Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-23 / 276. szám
1961. november 23, esütörtülí 3. oldal Nőtt a termelékenység, több áru mint tavaly, emelkedett az átlagkereset Bács-Kiskun megye szocialista iparában Bács megye szocialista ipara az év első háromnegyedében 343 millió forinttal termelt többéi mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A munkások száma pedig 1960-hoz viszonyítva több mint 1000 fővel növekedett. Az egy munkásra jutó vállalati termelés 12,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül is örvendetes, hogy a szocialista ipar termelésemelkedéséből 88,3 százalékot a termelékenység növekedésével értünk el. A termelés fejlődését nagyban elősegítette a megye üzemeiben mind szélesebb alapon kibontakozó új ítómozgalom. A minisztériumi ipar és az állami helyi ipar dolgozói 780 újítást nyújtottak be, s az ebből bevezetett újítások utókalkulált népgazdasági eredménye meghaladta a 3 millió forintot. Kedvezőtlen azonban, hogy a kivitelezett újítások száma alig egyharmada a dolgozók benyújtott javaslatainak. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar területén számos műszaki, gazdasági és szervezési intézkedést dolgoztak ki vállalataink- a munkaidő jobb kihasználására és a munkafegyelem megszilárdítására. Kedvező termelési eredményeinkhez hozzájárult a szocialista munkaverseny is. Ma már közel 600 brigádban, több mint 8000 dolgozó küzd a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. Megyénk szocialista iparának háromnegyedévi össztermelése meghaladta a 2 milliárd forintot A minisztériumi ipar, a tanácsi vállalatok és a kisipari szövetkezetek exporttermelése háromnegyed év alatt elérte a 400 millió forintot ami 35 százalékkal több az elmúlt év haIfjúsági brigád Török Mihály kőműves brigádja olyan dolgozókból alakult a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál, akiknek többsége nem sok kenyeret evett meg még ebben a szakmában. Mégis azt írhatjuk róluk: ha képzettségben különböznek is, szorgalmuk, igyekezetük pótolja azt. Átlagteljesítményük a. műszaki normák bevezetése óta meghaladja a 105 százalékot, s munkájuk minőségére még nem emeltek kifogást Ezzel érdemelték ki a szocialista címet. B. Tóth János művezető, a patro- nálójuk pedig gondoskodik róla, hogy szakmai képzettségük növelésével meg is tartsák a kitüntető címet, sonló időszakának exporttermelésénéi. Exportra termelő vállalataink között első helyen szerepel a Kecskeméti Konzervgyár Tizenhat országba 102 millió forint értékű árut szállítottak kilenc hónap alatt. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 67 millió forint, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat közel 50 millió forint, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat pedig 48 miLlió forint értékű árut exportált. A Kiskunfélegyházi Gépgyár 48 millió forint értékű gépet és berendezést, a Bajai Gyaolúszóveí- gyár 23 millió forint értékű gyapjúszövetet, a Zonmácipari Művek Kecskeméti Gyáregysége pedig közel 29 millió forint értékű fürdőkádat és más zománcozott öntvényárut termelt külföldi rendelésre. Megyénk szocialista építőipara által az első háromnegyedévben kivitelezett építési és szerelő- ipari munkák összege, az előzetes adatok szerint meghaladta a 283 millió forintot. Állami beruházásokra 1961. január elsejétől a III. negyedév végéig 259 millió forintot fordítottunk. Az eddig végrehajtott normarendezések után, a teljesítmény- százalékok megfelelően alakultak. A szocialista iparban dolgozó munkások és alkalmazottak átlagkeresete az elmúlt évhez viszonyítva 5,5 százalékkal emelkedett. Milyen lehetőség rejlik a melegágyi ablakkeret alatt Évi 8 millió forintot dohnak ki az ablakon Megyénk területén többségében a termelőszövetkezeteknél, kisebb részt az állami gazdaságoknál mintegy 150 ezer darab melegágyi ablakkeret van, amelyet a szövetkeztek hitelbe kaptak az államtól. E melegágyak összértéke megközelíti a 29 millió forintot. Ahhoz, hogy a melegágyparkot jövedelmezően hasznosítsák a termelőszövetkezetek. — egy-egy ablak alatt évente 132 forint értéket kellene megtermelniök. Ezzel szemben általában mi a gyakorlat? A melegágyakat csupán palántanevelésre használják a kora tavaszi hónapokban, s az év többi 10 hónapjában kihasználatlanul hagyják azokat. Egy ablak alatt 2500 darab tüzdeletlen palánta termelhető. Ha egy szál palántát az országosan kialakult áron 3 fillérbe számítunk, akkor egy ablak hozadéka csak 75 forint. Ha ezt levonjuk az említett 132 forintból, kitűnik, hogy egy ablakra 57 forint az évi ráfizetés. Ez a 150 ezer darabra átszámítva jócskán meghaladja a 8 millió forintot. Hogyan lehet ezt az összeget megmenteni? A MÉK szakemberei úgynevezett ablakhasznosítási tervet dolgoztak ki azoknak a tsz-eknek, amelyek szaporító házzal rendelkeznek. A terv szerint té1 millió forint megtakarítás ,tfU uiíias a bajai üzemekben Az újítók és feltalálók második országos tanácskozására való előkészület során számottevően fejlődött Baja város üzemeiben az újítómozgalom. A minisztériumi és a tanácsi ipar tíz vállalatának dolgozói több mint 300 javaslatot nyújtottak be a vállalatok vezetőinek. Mind az újítások számát, mind pedig azok népgazdasági eredményét tekintve, első helyen a Bajai Gyapjúszövetgyár újítóit kell említenünk, ötvenegy bevezetett újításuk 456 ezer forint megtakarítást eredményezett. A Bajai Villamosipari Gyár dolgozód 240 ezer forint értéket takarítottak meg. A tíz vállalat 130 bevezetett újításának népgazdasági értéke meghaladta az 1 millió forintot, számos javaslat pedig jelentős minőségjavulást eredményezett. telezzük fel, hogy a termelőszövetkezetnek 300 darab melegágyi ablaka van. A decemberben elvetett melegágyi saláta a szaporító házba kerül, a palántát itt nevelik fel, s a tüzdelés is ugyanitt történik. Január 10-ig 100 melegágyi ablakhelyet kell elkészíteni vastag — 50—30 cm-es — talppal, ötven ablak alá salátát ültetnek. 50 ablak alját pedig retekkel vetik be A saláta április 15-re, a retek március 15-re kerül ki az ágyakból. Kétszáz ablak alját február közepétől május közepéig palántaneveléssel foglalnak eb Száz ablak — a saláták és a retek ablakai — tüzdelésxe kerülnek április 1-től május 15-ig. Június eleiétől augusztus végéig a 300 ablak alatt gombát lehet termelni, s ugyanez a 300 ablak szeptember elejétől december végéig még egyszer hasznosítható gombával. így tehát a melegágyi park egyharmadán korai primőrt kell előállítani, hogy a tüzde- léshez áprilisban már rendelkezésre álljanak az ablakok. A palántanevelés gyakorlatilag az összes megelegágyi ablak alatt történik, az utóhasznosítással együtt. E módszer hasznosságáról egyszerű számítással meggyőződhetünk. ötven ablak alatt 2800 fej saláta nő, 2800 forint értékben; az ugyancsak 50 ablak alatt termesztett 2500 csomó retek haszna 2500 forint. Az összes ablak alatt felnevelt palánta — 600 ezer darabot véve — 18 ezer forint, a két szakaszban termesztett összesen 3 mázsa gomba 60 ezer forint bevételt jelent. Az ösz- szes jövedelem tehát az egész éven át hasznosított 300 ablak révén 83 300, egy melegágyra vetítve 277 forint. G. K. Déri bácsi nem tétlenkedik __ lobban állna ke- J zében a főzőkanál, mint a stopperóra, Zöldi Jánosné úgy tett, mintha észre sem venné az ilyen megjegyzéseket, pedig volt benne részé jócskán, amikor normás (időmérő) lett tavasszal a Kecskeméti Faipari Vállalatnál. Hat esztendeje dolgozott már ebben a fontos beosztásban, de soha nem kellett annyi nehézséggel megküzdenie mint itt, hogy becsülettel eleget tegyen feladatának. Az még csak hagyján, hogy egy csomó előítélettel kell számolnia, amíg a dolgozók megértik, hogy a normázásnak nem célja az ő anyagi megrövidítésük. Ha nehezen, de az új szakma, az asztalos és a kárpitos ipar tudnivalóit is megismerte. Az asszonyi hiúsággal, a dolgozó nőt ért sérelmekkel azonban nehéz volt megbirkózni. Nem mutatta, ma is tagadja, de szavaiból kicsendül. hogy sokszor megsértették önérzetét. És mi lett mindebből fél év múltán? Ma a normairoda a vállalat küszöbe. Ha baj van a munkával, először Zöldinéhez mennek a dolgozók, hiszen tudják, hogy véleménye nélkül az igazgató sem dönt az ilyen ügyekben. A fordulat tehát elérte a 180 fokot, de hogyan? Zöldiné helyett más mondott erre jellemző eseteket. A faesztergályosok például semmiképp sem akarták elfogadni az „asszonyi regulát”, Zöldiné időmérését. Valójában a kényelmességüket álcázták ezzel, hiszen a megyei tanács ipari osztályának küldötte is megállapította, hogy egyenletes munkával teljesíthető a műszaki norma. Az esztergályosok ennnek ellenére pár hétig csak az időt húzták. Aztán belátták, hogy rossz a taktikájuk. Ahogy a többiek mondják, „nekikeseredtek” a munkának, s ma már meghaladta teljesítményük a 100 százalékot. Volt asztalos, aki hallani sem akart róla, hogy az ő napi időtöltését megmérjék. Sőt odáig ment, hogy földhöz vágta munkáját. A többi meg fiTehintélyt szerzett.*, gyelte, hogy mi lesz ebből, hogyan találja fel magát a normásnő. Legjobban az illető asztalos csodálkozott a válaszon. Zöldiné közölte vele, hogy dühös emberrel értelmetlen a vita, ő nem ér rá ilyen jelenetekben szerepelni. Szóljon, ha majd megnyugodott, s akkor leméri a normáját. Az asztalos ezután már röstellte a dolgot. Őrlődött gondolatain, mérlegre tette lelkiismeretét. Egyszóval meggyőzte önmagát; ha akar, több is telik tőle. Végül ő kopogtatott a normairoda ajtaján. Megtörtént olyan eset is, hogy Zöldiné négyszer ment vissza egy munkáshoz, mire az belátta, értelmetlen az időhúzás, s ezután már közösen állapították meg az új követelményt. Máskor meg tízig számolt a sértő megjegyzések után, de nyugalmát megőrizte, és sikerült az illetőt meggyőzni: csak a ledolgozott időre jár a fizetés. A kárpitos üzem egyik dolgozója Sz. J. pedig nyilvánosan kért tőle bocsánatot, hogy hirtelen felindultságában megsértette. Így szerzett tekintélyt Zöldi Jánosné, a normairoda pedig azért lett a vállalat küszöbe, mert a bérezés érzékeny pont minden üzem életében. Itt még nincs minden rendben. De a kopogtatók már nem a normát sérelmezik. Más a panasz, s ezen érdemes gondolkozni. A dolgozóknak az fáj, hogy mikor a normafelvétel készült, volt anyag, szerszám, előkészített alkatrész. Most viszont nem minden esetben biztosítják a folyamatos munka feltételeit. így nehezen lehet a normát teljesíteni. Zöldi Jánosné időmérő jegyzi < ezeket a panaszokat, és Zöldi Jánosné, mint a > szakszervezet termelési felelőse intézkedik, hogy í a hibákat megszüntessék. I A műszaki normák alapján a vállalat 98,9 szá- ; zalékra teljesítette tervét, év végére ez már > több lesz, mint 100 százalék. ; Sándor Géza ) Déri Antal bácsi, a bajai Lenin Termelőszövetkezet gazdája már betöltötte a 72. évet, s két éve nyugdíjba vonult. Otthon azonban nem tud tétlenül ülni. Bejár a termelőszövetkezetbe és a nyáron is segített a szőlőben a könnyebb munkáknál. Ott volt a répaszedők között is és jelenleg kukoricát morzsol. — Nem nehéz munka. Csak a csöveket kell raknom a morzsoló részbe, a többit már a gép viszi. Sok évig szeretnék még segíteni ilyen erőben és egészségben a szövetkezetnek — mondja. Kívánjuk, hogy úgy legyen.
