Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
" 1961. október lí, csStórtM 9. oldal Dolgozzunk szocialista módon Ififíroáth Sáridat: Ma már mindenki ismeri a szocialista címért küzdő brigádoké jelszavát, amely néhány évvel ezelőtt kelt szárnyra. Azóta a munkások ezrei hirdetik növekvő öntudattal, s töltik meg tartalommal a hétköznapok nagyszerű alkotásai során. Megyénkben 680 brigádnak hat és félezer tagja tűzte célul e jelszóban foglaltak gyakorlati megvalósítását. Közülük 178 brigád már elnyerte a megbecsülést jelentő szocialista címet, — többen másodszor is. Ez azt mutatja, hogy a mozgalom jelentőségét üzemi dolgozóink és vezetőink hamar felismerték. Bizonyítja ezt az ez évi több mint 100 millió forintos terven felüli szocialista kötelezettség-vállalás, melyet az első félévben 70 millió forintra teljesítették, illetve a vállalás időarányos részét túlteljesítették. E nagyszerű eredmények elérésében döntően a szocialista munkabrigádok működtek közre. A siker elsősorban az ő eredményes és jó munkájuknak tudható be. Mivel a második ötéves tervben feladataink fokozódnak, a szocializmus építésének gyors üteme újabb hatalmas feladatok elé állítja megyénk valamennyi dolgozóját. Megyénk ötéves ter- <ve nem kisebb feladatot tűz ki célul, mint például az iparban elmaradt és korszerűtlen üze- ímeinfc teljes rekonstrukcióját, íezok bővítését, új, modem üzeS létrehozását, a nagyüzemi Sgazdasági gazdálkodás tö- tesítését. Ezeknek a nagyszerű feladatoknak végrehajtásához olyan emberékre van szükség, akik képesék az új és na- igyobb feladatok elvégzésére, lakik lépést tartanak a fejlődó technikával, akik szocialista mó- |don akarnak és tudnak élni, 'dolgozni. I A szocialista munkabrigádok (tagjai ilyen célokat tűztek ma- Iguk elé, s ez megegyezik a párt, ta kormány politikai célkitűzé- jseivel, népünk céljaival. Éppen {^■rór*t naev wn anjtaak, fia ezt a mozgalmat tSmég- piurgalcvnmá alakítjuk. Mire irányítsuk a figyelmet? Mit tegyünk a mozgalom kibontakozásának elősegítésére? Esősorban a tartalom megjavítására kell a figyelmet irányítani. Ez nehéznek látszó feladat Hl- !«zen ahány munkahely és ahány »vállalat van, annyi módszerrel és sokrétű, formájú és fajtájú •vállalásokkal találkozunk. Ez jfnunkásaink alkotó készségének és leleményességének sokféle megnyilvánulása. Ezekből ell gondos aprólékossággal ku- atni és megkeresni azt, ami jó, és hasznos a mozgalom [alapjainak erősítése szempontjából. Az elmúlt napokban a Kecskeméti Konzervgyár szocialista brigádjainak naplóiban lapoznunk. Ezekben minden fontos ■eseményt, tényt, rögzítettek, száÍ 5t adtak a kollektíva belső ;téről. Megtudtuk, hogy a bri- dok - tagjai értekezletükön a rálát és ön,bírálat jegyében jtették Jd álláspontjukat az régzett munkáról. Értékelték, hogyan teljesítette felajánlását, ez hogyan hatott a brigád gégész tevékenységére, s ha nem tudták teljesíteni, akkor tüzetesen elemezték az okokat, majd meghatározták a tennivalókat, örvendetes, hogy csaknem valamennyi brigád a termelési tervek teljesítésére, a költségek csökkentésére, a minőség javítására tett vállalását túlteljesítette. « Baráti megnyilvánulások Az előbbiek mellett az elvtársi segítség és támogatás sokféleségével is találkoztunk. Jóleső érzéssel olvastuk Kanizsai- né brigádjának bejegyzéseit, amelyből megtudtuk, hogy együttesen meglátogatták egyik Románia szölőtermesziése és borászata A tudomány és gyakorlat egysége hosszabb Idő óta betegeskedő munkatársukat. Arról is számot adtak, hogy milyen nagy örömmel fogadták őket, s mennyire jól esett beteg társuknak ez a látogatás, akivel hosszan elbeszélgettek. s igyekeztek gondjain segíteni. A Kardos brigád többek között a brigád egyik értekezletén beszámoltatta egyik tagját, akit többszöri ittasság miatt fegyelmileg vontak felelősségre. A beszámoltatás eredményeként a megtévedt munkás megígérte, hogy a jövőben hasonló hibát nem követ eh önként vállalt társadalmi munkáról ad számot Földházi József brigádjának naplója. A brigádtagok az elmúlt hónapban megkérték vezetőjüket, hogy szervezzen részükre társadalmi munkát. A Kátai-brigád pedig az egyik tsz-ben kíván önkéntes segítséget nyújtani. A közvetlen segítségnek követésre méltó példája az, amikor a jól dolgozó brigádtagok önként vállalják, hogy a gyengébb teljesítményt eléró brigádokban dolgoznak addig amíg azok is a legjobbak soraiba kerülnék. • A kívülállókról Ä szocialista munkabrigádok tartalmi munkáján túl van még tennivaló a számszerínti fejlesztéssel kapcsolatban is. Hiszen a bevezetőben említett brigádokon túl több mint 1700 munkabrigád közel 20 ezer dolgozója még nem kapcsolódott be a szocialista cím elnyeréséért folytatott mozgalomba. Ezekhez még nem jutottak el agitátoraink, vagy ha el is jutottak, nem tudták őket érveikkel meggyőzni. A kívülállóknak döntő többsége szorgalmas, becsülétes ember, akik közül nagyon sokan már számtalanszor bebizonyították, hogy hívei a szocializmusnak, kívánják mielőbbi megvalósulását. Arra kérjük őket, hogy vessenek számot önmagukban — aM még ezt nem tette meg —, hogy mit tehetnek magukért, embertársaikért, családjuk jövőjéért. Ha ezt megteszik, rádöbbennek, hogy a md szervezett, fegyelmezett munkaközösségünknek, a szocialista munka- brigádofcnak soraiban van a helyűk. S hogy ez mielőbb fgy legyen, a szocialista munkabrigádok Henrik Stetnbeng, a Szovjet Tudományos Akadémia fcam- esatksai geológiai-fizikai obszervatóriumának tudományos munkatársa 2,5 órát töltött az A lacs inszid tűzhányó kráterében. Ö vezette azt az expedícióé csoportot, amely feladatul tűzte maga elé, hogy tanulmányozni fogja a Kamcsatkai-félsziget egyik legitevékenyebb vulkánjának kráterét. A kráterbe való leszállás 40 percig tartott Henrik Steinberg munkájának megjavításhoz szak- szervezeti bizottságainknak rendszeresebb és átgondoltabb segítséget kell nyújtani. Ugyanis jelenleg sok helyen csak általában törődnek a mozgalommal. A cél érdekében a szakszervezeti bizottságok tagjai rendszeresen beszélgessenek el a brigádok vezetőivel, tagjaival. Figyelembe véve tapasztalataikat, észrevételeiket, készítsék el munkaprogramjaikat, s ennek megfelelően segítsék, támogassák a brigádok munkáját Ha ezt teszik, akkor nem fordulhat elő az, ami ma még élég gyakori: a brigádok és azok tagjai önhibájukon kívül — vagyis a vezetők hibájából, — csak részben tudják teljesíteni vállalásaikat A műszakiak feladata Több segítséget kellene nyújtani a műszaki vezetőknek, legalább úgy és annyit, ahogy azt megyénk élelmiszeripari üzemeiben teszik. Itt a műszakiak, mint brigádtagok vesznek részt a mozgalomban. Sajnos, ez az előnyös módszer más szakmáknál még nem alakult ki. Az építőipaiban — az Építő- és Szerelőipari Vállalat kivételével — a műszakiak kívülről szemlélik a brigádok munkáját. Pedig volna mit tenni. A munkások 10— 15 százalékos veszteségidővel termelnék. Az okok feltárásában és azok megszüntetésében a szocialista címért küzdő brigádtagok tapasztalata kimeríthetetlen kincsestár a vezetők számára. Az élműit másfél évtized azt bizonyítja, hogy szocialista módon gondolkodó ember esze, ereje, akarata nagy tettre képes. Az ötéves terv első esztendejében különösein fontos, hogy minden dolgozó az előbb említett emberi jó tulajdonságait összpontosítsa a párt által kitűzött politikai, gazdasági célok megvalósítására. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha mindenki fejleszti politikai tudását, általános műveltségét, munkakészségét, s a dolgozó nép iránti szeretetét. Ezek mind olyan dolgok, amelyet a szocialista munkabrigád- mozgalom magáénak vall Éppen ezért megtisztelő dolog szocialista brigád tagjaként szocialista emberre jellemző módon dolgozni. Szabó Lajos a vállalkozás után kijelentette, hegy a kráter legmélyebb része egyenletes homok-felület, amelynek hőmérséklete 200—240 Celsius fok. A tudós gázálarcban szállt le a kráterbe. A veszélyes expedíció eredményeként a tűzhányó geológiai szerkezetéről és állapotáról értékes anyagok jutottak a tudósok birtokába. Steinberg szerint ezek az anyagok hozzájárulnak a tűzhányőkitörés előrejedző- sssolgálatának megteremtéséhez. Románia a két legutóbbi nemzetközi borversenyen igen előkelő helyet foglalt el. Ez a tény a szakemberek és a borpiac figyelmét az illat-, zamat- és alkoholdús román borokra irányította. Hol teremnek ezek az értékes borok, hol tart Románia népe a szőlő- és borgazdálkodásban? — — ezek a gondolatok foglalkoztatták küldöttségünket, amikor repülőgépünk Románia földjére ért, hogy tíz napon át tanulmányozzuk az ország kertészeti termelését. Húsz kísérleti állomás A román elvtársak nagy szeretettel vettek bennünket körül, s mindent megmutattak, ami épülésünkre szolgálhat. Több napon át a Bukaresti Kertészeti Kutató Intézet vendégei voltunk. A Román Munkáspárt határozata alapján 1958-ban a kertészeti termelés hatékonyabb elősegítése érdekében átszervezték, központosították a kutatást. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel kapcsolatos kísérletek irányításának tudományos központjául a Bukarest melletti Beneasan létrehozták az egész országra kiterjedő Kertészeti Kutató Intézetet, amelynek 12 osztálya van. A gyakorlati kutatás 20 kísérleti állomáson folyik. Két típusú kísérleti állomást fejlesztettek ki: a speciális kertészeti és a vegyes kertészeti állomásokat. A kísérleti állomások összterülete 6700 hektár; összesen 1300 hektár szőlővel, 1500 hektár gyümölcsössel, 900 hektár zöldséggel és 2200 hektár szántóval rendelkeznek. A kísérleti telepeken jelentős kutató gárda dolgozik. Nagy összegeket fordítanak építkezésre és műszerek vásárlására. Az intézet négy év alatt 100 millió lejt ruházott be. A kísérleti állomásokon a profilnak megfelelően középfokú oktatás folyik. A telepek speciális kutatói a hallgatókat egyúttal tanítják is. Ezzel a román elvtársak példaszerűen oldották meg a tudomány és gyakorlat, a kutatás és oktatás egységét. Az állomásokon tsz-elnök- és brigádvezetőképző tanfolyamok is működnek Nagyarányú szőlőtelepítés Az intézet állomásai Jelentős eredménnyel gazdálkodnak. 170 hektáron van anyatelepük, évente közel egymillió oltványt adnak át telepítésre. Hektáronként 70 mázsa szőlőt termeltek* egy kilogramm szőlő önköltsége 1,75 lej. Románia Jelenlegi szőlőterülete 296 ezer hektár, amelyből 190 ezer hektár direkttermő. A párthatározat értelmében 1965-ig 300 ezer hektárra kell növelni a szőlőterületet oly módon, hogy a búzatalajokon levő 100 ezer hektár direkttermő ültetvényeket kiirtják és helyükbe oltványszőlőket telepítenek. A román elvtársak 5 év alatt 170 000 hektár új szőlő létesítését tervezik. Az asztali- és csemege- szőlő termesztését az összterületnek 30 százalékára méretez' ték. A terv megvalósítása 1965- től kezdve évenként 420 ezei tonna csemegeszőlőt és 6,5 millió hektoliter bort jelent. íj borvidék Nemrégen kijelölték az egye# borvidékek területét, s a termesztendő szőlőfajtákat. Az egyes tájak közül teljesen újkeletű a Murfatlar—Dobrudzsa-i borvidék. Az első nagyüzemi szőlőket 1950-ben ültették. Jelenleg agy állami gazdaság, s egv korszerű kísérleti állomás 2500 hektár szőlőn gazdálkodik itt. E borvidéken 1967-ig 30 ezer hektár szőlőt ültetnek el. A dobrudzsai táj nagy jövő elé néz; talai- és éghajlati adottságai igen alkalmasak édes csemege fehér és vörös borok előállítására. Az enyhén dombos talaj univerzális gépekkel művelhető. A kísérletek szerint a legkedvezőbb sortávolság 220X120 cm. Említésre méltó az édes. fehér csemegeborairól híres kotnári borvidék. , (Folytatása következik.) Kétsoros kukoricakombájn Termelőképessége kétszer akkora, mint az eddig gyártott egysorosoké, tízóránként 4—5 holdnyi területről takarítja be a kukoricát, s ezzel 25 ember munkáját helyettesíti. Nagy előnye, hogy a gépet nem kell vontatóra ráépíteni, csupán csapszeg segítségével függesztik traktorra. Jövőre kezdik meg sorozatgyártását Válogatnak a munkában egyes nemrég felszabadult fiatalok — halljuk üzemeinkben az idősebb dolgozóktól, csoport- és művezetőktől. Ami tetszik nekik, vagy ahogy ők mondják: jó pénzt hoz, azt a munkát kiválasztják, gyorsan elkészítik — jól, rosz- szul — aztán üzemi zsargonnal élve »kiverik a tüzet« vagy a »parádét« azzal, hogy nincs munkájuk. Egy ilyen esetnek voltam szemtanúja a napokban a Bányászati Berendezések Gyára forgácsoló üzemében. Dósa Károly két hónapja szabadult, a reá bízott munkát elnagyolja, de hangoztatja: legalább annyit akar keresni,' mint egy huszonötéves szakmunkás, holott sem szaktudása, sem tapasztalata nincs hozzá, kezdő a szakmában, de arra van már esze, hogy a selejtes munkadarabokat eltüntesse, s csak határozott utasításra adja elő. Hasonló elvet és gyakorlatot vall társa, Zsigé Imre. Ezek a fiatalok és még néhányan megfeledkeznek arról, hogy becsületesség is van a világon. Erre viszont rá lehet és kell is szoktatni őket. Előbb okos szóval, ha ez nem használ, akkor szigorúbb intézkedésekkel. Végezetül azt tanácsoljuk az ilyen fiataloknak: szeressék az alkotómunkát, tanuljanak, képezzék magukat, dolgozzanak pontosan, becsületesen. V. * Elmúlt dél, a Jóízű ebédet elfogyasztották az üzfemi étkezdében a Helvéciái Állami Gazdaság központjának a dolgozói is. JóÜakottan végzik további munkájukat, ezúttal kissé lassúnak érezve a percek, órák múlását, hiszen szombat van, amikor az ember már a hét utolsó napjának a többinél gazdagabb programú estjére és a vasárnapi pihenésre is gondol. A heti munka befejezésének tehát ünnepi hangulata van, és van egy olyan mozzanata, amely mindenképpen figyelemre s dicséretre is méltó. Seprik a műhely belsejét, — a gazdaság raktárépületének a külső falán pedig a földtői féirnétemyi széles sávot feketére meszel egy asszony. De nemcsak az épületek belsejében, külsején végzik el a hétvég*, csinosítást — tisztára seprik a központ hatalmas udvarát is. Nem úgy, hogy négy-öt férfi vagy asszony a kaszáláshoz hasonló mozdulatokkal „tisztába rakja" vesszőseprűkkel a több száz négyzetméternyi térséget, hanem — a termeléshez méltóan — „nagyüzemi módon*. Az egyik fogatos — idősebb bácsika — gumikerekű kocsija után akasztott egy vesszőboronát, s a bakon nyugodtan cigarettázva hajtja körbe, az udvar szegélyétől befelé haladva a lovakat. Félóra alatt olyan ragyogó tiszta az udvar, hogy az ember szinte restell rálépni a borona nyomára. Ennyi az egész, — S nem volna különösebb téma (bár a szorftbati takarítások meglehetős helyet kaptak az irodalomban is), de meg kellett említeni, mert nem mindenütt csinálják így. Illetve — állami gazdaságaink és gépállomásaink többségének s kivételével — mezőgazdasági nagyüzemeink egy része, főként a termelőszövetkezetek, sehogy se csinálják: teljesen mellőzik a hétvégi nagytakarítást. A rendszeretet egyébként a gazdálkodás mikéntjére utal, egyszersmind kölcsönhatásban is van vele. Elhanyagolt, piszkos környezetben kevésbé van kedve bárkinek dolgozni, mint a rendben, tisztaságban. Ezért téma és követendő példa az, hogy szombat délután takarítanak a Helvéciái Állami Gazdaság központjában. T.L KÉT ÉS FÉL ÓRA A TŰZHÁNYÓ KRÁTERÉBEN Héívéai takarítás
