Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

(ítapközhtn Miért halt meg Gulyás Balázs? •' Az élet és a testi épség vé­delméért hozott óvó rendsza­bályok mellőzése már nem egy halálos balesetet okozott me­gyénkben. Sajnos, a tanulsá­gokból egyes üzemekben még mindig nem vonják le a kellő következtetést, ami — mint látni fogjuk — újabb szerencsétlenséghez vezethet. Az ÉM. Kecskeméti Épület­lakatosipari Vállalat 6-os szá­mú műhelyében október 19-én Deák Sándor és Gulyás Ba­lázs szakmunkások vasleme­zeket válogattak. A fal mel­lett dolgozó lakatosok, min­den elővigyázatosságról meg­feledkezve, a kiválasztott le­mezeket nem fektették le a földre, hanem (!!) kezükben tartották meg. A teher egyre nehezebb lett. Már a 14-ik le­mezt emelték a többi közé, amikor Gulyás Balázs egy pillanatra megingott... Ez elég volt ahhoz, hogy a 11 mázsa teher megdőljön. A szerencsétlen Gulyásnak már nem maradt ideje félre ugra­ni — a lemeztömb maga alá temette! A balesetet szenvedő dol­gozót ugyan sikerült kimen­teni a súlyos teher alól, élet- benmaradása azonban re­ménytelennek látszott. Más­nap meghalt... A rendőrség élet és testi épség veszélyeztetésének bűn­tette miatt Z. Kovács János brigád vezető és Deák Sándor ellen eljárást indított. Nekik ugyanis tudniuk kellett volna, hogy vaslemezeket tilos fal­hoz támasztani, illetve onnan elvenni. Ahelyett azonban, hogy figyelmeztették volna erre Gulyást, a mulasztásuk­kal elősegítették a végzetes szerencsétlenséget. Igaz, a halálos balesetért részben Gulyás Balázs is okol­ható. Ez viszont nem jelent mentséget azoknak, akik — látva a veszélyt — szólhattak volna dolgozó társuknak: „Vi­gyázzon, szaktárs! Ezt nem szabad így csinálni ...” A rádióban, a sajtóban és a különböző hivatalos szer­veknél gyakran esik szó az ilyen és ehhez hasonló bal­esetek megelőzéséről. Ám hiába tartjuk napirenden a kérdést, ha a figyelmeztető szónak csak imitt-amott van foganatja! Mint Gulyás Ba­lázs halálesete Is igazolja, üzemeinkben még sok a ten­nivaló a munkavédelmi hely­zet javításáért. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a gondatlanságot, hanyagságot felváltja az óvó rendszabá­lyok betartásáért soha nem nyugvó felelősségérzet, ame­lyet az éberség kell, hogy tápláljon. Kohl Antal 1961. november 26, vasárnap „Olyanok, akár a testvérek Aa „Asszonyok” című, ma­gyar nyelven megjelenő szov­jet folyóiratnak csaknem négy­száz munkásnő-előfizetőie van a Kecskeméti Konzervgyárban. A rövidke hír felkeltette érdek­lődésünket. Kíváncsiak voltunk rá, hogy dolgoznak, művelőd­nek és segítenek egymáson azok az asszonyok és lányok, akik a napilapok mellett ilyen szép számmal olvassák a ne­kik szóló képes újságot; Szívesen tanulnak Rajnoha Árpádné. a munka­helyi bizottság titkára mondja: — Itt, a II-s számú telepen gyakran szóba kerül az általá­nos és szakmai műveltség nö­velése. Sokan meg is találják ennek a módját Az élelmi­szer- és a gépipari techniku­mot, valamint a dolgozók esti általános Iskoláját közel 70 munkásnő látogatja. Az asszo­nyok, lányok szívesen járnak tanulni. Jól tudják, mennyire fontos a megfelelő képzettség, hogy később jó szakmunkások­ká váljanak. — Nálunk megbecsült érték a tudás — folytatja kis idő múlva — Csak úgy haladha­tunk előre a jobb termelés út­ján, ha mindenki műveli ma­gát és gyarapítja ismereteit. Ezért úgy határoztunk, hogy azoknak, akik még nem végez­ték ei az általános iskola nyolc osztályát, meg kell szerezniük a bizonyítványt. Reméljük, ez sikerülni is fog!\ A női dolgozók között igen sok édesanya van, akiknek gyermekei most járnak általá­nos iskolába. Mivel a munkás­szülők elfoglaltságuk miatt rit­kán tudnak időt szakítani a ta­nárokkal való beszélgetésre, a nőbizottság kezdeményezésére legutóbb a gyárban tartottal: szülői értekezletet, A megbe­szélésen, amelyen csaknem va­lamennyi édesanya részt vett, gyermeknevelési kérdéseket is megvitattak. Néhány óra alatt sok, hasznos tapasztalatot gyűj­töttek az ott megjelent szülők. A Kása-brigád állta a szavát., A fiatalkorúak és a terhes­anyák védelmét szintén szem előtt tartják a nőbizottság tag­jai. Megtörtént, hogy a harma­dik műszakban 18 éven aluli dolgozókat is alkalmaztak, noha az éjszakai munka káros a fej­lődő szervezetre. A nőbizottság ilyen esetben nyomban intézke­dett, hogy a fiatalkorúakat he­lyezzék vissza délelőtti, vagy délutáni műszakra. összefogás, jószándékú segítő­készség jellemzi a konzervgyári munkásasszonyokat. Kovács Já- nosné, a nőbizottság elnöke ta­lálóan jegyzi meg: — Olyanok, akár a testvérek. Nem hagyják cserben egymást... S hogy mennyire így van, azt Bállá Marika esete igazolja a legjobban. A kislánynak a nyár végén eltört az egyik karja és emiatt három hónapig otthon Száz mázsa töltelékáru A megyei húsfeldolgozó vállalat kiskunfélegyházi üzemé­ben szorgos munka folyik: hetente mintegy ezer mázsa hús és száz mázsa töltelékáru — kolbász, virsli, szalámi — hagyja el az üzemet Képünkön: Pataki László és Kállai Sándor a virsli töltését végzik. (Lakatos József felvétele.) kellett maradnia: Édesanyja, akit ugyancsak ágyhoz kötött a betegség, képtelen volt elvé­gezni a házimunkát. Ezért szorgos Kása Imréné brigádja elhatározta: „Majd megcsinál­juk mi!” Kimosunk, kitakarí­tunk és rendbe szedjük a la­kást .. A brigád állta a szavát, ügy­lett, ahogy eltervezték. Most pe­dig, miután a kislány ismét munkába lépett, kímélettel vi­gyáznak rá. A nehezebbet in­kább ők emelik helyette..; Hadd erősödjön még a karja. 0kos, előrelátó emberek Délelőtt 10 óra. Rajnoha Ár­pádné menni készül az irodá­ból, ki az üzemrészekbe, hogy a takarékossági hónapot megbe­szélje a dolgozókkal. Egy dara­big elkísérjük. — Az a tervünk — mondja útközben —, hogy a takarékos­sági hónap alatt a két telepen háromszáz új belépővel növel­jük a KST-ben részvevők szá­mát Ebben a szervező munká­ban mindegyik nőbizottsági tag segít. — Ök mit tesznek a mozga­lom sikeréért? — Felvilágosító szóval, a dol­gozókkal való személyes beszél­getéssel járulnak hozzá ebhez a munkához. Habár, úgy hiszem, a takarékosság előnyeit nem kell kétszer mondani a dolgo­zóknak. Sokan konyhabútorra, télikabátra és tűzhelyre spótol­nak, de van a KST-tagök kö­zött olyan dolgozó is, aki ház­építésre gyűjtöget Okos. előre­látó emberek! Nem bánják meg amiért beléptek ... Rajnoha Árpádné búcsúzik. Még sok dolga van délelőtt. Neki is, akárcsak a többi asz szonynak, helyt kell állnia í hétköznapok munkájában... K. A. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-18. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kéabesi tőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét, — Telefon: U—35. ISMERKEDÉS — Bocsánat, kisasszony. Ön automata vagy távvezérlésű? SKÚTÉKNÁL — Takarékosság Ide, takaré­kosság oda, most már én mon­dom, hogy menj borbélyhoz. ... ÉS AMIT NEM MOND — Nem Kovács lakás! Téves kapcsolás... SZAVÁN FOGTA — Gondold meg, apa, mennyi fogkrémet takaríthatnánk meg, ha csak te mosnál fogat! MSnflha mérföMes csizmákba lépett volna Ezélapó, úgy rohangál össze-vissza, bele-bele- markol a száraz ho­mokba és csintalanul fújja, csapkodja a já­rókelők arcába. Nem is őgyeleg ilyenkor a kiskunmajsai határban rsak az, akinek nagyon muszáj. Ám ott, az út túlsó végén valaki mégis bírókra kelt a széllel, nekidőllve küzd minden lépésért Cson­tos bácsi az a viharral küzködő biciklis. Nem könnyű a lépés, hiszen hetven év nyom­ja a vállát Szép idő ez, különösen ha úgy télik ed, minit a Lajos bácsié: zajosan. Mert ő bizony már sok meg­As öreg „küldönc66 próbáltatást élt át. Kezdte tizenkilencben —, ami miatt börtönbe került —, majd foly­tatta a háború után a földosztással. Tavaly a szakszövetkezetek szer­vezését szorgalmazta, s a közelmúltban őt bíz­ta meg a Jonathan szakszövetkezet vezető­sége a raktárosa teen­dők végzésével. — Tudják, én olyan küldönc-féle is vagyok — mondja, s közben kitöri! szeméből a port — Van egy raktárunk és azt kezelem. Most ugyan nem nagy értők­re vigyázok, csupán pár vagon műtrágya van benne... de majd később több dolgom lesz. Addig, amíg ott nem találok állandó elfoglaltságot, beme­gyek a központba és az elnök elvtárs megbíz ezzel-azzal. Most is üzenetet viszek. Mert van most annyi intéz­nivaló, hogy alig győzi a vezetőség. Most ké­szítjük élő a telepítése­ket. Majd meglátják, hogy pár év múlva ezen a futóhomokon milyen szőLötáblák lesznek! Már az idén telepítünk hatvan hol­dat, persze úgy, hogy Társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt háromévi börtön ; Hónapok óta foglalkoztatja Kecskemét közvéleményét, de elsősorban a Baromfiipari Fel­dolgozó Vállalat (Bamevál) dol­gozóit Bekő Sándor gépészmér­nök, a vállalat úgynevezett ipar­ági gépjavító műhelye volt ve­zetőjének és társainak bűnügye. Bekő Sándor kihasználva a javító műhelyben — a műszaki és mindennemű — ellenőrzés akkori teljes hiányát, gépek, szerszámok lopásával és az azokkal űzött különböző mani­pulációkkal körülbelül 160 ezer forintos értékben megkárosítot­ta a társadalmi tulajdont. (A bűnügyi eljárás során a kárérték­nek kb. 70 százaléka megtérült.) Az ügyben nemrég hirdetett ítéletet a kecskeméti járásbíró­ság. A bűnügy tíz vádlottja kö­zül néhányat felfüggesztett bör­tönbüntetéssel és pénzbüntetés­sel sújtott, négy személynél — tekintetbe véve a büntető eljá­rás nevelő hatását — felmentő ítéletet hozott. Szőke József kecskeméti kisiparos büntetése héthónapi börtön. Az elsőrendű vádlott Bekő Sándort — az enyhítő körülmények figyelem- bevételével — háromévi bör­tönre, mellékbüntetésként pe­dig egyes jogainak gyakorlásá­tól öt évi eltiltásra ítélte a bí­róság. gépekkel művelhessük. Szóval nagyüzemi mó­don, .. Nem is volna semmi bajunk, csak a fiatalok egy része ne járna el másfélé dol­gozni. Így aztán szük­ség van az ilyen ma­gamfajta öregembe­rekre is.., — De megyek is már, mert kikapok, ha késik az üzenet — mondja nevetve az öreg küldönc, majd elköszön és a bicikli kormányára támasz­kodva nekivág az Idő­nek. Kissé hajlotton, öre­gesen ballag, mögötte az elmúlt nyarat sirat­ja az őszi szél Tóth Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom