Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

1961. november 25, szombat 3. oldal Gondoskodtak takarmányalapról a bácsbokodi Új Otthon Termelőszövetkezetben A közel kétezer holdas bács­bokodi Űj Otthon Termelőszö­vetkezetben a rossz időjárás el­lenére a cukorrépa kivételével mindenből elérték a tervezett, átlagtermést! A jó munka gyümölcse Pápai elvtársnak, a tsz elnö­kének tájékoztatása szerint pél­dául hibrid kukoricából — má­jusi morzsoltban számolva — 20 mázsát 'takarítottak be egy-egy holdról; — Nem sajnáltuk kukoricánk­tól a kapát — mondotta. — A májusi eső beköszöntéséig egy­szer kézzel kapáltuk, s amikor csak rá lehetett menni a talaj­ra, a kultivátorok állandóan a kukoricasorok között dolgoztait. A sorközöket ötször ekézttik és kultivátoroztuk. A termelőszövetkezetben gon­doskodtak megfelelő takarmány­alapról; nem lesz tehát különö­sebb gond az állatok áttelelte- tése, s a sertés- és szarvasmar­hahizlalás. Hatvanöt holdon termesztett a szövetkezet burgonyát, amely­nek 80—85 mázsa volt az átlag­termése. Ilyen aszályos eszten­dőben ez szép eredménynek mondható Több mint nyolcszáz sertés A közös gazdaságnak jelenleg 820 darab különböző korú ser­tése van, ebből 476 hízó. Ebben az évben terv szerint 500 darab sertést kellett volna meghizlal­nia a szövetkezetnek, ezzel szemben év végéig 529 darabot adnak át az államnak. A falkásított sertésállomány számára a takarmányadagokat a súlycsoportnak megfelelően állítják össze, figyelembe véve a szükséglet nagyságát és minő­ségét. Szeptemberben a hízott sertések darabonkénti súlygya­rapodása 15 kilogramm volt. A 67 anyakocát évente kétszer el­letik. A komval és fehér hús­sertésékből álló állomány egy­szeri fialási átlaga 8.1 darab, a választási átlag az előző elletés- nél 7,9 darab volt Elhullás alig fordult elő. Ez a jó eredmény többek között Dujmovics Márk sertéstenyésztő érdeme. Ebben az évben 560 kilo­grammos átlagsúlyban 63 hízó- marhát is átadott a szövetkezet a felvásárló vállalatnak. A napi súlygyarapodás 1,32 kilogramm volt darabonként. Ez kielégítő eredmény. Ezzel szemben nem megfelelő a 37 fejőstehén tej­termelése. A napi fejési átlag mindössze alig több mint hét liter. Feltétlenül növelniük kell a fejési átlagot, és erre mód is van, ha bevezetik az egyedi ta­karmányozást. Megtalálják számításukat A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés eredményeitől függ a szövetkezeti gazdák jövedel­me. Ezt azonban befolyásolja a többlettermés elérésére fordított összegek nagysága is. Ilyen vo­natkozásban van még javítani való az Üj Otthon Termelőszö­vetkezetben. Meg kell találni annak a módját, hogy többlet­munkaegységet ne használjanak fel: különösen tavasszal — a három tsz egyesülése alkalmá­val — nem ellenőrizték megfe­lelően a munkaegység felhasz­nálását. Ennek ellenére, s az említett szakszerű gazdálkodás­nak köszönhetően, már ebben az évben is olyan eredményt ér­tek el, amely biztosítja minden szövetkezeti gazdának a megfe­lelő jövedelmet. Dudás Antal Nyugdíj előtt Ornyik Lajos bácsi a. 62. életévét tapossa a Kiskunfélegy­házi Bányászati Berendezések Gyárában. Az idős. tapasztalt szakmunkás hat évvel ezelőtt még mint brigádtag a geofizi­kai kocsik előállításán fáradozott. Nem sokkal ezután a TMK- műhelybe került, ahol a gyár épületeinek karbantartását bízták rá. Felettesei szerint ezt a feladatát nemcsak balesetmentesen, hanem kifogástalanul látja el. A nyugdíj előtt álló szakmunkást az elsők között tüntették ki a sztahanovista oklevéllel, a Kiváló dolgozó és A szakma ki­váló dolgozója címmel. Tervei szerint jövőre búcsút vesz a gyártól, meghitt bará­taitól. ismerőseitől és volt tanítványaitól. (Fényképezte; Pásztor Zoltán.) Különös kirakat A tompái Kossuth Ter­melőszövetkezet — miután alakulása óta sok „albérlet­ben” megfordult —, székha­zat vásárolt a faluban. Ar­ról azonban sem a szövetke­zet gazdád, sem a székház nem tehet, hogy valamikor a íöldművesszövetkezet mérte benne a sót, kenyeret, petró­leumot — vagyis afféle ve­gyesbolt volt —, s ennek megfelelően a szövetkezeti irodává előléptetett helyiség szép, üveges elejű kirakattal büszkélkedik. Száz közül legalább nyolc­van esetben meghagyták volna a kirakatot pókok, für­ge legyek poros gyakorlóte­rének —, legfeljebb egy-két, a burgonyabogár irtására fel­szólító plakáttal bélelték volna Nem így a Kossuth- beliek. — Ha már kirakat, legyen tényleg kirakat! — jelszóval, ízlésesen kidíszí- teték a szövetkezet termelvé- nyedvei. Legutóbb például abból a fűszerpaprikából raktak ki egy füzér piros mustrát, amelyből a szövet­kezet — száraz művelés mel­lett — holdanként 40 mázsát szedett. Most szépen megtisztoga­tott c u korrépa-ra kás csalo­gatja a nézőt a szikrázó ab­laküveg mögött. Ilyen répá­ból — sőt még ennél szebből — 170 mázsa termett a szö­vetkezetben. A „kirakatren­dezők” ugyanis nem ravasz üzletemberek, akik csak áru­juk szépét-javát rakják köz­szemlére — inkább csak a közepest, az átlagöt. Mert így senika sem foghatja őket ha­zugságon. Ha netán valame­lyik szőrszálhasogató kira­katnézőnek eszébe jutna, hogy a látottakat nagyban is ellenőrizze, nem kell messze utánajárnia. Elég, ha kiruccan a határba, a Kos­suth Tsz földjére. Ott össze­vetheti a mintát a teljes ter­méssel —, s a táblában egy fokkal még szebb termést ta­lál, mint amilyen a kirakat előtt megállította. A kelle­mes csalódás sem tartozik a megvetendő örömök közé... G. K. Az ifjú Fülöpháza < Aki régen járt Fülöpházán, sokáig dörzsölgetné a szemét, 'hogy megbizonyosodjon: ébren van, vagy álmodik. A betonút {felől jövet az út baloldalán gyönyörű, modem épület áll egymagában — az új művelő­dési ház. Míg kívülről szemlél­jük az építményt, a puszta és {az impozáns modernség éles el­lentéte kápráztat bennünket, ha {azonban átlépjük fénytől ragyo­sor házon túl azonban újra a puszta. A község 1800 lakosának nagy része a tanyákon él. A falu kialakítását minden­esetre megkezdték. 1948-ban, amikor önálló község lett Fü­löpháza, a jelenlegi 32 házból mindössze négy állt még csak a belterületen. Akkor két isko­lája és három pedagógusa volt, most öt iskolája és 11 pedagó­gusa van a községnek. Nagy­A művelődési ház színházterme a színpaddal. ígó előcsarnokának ajtaját — fe- . ledve mindent, ami tanyai —, {máris valamiféle elegáns klub­I ban érezzük magunkat. Klub és színház a puszta szélén Könyvtárszoba, társalgó várja a művelődni vágyókat, színház- terme pedig olyan szép, hogy sok nagyvárosban megirigyel­nék — kétszázötven személy fér el kényelmesen a nézőtéren. {Korszerű színpada a nagyobb szerű bekötőút vezet az egy­kori Fülöpháza pusztára, s né­hány hónap óta villannyal vi­lágítanak a faluban. Szövetkezeti gazdálkodás fo­lyik a község határának 91 szá­zalékán. Legnagyob szövetke­zetük a Petőfi, három évvel ezelőtt még mérleghiányos volt, 1960-ban pedig már 120 ezer forint mérlegtöbblettel zárt. Árutermelési tervüket évek óta túlteljesítik. Az idén ösztön­zőbb jövedelemelosztást vezet­tek be és mintegy 33 ezer fo­JóS fizetett ez öntözéses zöldségtermesztés Házsor as országút mentén. Szerdán tartotta vezetőségvá­lasztó taggyűlését a kiskunha­lasi Űj Élet Termelőszövetke­zet pártszervezete. A jövő évi tervek megbeszélése során sok szó esett az öntözéses zöldség- termesztésről. A termelőszövetkezetben az idén húszholdas kertészetet ön­töztek, s a tervezett 190 ezer helyett 300 ezer forintos bevé­telre tettek szert. Az öntöző be­rendezés költségének jelentős része tehát már az első évben megtérül, annak ellenére hogy az egyetlen csőkút fúrása sok­ba került, mivel 174 méter mélyről szolgáltatja a vizet. Az is igaz viszont, hogy az egész berendezés 650 ezer forint épí­tési költségének a felét megté­ríti az állam. Az eredmények láttán úgy tervezik a tsz-ben, hogy jövőre már 30 holdon termesztik a zöldséget öntözéssel. 300 vagon alma exportra Naponta 2—300 mázsa al­mát exportálnak a MÉK kecs­keméti telepéről. Az almaszü­ret megkezdése óta már több mint 300 vagon téli alma került ki Csehszlovákiába és a nyuga­ti államokba. Nagy keletje volt az idén a paradicsompaprikának is a külföldi piacokon. Papriká­ból kétszer annyit szállítottunk ki, mint tavaly. színművek előadására is alkal­mas. A község színjátszó- és tánccsoportja műsorán kívül az ismeretterjesztő előadások, film­vetítések és táncmulatságok al­kalmával népesedik be a néző­tér. Szinte látjuk, amint a va­donatúj műanyaggal bevont szé­keket körös-körül a fal mellé helyezik — ide ülnek maid a mamák —, s az ifjú párok pe­dig a parketten lejtenek. Ez jár a képzeletünkben, amikor félre lebbentjük a függönyt. Az ablakon túl, egy méterre tő­lünk, már a végtelen mező kez­dődik. Ameddig ellátunk, ház, fa nem töri meg a síkság lát­szólagos egyhangúságát. Újra a pusztán vagyunk. Faluba húzódnak a házak Vagy talán mégsem?! A mű­velődési ház másik oldala az országúira néz, amelynek túlsó felén csinos családi házalt sora­koznak egymás mellett. Az egy A Kecskeméti TÜZÉP Válla­latnál a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a vállalat vezető­sége a dolgozók javaslata alap­ján Kádár Istvánnak és Varga Józsefnek a Belkereskedelem ki­váló dolgozója jelvényt, Bartha- los Zoltánnénak, Maczonkai Mi- hálynénak és Rózsahegyi Júliá­nak a Kiváló dolgozó jelvényt, rint prémiumot osztottak ki a tagság között. A jövő útja A szövetkezet ötéves tervé­nek keretében szőlőt, gyümöl­csöst telepítenek, csökutas ön­tözőberendezést létesítenek, erő- és munkagépeket vásárolnak. Tervbe vettek több szövetkezeti beruházást is. A termeléssel együtt tovább fejlődik a falu is. Az ötéves terv idején bekerítik, parkosít­ják a művelődési ház környé­két, közkutakat. orvosi rende­lőt, járdákat építenek, elkészí­tik a község általános rendezési tervét, s kijelölik az új építke­zésekre alkalmas házhelyeket. Ha néhány év múlva újra eljö­vünk és kinézünk a művelő­dési ház ablakán, már nem a végtelen pusztát, hanem a csi­nos, kertes házakkal az egyre terebélyesedő falut fogjuk látni. Nagy Ottó Kovács Imrénének. Krasznói Andrásnénak és dr. Töi'ök István­nak a Kiváló dolgozó oklevelet adományozták. A vállalat dolgozói ebből az alkalomból szeretettel köszön­tötték munkatársaikat további munkájukhoz sok sikert kíváiv- tak. Kitüntetések

Next

/
Oldalképek
Tartalom