Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

Az SZKP XXII. kongresszusának határozata

Az SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét.

Mint a határozat rámutat, „az •semények menete megerősíti pártunk elméleti következteté- .einek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes diadalt íratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó széliem hatott át”.

A XXII. kongreszus határozata megjegyzi, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világméretű növekedése”.

„Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilárdítására Irányuló vonalnak a helyességét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekeinek és minden országban elnyerte a békeszerető erők támogatását.”

A kongresszus — mondja a határozat — nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának következetességét, rugalmasságát, és kezdeményező jellegét, osz- tat'anul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak.

„Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő ereűmén-ét kell látni, amelyet a Központi Bizottság a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika megvalósítása érdekében végzett. Ebben a tényben a szocialista orszá- íok testvérpárnál tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményeit kell "elismerni” — hangsúlyozza a határozat.

Mint a határozat a továbbiakban megjegyzi, a szocialista vi- .ágrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom haladásának meghatározó tényezőjévé válik. A kongresszus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista országoknak a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését.

A kongresszus külön kiemelte a Központi B’zottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért végzett a marxizmus—leninizmus alapián, s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és össze- íorrottságának érdekében.

„A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munkapárt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek a kommunista és munkáspártok 1957. és I960, évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltványaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthetők, amelyek célja a szocialista országok barátságának és összeforrott«ágának aláaknázása.

Ezek a cselekmények az Imperializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha válóban szivükön viselik népük érdekeit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatérnek az összes szoe’eUsta országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való egység és együttműködés útjára.

„A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad” — mondja a határozat.

A határozatban továbbá ez áll: „Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítéséretett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendítésének útja.”

A XXn. kongresszus hangsúlyozta, hogy „ma már nem az

imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát”.

Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága. A múlt években tovább gyengültek az imperializmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedtek az imperializmus alapvető ellentmondásai, óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer.

A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és útjairól szólva a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és élcsapata, a marxista—leninista párt békés módon igyekszik megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban megvan a lehetősége, hogy munkás- és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nén többségét, s polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át.”

„A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai ereiévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja:

„A marxizmus—leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes kétfrontos harc: a revizionir.mus, mint főveszély ellen, valamint a dogmatizmus és a sz.ektásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az ösgzes országok kommunistái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplezni a körünkben revizio- nizmus elméletet és gyakorlatát. A körünkben revizionizmus a legtömörebben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában jut kifejezésre.”

A háború és béke kérdése to- vábra is korunk legégetőbb problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza:

»A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell oldódniok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémáknak. Afelé haladunk, bogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapitalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy klrekesszük a világháborút a társadalom életéből.«

A határozat egyúttal rámutat arra, hogy amíg Imperializmus van, addig megmarad az agresz- szív háborúk talaja is. A nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő veszély. A nemzethez! imperia’izmus a legszörnyűbb gaztettre készül az

emberiség ellen: termonukleáris világháborúra,

»A kongresszus Időszerűnek, helyesnek és szükségesnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk védelmi képességének további fokozására. Amíg vannak imperialista agresszorok, résen kell lenni, szárazon kell tartani a puskaport, tökéletesíteni kell a szocialista országok védelmét és fegyveres erőit.«

A határozat hangsúlyozza: »A béke megszilárdításának ügye megköveteli a békés együttélés elveinek alapján a mélyen gyökerező nemzetközi problémák megoldását, elsősorban: az általános és teljes leszerelést a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel; a gyarmati iga végérvényes megszüntetését minden formájában és megnyilatkozásában, a függetlenségüket nemrég kivívott népek hatékony megsegítését; a második világháború maradványainak felszámolását, a békeszerződést Németországgal; a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak érvényesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusának lényeges megjavítását; az összes országok között a jó államközi kapcsolatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését.«

»■A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz, hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményeinek diadalra juttatása érdekében megőrizze és erősítse a békét, s a népek barátságát.«

Az SZKP XXII. kongresszusa továbbra is szükségesnek tartja, megingathatatlanul és következetesen valóra váltani a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala;

A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősíteni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szocialista világ- rendszer hatalmának megszilárdításához;

Minden erőfeszítést megtesz a

világbékéért harcoló összes erők együttműködésének fejlesztéséért és elmélyítéséért;

Erősíteni a proletárszolidaritást a munkásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulásukért, illetve a függetlenségük megszilárdításáért harcoló népeknek;

Tágabb körben kifejleszteni a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmet valamennyi országgal;

Tevékeny és rugalmas külpolitikát folytatni, tárgyalások útján törekedve a megérett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplezni az imperialista háborús gyújtogatok ármányait és mesterkedéseit, és erősíteni a világbékét.

A határozat hangsúlyozza, hogy a »XX. kongresszust követő időszak fontos vonása a kommunista építés ütemének meggyorsulása«. A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folyamán közel 80 százalékkal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesítése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves terv első három évére előirányzott 8,3 százalék helyett ténylegesen eléri a 10 százalékot. Az első három tervév folyamán terven felül körülbelül 19 milliárd rubel értékű Ipari terméket állítottak elő a Szovjetunióban.

A kongresszus megállapította, hogy a szovjet hadsereg felfegyverzése nukleáris rakétafegyverekkel teljesen ^fejeződött. »Népünk kezében a hatalmas haditechnika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat, s a világ béke erősítésének ügyéi« — állapítja meg a határozat.

A sikeres megvalósulás útján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, bogy az egy főre eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb tőkés országot, az Egyesült Államokat, nemcsak a termelés növekedésének ütemében, hanem a termelés évi abszolút növekedésében is. Jelenleg már több vasércet és szenet bányásznak, több kokszot, vasbeton-épületelemet, állati zsiradékot, cukrot és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban.

»A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szovjetunió gazdaságát, amelynek elérése után már nem sok időre van szükség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmus fölött.«

A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság termelése öt év alatt az előző ötéves időszakhoz képest, 43 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint három milliárd púd szemesterményt vásárolt fel. Korábban a felvásárolt mennyiség két milliárd púd körül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A munkások és az alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra átszámítva) — a Szovjetunió nemzeti jövedelme növekedésének alapján — öt év leforgása alatt 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett.

Belpolitikai területen egyebek között a következő Igen fontos feladatok várnak megoldásra:

Biztosítani kell a hétéves terv előirányzatainak teljesítését és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi cs technikai alapjának megteremtése, a kapitalizmus békés gazdasági versenyben való legyőzése szempontjából;

A további technikai fejlesztés alapján törekedni kell a mir ka termelékenységének általános növelésére az iparban, az építésben, a mezőgazdaságban, a szállításban:

Következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező munkáját;

Az elkövetkező években a gabonafelvásárlást 4200 millió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvásárlást 50 millió tonnára kell növelni évente;

Biztosítani kell a nép életszínvonalának szakadatlan emelését;

A kellő szinten kell tartani, minden vonatkozásban erősíteni kell hazánknak, a világbéke bástyájának, védelmi képességét, és tökéletesíteni kell a

szovjet hadsereg fegyverzetét;

Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat.

»A kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom embereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak.«

A kongresszus megállapította, hogy »a beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása a partéiét lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt a párt- és az állami élet minden szintjén«. A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt és központi bizottsága nyíltan és bátran elítélte Sztálin személyi kultuszát.

»A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen helyesnek tartja és maradéktalanul jóváhagyja azokat a határozott intézkedéseket, melyekkel a központi bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov* Kaganovics, Malenkov. Balga- nyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoportját, amely szembe helyezkedett a XX* kongresszus által megjelölt lenini Irányvonallal.«

A pártellenes csoport frak- ciós harca idején súlyos hibákat követett el Vorosilov. A Központi Bizottság 1957 júniusában megtartott plénumán Vorosilov beismerte hibáit, elítélte a pártellenes csoport frakció« cselekedeteit, g ezzel bizonyos mértékben segítette a párt- ellenes szakadárok leleplezését.

A határozat megjelöli azösz- szes pártszervezetek feladatait a szervező és az Ideológiai munka területén.

A határozat befejező szarai

így hangzanak:

„A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus—leninizmus győzedelmes zászlaját, teljesíti Internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozó:' iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy, történelmi cél eléréséért — a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szentelt

A párt ünnepélyesen kijelenti; a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog

élni!”

Kádár János látogatása a moszkvai Vlagyimir lljics Gépgyárban

Moszkva. (MTI) Az MTI kiküldött különtudősíja jelenti: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség vezetője kedden délelőtt látogatást tett a moszkvai Vlagyimir lljics Gépgyárban. Kádár János kíséretében volt Révész Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete és Usztyínov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar oárt első titkárát elkísérte a látogatásra Szemjon Birjukov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese, Viktor Karaszjov, a Szovjetunió hőse, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára és Marija Fortusz őrnagy, akinek szerepe volt az Alba Regia című film alapjául szolgáló történetben.

A Magvar Szocialista Munkáspárt első titkára a gyár előtti parkban megtekintette azt az emléktáblával megjelölt helyet, ahol 1918. augusztus 30-án Fanni Kaplan ellenforradalmámő merényletet követett el Vlagyimit lljics Lenin ellen. Az emléktáblán ez a felirat áll: „Hadd tudják meg a világ elnyomottjai, hogy ezen a helyen kísérelték meg az ellenforradalmárok Vlagyimir lljics életének kioltását.* A gyár dolgozói kollektiven tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Kádár János a gyár emlékmúzeumának megtekintése után üzemlátogatásra indult Elsőnek a villanymotorszerelő műhelyt tekintette meg. Itt Anasztaszija Kuznyecova tekercselőnő emlékzászlót nyújtott át Kádár Jánosnak. A zászlón ez a felirat áll: „Magyar barátainknak, a Vlagyimir lljics Gyár kommunista élmunkásai.” A gyár megtekintése után Kádár János beszédet mondott a dolgozók nagygyűlésén.