Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

„Együttérzés” Bállá néni az elmúlt na­pokban szakadó esőben igye­kezett hazafelé, a kecskeméti Alkotmány Termelőszövetke­zetbe. Amint az egyik gon­dozott, takaros házacska elé ér — amelyről tudta, hogy a szövetkezetüket igen-igen kri­tikus szemmel figyelő egyéni gazda lakja — megszólítja a ház asszonya­— No, hát maga az új el­nök felesége? — Én volnék.. . — felelte Bállá néni. — Oszt, mióta vannak ma­guk szövetkezetben? — kezdi a „vallatást” a gazdaasszony. — Tizenhárom éve... — Hát, szegénykém, ma­guknak se möhet olyan jól, látom a kabátján... Bállá néniben ugyancsak ágaskodik már az önérzet, de nem... a világért sem vágna vissza csípős szóval, például, hogy „Maga miért nem vesz szakadó esőben ünneplő ru­hát?”. .. Csak csendesen meg­jegyzi, hogy: — Van énnekem szép, ün­neplő kabátom is, meg aztán, hogy ne sajnáljon: egy kis családi házat is „összever­tünk” azalatt a tizenhárom esztendő alatt... A másik nem szól rá sem­mit, de néhány nap múlva — életében először — bekopog Bállá néniékhez, hogy: nem volna-e véletlenül néhány el­adó tojás... (E-né) 1961. november 11, péntek A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁH-T kiskun megyei lapja Közös összefogással megoldódik Kalocsa ivóvizgondja Ideiglenes bizottság segíti a terv megvalósulását Nagy fába vágta a fejszét a Kalocsai Városi Tanács, öt év alatt meg kívánja oldani a vá­ros jó vízellátását, vízmüvet épít. . Ez így egymagában természe­tesen nem sokat mond. De ha hozzávesszük, hogy a több ütem­ben készülő létesítmény mint­egy 15 millió forintba kerül és ennek kétharmadát községfej­lesztési alapból maga a város biztosítja, mindjárt érthetőbb, mekkora munkáról van szó. A nagy vállalkozás eredője és mozgató rugója a kalocsai meg­lehetősen súlyos ivóvízhiány. A város kútjainál a nyáron sok­szor órákhosszat is csoportok álldogáltak. Várták, míg össze­gyűlik a tárolóban annyi víz, hogy a kút ne csak iszaposat adjon. És ez csak az ivóvízgond. Hát még ha hozzávesszük a ház­tartások mosási vízszükségletét, Körültekintően és emberségesen ELŐFORDUL, hogy a dolgozó fegyelmi vétséget követ el és a munkáltatója, ahelyett hogy fe­gyelmi eljárást indítana ellene, a Munka Törvénykönyv 29. pa­ragrafusa 1. bekezdésének c) al­pontjára hivatkozva megszün­teti a munkaviszonyát. Törvény- sértő az ilyen eljárás. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a mun­kafegyelmet sértőkkel szemben mindig fegyelmi eljárást kell lefolytatni, s a cselekmény gon­dos vizsgálata, mérlegelése mellett fegyelmi büntetést kell kiszabni. A munka törvénykönyvének az imént említett paragrafusa <csak akkor alkalmazható, ha a dolgozó az ismételt figyelmezte­tés ellenére sem végzi becsüle­tesen a munkáját, vagy annak ellátására nem alkalmas. A rendelkezés első fordulatá­nak alkalmazásakor mindig az elbocsájtásra kerülő dolgozó munkakörének megállapításából kell kiindulni. Mit kellett volna elvégeznie, mit mulasztott, mi­vel szegte meg a munkakörével kapcsolatos kötelességét. AZ ISMÉTELT figyelmeztetés igazolása céljából a dolgozót legalább kétszer kell írásban figyelmeztetni a munka jobb elvégzésére. E figyelmeztetések­nek tükrözniük kell azokat a körülményeket, amelyek gátol­ják a dolgozót a jobb munká­ban. Figyelembe kell venni ilyenkor az üzem, vállalat egész működését, s ebbe beleilleszte­ni a dolgozó magatartását és csak ennek teljességében lehet megállapítani a mulasztás sú­lyát. A MUNKAÜGYI vitákban a vállalati és végső soron a te­rületi egyeztető bizottságnak is mindig meg kell vizsgálnia, hogy a két írásbeli figyelmez­tetés és az azt követő munkavi­szony megszüntetése alapos ok miatt történt-e, hogy a munka­vállaló az első figyelmeztetés után változtatott-e magatartá­sán, munkáján, és hogy a má­sodik figyelmeztetés után lca- pott-e lehetőséget arra, hogy tevékenységén javítson. MUNKAJOGI gyakorlatunk a leltárhiányok megtérítése miatt kiadott igazgatói határozatokat is egy-egy írásbeli figyelmezte­tésnek tekinti. Ennek megfele­lően tehát a két írásbeli figyel­meztetést a megtérítést elren­delő igazgatói határozatok pó­tolják. Ha a munkáltató ismé­telt leltárhiány miatt szünteti meg a munkaviszonyt és a dol­gozó a megtérítésre kötelező ha­tározat hatályon kívül helyezése céljából polgári pert indít és azt megnyeri, munkaviszonyát helyre kell állítani. Ez rend­szerint ügyészi óvás alapján le­hetséges; A Munka Törvénykönyv 29 paragrafus első bekezdés, c) pont másik fordulatának alkal­mazásakor azt kell vizsgálni alkalmas-e a dolgozó munkájá­nak ellátására. Meg kell nézni ilyenkor, mióta tevékenykedik azon a munkaterületen, amely­nek ellátására alkalmatlannak tartják. Kitöltötte-e a próba­időt és hogyan? Alkalmaztatás előtt felmérte-e a munkáltató, hogy a dolgozó tudja-e teljesí­teni a munkakörével kapcsola­tos kötelességeket? Ha hosszabb idő óta munkaviszonyban álló­ról van szó, hogyan dolgozott korábban és mi az oka annak, hogy most állapítják meg az alkalmatlanságot? NEM LEHET alkalmatlanság címén, az Mt 29. par. 1. bek. c) pontjára alapítottan élbocsájta- ni azt a dolgozót, aki a nyugdíj- jogosultság eléréséhez szüksé­ges életkort rövidesen éléri és munkáját korábban megfele­lően végezte. Iskolai végzettség hiánya miatt sem szükséges a munka- viszonyt alkalmatlanság címén megszüntetni. Dyenkor olyan munkakörbe kell helyezni a dolgozót, amelyet jól el tud látni. VEZESSE mindig a tárgyila­gosság a gazdasági vezetőket a dolgozók munkaügyeinek el­bírálásában és igyekezzenek szocialista humanizmussal meg­tölteni a Munka Törvényköny­vének egyes szakaszait. Csakis ez lehet a biztosítéka annak, hogy egyre kevesebb törvény­sértő döntést hozzanak; Dr. Nagy László a megyei főügyészség ügyésze helyesebben: mosószer-szükség­letét! Mert az úgynevezett »kö­ze lvízbe-» ugyancsak jócskán kell belőle adagolni, hogy meg­lágyuljon. Minden lakosnak érdeke Az elmondottakból is világos, hogy a vízproblómának egy vízmű építésével való végleges megoldása a város minden egyes lakosának sürgető érdeke. Már évekkel ezelőtt is az volt. Az előkészületeket még 1953-ban megkezdték, sőt azóta a város határában négy 120 méter mélységű próbakőt fúrásával si­került valamit segíteni, főleg az üzemek vízellátásán. Most fordulópontjához érke­zett a vállalkozás. Aki járt mostanában Kalocsán, láthatja a nyomait. Folyik a betoncsö­vek lefektetéséhez szükséges ár­kok ásása, ami most a legsür­gősebb munka. Ez azonban a dolog látható része. A legutóbbi tanácsülés a célkitűzés követke­zetes végrehajtása céljából ideiglenes bizottságot hozott létre. A bizottság tagjai máris igen aktívan működnek. November 8-án például Pesten jártak. Az Országos Vízügyi Igazgatóság szakembereivel tárgyaltak a ki­vitelezés részleteiről. Gyakran előveszik a város újonnan ké­szült vízügyi térképét és öröm­mel tanulmányozzák a rajta jól szemléltetett elgondolásokat. A vízmű megépítése után a város minden házába bevezethető lesz a víz. Meg lesz-e a tízmillió? Legfontosabb feladatként az anyagi bázis biztosítása vár az ideiglenes bizottságra. A léte­sítmény költségeiből mintegy 10 milliót a városnak kell fedez­nie, s ehhez — a sok minden egyébre is szükséges — háztar­tási költségvetés és a községfej­lesztési alap egymagában nem elegendő. Kalocsa lakossága az évi 6 milliós községfejlesztési alaphoz 400 ezer forinttal járul hozzá. Ezt az összeget kellene valamilyen módon megtoldani, hogy az öt év alatt befejeződő munka költségeire biztosítva le­gyen minden fedezet. A számí­tások szerint az üzemek, intéz­mények hozzájárulásán kívül a város 4000 lakására egyenként ezer forint jutna, amit öt év alatt kellene törleszteni. A dolognak a város lakossá­gával való kollektív megtanács- kozása, a közületek vezetőivel való tárgyalás elkezdődött. Az ideiglenes bizottságot nagyban segítik ebben a tanácstagok és a Hazafias Népfrontbizottság. A közületek vezetőit arra ké­rik, hogy hozzájárulásukat le­hetőleg a közeljövőben törlesz- szék, hogy az idei és a jövő évi munkálatok anyagi fedezete, ezzel kiegészítve, a rendelke­zésre álljon. A siker fontos feltétele Bizonyára nem lesz ebben fennakadás, hiszen a vízgond mielőbbi megoldása valamennyi üzemnek, vállalatnak. intéz­ménynek is fontos érdeke. Hogy mennyire, csak egy példát rá: a helyi pályaudvar például Kis­kőrösről szállítja a kazánok fel- töltéséhez szükséges vizet! A lakossággal való beszélge­tés a soronikövetkező legfonto­sabb feladat. Az ideiglenes bi­zottság elgondolásai szerint ti­zenkét helyen — a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktivis­táinak bevonásával — választó körzetenként beszélgetést foly­tatnak a lakossággal. Igen fon­tos azonban, hogy a célkitűzés­ről és annak részletedről, s főleg a pénzügyekről a város minden egyes érdekeltjével személy sze­rint tárgyaljanak. Bizonyára egyetértenek majd az elgondo­lásokkal, de az egyéni beszél­getések elmulasztása esetleg félreértést és ebből fakadó ked­vezőtlen fogadtatást is eredmé­nyezhet. Igyekezzenek ezt el­kerülni, s akkor az összefogást biztosan siker koronázza. P. I. c£ pr&paqandamunka taprtiztalatábSi Előre tervezzük meg a foglalkozást T apasztalatom szerint a 1 propagandista eredmé­nyesebben oldja meg feladatát, ha a foglalkozást előre megter­vezi. Ez tartalmazza a megtár­gyalandó kérdés legfőbb gondo­latait, tanulságait, a mondani­való lényegét. Helyes, ha a váz­laton az előadó feltünteti mit, milyen módon szemlélteit. Általában helyesnek bizonyult az előadás három részre való osztása. Az érdekes bevezető után a tárgyalásban a fő kérdé­sek lényegét és végül a befe­jezésben pedig a tanulságot ösz- szegezze az előadó. Ha ebből az előadásból köz­vetlenséget, azonkívül őszintesé­get éreznek a hallgatók, akkor KÖZÚTI BALESET könnyebben mondják el véle­ményüket. Az iskolásdi, a lec­keszerű visszakérdezés viszont a legtöbb esetben bátortalanná teszi a hallgatókat, lefékezi a vitát. Éppen ezért az ilyen módszert kerüljük el. Néhány esetben tapasztaltuk, hogy egyes propagandisták el­lentmondást nem tűrő hangon mondtak véleményt és nem hallgatták meg a hallgatók ész­revételeit. Az ilyen eljárás szin­tén helytelennek bizonyult. Elő­fordult ennek a fordított esete is. Ilyenkor a hallgatók másról beszéltek és a propagandista kezéből teljesen kiesett a tan­folyam vezetése, nem irányí­totta a vitát. Mind a két vég­let helytelen. Helyes, ha az előadásra való felkészülés közben a propagan­dista időrendi beosztást is ké­szít az egyes kérdések megvi­tatására. Ehhez azonban nem szabad mereven ragaszkodni és ha vita közben valamilyen fon­tos kérdés merül fel, jó ha an­nak tisztázására több időt for­dítanak. A lapos előkészület után n megfelelő vázlat alapján könnyebb a propagandista dol­ga, színvonalasabb a vita és jobbak az összefoglalók. Kádasi László Sztár a háztetőn Izgalmas, látványos filmek ha­tásos jelenete a tűzvész, amely­ből a hős, a nagy színész — vagy hasonmása — csak nagy küzdelem árán menekül meg. Hollywoodban, az amerikai filmvárosban a közelmúltban igazi tűzvész pusztított. Bel Aír, a leghíresebb filmsztárok lakó­negyede lett a lángok marta­léka. A kár, az első becslések szerint, jóval meghaladja az 50 millió dollárt. Képünkön: Kim Novak, a világhírű fimsztár — akit ezúttal egy igazi háztetőn kapott el a sehonnan sem hiány­zó foto riporteri lencse — mene­külés közben. A raf inált kukoricatolvaj Lengyel István. 23 éves, bün­tetett előéletű tiszakécskei la­kos, jogtalan haszonszerzés cél­jából fondorlatos kukoricalopást eszelt ki és hajtott végre. Egyik ismerősétől kölcsönkérte annak lovasfogatát azzal, hogy kuko­ricát akar hazaszállítani. Ebben nem is hazudott, csak azt nem árulta el, hogy az a kukorica nem a saját tulajdona; A fogattal ugyanis Szijj Sán­dor tiszakécskei lakos kukorica- táblájának közepébe hajtott, és világos nappal — mintha a sa­játját vinné — kezdett hozzá a kukorica töréséhez és kocsira rakásához. Mintegy négyszáz­ötszáz négyszögöl kukoricát tört le, s közel nyolc mázsa súlyú terményt rakott kocsira. Azután, mint aki jól végezte dolgát, nyugodtan továbbkocsikázott a lopott kukoricával, s azt kész­pénzért értékesítette két tisza­kécskei lakosnak. Lengyel István ellen lopás miatt, a termény megvásárlói ellen pedig orgazdaság címén bűnvádi eljárás indult. PETŐFI NÉP* A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klslrun megyei Bizottság* és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Dánie* Kladjai a PetőB Népe Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Mezei István; Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-1#. 29-16. Szerkesztő bizottság: 16-SSi Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal! Kecskemét Szabadság tér 1/«L Telefon! 17-0» Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető! • helyi postahivataloknál <8 kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V| Kecskemét, — Telefon; 11-85.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom