Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

4. oldal 1961. novpmher 71. kp<te Vita a terme1 Sszövetkezetek kulturális problémáiról Érdekes régészeti leletek Teremlsük meg az egységes falusi népművelés alapjait! Vashúlon a termelőszövet­kezetek arra törekszenek, hogy megszűnjék a kulturális tevé­kenység szétforgácsolása, lerak­juk az egységes falusi népmű­velés alapjait E tekintetben a Kossuth Tsz volt a kezdemé­nyező. Láttuk, hogy a fiatalság nem szívesen jár a községi mű­velődési otthonba, mivel hiá­nyos a berendezése és felszere­lése. Ennek következtében sza­bad idejüket nem tudták eléggé hasznosan eltölteni. A vezető­séggel megbeszéltük, hogy kul­turális alapunkból televíziót vá­sárolunk és átadjuk a művelő­dési otthonnak. így is cseleked­tünk. És azóta örömmel ta­pasztaljuk. hogy az ifjúság meg­találta szórakozási helyét. Ebből kiindulva úgy határoz­tunk, hogy felfrissítjük _ a köz­ségi könyvtár állományát is .A termelőszövetkezetek hozzájá­rultak ahhoz, hogy kulturális álapjukból segítik a könyvtár fejlesztését. A termelőszövetkezetek gon­doskodnak az általános iskolá­ban jól tanuló gyerekek jutal­mazásáról is. Az elmúlt okta­tási évben például értékes szép- irodalmi könyvekkel ajándékoz­tuk meg azokat, akik kitűnő, vaw ieles bizonyítványt kaptak. A Kossuth Termelőszövetkezet ugyanezt a módszert alkalmaz­za a bajai németnyelvű gimná­ziumban is. A diákok egyik cso­portja még a nyár elején fel­keresett bennünket és arra kér­ték a vezetőséget, hogy adja­nak munkát nekik, mert sze­retnének magnetofont venni az iskolának. Semmi akadálya — mondtuk. Becsülettel helyt is álltak. Részt vettek a szürete­lésben, segítettek a kapálásban. Hatezer forintot gyűjtöttek ösz- sze és megvették a magneto­font. (Nem árulok el titkot, ha azt mondom: szeretnek a mi fiataljaink dolgozni, csak bánni kell tudni velük. A brigádveze­tők útmutatásai alapján kifogás­talan munkát végeztek.) A vaskúti if iák közül többen tanulnak technikumok­ban. Elég gyakran beszélgetek velük és így módomban állt tá­jékozódnom elképzeléseikről, terveikről. Négyen vannak, akik érettségi után egyetemen kí­vánják folytatni tanulmányaikat. Jóleső érzés volt hallani, hogy többségük a mezőgazdasági pá­lyát választja és amikor meg­szerzik a diplomát, visszajönnek a faluba dolgozni. Tudják, szük­ség van a termelőszövetkeze­teikben a mezőgazdasági mérnö­kökre. Én pedig megígértem ne­kik, ha az egyetem elvégzése után a vaskúti Kossuthban hasznosítják tudásukat, akkor egyetemi éveik alatt ösztöndíj­ban részesítjük őket. Láttam, meglepődtek. Nem is számítot­tak arra, hogy ily lehetőség is kínálkozhat számukra. A termelőszövetkezetek kép­viseltetik magukat a községi kulturális bizottságban is. Tő­lünk egy brigád — és munka­csapatvezető vesz részt rendsze­resén az üléseken. Sikerült el­érnünk, hogy a kulturális bi­zottság határozata között több olyan javaslat vagy kiegészí­Értelmiségi klub Kiskőrösön Kiskőrösön néhány 'héttel ez­előtt alakult meg az értelmiségi klub a Petőfi Sándor Művelődé­si Házban. Orvosok, ügyvédek, mezőgazdasági mérnökök, gyógy- szerészek. pedagógusok, párt és tanácsi vezetők alkotják a klub tagságát Hetente egyszer talál­koznak. Változatos programot dolgoztak ki és az első összejö­vetelek art mutatják, hogy a hallgatóság szívesen vesz részt a foglalkozásokon. Ezt a látoga­tási napló is igazolja. Egy-egy rendezvényen őtvenen-hatvanan jöttek össze. Az első találkozá­son dr. Rigó Imre orvos és Gel- lért Károlyné pedagógus szá­molt he franciaországi és olasz- országi élményéiről. A következő összejövetelen dr. Rónaszéki Aladár kedvenc lemezeivel szórakoztatta a meg­jelenteket, majd ezt követően Ágoston András, a járási párt- bizottság titkára és dr. Pilz Ká­roly a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke válaszolt közérdekű kérdésekre. A következő foglalkozáson Károlyi Sándor pedagógus csil­lagászati előadása aratott sikert. Legutóbb pedig Herényi Ist­ván tanár mutatta be a legújabb hanglemezeket. Az értelmiségi klub program­jában szerepelnek még irodal­mi estek, könyvankétok, író és olvasó találkozók. November 23- án Kiskőrösre látogat Berkest András író és „Amíg az élmény­ből regény lesz” címmel tart előadást. Csak néhány rendezvényt ra­gadtunk ki az értelmiségi klub műsorából. Ezen túlmenően a klubtagoknak rendelkezésére állnak különféle társasjátékok, rádió, televízió, művészeti és eza kfolyóiratok. A Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetősége gondoskodott ar­Csíllagászafi előadás Baján Baján, a József Attila Mű­velődési Házban szerdán, 22-én este 6 órakor III Márton csil­lagász mesterséges holdakkal él­ért tudományos eredményekről tart előadást. röl, hogy az értelmiség fa kielé­gítse szórakozási és művelődési igényeit. Az első lépések azt bi­zonyítják, a kísérlet nem volt eredménytelen. tés szerepel, amelyek a termelő­szövetkezetek képviselőinek aj­káról hangzottak el. Ez azt mu­tatja, hogy a közös gazdaságok is érdekeltek a kultúra terjesz­tésében és az ott hallottakról pedig tájékoztatják a vezetősé­get, mi pedig közgyűléseken is­mertetjük a gazdákkal a kultu­rális bizottság közérdekű hatá­rozatait. A későbbiek során sze­retnénk, ha a termelőszövetke­zetek vezetői nemcsak a nép­művelés irányításában tevé­kenykednének, hanem cselekvő- leg is munkálkodnának a mű­velődésügy széleskörű felvirá­goztatásában. (Gondolok előadá­sok megtartására, egyéb mező- gazdasági tárgyú tanfolyamok megszervezésére stb.) Egyik legnagyobb gondunk ugyanis a felnőttoktatás. Saj­nos, már második éve, hogy nem sikerült Vaskúton megszer­vezni a dolgozók esti iskoláját. Az 1959—60-as tanévben hat­vanegyen végezték el a nyolc osztályt és azóta eredménytelen minden további kísérletezés. Pedig ha figyelembe vesszük a termelőszövetkezetekben és ál­lami gazdaságban dolgozók szá­mát, közel 1300-an vannak, akik közül még sokan jelentkeznének a dolgozók esti iskolájába. Ép­pen ezért, kérem az illetékes szerveket, segítsenek abban, hogy jövőre Vaskúton Is meg­nyithassa kapuit a dolgozók es­ti iskolája. Véleményem ttzerinl az a helyes törekvés, ha a terme­lőszövetkezetek nem folytatnak külön-külön kulturális tevé­kenységet, hanem a községi kul­turális bizottság irányításával részt vállalnak a művelődési otthon programjának megvaló­sításából és együttes erővel se­gítik az egységes falusi népmű­velés mielőbbi megteremtését. Sáros! György a vaskúti Kossuth Tsz elnöke R ETTENTŐ jRodriguez Irta: Horváth fózsof J Ä Géza Jelt adott. Erre mind a hét ember a teherkocsihoz sie­tett. — Felszállni kocsira, embe­reik! — mondta spanyolos ak­centussal. Sietni, Idd drága! Mind a heten felmásztak a kocsi rárterületére és elhelyez- keedteik. Géza beült a sofőr és Gulyás János mellé. — Indulás! Húsz perc múlva a kocsi meg­állt a spanyol ház előtt. Géza kiugrott a vezető fülké­ből. — Emberek, le! Fogunk gyor­san rakodni! De hamar gyorsan ám! — Meglesz, uram! — kiáltotta jókedvűen a mackótermetű Bé­la, akinek szerfelett tetszett ez az egész, s főleg az a jól öltö­zött elvtárs, aki ugyancsak érti a komédiázást... A kocsi valóban pillanatok alatt kiürült. Az emberek min­dent kirámoltak, s becipelték a követség kapuján. Géza a sofőrhöz lépett; — Lenni jó munka, gyors munka. Ez van magáé! Egy százpengőst nyomott a sofőr markába. A sofőr nagyot köszönt és beletalpalt a gázpe­dálba, nehogy ez a derék úri­ember meggondolja magát a százpengős tekintetében ... A teherkocsi eltűnt, s a nehéz tölgyfakapu becsukódott mögöt­tük. A hét jövevény körülnézett a tágas udvaron. Az a köpcös férfi, aki délelőtt „Csizmadia úr” névre hallgatott, Gézához Pen ez Pál jelentette a bajai múzeumnak, hogy Gara és Bácsszentgyörgy határán húzódó földút déli felén, egy nagyobb dombon, emberi csontokat szán­tott ki a traktor. A régészek megvizsgálták a helyet és megállapították, hogy a domb tetején egy középkori templom állott és körülötte te­rült el a temető. Bár az utóbbi időben több beásás bolygatta a templom alapjait, annak egy része még érintetlen lehet. A temető nagy része azonban boly- gatatlan. Itt mintegy 200 sír vár feltárásra. Az eke által feldo­bott emberi csontokon zöld pa­tina látható, annak bizonyítéka­ként, hogy a sírokban sok volt a régészeti melléklet. Középkori sírjaink általában igen szegé­nyesek, annál feltűnőbb a bács- szentgyörgyi sírok szokatlan gazdagsága E helytől 400—500 méterre nyugatabbra, a Sós-tó partján, megtalálták a település nyo­mait is. Bácsszentgyörgy környéke ré- gészetileg feltáratlan terület. A vidék középkori történetéről pe­dig alig tudunk valamit. Az ok­leveleket tanulmányozva a ré­gészek már régebben is keres­tek ezen a tájon egy Bezun nevű falut Ezt III. Endrének egy keltezetlen oklevele említi. A kb. 1299-ben írott oklevél elmondja, hogy »azt a bizonyos földet, amiért vérüket ontották, másképpen a G arának nevezett földet minden hasznavehetőségé- vel-« két jobbágynak adomá­nyozza. Felsorolja a szomszédo­kat is: Murgo, Támuk és Be­zun. A helységet még egy 1333. évi oklevél is említi, melyet a kismartoni levéltárban őriz­nek. A régészek feltételezik, hogy esetleg Bezun falunak templo­mát és templom körüli temető­jét találták meg. A kérdést azonban csak ásatás döntheti el. Erre a közelgő tél miatt csak jövőre kerülhet sor. Kőhegyi Mihály tett és ide hozta az eSvtársakat Géza haja tövéig elpirult Mi ez már megint? Jó, arra számí­tott, hogy Imre bácsi majd zsör­tölődik, tán meg is rója, lei is oktatja, de erVe? Ha párttag volna, büntetést kapna, de mi­vel nem párttag, hát még meg is dicsérte... Hát érti ezt valaki...? • Amikor Géza másnap reggel felébredt, elindult hogy szét­nézzen a házban. Benyitott a Gulyás-lakásba is. Jóikor, mert a két idős férfit ép­pen nagy vita közepette találta. — Jó reggelt, elvtárs! — üd­vözölte Gézát vidáman Imre bá­csi. — Látja, mi itt már javá­ban tanácskozunk. Mondom Gu­lyás elvtársnak, legjobb volna, ha ő máris kézbe venné a ház gazdasági ügyeit. Hát bizony ez nem lesz könnyű szerep. Ennyi embert jóllakatni nem kismiska. — Csak bízza rám a dolgot — erősködött az öreg —, majd eligazítom én. Ferenc Jóska alatt is a trénrél szolgáltam egy darabig. Lesz mit enni a sok éhes szájnak, ez a fontos. — És még egy: a takarékos­ság! — intette kedélyesen Imre bácsi az öreget. — A jó beosz­tás, meg a „több nap, mint kol­bász” élve — ilyenkor nagyon hasznos irányelvek! Egyébként maga, Gulyás elvtárs. legyen a főgondnok. Segítségül elegen vannak itt. Géza észrevette, hogy az öreg­nek roppant tetszik ez a bizal­mi szerepkör. Az öreg valóban elemében érezte magát. Gulyás János világéletében béketűrő ember volt, soha senkivel nem pönekedett. De amióta pörbe szálltak vele, és az egyetlen fiát kimasíroztatt-ák a Don-kanyar- ba, s ott is elveszejtették az urak háborűiában. az öreg szíve megkérgesedett. Gyűlölte a há­borút és fiának aranypaszomá­rtyos gyilkosait A poüttkábas sohasem ártotta bele magát, mert úri huncutságnak tartotta, és semmi jót sem várt tőle. De amióta a spanyol ház kezdett hadiszállássá válni. Gulyás bá­csi jó lélekkel segédkezett Gé­zának, s a többieknek. Ennek a háznak újontl légköre, hangula­ta, s * hard készülődés forrd árama egészen magával ragadta öt Gulyás bácsi már akkor tűz­be jött, amikor látta, hogy Géza kicibál ja a kicsi Annát a nyilas haramiák karmai közül Telje­sen igazságosnak érezte Géza fellépését. S noha tudta, hogy ami most a spanyol háziban vég­be megy, nem gyerekjáték, sőt, halálos kockázattal jár, egy cseppet sem félt. Csak növelte bátorságát, hogy Imre bácsiban és a többiek személyében már az első órákban talpig emberek­re ismert. Némelyikükkel még az este szóba elegyedett Kevés beszédből is megértette, hogy ezek az emberek egy nagy ügy­re tették fel az életüket és jól lehet ezer veszedelem leskelő- dik rájuk, családostul ínséget szenvednek időtlen idők óta, még sincs egy önző gondolatuk. Gulyás János ezt az emberségei érezte meg, s tisztelte bennük az első perctől fogva. Géza megkérdezte Imre bá­csit: — Hogy, s mint legyen a töb­bi hét elvtárs behozatala? Imre bácsi a világ legtermé­szetesebb hangián közölte: — Már elmentek értük Géza meghökkent: — Kik? — Ketten szedik össze őket, Csizmadia elvtárs és Haraszti elvtárs. Az első ember tízpnké+ órakor érkezik,. aztán félórás időközökben a többiek Remé­lem, simán megy az egész. Ha­nem Béláéként már aggódom egy kicsit. (Folytatása következik.) fordult kérdésével: — ö hol van? — Imre bácsi? — kérdezte vissza vidáman Géza. — Ott! Imre bácsi épp abban a pilla­natban lépett ki a félemeleti lakás ajtaján és megrökönyödve bámult le az embereire. Aztán lesietett a lépcsőn. Mindenkivel kezet rázott. Géza ezalatt Annát leste. A lány is kijött az ajtón, de fent maradt Vajon mit szól majd Anna ehhez az újabb bravúrhoz? — tűnődött Géza és megbizsergett a szíve. Géza az öreg Gulyást szólon- gatta: — Jani bácsi! Fogjanak hoz­zá a szállás berendezéséhez. Én átmegyek Francisco lakásába, az én szobáimban pedig rendez­zen be tizennégy fekhelyet. Majd segítenek magának. — Meglesz, Rodriguez úr. A ' jövevények elmentek Gu­lyással, Géza Imre bácsi mellé soanpolygott — Tudom, hogy meg fog róni, mégis megkérdezem, meg van elégedve ezzel a lendületes meg­oldással, Imre bácsi? Imre bácsi a legcsekélyebb harag nélkül válaszolt; — Sikerült. Nagyon szelle­mes megoldást választott De nem úgy járt el, ahogyan meg­állapodtunk. És ez hiba, elvtárs. Amikor emberi életekről van szó, az nem jó alkalom arra, hogy kipróbáljuk bravúros ügyességünket. Ha maga párt­tag volna, most büntetést kap­na. így azonban köszönöm amit

Next

/
Oldalképek
Tartalom