Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-14 / 243. szám
1961. október 11. szombat S. oldal A feltételek megvannak Gyorsítsák meg a munkákat s bácsalmási járás termelőszövetkezetei Az őszi betakarítás, szántás, vetés munkáit 116 termelőszövetkezeti tulajdonban levő és 130 gépállomás! erő- és munkagép segíti a bácsalmási járásban. A 246 gépnek mintegy 18 százaléka dolgozik nyújtott műszakban. s mindez jó előfeltételeket biztosított az őszi munkák megkezdéséhez. Egyes termelő- szövetkezeteink azonban még mindig makacsul várakoznak az esőre. Járásunk területén 9600 holdon hazai és 5000 holdon nagyhozamú külföldi búza vetését tervezzük, de eddig mindössze 1405 holdon került földbe a mag. Pedig több mint 11 ezer hold magágy van előkészítve! Az elkövetkező napokban tehát még nagyobb gondot kell fordítanunk a vetés meggyorsítására, mert nemcsak a termelőszövetkezetek tagságának, de az egész országnak is fontos érdeke, hogy a vetésterveket teljesítsük, s minden lehetőséget megragadva biztosítsuk a terméshozamok növelését. A gabonavetés mellett másik jelentős feladatunk az őszi trágyázás meggyorsítása, amelyet a tervhez viszonyítva csak 35 százalékban végeztünk el eddig. Az idő most alkalmas a trágyahordásra, amit bizonyít a katymári termelőszövetkezetek példája, amelyek már 80 százalékra teljesítették ezt a tervet. Sok tennivalóval jár a kapás növények betakarítása, és — mivel az aszályos esztendő miatt a tervezettnél mintegy 40 ezer mázsával kevesebb kukoricára számíthatunk — a silózás is. Ahhoz, hogy minden silót fogyasztó számosállat 10 köbméternyi »fejadagja« meglegyen, 16 779 köbméter csalamádét, korai szedésű kukoricaszárat, répakoronát és ipari mellékterméket kell lesilózni: Hogy mindezt a sok feladatat időben é® jó minőségben valamennyi termelőszövetkezetünk elvégezhesse, nemcsak jó munkaszervezésre van szükség. A nyári mezőgazdasági munkák idején a tagok szorgalma mellett komoly, előrevivő erőként jelentkezett a versenymozgalom. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy járásunk termelőszövetkezetei az aratás-cséplési munkákat augusztus 20-ra kivétel nélkül befejezték. A nyári tapasztalatok nyomán 22 termelőszövetkezetünk nevezett be most is az országos betakarítási versenybe, s bízunk abban, hogy a nemes vetélkedés ébrentartásával jelentősen meggyorsíthatjuk az őszi munkákat Vízin Gergely, a Bácsalmási Járási Tanács vb-elnökhelyettese járási nStanács-titkárok munkaértekezlete Pénteken délelőtt megyénk járási és városi nőtanács-titkárai munkaértekezleten vitatták meg a nőmozgalom feladatainak tükrében a második ötéves terv célkitűzéseit és a nők helyzetével foglalkozó megyei pártbizottsági ülés határozataiból eredő tennivalókat A megbeszélésem Pankovics József né, országgyűlési képviselő, a nőtanács megyei titkára részletesen ismertette a járási, városi és községi nőtanácsok feladatait, majd a járási, városi titkárok mondották el terveiket, számoltak be a helyi nőtanácsok munkájáról. A felvásárlási tervek teljesítéséről tárgyalt a földmüvesszövetkezetek megyei választmánya Pénteken, október 13-án ülést tartott a földművesszövetkezetek Bács-Kiskun megyei választmánya, ahol a felvásárlás helyzetét és a soron következő feladatokat vitatták meg. Az ülés megnyitása után Brachna János elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke ismertette az első félévi, majd a harmadik negyedévi felvásárlási tervek teljesítését. Hangsúlyozta többek között, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az első félévi 1244 vagonos tervet 164 százalékra, a harmadik negyedévi 6165 vagonos előirányzatot pedig 103 százalékra teljesítette megyénk felvásárló apparátusa. Ez főként annak köszönhető, hogy ez évben sokat javult a termelőszövetkezetek és a felvásárló szervek kapcsolata, a tsz-ek több időt fordítottak az áru rendszeres szedésére és csomagolására. Persze az is előfordult — főként a primőr szezonban — hogy egyes tsz-ek áruik jelentős részét más úton, nem a szövetkezeti kereskedelem révén értékesítették, s a szerződésileg lekötött árumennyiséget nem adták át. A földművesszövetkezeti szervek értékesítési tevékenységéről szólva Brachna elvtárs elmondotta, hogy az első félévben sokkal jobb volt a megye zöldség- és gyümölcsellátása, mint a múlt év hasonló időszakában. A tavalyi 576 vagonnal szemben az idén 1018 vagon zöldséget és gyümölcsöt hoztak forgalomba. A negyedik negyedévi felvásárlási tervek teljesítése érdekében azonban az év hátralevő időszakában a földművesszövetkezeti vezetőknek és dolgozóknak még sokat kell tenniök. Különösen a burgonya, vöröshagyma, vegyes zöldség, szőlő és »>/vwwMwywwwvwvw\/vww»,vt Kulturális bizottsági ülés KisV.onfélegyházán Október 13-án, délelőtt a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Házban tartotta ülését a járási kulturális bizottság. — Részt vettek a megbeszéléseken a művelődésiotthon-igazgatók,^ a községi népművelési ügyvezetők, valamint a termelőszövetkezetek kultúrfelelősei. Judik László, járási népművelési felügyelő beszámolt a múlt évben elért eredményekről, majd ezt követően tájékoztatta az ülés részvevőit az 1961/62-es népművelési idény legfontosabb feladatairól. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kovács Imre, a megyéi pártbizottság köznevelési felelőse. NAlV KÉRDÉS Tessék mondani, maga mióta van a szakmában? alma felvásárlását kell szorgalmazni, mert e cikkféleségekből legnagyobb a lemaradás. T. G. Járási és városi párt-végrehajtóbizottsági ülések a megyében Pénteüoen. október 13-án két járási és egy városi párt-végrehajtóbizottság tartott értekezletet A KISKUNHALASI városi párt-végrehajtóbizottság a párt- alapszervezetek tagdíjfizetési munkájáról, a városfejlesztés 1961. évi eredményeiről és a jövő évi városfejlesztési terv előkészületedről tanácskozott. Ezenkívül megvitatta a végrehajtó bizottság a Vastömeg- cikkipari Vállalat, a gépállomás, a Községgazdálkodási Vállalat és a Vörös October Termelőszövetkezet pártvezetőségének taggyűlési beszámolóját. Megállapították, hogy ezek a beszámolók helyesen elemzik a pártszervezetek kétéves tevékenységét és megjelölik a további tennivalókat; A BÁCSALMÁSI járási pártvégrehajtóbizottság a pártveze- tőség-választás előkészületednek eddigi tapasztalatairól, és a további termi valóiról, azonkívül a párt ügykezelési munkafeladatairól tanácskozott. A KISKŐRÖSI járási pártvégrehajtóbizottság ülésének napirendjén az elóadásos tömeg- propaganda-tanfolyamok, azonkívül az ateista-képző tanfolyam munkája, továbbá a régi párttagok és a munkásmozgalom veteránjainak helyzetéről szóló jelentés megtárgyalása szerepelt. A járás termelőszövetkezeteiben és alacsonyabb típusú közös gazdaságaiban, -azonkívül ktsz-ek- ben és földművesszövetkezetekben a pártszervezetek 16, a tömegszervezetek pedig 46 helyen tartanak elóadásos tomegpropa- ganda tájékoztatókat. A végrehajtó bizottság meghallgatta a vezetőségválasztás előkészületedről szóló tájékoztatót is és elfogadta a november 7-e megünneplésének tervezetét. X :x ISCin. EIÖTT Merész tervek A Szovjetunióban 108 000 folyó található. Számottevő részüket a szovjet ember már meghódította. A nagy folyókon erőmű-lépcsők, hatalmas öntöző- rendszerek, hajózható csatornák jelentek meg. Azonban az eddigieknél még nagyobb és vonzóbb távlatok állnak előttünk. A kommunista párt programtervezete erről a következőket mondja: „A szovjet ember olyan merész terveket is képes végrehajtani, mint egyes északi folyók folyási irányának megváltoztatása, illetve szabályozása, hogy e hatalmas vízkészleteket aszályos vidékek öntözésére és elárasztására lehessen felhasználni.” Kolosszális vízkészletek A természet a szovjet országot kolosszális vízkészletekkel ajándékozta meg, e készleteket azonban nem éppen ésszerűen osztotta el. Több mint 80 százalékuk az északi térségeknek jut. Ázsia három legnagyobb folyója, a Jenyiszej, az Ob és a Lena a Jeges-tengerbe hömpölygeti víztömegeit. E folyók medencéi csaknem olyan nagyok, mint az Egyesült Államok egész területe. Folyásuk hosszát ezerkilométerekben, évi vízhozamukat pedig 100 milliárd köbméterekben mérjük. Ám e folyók útvonala egyébként is nedves, erdős vidékeken, részben pedig az örök fagy birodalmán vezet keresztül. Ha a Szovjetunió európai részének és Szibériának hatalmas folyói délre folynának, ez óriási haszonnal járna. Hiszen a délre tartó, a Kaspi-, a Fekete-, az Azovi-tengerbe és az Arai-tóba ömlő folyók vízmennyisége az ország folyami vízkészleteinek 20 százalékát sem éri el. A déli, termékeny földek irdatlan nagy térségein égetően szükséges az öntözés. Ide tartoznak a Volgán túli sztyeppék, a Kaspi-tenger környéki síkság, Ukrajna déli része, a doni sztyeppék. Még ennél is több vízre van szükségük a közép-ázsiai és a kazahsztáni sivatagoknak. E napsütötte földeknek csupán víz kell ahhoz, hogy gazdagon teremjenek. Vajon az ember helyrehozhatja-e a természet méltánytalanságát, végre tudja-e hajtani a vízkészletek újrafelosztását? Párosítani lehet-e a több vizet a nagyobb meleggel? Igen! — válaszolja a szovjet tudomány és technika. Az ember ma még nem képes a Nap melegét északra terelni, de több vizet tud biztosítani a déli vidékeknek. A szovjet tudósok már évek óta tüzetesen tanulmányozzák az északi folyók déli medencékbe való átterelésének problémáját. A párt programtervezete a legközelebbi 20 esztendőben előirányozza e tervek megvalósítását. Mesterséges tenger Máris erélyes előkészületek bontakoztak ki az első nagyszabású hidrotechnikai művelet végrehajtása érdekében. Az északi erdőkben, a Pecsora és a Vi- csegda folyók vidékén rövidesen nagyszabású építkezés indul meg. Három folyón — a Pecso- rán, a Vicsegdán és a Kámán — három gátat emelnek, három víztárolót létesítenek. A víztárolókat aztán csatornákkal kötik össze. így északon kialakítják a világ legnagyobb mesterséges vízmedencéjét, amelyet méltán nevezhetünk tengernek. E vízmedence közvetítésével évente 40 milliárd köbméter vizet lehet átterelni a Pecsorából és a Vi- csegdából a Káma medrébe. E hatalmas víztömeg először a Káma, majd a Volga medrében hömpölyög tovább, s eléri a Volgán túli aszályos övezetet, meg a Kaspi környéki félsivatagot. A szovjetember az északi vizet egyesíteni fogja a déli napsugárral, s a jelenlegi aszályos és félsivatagi vidékeket termékeny mezőkké, gyümölcsösökké, legelőkké, konyhakertekké varázsolja. Az északi erdőkből a víznek a déli sztyeppékre való terelése óriási munkát igényel. Egyedül a földmunkálatok 700 millió köbméterre rúgnak, ami kétszeresen túlszárnyalja a Szuezi-, a Panama- és a Kieli-csatornák építésénél elvégzett munkálatokat. Az északi víztömegek a forró sztyeppék felé haladva hasznos munkát fognak végezni: turbinákat hajtanak a Kámán és a Volgán. Később az északról a Volga medencéjébe átterelt víz- mennyiséget növelni fogják, mégpedig úgy, hogy más folyókat is bekapcsolnak ebbe a rendszerbe. Csupán a Mezeny- folyó 25 milliárd köbméter vizet biztosít öntözésre. Ez pedig az aszályos övezetben akkora folyó megjelenésével egyértékű, mint a Don. Eltűnik a futóhomok A tudósok még ennél is merészebb terveken dolgoznak, amelyek a szibériai folyók irányának megváltoztatásával kapcsolatosak. Többek közt tanulmányozzák az Ob és a Jenyiszej vízmennyisége egy részének a turgaji fennsíkon keresztül Kö- zép-Ázsiába, az Arai—Kaspi térségbe való elvezetését. Kiszámították, hogy a két szibériai folyóból évente 300 milliárd köbméter víz Közép-Ázsiába való terelése annyit jelentene, hogy két olyan folyóval öntözzük meg a sivatagokat, mint a Volga és a Dnyepr. Ezzel a vízmennyiséggel több mint 40 millió hektárnyi földet lehet öntözni és vagy 100 millió hektárnyi föld vízellátását biztosítani, ötszáz- millió ember élhetne ezen a gigantikus termékeny oázison, amelynek területe felülmúlná az Egyesült Államok, Japán, az EAK. Olaszország és Ausztrália jelenleg öntözött területeit ösz- szesen. A mai futóhomok helyén gyapotföldek, cukorrépa-és rizsültetvények, gyümölcsösök, szőlőskertek, citrom- és narancs- ligetek terülnének el. E hatalmas víztömegeknek a sivatagi övezetbe való átterelése Közép-Ázsia éghajlatát is befolyásolni fogja. A szovjet tudósok számításai szerint Közép- Ázsiában és Kazahsztánban fokozódni fog a csapadékmennyiség, ha a sivatagokban hatalmas, bőségesen öntözött oázisok jelennek meg. Az Arai—Kaspi síkság párolgása számottevően megnövekszik, a párát a légáramlatok elviszik az Arai— Kaspi medencét szegélyező hegységekbe. A hegyekben lehull a csapadék, amely a folyók közvetítésével visszatér az Arai— Kaspi földekre, ahol ismét felhasználhatják öntözésre. Az elpárolgás növekedésével fokozódik a levegő nedvesség- tartalma. A helyi klíma kifejezetten kontinentális jellege csökkenni fog. Elmosódnak e vidék évi és napi hőmérsékletére jellemző szélsőséges értékek. A több víz, s vele együtt a gazdag növényzet megjelenése a sivatagok belsejében megszünteti a pusztító aszályok fő fészkét. Hiszen éppen itt, a sivatagi övezetben keletkeznek azok a forró szelek, amelyek aszállyal sújtják a Dnyepr, a Don és a Volga mentén elterülő sztyeppékét. A szovjet tudósok szívós kutatásokat végeznek annak érdekében, hogy kidolgozzák az ..Észak—Dél”-terv legcélszerűbb útvonalait. Kétségtelen, hogy a szovjetember, aki már megépítette a világ legnagyobb vízierőműveit, a Volgát elvezette a Kreml falához, csatornával kötötte össze a folyókat és a tengereket, óriási víztárolókat épített, megöntözte a Kara-Kumot, ezeket az új, merész terveket is valóra váltja Mihail Cunc
