Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

196t. október 7, szombat 3. oldal Franciaország elszigetelődik a nyugat-berlini kérdésben Ötven tagú pártaktíva segíti a vezetőségválasztás előkészítését Párizs. (Mm A Wew Torte Ti­mes párizsi tudósítójának je­lentése nagy feltűnést keltett a francia főváros politikai körei­ben. A rendszerint jól értesült amerikai újságíró szerint Hervé Alphand washingtoni francia nagykövet utasítást kapott Pá­rizsból, hozza tudomására az amerikai kormánynak, hogy de Gaulle tábornok elítéli az an­golszászok magatartását, amely a „kelet—nyugati tárgyalások lélé csúszás” jeleit mutatja. Couve De MurviMe külügy­miniszter csütörtökön a nemzet- gyűlés külügyi bizottsága elé állt A bizottság számos tagja szóvátette Franciaország elszi­getelődését a berlini kérdésben. A külügyminiszter azzal véde­kezett: természetes, hogy Fran­ciaországnak megvan a maga álláspontja, amely számot vet az „ország alapvető érdekeivei”. Franciaország ugyan nem akar módszeresen „magányos lovast Pénteken délelőtt Kalocsán, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjainak és a katolikus egyház más vezető személyisé­geinek jelenlétében nagy papi segédlettel eltemették Grősz Jó­zsef kalocsai érseket, a püspöki kar elhunyt elnökét. A gyász­misét Kovács Sándor szombat- helyi püspök, a gyászbeszédet dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pök tartotta. Gyászbeszédében Hamvas püspök méltatta Grősz József tevékenységét és ennek sórán kiemelte: Az elhunyt ér­sek a béke áldozatos munkása volt, odaadóan ápolta az állam és a katolikus egyház közötti jó viszonyt, s minden alkalmat megragadott arra, hogy a kato­likus papságot és a híveket a béke melletti kiállásra, a haza szereteténe buzdítsa. A gyászszertartáson jelen volt játszani", de megvannak a ma­ga elgondolásai, s ezeket meg akarja vitatni szövetségeseivel. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy pillanatnyilag nincs szó nyugati csúcskonferenciáról, de nincs is kizárva a nyugati kor­mányfők értékezfiefcének lehe­tősége. Párizsba« azt is emlegetik, hogy küszöbön áll a nyugati külügyminiszterek újabb talál­kozója. Az angol és a nyugat­német külügyminiszter október 10-én és 11-én Párizsban lesz Nagy-Britanniának az európai közös piachoz való csatlakozása folytán előálló problémák ta­nulmányozására. Egyes értesü­lések szerint Dean Rusk is Pá­rizsba utaznék és így négyes külügyminiszteri találkozóra is sor kerülhetne, s ennek napi­rendjén a kelet—nyugati tár­gyalások megindításának kér­dése szerepelne. Olt Károly, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke, a hivatal több munkatársa. valamint Kriston Ferenc, a Kalocsai Városi Tanács V. B. elnöke. Részt vett a temetésen az el­hunyt érsek ausztriai rokonsá­ga is. Dr Hamvas Endre — a katolikus püspöki kar elnöke A Magyar Katolikus Püspöki Kar pénteken dr. Hamvas End­re Csanádi püspököt egyhangú­lag megválasztotta a püspöki kar elnökévé. A kalocsai főegyházmegye káptalanja dr. Várkonyi Imrét, az Actio Catholica országos igazgatóját egyhangúlag megvá­lasztotta káptalani helynökké. I három laoszi herceg megkezdte tanácskozását Hírt Hop. (Oj Kína) Pénteken reggel megkezdte tanácskozását Hin Hopban a három laoszi herceg. Souvanna Phouma, a királyi laoszi kormány minisz­terelnöke mondott megnyitó be­szédet Remélem — mondotta —, hogy a három fél a béke, a semlegesség és a függetlenség zászlaja alatt együtt fog mű­ködni. A megnyitó beszéd után meg­kezdődtek a tárgyalások egy ideiglenes koalíciós kormány felállításáról. A megbeszélés még tart Nagyarányú rakétatámaszpont- építkezés Hynoat-Németországban Bonn. (TASZSZ) Bitburg nyu­gatnémet város közelében befe­jezéséhez közeledik az atomra­kéták indítására szolgáló hatal­mas, föld alatti berendezések építése. A Parlamentarisch-Poli­tischer Pressedienst című nyu­gatnémet sajtótájékoztató ame­rikai forrásokra hivatkozva köz­li, hogy az építkezés befejezése után 32 Mace típusú atomrakéta lesz e térségben állandó harci készenlétben. Moszkva. (TASZSZ) A Krasz­naia Zvezda pénteki számában Grecsko marsall a Varsói Szer­ződésben részvevő országok had­seregeinek küszöbön álló közös hadgyakorlatáról ír. Rámutat, hogy e hadgyakorlatokon szá­razföldi, haditengerészeti csapa­tok, valamint légierők és ejtő­ernyős csapatok is részt vesz­nek. A közös gyakorlatok elő­segítik a baráti hadseregek harci készültségének fokozását, e csapatok együttműködését, hozzájárulnak a barátság és elvtársiasság szellemének eme­léséhez. A cikk azután elmondja, A kecskeméti városi pártbi­zottságon október 6-án, pénte­ken mintegy 50 pártaktivista részvételével értekezletet tartot­tak. A megjelenteket Greiner József, a városi pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a pártszervezetek időszerű felada­tairól, a vezetőségválasztás elő­készületeinek helyzetéről. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a pártszervezetek akkor készítik elő megfelelően a vezetőségvá­Az MHS megyei elnökségé­nek intéző bizottsága csütörtö­kön délelőtt ülést tartott, ame­lyen megtárgyalta az évi mun­káról összeállított beszámolót és a megyei párt v. b. szep­tember 19-i ülésén hozott ha­tározatából eredő feladatokat. A beszámolók után kiala­kult vitában számos hasznos javaslat hangzott el. Az utóbbi esztendőben sikerült szélesebb alapokra fektetni megyénkben az MHS tömegkapcsolatait. Az intéző bizottság következő lé­pésként elsősorban a termelő- szövetkezetekben végzendő szer­hogy a baráti hadseregek kap­csolatára eddig is a tapasztala­tok állandó kicserélése volt jel­lemző. Fontos jelentőséggel bír­nak e tekintetben a különböző katonai küldöttségek és hadi­hajók baráti látogatásai. Fej­lődnek a kapcsolatok a szovjet fegyveres erők és a népi de­mokratikus államok hadseregei között politikai szinten is. Grecsko marsall végezetül hangoztatja, hogy a szocialista országok fegyveres erői képe­sek és készek viszaverni bár­milyen agressziót, amely a szo­cialista tábor, vagy annak egyik országa ellen irányul. lasztást, ha közben a pártnrunka élénkül, ha terebélyesedik a munkaverseny, az ipari üzemek teljesítik a terveiket, a termelő- szövetkezetek pedig határidő­ben elvégzik a betakarítást és az őszi vetést. Az értekezleten részt vett elv­társak segítséget nyújtanak a pártalapszervezetek vezetőinek a pártélet soron következő nagy eseményének jó előkészítésében talok és a nők körében, ku'o- nösen pedig a sorkötelese'.; között nem elégedhetünk mst, az eddigi eredményekkel. Fel kell frissíteni az alapszervezt- tek vezetőségeit is. mert a je­lenlegiek sok helyen még nem alkalmasak annak a széleskörű feladatnak ellátására, amelyet a honvédelmi tömegmunka jelent a falvakban. A párt v. b. határozata rá­mutat arra, hogy a honvédelmi munka a szocialista építés szer­ves része. Ezért a helyi párt- szervezetek több támogatást ad­nak a jövőben az MHS-nek. A megyei intéző bizottság máris hozzálátott a népfronttal, a KISZ-szel, a különböző társa­dalmi szervezetekkel és a taná­csokkal való szorosabb kapcso­latok kiépítéséhez. J6&Ü& Jbudd fntomCiaiiz kiált’dáui Holló László Kossufíi-díjas festőművész, Kiskunfélegyháza szülöttének kiállítását október 7-én délután 4 órakor dr. Po- gány ö. Gábor, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója nyitja meg a Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum kiállító termében. A festőművész már közölte, hogy most kiállítandó munkáiból több képet ajándékoz o múzeum számára. Eltemették GrSsx József kalocsai érseket Grecsko marsall a Varsói Szerződésben részvevő országok hadseregeinek közös hadgyakorlatairól A honvédelmi munka társadalmi ügy vező munkát jelölte meg. A fia­Csúcsponthoz érkezett a szovjet—amerikai tanácskozások eiső szakasza Az elmúlt hetek lázas diplo­máciai tevékenysége után most csúcspontjához érkezett a szov­jet—amerikai tanácskozások el­ső szakasza. Gromiko szovjet külügyminiszter angol és ame­rikai kollégáival folytatott so­rozatos eszmecseréi után W a- shingtonban létrejött a szovjet külügyminiszter és az amerikai elnök magasszintű találkozója. IVlár a külügyminiszterek össze­jöveteleit reménykeltő jelnek (tekintették világszerte a béke sorsáért aggódó százmilliók. Ért- tfietö, hogy ez az érdeklődés «most, megsokszorozódik. Gro­miko és a nyugati államférfiak «lső eszmecseréitől azt várják, ifiogy azok a vitás nemzetközi ^problémák megoldását szolgáló itiagy kelet—nyugati párbeszé­dek bevezetői lesznek. Ezeknek a megbeszéléseknek ve főtémája természetesen a né­met kérdés, elsősorban a béke- szerződés és Nyugat-Berlin prob­lémája. A Német Demokratikus (Köztársaság kormányának ha­tározott intézkedéseit, a béke- szerződés megkötésére vonatko­zó szovjet bejelentést követő (háborús hisztéria úgy tűnik, ►kezd alábbhagyni Nyugaton. Ve­hető nyugati sajtóorgánumok­éban egyre több szó esik az ér­demleges tárgyalások szüksé­gességéről, s bizonyos kompro­misszumos megoldás lehetősé­géről. Erre vallanak egyébként az amerikai elnök személyes megbízottjának Clay tábornok­nak kijelentései vagy például Fulbright és Humphrey szená­toroknak nemrégiben elhangzott nyilatkozatai; Milyen megoldás lehetséges? A Szovjetuniónak a német kér­désben elfoglalt álláspontja egy­értelmű és világos. A Szovjet­unió és többi szocialista ország még az idén megköti a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal. A béke- szerződés nem változtatja meg Nyugat-Berlin társadalmi rend­szerét és a Szovjetunió hajlan­dó hozzájárulni ahhoz is, hogy a város területén jelképes nagy­ságú idegen csapatok maradja­nak. Persze nem megszállóként, nem az agresszív Északatlanti Szövetség beékelt előőrseként. Ami a Nyugat-Berlin és a Né­met Szövetségi Köztársaság kö­zötti összekötő utakat illeti, itt az ellenőrzés joga teljesen az NDK hatóságainak kezébe megy át. Nyugat-Berlin légi és száraz­földi kapcsolatait a nyugati vi­lággal nem lehet többé a Né­met Demokratikus Köztársaság illetékes szerveinek kiiktatásá­val fenntartani. Természetesen nem várható, hogy a nyugati hatalmak a közeljövőben de ju­re (azaz jogilag) is elismerjék a Német Demoki*atikus Köztár­saságot és diplomáciai kapcso­latra lépjenek vele. Az a tény azonban, hogy a jövőben az NDK hatóságaival kell tárgyal­mok a légifolyosók és a töpbi közlekedési útvonalak haszná­latáról; a fiatal munkás-paraszt állam de facto (azaz tényszerű) elismerését jelenti. Ezt pedig ma már Nyugaton is kezdik be­látni és kezdenek ebbe beletö­rődni. Megegyezés lehetséges továb­bá az Odera—Neísse határ elis­merésének kérdésében és bizo­nyos leszerelési intézkedések­ben. Egy ilyen megállapodás masiibaa fauiaihatitá például a lengyel Rapaczfci-tervnek és az angol Disengagement (kölcsönös visszavonulási) javaslatnak bi­zonyos elemeit. Megkönnyítené a kelet—nyugati megállapodást az is, ha a nyugati hatalmak egyszer s mindenkorra lemon­danának a bonni revansisták atomfelfegyverzésérőli Akik ellenségei mindenfajta megegyezésnek Alighogy megindultak a szov­jet és a nyugati diplomaták tá­jékozódó jellegű megbeszélései, máris élénk manőverezésbe kezdtek a hidegháború bonni stratégái. Adenauerék mindent megmozgatnak azért, hogy meg­akadályozzák vagy legalább is késleltessék a német kérdés mindenki számára elfogadható, békés megoldását. A bonni kor­mány közvetlenül a szeptember 17-i választások után bejelen­tette hadseregének újabb lét­számemelését. Mind hangosab­ban követeli az atomfegyvere­ket; nem rejti véka alá, hogy politikájának egyik alapvető célja az Odera—Neisse határ revíziója, az úgynevezett »keleti területek« visszaszerzése. A szö­vetségi köztársaságban rendre- másra tartják a revansista gyű­léseket, »bajtársi találkozókat", folytatják az eszeveszett uszí­tást a Szovjetunió és más szo­cialista országok ellen. Érthe­tő, hogy ilyen körülmények között még a megegyezés lehe­tőségének halvány körvonalai is páni félelmet keltenek Bonn­ban. A nyugatnémet kormány- sajtó most az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter találkozójával kapcsolatban ag­godalommal írt arról, hogy »Rusk és Gromiko megbeszé­lései a jelek szereint nem vol­tak eredménytelenek«. A Die Welt pedig annak az értesülé­sének adott hangot, hogy Bonn egy újabb nyugati külügymi­niszteri értekezlet létrehozásán fáradozik. Ennek a célja nyil­vánvalóan az, hogy elodázza az érdemleges kelet—nyugati tár­gyalások megindulását Kard és olaj ág A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország egész sor konst­ruktív javaslatot tett már ko­runk égető problémáinak meg­oldására. Az általános és teljes leszerelés; a gyarmati rendszer felszámolása; a népek békés együttélésének és együttműkö­désének megvalósulása soha nem látott távlatokat nyitna meg az egész emberiség előtt. A vezető nyugati hatalmak en­nek ellenére sorra elvetették ezeket a javaslatokat, elferdí­tették értelmüket, s a békés kezdeményezésekre a hírhedt „erőpolitikával”, katonai intéz­kedésekkel, nem egy helyütt pedig nyílt agressziós lépések­kel válaszoltak. Most, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország is megtette kény­szerű védelmi intézkedéseit, a nyugati táborban is egyre töb­ben látják be, hogy az „erő­politika” a szocialista országok­kal szemben hasztalan, eleve kudarcra ítélt próbálkozás. Erő­vel erőt, mégpedig az esetleges agresszorónál jóval nagyobb «'út képeseit felsorakoztatni ezek az országok. A Szovjet­unió és a szocialista országok egyre növekvő befolyása, poli­tikai, gazdasági és nem utolsó­sorban katonai ereje volt eddig is az, ami féken tartotta a há­borús kalandok kedvelőit. S ez az erő kényszerítette most is a zöld asztal mellé a nyugati vi­lág vezető politikusait. A most megindult tárgyalás- sorozaton a Szovjetunió képvi­selői ismét a béke olajágát kí­nálják nyugati partnereiknek. Mindent megtesznek azért, hogy a tanácskozások ne váljanak üres szócsépléssé, s konkrét megegyezésekhez vezessenek. A tárgyalási, a megegyezési kész­ség azonban nem a gyengeség jele, a szocialista országok jel­legéből. lényegéből fakad. És mindaddig, amíg az imperialista nagyhatalmak nem nyugszanak bele a megváltoztathatatlanba, nem hagynak fel kalandor ter­veikkel, az „egyik kézben kard. a másikban olajág” politikát kell folytatni. A békéért foly­tatott emyedetlen harccal egv időben mindent meg kell tenni a szocialista tábor erejének, egységének megszilárdításáért. Reméljük, hogy a tőkés világ vezető államférfiai végre belát­ják, hogy az emberiség számára az egyetlen lehetséges, járható út: a bőkés együttélés, a békés gazdasági versengés útja. Nincs az a bonyolult probléma, ame­lyet kölcsönös jószándékkal, kölcsönös jóindulattal ne lehet­ne elmozdítani a holtpontról. A világ népei, társadalmi rend­szerüktől függetlenül azt vár­ják. hogy a kelet—nyugati ta­nácskozásokat a megegyezés szelleme hatja majd át. Azt várják, hogy nyugaton is felül­kerekedik majd a józan ész és az amerikai, angol, francia ál­lamférfiak a béke olajágát. nem pedig a kardét választják. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom