Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
A nevelés csődje Kellemetlenül jártam a minap. A legnagyobb lelki nyugalommal fizettem volna az egyik bolt pénztáránál, amikor —* először nem is gondoltam, hogy nekem szól — ezt hallottam: s— hegyen szives, és valahol máshol süsse el az egypengősét! Be kellett látnom, hogy a pengőst valóban én tettem a pultra, — ehhez sajnos semmi kétség nem fér. No, de hogy történhetett? Igen emlékszem már! Reggel a buszon százassal fizettem, nem volt egy fia aprópénzem sem. S aztán, vem számoltam meg a visszaadott pénzt, őrültem, hogy elfogadta tőlem a kalauz a százast, így is majd keresztülszúrt a szemével. Éreztem, hogy a legnagyobb embertelenség reggel százassal fizetni a buszon és ezért nem is vettem magamnak bátorságot, hogy megnézzem, mit kaptam vissza, és , mit nem. Azóta pedig,... azóta nem vásároltam, nem fizettem sehol. No, gondoltam magamban, ha legközelebb találkozom a kalauzzal, majd némi kísérő szöveggel visszaadom neki a pengőst. Az alkalom nem váratott sokára, tegnap ismét ö teljesített szolgálatot a buszon. — Óh, kérem, előfordul az ilyesmi --1 mondta és a legnagyobb lelki nyugalommal zsebébe süllyesztette a pengőst A nem várt szelídhangú válasz pillanatokra kihúzta : alólam a talajt. Későn kap- > tam csak észbe, és gondolkodtam el azon, a szokatlan jelenségen, hogy jóformán szó nélkül lenyelte a célzást és tette a többi közé a pengőst; uram bocsa, talán éppen azért, hogy még egyszer „elsüsse”. Ilyenképpen tényleg előfordulhat az ilyesmi... «L _____ *' N. É. Í9 W. októl*« 13, péntek 7léH£A magyar, szocialista munkáspárt bács - kiskun mecyei lapja A lakosság szívesen segít, csak össze kell fogni az erőt Az utóbbi éveKben egyre több helyen tapasztalható az a helyes törekvés, hogy a község fejlődését nem elaprózva, hanem okosan, céltudatosan és hathatósabb módszerekkel kívánják előmozdítani a helyi tanácsok. A községfej les ztésd alap jelentős hányadát sokszor éveken át tartalékolják valamilyen jelentősebb cél — például törpevízmű, kultúrotthon sth, — elérésére. örömmel fogadja és társadalma munkájával lelkesen támogatja az ilyen célkitűzéséket a lakosság. Mivel azonban e létesítmények fokozatosan, több éven át valósulnak meg és nem mindig nyújtanak lehetőséget a társadalmi munkára, a lakosság segítőikészsége nincs megfelelően kiaknázva. Érdemes észrevenni ezt, mert a községfejlesz- tési alap tartalékolása miatt a község fejlődésének egyéb igényed váratnak magukra, s ezek megvalósulását — e segítséget igénybe véve — meg lehetne gyorsítani. Sok a szépítenivaló A legkisebb községben és a városban is sok az olyan szépíteni- javítanivaló, ami a kínálkozó társadalmi segítség összefogásával és irányításával, egészen kevés költséggel megoldható. Nézzük például a csupavírég Soltvadkertet, Szánkót, vagy sok más községet! Egymással versengve, egymást túlcitálva csi- nosítgatja ki-ki a háza elejét. Minden gazda megbecsüli, félti a maga munkáját, s ha már a ház előtt parkocska díszeleg, nem öntik az utcára a szennyvizet, nem tűrik meg a ház málló vakolatát, a földdel, saeméttel betemetett vízlevezető árkot sem. Egyik helyes cselekedet a másikat vonja maga után, s mindennek nyomán a régi, szürke, sáros, libalegelős község helyett egyre több virágos, tiszta, szemetjeiket gyönyörködtető falu képe jelenik meg. Ahol a helyi tanács kezébe vette és jól irányította ezt a munkát, lelkesen segített a KISZ- szervezet és tevékenykedtek más társadalmi erők, ott az eredmény nem maradt eh Kérés pénzből megoldható Egyik-másik helyi tanács azonban még nem fedezte fel, milyen hálás dolog észrevenni a lakosság szépszeretetét és ennek szolgálatára összefogni a szívesen kínálkozó társadalmi segítséget. Ha okosan csinálják, a parkosítás hallatlanul kevés pénzből megoldható. Természetesen nem úgy, ahogy azt helyenként teszik, hogy tavasszal bevetik a parkot, csinosítják a községet, s ezzel a dolog le is kerül a napirendről. A virágot, a fákat —* különösen a fiatal telepítésűeket — öntözni is kell különben a szorgos munkával létesített parkocskák nyár közepére már csalittá, szürke bozóttá válnak. Egészen más a helyzet azonban ott, ahol a lakosság maga törődik a szép utcaképpel. például Kiskunfélegyházán az Ady Endre és több más utcában. A parkosítás, viráglszegélyké- szítés olyan lehetőség a község szépítésére, fejlesztésére, amely kevés költséggel megvalósítható s a lakosság ehhez mindenütt kínálja segítségét. Van azonban másik olyan feladat is, amelynek megoldásával különösen Látogatás az Sdiilfi Gagarinnál és Tyitovnál MINDEN KRIMI üdülőben vannak közkedvelt helyek, ahol a vendégek elutazás előtt szívesen lefónyképeztetik magukat. Ez a hagyomány él abban a szanatóriumban is, ahová szeptember 27-én reggel érkeztem. Aranyló napfényben fürdött az örökzöld fákkal és bokrokkal övezett alacsony épület előtti Ids térség. Nagyszerű háttér ez a fényképekhez! Egy csoport vidám, napbarnított ember állt a fényképész előtt. Hogy kik voltak a Ids csoport tagjai? A hős űrrepülők — Jurij Alekszejevics Gagarin, German Sztyepanovics Tyitov, mellettük pedig Valen- tyina Ivanovna Gagarina és a kis Gálocska. Mindannyian a Krim-félsziget déli partvidékén üdülnek. Fényképek és filmkockák ez- ei örökítették meg emlékezetünkben a két jóbarátot, G agarait és Tyitovot, — de általában mindig űrrepülős öltözékben és pilótatiszti egyenruhában. Ezért kissé meglepő volt könnyű öltönyben, fehér ingben, nyakkendővel látni őket. A világűr meghódítói e pihenőnapok alatt igazi üdülővendégekké váltak. — Csak a napirendünk maradt a korábbi, kozmikus napirend — mondja Jurij Gagarin. — Mint mindig, most is reggel hétkor kelünk és feltétlenül még éjfél előtt aludni térünk. Most is szinte azonnal el tudunk aludni, amint lefeküdtünk. At orvosok, akik előkészítettek az űrrepülésre, megtanítottak bennünket, hogy percek alatt mély, egyenletes álomba merüljünk. A szanatóriumban, ahol az űrrepülők pihennek, a horgász- felszerelésen kívül teniszütök is vannak. Ezt a »fegyverzetet« délután kezdik »működtetni«. A szanatórium sportpályáin a késő délutáni órákban »törnek ki« a heves küzdelmek a csapatok között, amelyekben Gagarin és Tyitov feltétlenül részt vesz. Kell-e mondanunk, hogy az üdülők sportcsapatai büszkén viselik a Vosztok 1 és a Vosz- tok 2 elnevezést! AZ ŰRHAJÓSOKAT mindennap meghívásokkal árasztják el, hogy látogassák meg a Krim-félsziget nevezetes helyeit, jöjjenek vendégségbe — »legalább néhány percre!« a félsziget városaiba és üdülőibe. Bár az üdülés — üdülés* de hogyan lehetne visszautasítani a találkozást az artyeki pionírokkal vagy a szevasztopoli tengerészekkel? így volt ez szeptember 27-ón is. Délelőtt fél 11-kor Gagarin és Tyitov néhány tengerésszel együtt motorcsónakon hagyta el a szanatórium kikötőjét. A két jóbarát Jalta felé száguldott: Egész úton Jaltába és visszafelé közvetlen, vidám beszélgetés folyt a motorcsónakon. A tengerészek megmutatták a világűr hőseinek gyorsjáratú hajójukat. kikérdezték őket az űrrepülésről, külföldi utazásaikról és élményeikről. A szívélyes és közlékeny űrrepülő-barátok fáradhatatlanul meséltek benyomásaikról, s egyre újabb és új^bb resale leket idéatak fel, — Milyennek látszik a tenger a világűrből? — érdeklődött az egyik tengerész. — Minden tengernek megvan a maga sajátos, jellemző színezete — válaszolt German Tyitov. — A Földközi-tenger sötétkék. a többi — saláíazöld vagy levélzöld. Az óceánok vize acélszínben játszik, s látni lehet az egymást követő, hosszú hullámcsíkokat. Úgy tűnt, hogy a kérdés-zápornak nem lesz vége. De azután a motorcsónak megérkezett Jaltába. Itt Gagarin és Tyitov találkozásra indult a város pártmunkásaival, maid városnézés és látogatás következett a Csehov-múzeumban. Gagarin- nak még volt egy halaszthatatlan dolga — a jaltai filmstúdió népszerű-tudományos filmet készít az első űrrepülésről. A filmet a népgazdasági kiállításon fogják bemutatni. A kiállítás látogatói a vetítővászon melletti szomszédos vásznon meglátják majd Jurij Alekszejevics Gaga- rint, aki a film cselekményeit fogja kommentálni. German Tyitov most az űrrepülésről és életéről szóló könyvön dolgozik. Ezért sietett is vissza a szanatóriumba, hogy estig még rendezze a kéziratot, amely már csaknem teljesen elkészült. ... SZEPTEMBER 27-E a két hős űrrepülő üdülésének egy egyszerű napja volt Az energikus, tevékeny fiatalemberek a rájuk jellemző életörömmel, vidáman töltötték el ezt a napot is, s boldogan vegyülte!? el az kögölt, V. Bjgjikoy ősszel, télen és tavasszal sokat nyernének a községeik. Befedte az idők pora A vízlevezető árkokról van szó, amelyek bizony a megye legtöbb községében majd, hogy nem eltűntek. Befedte őket az idők pora és a járdákról lesepert szemét. A jánoshalmi MÉK előtt például már csak egy Ms gödröcske emlékeztet rá, hogy ott valamikor vízlevezető árok volt. Esős időben hej, de sok bosz- szúságot okoznak a járdán, há' zak tövében és az úttesten ösz- szegyülemlett víztócsák, nyomukban pedig a nagy sár. A vízlevezető árkok rendben tartásával milyen egyszerű lenne segíteni ezen. A község szépülne tőle, és a fejlesztési alapból is mindjárt kevesebbet kellene a folytonos útjavításokra fordítani. m Hálás feladat Sok helyen a tanács tagjai lelkiismeretfurdal'ást éreznek, hogy a végrehajtó bizottság intéz el helyettük mindent* s hogy jóformán a tanácsüléseken való részvételben merül ki a tevékenységük. íme, az említett gondolatokból is láthatják, mennyi kézzelfogható tennivaló vár megoldásra. Legyenek istápolói községük szépítésének. Szervezzék, fogják össze a parképítésre, árkok rendben tartására a lakosságot. Hálás feladat, hiszen ennek a munkának magtik a Mvitelezők veszik hasznát. Pemy Irén 300ooooooooooooooooooeoooe>oooc»c«y.űooooooo PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja« a PetőH Népe Lapkladő Vállalati Felelős kiadó: Mezei István* Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont« 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38; Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal) Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszt* a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi oostahivataloknál és kézbesítőiméi. Előfizetési dl} l hónapr a 12 forint Képétr, furcsaságok A kosaras Moszkvics A félegyházi országúton tűnt fel a hátunk mögött. Messziről csak annyit láttunk, hogy kerekeken gurul: autóhoz hasonlít, de sokkal magasabb annál. Meresztgettük a szemünket; s készítgettük a fényképezőgépet; hogy ;,lekapjuk”: a csodálatos országúti szörnyet.;. Aztán jót nevettünk: csak egy Moszkvics magángépkocsi volt az; kosarakkal megrakodva. Külön e célra tartó vázat Is szereltek a tetejére; nem vitás, ez egy vásározó Moszkvics. Láttunk már kosarakat stráf- szekéren, szamárfogaton, kézikocsin* talicskán; de modem személygépkocsin még nem. El ne szalasszuk ezt a ritka pillanatot... Sikerült! Megörökítettük az utókor számára, csak össze ne tévesszék maj'd ükunokáink — ha netán a poros levéltárban kezükbe akad az újság — valami két- éltűvel. Emberharapta kutya Hearst, az amerikai lapkirály szállóigévé lett mondása szerint nem az az újság, ha egy kutya megharap egy embert, hanem megfordítva; ha Bács-Kiskun megyei Nyomda Vi Cecskeroét* » Telefonj 15-29. 27-4S Here h the Dog a Mae Hit az ember harapja meg a kutyát. A New York Herald Tribune most ilyen értelemben igazi újságot közölt a fenti kutyaportré aláírásaként. Dodót, a bresciai korcsot ugyanis megharapta egy ember. A kutya „akit” fülén éri a támadás, behúzta farát és nyüszítve elmenekült. A tettes, egy hetvenéves csavargó ellen a rendőrség — de szén is tőle! — nem indít eljárást. A csavargó —• a hivatalos jegyzőkönyv szerint — tudniillik önvédelemből cselekedett. .. Törpevízművet létesítenek Solton Solton is épül törpevízmű-há- lózat. A létesítmény költségeit — mintegy 7 millió forintot — 5 évi részletben a községfejlesztési alapból biztosítja a helyi tanács. A munkálatok első ütemében eddig két kút készült el. A községhez tartozó Petőfi-telepen még ebben a hónapba a felállítják az 50 köbméteres hid- roglobust. A jövő év első és második negyedében építik fel az üzemházat, melynek elkészülése lehetővé teszi, hogy 1962 augusztusában Petöfi-telcpen már csapból folyjék a víz. Bírósági jegyzetek Lopásra vitte az ital ötvennégy éves, büntetlen előéletű ember. Vajon mi vitte odáig, hogy megkísérelte feltörni az italbolt ajtaját? Wéber Ádám sükösdi alkalmi munkás ez év június 14-én Nemesnádudvaron a 2-es számú italboltban iddogált. Az éjszakát a helyi autóbuszváróteremben töltötte, majd másnap folytatta az italozást. Pénze azonban elfogyott — a boltvezető pedig nem szolgálta M. Záróra után a vádlott megpróbálta szétfűrészelni az italbolt lakatját. A bolt vezetője azonban időben felfedezte tettét és Wéber Ádá- mot átadta a rendőrségnek. A bajai járásbíróság négyhónapi börtönre ítélte. Kihasználta az alkalmat... Pontosabban, ki akarta használni az alkalmat Dardos Sándor, de rajtaveszített. Nevezett büntetlen előéletű. 43 éves bajai vándorkisiparős, július 20-án este a Bácsbokodról Bajára érkező vonat egyik kocsijában tartózkodott, s míg Szederkényi Ti- borné pécsi lakos egy rokkant nőismerősét lesegítette a vonatról, elemelte annak táskáját. A táskában 750 forint készpénz és 850 forintot érő ruhanemű volt. A járásbíróság magánszemély sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte Dardos. Sándort
