-Karper szólói, vala­mint Kocsis Albert játéka stí­lusban és technikailag kiforrott produkció volt és indokolttá te­szi azt az elismerést, amiben művészeinket hazánkban és kül­földön részesítik. Forgács Éva gitárkísérettel előadott énekszá­maiban (Gluck—Caccini: Három virágének) szépen érvényesült kulturált, telt orgánuma és mu­zikális előadása. A műsor befejező száma­ként Bartók: Magyar népdalokat és Paganini: Á dur szonátáját hallottuk eredeti he­gedű-gitár szólamokra írt fel­dolgozásban. A Paganini szo­náta — amely mint kompozíció a szalonzenénél nem igéyesebb — kimondottan bravúrszám. Pártos Erzsébet A BAJAI Szakmaközi Bizott­ság követésre méltó kezdemé­nyezést indított el. A bajai fes­tők képeiből vándorkiállítást rendeznek és a képanyagot üzemről üzemre viszik. A Szak­maközi Bizottság művelődési otthonában a kiállítást már meg is nyitották. Ezen Éber Sándor festőművész, tanítóképző inté­zeti tanár tartott előadást az összegyűlt hallgatóságnak. A hallgatók nagy része fizikai mun­kás volt, akik ezáltal is köze­lebb kerültek a művészet vilá­gához. A művelődési otthon után a vándorkiállítást a Ru­haüzem szakszervezeti bizottsá­ga is megrendezte és munkás— művész találkozóval kötötte egybe. A KŐVETKEZŐ állomások a gyapjúszövetgyári művelődési otthon, majd a Villamosipari Gyár lesznek. A Szakmaközi Bi­zottság a gyűjteményt az ipari üzemek után még a télen a me­zőgazdasági dolgozók körébe viszi. A KIÁLLÍTÁST ugyanakkor összekötötték a festők műter­meinek megtekintésével. A vándorkiállításon szereplő művészek közül Weintráger Adolfnak decemberben a József Attila Művelődési Házban ön­álló kiállítása is lesz. Hasznos kezdeményezés, hogy a vándor- kiállításon megtekintett képeket a dolgozók részletig is megvá­sárolhatják. Kincses Ferenc TERN AI ZOLTÁN: A MOTORKERÉKPÁR Az új összeállításban megje­lent könyv rövid áttekintést ad a motorkerékpár fejlődésérőit fajtáiról és felépítéséről, össze­foglalja a gépjárművezetői iga­zolvány megszerzéséhez szüksé­ges tudnivalókat, a motorkerék­pár szerkezetének részletes le­írását. Foglalkozik a helyes ve­zetéssel, az előforduló hibák megkeresésével és kijavításával. Külön részt szentel a motorke­rékpár-tervezés új és várható irányzatainak. Ismerteti a mo­torkerékpár sportcélokra való felhasználásának, a teljesít­ménynövelésnek lehetőségeit, vé­gül a legelterjedtebb típusokat és azok műszaki adatait fog­lalja össze. A 32 színes tábla és a sok száz ábra minden motoros számára értékes segítséget nyújt. Hettemtq írta: ÄB Jfa Horváth József J JtODRIGUEZ 49. — Nincs. Éppen most telepí­tik ki a bentlakókat, mert es­tére az egész szállodát átveszik a németek. Tiszti szállást ren­deznek be itt. Látnád, micsoda viták folynak odabent Akiket kiköltöztetnek, fel vannak há­borodva. — Jó, akkor gyerünk tovább. Talán a Royalban ... Géza egykedvűen olvasgatott De amikor a taxi elindult, zseb­re gyűrte a lapot és a villamos­megállóhoz sétált. Felkapaszko­dott egy villamosra, és azonnal elindult hazafelé. Hosszan töprengett Akármi célból érdekli Imre bácsit ez a dolog, a Hotel Wien- ben kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy megtáncoltassák a németeket Tízszer is aprólékosan végig gondolta elképzelését Otthon azonban hiába kereste Imre bácsit. Elment hazulról, tán félórával ezelőtt. Sőt azt hagyta meg, hogy aznap való­színűleg nem is tér haza. — De hát hol lehet ő, Anna? — faggatta bosszúsan Géza a lányt — Életbevágó és halaszt­hatatlan dolog! Anna arckifejezése töprengő- vé vált: — Pontosan semmit sem tu­dok, de úgy látszik, Imre bácsit megbeszélésre hívták. Az pe­dig nagyon elhúzódhat. Nyilván nem is jön ma haza. — Erre nem számítottam — dohogott Géza. — Igaz, ő azt mondta, hogy két-három napon át őgyelegjek a városban, és figyeljem meg a szállodákat... Anna közbevágott: — Ezt nekem nem kell tud­nom, Géza! A tanár észbe kapott. Persze, itt mindenki csak annyit tud, amennyi rá tartozik. Már me­gint ez az átkozott óvatoskodás. Honnét vegye ő most elő Imre bácsit? Ebben a pillanatban döntött. A felső villa felé vette lép­teit. Tudta, hogy a villa pincé­jében, a kazánházban dolgozik harmadmagával Béla. A robbanóanyagból és a szer­kezetekből pokolgépeket szer­kesztenek. Ezt is onnét tudja, hogy Imre bácsi alkalmas hely után kutatott, ahol ezt a műve­letet nyugodtan elvégezhetik, ő ajánlotta a kazánházat, ahol szerszámok is akadnak. A kazánház ajtaját zárva ta­lálta. Bezörgetett. Semmi válasz. Még erősebben dörömbölt a vasajtón. Már éppen fogytán volt a türelme, amikor belülről Béla hangját hallotta: <— Ki az? — Géza ... A vasajtó megnyílt. Géza be­kukkantott. — Gyerünk le! — mondta. Béla ismét bezárta a vasaj­tót és mindketten lebandukol­tak a lépcsőn. Ott Géza félre­vonta Bélát egy szegletbe: — Hol tartotok? Béla megtörölte maszatos homlokát: — Három ajándékcsomag kész. Most vesződünk a negye­dikkel. Géza egy pillanatig tűnődött, aztán bizalmas hangon majd­nem suttogva, beszélni kezdett: — Béla, ide figyelj. Imre bá­csi elment hazulról, fogalmam sincs, hol lehet. De úgy alakul­tak a dolgok, hogy nekem azon­nal szükségem van egy ilyen .,. csomagra. Béla csodálkozó képet vágott: — Ilyesmiről nem volt szó — mondta tétován. A mackó termetű fiú Géza arcát fürkészte. Határtalanul szerette és becsülte Gézát. Már az első pillanatban rokonszen­ves volt neki ez a jó svádájú fiatalember. Imponált neki ha­tározottsága, bátorsága. De kü­lönösen azóta rajongott érte, amióta a nyilas kopókat megta­nította kesztyűbe dudálni. Me­leg helyzet volt az, nem akárki vágta volna ki magát belőle. Béla tudta, hogy nemcsak a sa­ját megmenekülését köszönheti Géza merész és ötletes fellépé­sének, hanem ő mentette meg akkor az egész csoportot. De ez a kérés zavarba hozta. Ilyesmivel nem szokás csak úgy váratlanul előállni. És főleg nem Imre bácsi tudtán kívül. Viszont az látszik Géza egész viselkedéséből, hogy egy várat­lan helyzetben támadt szüksé­gesség indítja erre a kérésre őt — Gyere, megbeszéljük a töb­biekkel. Géza agyán bosszús indulat suhant át A többiek, megint csak a többiek... Hát hogyan győzze meg ő a többieket, akik oly nehézkesek és körülménye­sek megannyian ...? De a kővetkező pillanatban belátta, hogy igazságtalan volt Ekkor már jól ismerte mind­nyájukat, s egész életútjukat. Imre bácsi, akihez Géza igaz, baráti érzésekkel vonzódott szinte gyerekfejjel került be a mozgalomba. Már húszéves ko­rában ifi titkár volt. Amikor ifjú koráról, s az idők harcairól elbeszélt egyetmást Gézának, a fiatalember megsejtette, hogy Imre bácsi akkoriban nyilván épp olyan heves es lobbané­kony természetű volt, mint most ő maga. De szintúgy találékony is. Sombor-Schweinitzer politi­kai rendőrsége kétszer is őri­zetbe vette, ám egyszer sem tudtak semmit rábizonyítani. Azért a gyárban úgy tartották számon, mint gyanús elemet. Viszont Imre bácsi kitűnő szak­ember volt, a legjobb marós. Főnökei — egy kicsit tán azért is, hogy ezzel a gesztussal meg­szelídítsék — művezetői beosz­tásba helyezték. Csakhogy Im­re bácsit nem puhafából farag­ták. A műhely, amelyben ő dol­gozott a mozgalom erődjévé épült ki. Maga köré gyűjtötta a legharcosabb és legtevéke­nyebb elvtársakat és azokat is ott istápolta. akik mozgalmi tevékenységük miatt különösen nehéz helyzetbe jutottak. Anna Is így került Imre bácsi közelébe. Anna édesapja régi illegális kommunista volt. Ami­kor lebukott, rettentő nyomor­ba került a család. Anna még akkor csak tizenöt éves volt, de a legidősebb gyerek a hat test­vér közül. Imre bácsi jól ismer­te Anna édesapját, s amikor tudomást szerzett arról, hogy mi történt vele, Annát bevitte a gyárba. Sok vitába, küzdelem­be került, míg főnökei oe’ki­egyeztek, hogy Anna ott dolgoz­hassák. (Folytatása következik.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom