Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
Világ proletárjai, egyesültetek! XVI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ara 60 fillér 1961. OKTÓBER 10. KEDD f ,v^ Hz országgyűlés előtt az ötéves tervjavaslat Az országgyűlés hétfői ülése Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Papp János, Tausz János, Trautman Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Szocialista iparunk 48—50 százalékkal növeli termelését Ajtai Miklós előadói beszéde Bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annaik a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt, 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Éz a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. A beruházásokat természetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv ideién a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergia-ipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériá- bam Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. — Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mező- gazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi; A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a “-Barátság« kő- olajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk a nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965- ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalória-fogyasztás jut. mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk* Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgyhogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, köny- nyű beton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű szerelőipari jellegét Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembe helyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új, nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Fehér Lajos képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Bevezetőben a többi között hangsúlyozta; a törvényjavaslat Beszéde további részében külkereskedelmünkkel. illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk; A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22— 23 százalékos növelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mező- gazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növekedését írja elő. méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. öt év alatt 250 ezer lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állalmi erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 eves lakásfejlesztési program fő célja: minden csalód rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves elkészítésénél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. terv lakásépítési előirányazta ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. Öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma. de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volnay ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát — mindenekelőtt a mérnök-, a tudományegyetemi vegyész-, a fizikus- és a matematikus-hallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikus-képzés megkezdését is. — Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a te. levízió — hangsúlyozta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több mint 600 ezer készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg* amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapítottat a modem ipar és a modem mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosz- szabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. Befejezésül hangsúlyozta* hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását; — a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó taps.) Ezután Putnoki László, a terv- és költségvetési bizottság tagjaj a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. — A terv végrehajtásának! egyik alapvető tényezője — foly- . (Folytatás. a 2. oldaton.) 36 milliárd forint a szocialista mezőgazdaság korszerűsítésére Fehér Lajos felszólalása
