Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-28 / 280. szám
1961. november 28, kedd 3. oldal Megyénkből mentek el — ide is térnek vissza Alapos tervesést A hatalmas könyvtár olvasótermében között. könyvek sokasága A soltszentimrei Varga László és az érsekcsanádi Szabó Lajos mikrobiológiai kísérletet végez. Mint már hírt adtunk róla, szombaton DlVSZ-küldöttség érkezett Kecskemétre, akiket Borszéki Lajos, a KISZ Bács-Kis- kun megyei Bizottságának titkára, valamint Borsos György megyei úttörőtitkár fogadott. A képen balról jobbra Nikolaj Vasi- nyin, a DÍVSZ szovjet titkára, a Szovjetunió ifjúsági szervezeti bizottságának alelnöke, Perjési László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Nikolaj Vasinyin felesége, Pulai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Claude Gatignon, a DÍVSZ francia titkára, a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága irodájának tagja és felesége, valamint Borszéki Lajos, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára láthatók. Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára kedves ajándékot nyújt át Nikolaj Vasinyin feleségének. A szocializmus építésének elengedhetetlen követelménye a tervszerű termelés, gazdálkodás. Ez nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági üzemeinkre is vonatkozik. Tagadhatatlan, hogy termelőszövetkezeteink tervezése nem volt hiánytalan az előző években — az idén azonban sokkal alaposabban, körültekintőbben készítették el a jövő évre vonatkozó előzetes termelési terveiket mint eddig — és tegyük hozzá: korábban is fogtak e munkához. Az előzetes tervek a zárszámadás után ugyan még módosításra szorulnak, de az év elején elkészítendő végleges, majd megvalósításra kerülő tervekhez — néhány kivételtől eltekintve — megfelelő alapot képeznek. A koraiság lehetővé tette a nagyobb megfontoltságot, másrészt azt is, hogy — mivel szerepeltek az előzetes tervekben — már az őszi vetések zömét is célszerűbben, szervezettebben végezhették tsz-eink, mint azelőtt. Az előzetes tervek a szerződéskötések mértékét, s a hitelgazdálkodással, valamint az exportálással kapcsolatos adatokat, tennivalókat is tartalmazzák. Mindennek eredményeként már a jövő év első negyedében — a végleges tervek elkészültéig és jóváhagyásáig — is tervszerűen gazdálkodhatnak termelőszövetkezeteink. Űj vonás a mostani tervezéseknél az is, hogy több helyütt — mint a bácsalmási járás közös gazdaságainak zömében — nemcsak a közgyűlésen, hanem a szövetkezeti gazdákkal egyénenként folytatott beszélgetések során is megtárgyalták a következő év termelési feladatait. Ez a tervek »életrevalóságát« eredményezte, amellett hogy erősítette a szövetkezeti demokráciát is. Kétségtelen, hogy az aszályok okozta terméskiesés, valamint a vetésekre kedvezőtlen őszi időjárás megnehezítette az előzetes tervkészítést — az is igaz viszont hogy mindettől függetlenül több termelőszövetkezetben kevésbé elfogadhatóan szerepeltetik az állattenyésztésre és a takarmányozásra vonatkozó adatokat, tennivalókat. Ennek csaknem kizárólag az az oka, hogy nem eléggé pontosan készítették el a takarmánymérleget így aztán az ég végi zárszámadás, majd a végleges terv nagyobb »hozzáigazítást« követel meg — azon túl, hogy a pontatlanság addig is hamis képet nyújt a feladatok egy részéről. Az előzetes tervek felülvizsgálatát s ennek eredményének összesítéséit illetően, néhány tanácsunknál. is bizonyos felületesség tapasztalható. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának megküldött összesítésből például a Kiskunhalasi Járási Tanács kifelejtette a talajjavítás terveire vonatkozó adatokat, Kiskunfélegyháza Város Tanácsa pedig az államnak történő eladásra szánt gabona- mennyiségnél az összes termést — a szóba jöhetőíiek mintegy a kétszeres mennyiségét — tüntette fel. Az előzetes terveknek tehát az is a haszna, hogy felszínre hozták azokat a hibákat, amelyek a tervezésnél előfordulhatnak — ezeket azonban a végleges terveknél feltétlenül korrigálni kell. T. I. A termelőszövetkezetet választja DlVSZ-küldöttseg megyénkben — A mezőgazdaság jövendő mérnökei között — Bejárják az országot Budapesten, a Móricz Zsig- mond körtér kavargó forgalmától alig kőhajításmyira, a Ménesi út magaslati csöndjében Majd arról beszél, hogy a lyam a főiskola tangazdaságá- szaktudományokon kívül a filo- ból, ahol három hónapig a fölzófia tanulása is fontos, mert dókén »készültek az órára«. Ezt a dialektikus szemléletmód elő- megelőzően pedig a Nyírségben voltak, kéthetes termelőszövetkezeti gyakorlaton. Negyedéves a tiszakéeskei Tuza József is. Neki már határozott terve van: egy évre az Üjbögi Állami Gazdaságba megy, ahol a szakemberek irányításával gyakorlati tapasztalatokra tesz szert, azután pedig valamelyik tiszakéeskei közös gazdaságban akarja hasznosítani a tanultakat. Hasonló terve van a lászlófalvi Nagy Józsefnek és a keceli Fogarasi Jánosnak is. Ezután lelkendezve, s szinte egymás szavába vágva mesélik élményeiket. A legszebbek közé tartozank a kirándulások. Bőven van benne részük, a gyakorlati foglalkozásokon kívül is. A kirándulások célja az, hogy a mezőgazdaság jövendő mérnökei megismerjék az ország termőtájait. A negyedévesek szinte már az egész országot bejárták. Voltak a Tiszántúlon, Gyula, Makó, Szentes környékén, majd a Nyírségben álmát szüretelni, azután a Dunántúlon, főleg a Balaton környékén, de A szép társalgóban tanulnak, szórakoznak szabad Idejükben a diákok. emelkedik a Kertésze® és Szőlészeti Főiskola épülete. Közel hatszáz diák sajátítja itt el a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés tudományát, azonkívül foglalkoznak üzemszervezéstannal, politikai gazdaságtannal és még sok mindennel, amit egy jól képzett mezőgazdasági mérnöknek tudnia kell. A diákok négyötöd része vidékről került fel. Megyénk is több mint negyven diákot vár vissza, azokat, akik falvainkból, városainkból indultak el. hogy magasfokú elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek homokos vidékeink gazdag felvirágoztatása céljából. segíti a mezőgazdaság legújabb vívmányainak alkalmazását Tanuló lányok A másodéves Bozsó Irén Kalocsáról jött az elmúlt évben. még Zala megyébe is eljutottak. Aki társadalmi ösztöndíjat kap A diáikok ezután megmutatták százezer kötetes könyvtárukat. Bizony, gazdag irodalma gyűlt itt össze a kertészeti és szőlészeti tudományoknak, lehet válogatni belőle. Lentebb pedig — az épületek mögött — üvegházak húzódnak. Bent kellemes meleg van, s mindenféle növények zöldelinek az ágyásokban és a cserepekben. Paprikapalánták virulnak a fénycsövek rácsai alatt. Elbúcsúzunk a rövid ismeretség után, mert kezdődik a gyakorlati foglalkozás. Az iskola folyosói pillanatok alatt elnéptelenednek. A másodévesek gyakorló termében fiúk és lányok ülnek az asztalokhoz, előttük kémcsövek és mikroszkópok. Fehérköpenyes tanársegéd. Varga Béla magyarázza a mikrobiológiai problémákat. Az egyik mikroszkóp mögött újabb két Bács-Kiskun megyei tanulóra bukkanunk. Közülük az egyik, az érsekcsanádi Szabó Lajos havi 600 forint társadalmi ösztöndíjat kap a Hosszúhegyi Állami Gazdaságtól, öt főleg a gyümölcstermesztés érdekli és ezt a szakot is választotta, még akkor, amikor Baján elvégezte a kertészeti technikumot. Két évig mint gyakorló agronómus dolgozott az állaníi gazdaságban, s ekkor határozta el, hogy tovább tanul. És ebben a törekvésében netai kis támogatásra talált a gazdaság részéről, hogy a főiskola elvégzése után oda térjen vissza. ,. Mert őt és többi diákot is visszavárják az egyre gazdagabban termő földek. Hatvani Dániel és Pásztor Kitűnően végezte a gimnáziumot, s itt is szín jeles volt eddig. — Szeretném ezt az eredményt továbbra is tartani, bár egyáltalán nem könnyű — mondja — Éppen ezért rengeteget tanulok. Választott szakmám a kertészeti kultúrtechni- ka, s majdan kerttervező szeretnék lenni — természetesen a szülővárosomban. De hát addig még sok időnek kell eltelnie! A lajosmizsei Csillik Annát már kevesebb idő választja el céljainak megvalósulásától. A negyedik évfolyamon tanul. Kedvenc szaktárgya a szőlészet. Megyénk valamelyik állami gazdaságába szeretne majd jönni, ahol a szőlőtermesztésben kamatoztatná tudását. Ezután a gyakorlati foglalkozás jelentőségéről beszél. Néhány napja tért vissza az évío_ Nagyon szeretem azt a vidéket, ahol szüleim laknak — mondja —, és feltétlenül oda szeretnék visszakerülni. Még nem döntöttem, hogy állami gazdaságba vagy termelőszövetkezetbe. Ügy hiszem, az előbbi lenne a könnyebb megoldás, de én mégis az utóbbihoz vonzó- dóm, mert ott még inkább szükség van a .jó szakemberre, s a feladat is többrét űbb. tehát nehezebb. Éppen ezért szebb is. I d e érkezésünk híre futótűzként terjed el a főiskolán. Hamarosan megyénkből származó diákok népes csoportja vesz körül bennünket az elegáns berendezésű, csupa-üveg társalgóban. Fiatal fiúk és lányok, lángoló szemekkel és tanulni vágyással. Köztük van a harmadéves, a Csátaljáról felkerült Takács Pál is, aki az évfolyam KlSZ-titká- ra. Baján tanult a kertészeti technikumban, majd két évig dolgozott a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, s úgy vették fel ide. Leginkább a zöldségtermesztés problémája érdekli.
