Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
I «Mat 190?. ©ktőSer 12, csfitfirtSIr A idUes-tdís fatuia 'Vita a fentittüizSatikezetek műoelBdéii ptoblénuuról A közösség összefogásával Néhány hét és a fülöphá- zíak arcán megelégedett, büszke mosoly ragyog. Novemberben tervezik új művelődési otthonuk avatását, melynek építésénél a falu lakói közül szép számmal serénykedtek. Verejtékes munkájuk gyümölcsét máris féltve órák figyelő tekintetükkel, szavaikból is kieseméül, hogy szeretik és megbecsülik a közösség összefogásának eredményét: a korszerű művelődési otthont. A késő délutáni óráikban érkeztünk a faluba. A művelődési otthon nagytermében egy csokorra való asszony és fiatal lány sikálta a parkettát. Vidám nótákat énekeltek, és égett a munka a kezük alatt. Miközben figyeltük fürge mozdulataikat, azon tűnődtünk, vajon ki tudják-e majd használni a modem művelődési otthont? Aggodalmunk felhőjét eloszlatták a község eddig élért kulturális eredményei, a vezetők bizakodása, általában a Fülöpházán tapasztalt eggyé kovácsolódott tenni akarás szelleme. Igen, ahol ilyen baráti légkör tudott kialakulni, ott jó talajra talál a művelődés. Útunk a tanácsházára vezetett. Már esteledett, amikor benyitottunk az egyik irodába. Ott találtuk Gulyás Györgynét a községi tanács végrehajtó biOorkl] világhírű regénye. Az Anya, ismét napvilágot Ütött. Rilke, Rainer Maria: VÁLOGATOTT VERSEK Rilke századunk nagy költőinek egyike, verseinek megjelentetése a magyar könyvkiadás régi tartozása. Életműve szinte összegezi a századeleji polgári művészet minden erényét, eredményét, de megmutatja korlátáit is. A kötet elé Vajda György Mihály írt színvonalas bevezetőt. A prózai írások címmel megjelent kötetben a költő prózai műveinek legszebbjei szerepelnek. Különös, meghatározhatatlan műfajú írások — nem elbeszélések, de nem is tanulmányok — bölcselkedés át- meg átszőve a legszemélyesebb líra hangjaival. A válogatás között szerepelnek: „Levelek egy ifjú költőhöz” című ars poeticája, „Malte Laurids Brigge feljegyzései”, Auguste Rodinról írott tanulmánya. SzabO Pál, * Szereposztás c. regén' szerzője. zottságának titkárát, Illen József pártitkárt, és Herpai Lászlót, az általános iskola igazgatóját. őszi—téli népművelési programjuk néhány új kezdeményezéséről tájékoztattak bennünket. Célul tűzték ki a tanácstagok kulturális nevelését Tanácsülés után természettudományi, történelmi tárgyú diafil- meket vetítenek nekik. Az első ilyen alkalmak már bizonyították, hogy jó módszernek ígérkezik a kezdeményezés. Még tartott az ülés, amikor az ablakoknál ismerős fejek bukkantak fel. A tanácstagok hozzátartozói voltak, akik hallottak a filmvetítésékről. és ők is beálltak az érdeklődők táborába. A falu párt- és tanácsvezetői elismeréssel nyilatkoztak az értelmiség kulturális tevékenységéről. Nem keli őket bíztatni, ösztökélni, tudják mi a kötelességük. Megalakították a TIT helyi csoportját és az előadók között elosztották a feladatokat. A pedagógusok főleg a kulturális tömegmozgalom további- fellendítésén, az iskolán kívüli népművelés megszervezésén fáradoznak. A párt- és tanácsvezetők mezőgazdasági, politikai előadásokat vállaltak a termelőszövetkezeti akadémia keretében. A mezőgazdászok pedig a közös gazdaságokban irányítják az ismeretterjesztést. Ebből kitűnik, hogy a falu kommunista vezetői és az értelmiségiek felelősséget éreznek a lakosság kulturális neveléséért Tervezetükben jelentős helyet kaptak a kirándulások. Ezt azért tartják fontosnak, hogy a termelőszövetkezeti gazdák mind többen ismerkedjenek meg hazánk kies tájaival, nagyobb városaival. A nyáron autóbuszkiránduláson vettek részt Sopronban, Pécsett, Budapesten, nemrég tértek vissza Hajdúszoboszlóról. Télen megtekintik a Budapesti Jégrevű műsorát. Fülöpháza a käs falvak csoportjába tartozik. A múlt években is szép eredményeket értékéi a népművelésben. És most, amikor már tető alá húzták új művelődési otthonukat, még nagyobb lelkesedéssel látnak hozzá a kultúra terjesztéséhez. Bieliczky Sándor Tataházán három termelőszövetkezet működik: a Petőfi, a Dózsa és az Aranykalász. Gazdasági feladataink mellett nem feledkeztünk meg a kulturális nevelőmunkáról sem. Már több mint egy éve annak, hogy a három közös gazdaság pártszervezete határozatot hozott a kulturális együttműködésre. Ügy láttuk, nem vezet jóra, ha a termelőszövetkezetek külön-külön szervezik a kulturális munkát. Éppen ezért a tagság beleegyezésével létrehoztuk az egységes színjátszó csoportot, a négytagú dzsessz-ze- nekart és, ha minden jól megy, szeretnénk megszervezni a termelőszövetkezeti énekkart. Ez csak azon múlik, a járási tanács művelődési osztályától kapunk-e segítséget ahhoz, hogy hetente egy-két alkalommal egy énektanárt jelölnének ki a próbák levezetésére. Természetesen a karmester tiszteletdíját fedeznénk a rendelkezésünkre álló kulturális alapból. Ijéti fentek Nem zajlik le úgy egy pártvezetőségi ülés, hogy ne kerülne szóba a kulturális munka. A község őszi-téli művelődési LÁSZLÓFALVÁN a község történetének tanulmányozása közben a pedagógusok rájöttek, hogy az 1920-as években az akkori református pap ásatásokat végzett a faluban, nem kis eredménnyel. Anjou-korabeli pénzeket, valamint egy arany- serleget találtak. Nemrég újból felvetődött a gondolat, érdemes lenne újabb ásatásokat végezni, hátha siker koronázná munkájukat. Pintér Károly, a központi általános iskola igazgatója. Priszlinger Károly, a községi művelődési otthon vezetője és Osváth Gedeon tanyai nevelő elhatározta, hogy szabad idejében az úgynevezett Temető-dűlőben hozzálát az ásaprogramjában Jelentős helyet foglal el a termelőszövetkezeti gazdák szakmai és politikai továbbképzése. E célunk elérésének egyik legfontosabb formája a termelőszövetkezeti akadémia, amely 50 hallgatóval kezdi meg működését Az előadásokat a TIT helyi csoportjának tagjai tartják. Programjában szerepelnek mezőgazdasági, természettudományos és világnézeti előadások. Ezeknek megtartását a falu értelmisége vállalta. Örömmel tapasztaljuk, hogy a pedagógusokon kívül mind nagyobb számban vállalnak kulturális nevelőmunkát a községben élő más értelmiségiek is. A pedagógusok támogatásával megszervezzük a dolgozók esti iskoláját. A három terme- lőszövetkeztből eddig 30-an jelentkeztek, hogy folytassák tanulmányaikat. Még az idősebbek sem restellnek újra beülni az iskola padjaiba, hogy gyarapítsák tudásukat. Gondot fordítottunk arra is, hogy a mezőgazdasági gépeken dolgozó szakemberekben sem szűkölködjünk. Éppen ezért négy tagunkat küldtük el a szabadszállási traktorosképző iskolára, akik onnan visszakerültáshoz. Három hete folyik a feltárás, és ez idő alatt körülbelül 30 köbméter földet mozgattak meg. Kezdeményezésük nem veszett kárba. Eddig égetett cserépdarabok, nyílhegyek és sarkantyúk kerültek elő a földből. JELENLEG egy sír feltárásán fáradoznak. Azt még nem tudják, hogy a talált tárgyak melyik korból származnak, ezeknek megítélésére majd kérik a múzeológusok segítségét, 1 ogy e tudományos résszel is kiegészíthessék a községi monográfiát. Az a tervük, hogy az általuk feltárt anyagból iskola-múzeumot rendeznek be. ve az eddigieknél még jobban látják el a rájuk bízott feladatokat S&kan fíltxautak Az utóbbi években megsokasodott azoknak a termelőszövetkezeti gazdáknak a száma, akik megszerették a könyveket. Rágták a fülünket, hogy vásároljunk szépirodalmi és szakmai könyveket. Eleinte attól féltünk, nem lesz. aki olvasson, csak beleöljük a temérdek pénzt, és majd a por lepi a polcokon levő könyveket. Kellemesen csalódtunk. Jelenleg 2500 kötetes könyvtárunk van. Tagjaink közül Baráti György, Lengyel Erzsébet, Mészáros István, Buvc- ki Béla, Tánczos Erzsébet (és még sorolhatnánk) hetenként egy ölre való könyvet visznek haza a könyvtárból. Legutóbb is 3500 forint értékben vásároltunk szépirodalmi és mezőgazdasági szakkönyveket. A termelőszövetkezetekben működő nőbizottságok tagjai elhatározták, hogy megszervezik a fotoszakkört. a szabás-varrás- és a főzőtanfolyamot. Részünkről minden segítséget megadunk nekik, csak lássuk, hogy művelődnek, szórakoznak. JHűkSdik a izuijátizó ejofiort Felmerül a kérdés, vajon mire használjuk fel a rendelkezésünkre álló kulturális alapot? Kizárólag csakis kulturális célokra. Egy példát említünk: színjátszó csoportunk egy hét múlva adja elő Darvas József: Hajnali tűz című darabját. A kulturális alapból megvettünk 24 0 jegyet, amit kiosztunk a legjobb dolgozóknak, hogy ismerkedjenek meg a termelőszövetkezet életével. Hadd lássák meg azokat a nehézségeket, amelyeknek leküzdése a közösség összefogásával sikerült. Ezzel is neveljük tagjainkat. Kovács Mihály, Lengyel Béla, Mészáros István, termelőszövetkezeti párttitkárok .Rettentő írta: Horváth Jf^QDRIGUEZ 10. — Cserébe elvárom, hogy legalább engem nem keversz bajba. Fodor Géza előtt furcsán örvénylett a mindenség. De amit Vértes mondott, végre elhatolt a tudatáig. Felkelt, s megszorította az igazgató kezét: — Köszönöm, direktor uram. Köszönöm, Becsületszavamat meg fogom tartani, számíthatsz rám. Egy óra múlva itt lesz a lemondó irat. — Isten veled, Géza! — bú- csúzikodott Vértes, miközben egyik kezével a tarkójáról csörgő verejtéket törülgette. —Nézd, sohasem lehet tudni ha ..: — és itt suttogóra fogta a hangját: — ha valami politikai változás történne, akkor minden rendbe jöhet. Addig meghúzod magadat valahol, csak vigyázz magadra! Fodor Géza egy óra múlva a mindenessel beküldte lemondó levelét az igazgatóhoz, maga pedig csomagoláshoz látott. Először úgy megrakta bőröndjeit, mint aki néhány hetes külföldi túrára készül, de később rádöbbent, hogy ő most már voltaképpen üldözött vad, jó, ha néhány szükséges holmit magával cipel. Hiszen azt sem tudja, hová fusson? Legjobb lesz, ha Budapestre utazik. A fővárosban talán nyomát vesztik. Ha ott nem. akkor sehol... Csomagolás közben belelapozott kedvenc szakkönyveibe. Némelyikbe egészen belefeledkezett, másfél-két órán át olvasgatott. Aztán megpróbált néhány könyvet a bőröndbe erőltetni. Ügy érezte, nem tudna megválni tőlük..Észre sem vette, hogy esteledik. Csak akkor ocsúdott fel, amikor Fodor Aurél és a felesége hazatérték az üzletből. Géze eltökélte, hogy beszél az apjával. Nem, az apja semmiképp sem lenne árulója. Az öreg Fodor görcsösen kapaszkodott a szék karfájában, mialatt Gézát végighallgatta. Reszketett a hangja, amikor végül megszólalt: — Édes fiam. én is azt mondom, menekülj. Rettenetes a gondolat, hogy elszakadunk egymástól, nem Is tudom, anyád hogyan bírja ki majd, de hát mi mást tehetnél? Azt sem mondom, hogy egyedül leszel me- nekvő üldözött, hiszen sokan viselik most ezt a keresztet. De én, fiam én hogyan számolok el veled önmagámban? Én nem az életre neveltelek tégedet, mit is fogsz most kezdeni? Te, akit sohasem érdekelt más, csak egyedül a hivatásod? Mi hasznát is veszed most annak? — Nyugodjék meg. papa — csillapította az öreget Géza. — Vigyázni fogok magamra. A hajnali személyvonattal elutazóin. — Hová? Géza habozott. Vértes igazgató intelme jutott az eszébe. — Még nem gondoltam végig, papa. Talán Debrecenbe. — Ugyan! És ott talán nem akadnak rád? Mást mondok én: menj Pestre. Ott eltűnsz a más- félmilliónyi ember-rengetegben. — Lehet, hogy oda utazom. Az öreg kiment a szobából, majd kisvártatva egy aktatáskával tért vissza: — Fogd, fiam, ebben pénz van. A legjobb ajánló levél. De vigyázz, mert ha könnyelmű leszel, a pénz árulód is lehet. Én hiszek abban, hogy nem kell sokáig üldözöttként élned. Géza leült, s apját is maga mellé intette: — Papa, te jobban el tudsz igazodni ezekben a dolgokban... Lehet itt számítani valami... politikai fordulatra? Fodor vállat vont: .— Nem tudom. Azt hiszem valami készül. Annyi mindent rebesgetnek. Olyasmit is, hogy Horthy kormányzó ellenére történnek most a dolgok a politikában, 6 tán legszívesebben kiugrana a háborúból. — De hát hogyan lehetséges az, hogy az államfő akarata ellenére akármi is történjék egy országban? — No hiszen, én csak úgy mondom, fiam, amint rebesgetik. Én ehhez nem sokat értek. De valaminek lennie kell a dologban. Az például igaz, hogy az ország keleti részén már bent vannak az oroszok.-— Hihetetlen. — Én azt is el tudom képzelni, hogy emiatt valami fordulat lesz. De te, fiam, ne csodavárással töltsd az időt Józanul, mindig józanul ítéld meg a helyzetedet, és sohasem jóhiszeműen! Én a túlzott jóhiszeműségtől óvlak leginkább. — Ne félts, papa. Most pedig búcsúzzunk. A mamának... mondd azt, hogy hirtelen el kellett utaznom. — A mamát én vállalom. Apa és fia forró búcsút vett egymástól. Géza leheveredett az ágyra, de nem jött álom a szemére. Hajnalban felkelt, kióvakodott a házból. Senkit sem akart felébreszteni. De an ja már ott állt a kapualjban, és hosszan megszorította a fia kezét. Tíz perc múlva Géza kint volt a verebélyi állomáson. Még mielőtt felszállt volna a vonatra* vett egy friss, vasárnapi újságot. c ' Vasárnap volt, 1944. október tizenötödike. A személyvonat kidőcőgött a városkából. III. Reggel hét óra volt, amikor Fodor Géza átszállt a budapesti vonalra. A kupé nem volt zsúfolt. Géza kényelmes helyet kapott egy harmadik osztályú fülkében. A kalauztól megkérdezte, mikor érkezik a vonat? Budapestre? Még mielőtt a kalauz felelhetett volna egy ismeretlen utas válaszolt: — Fél három után öt perccel. Hja, olyan unalmas út lesz ez, uram mint a vénség. (Folytatása következik.) Pedagógus „muzeológusok”
