Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

/ A MAGYAR. SZOCIALISTA lyiŰNkÁSPÁRT 0ÁCS - KISKUN. MEGYEI LAPJA Mm m XVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ára 60 fillér 1961. OKT. 7. SZOMBAT Megyénkbe látogat a krími területi pártbizottság küldöttsége Hasznosítják a tapasztalatokat Véget ért a megyei, járási és városi vezetők háromnapos körútja Erdffsi József elvtárs is részt vett a budapesti fogadtatáson Pénteken délben nyolcnapos látogatásra hazánkba érkezett a krími területi pártbizottság négy­tagú küldöttsége N. Korovcsenko vezetésével. A nyugati pályaud­vari fogadtatáson megjelent Er­dősi József elvtárs is, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság tit­kára. A küldöttség most viszonozza a Bács-Kiskun megyeiek nyári látogatását és a főváros neveze­tességeinek megtekintése után hétfőn érkezik Kecskemétre. Vendégeink három napot töl­tenek megyénkben: hétfőn a helvéciai, kedden a kunbajai, szerdán pedig a Nemesnádudvari Állami Gazdaságba látogatnak A megyei tanulmányút har­madik napján Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára is csatlakozott a csoporthoz. A csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet baromfitelepe volt az első állomás, ahol Echardt Ernő, a termelőszövetkezet elnöke tar­tott tájékoztatót. A látottakból kiderült, hogy számottevően fej­lesztik a baromfitenyésztést. Kü­lönösen a most épülő modern tojóház ragadta meg a látoga­tók figyelmét. Ennek építése kö­24 ezer darab kárpitozott bútor — 14 500 ajtó- és ablaktok Jelentős üzembővítés a megye faipari vállalatainál Korszerűsítik az út- és járdaépitő részlegeket AZ ORSZÁGOS Tervhivatal a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának kérésére több mint 5 millió forint beruházási pót­hitelt biztosított Bács megyé­nek. Ebből az összegből, még az idén jelentősen fejlesztik a Kecskeméti Faipari Vállalatot, Kiskunhalason a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatot és korszerűsítik a megye öt köz­séggazdálkodási vállalatának út- és járdaépítő részlegeit, Ka­locsán pedig megoldódik a víz­ben szegény városrészek meg­felelő ivóvízellátása. KECSKEMÉTEN a Bárs-Kis- kun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat már megkezdte egy 950 négyzetméter alapterü­letű korszerű kárpitos műhely építését a Kisbútorgyárban. Ha ez befejeződik, 7 millió 800 ezer forint értékű munkával emelkedik majd a faipari vál­lalat termelése, jelentős meny- nyiségű bútorral járulnak majd hozzá a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. A heve- rők gyártása megkétszereződik, kárpitozott ülőbútorokból pedig a jelenlegi mennyiségnek több­szörösét adják majd a keres­kedelemnek. Az új csarnok épí­tése lehetővé teszi, hogy kor­szerűbb gyártási technológiát alakítsanak ki az üzemben. En­nek eredményeképpen 1962-ben, illetve az azt követő években 8000 darab sezlon, 16 500 darab fotel, 600 rekamié és 7600 da­rab asztal lesz a vállalat ter­melése. KISKUNHALASON az üzem­bővítést szintén a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat végzi. Az új munka- csarnok tízembehelyezésével évi 3 millió forint értékű többlet- termelésre számítanak. Jelenleg 10 ezer darab ajtó és ablaktok és 4 ezer darab kisbútor készül Kiskunhalason. A most kezdett üzembővítés után nyílászáró szerkezetekből 4500 darabbal többet adnak az építőiparnak, kisbútorból pedig 7400 darabot gyártanak majd a kereskede­lem rendelésére. KÖZS ÉG F E JLJ3SZTÉSI ter­veink jobb végrehajtását szol­gálja a Bajai, Bácsalmási, Ka­locsai, Kiskőrösi és Kiskunfél­egyházi VKG vállalatok gépe­sítése, korszerűsítése. Még az idén zúzalékszállítókat, beton­keverőket, áramfejlesztőket, die­sel-motorokat és bitumen-elő- melegítőket kainak út- és jár­daépítő részlegeik 1 millió 160 ezer forint értékben. Űj munkacsarnok épü1 Félmillió forint a moziháiózat fejlesztésére, korszerűsítésére A Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat az év utolsó negyedében is nagyarányban fejleszti filmszínházi hálózatát, örvendetes, hogy az idén, főleg a községi mozik korszerűsítésé­re és a tanyavilág kiskörzeti mozihálózatának fejlesztésére törekszenek. Költségvetésükből 300 ezer forinttal járulnak hoz­zá a fülöpszállási. a bácsbokodi, a dunapataji, az apostagi és a császártöltési filmszínházak új ülőhelyekkel való ellátásához. Száz-százezer forintos költség­gel korszerűsítik az apostagi és alpári filmszínházakat, vala­mint a bátmonostori és csen­gődi keskenyfilmes mozikat. A tervezet szerint bővül a szélesvásznú mozihálózat is a dunapataji és a katymári nor­mál filmszínházak átalakításá­val. Ezáltal az év végére hu­szonhatra emelkedik megyénk­ben a szélesvásznú filmszínhá­zak számai ' A Bács-Kiskun megyed Mozi­üzemi Vállalat igazgatósága figyelembe véve az ötéves kul­turális tervezet főbb célkitűzé­seit, úgy határozott, hogy no­vember első napjaiban a ka­locsai járás szállásain (Keserű­telek, Réztelek, Gombolyag, öregtény, Alsóerek. Felsőének, Hillye, Alsómégy) hetente egy alkalommal megkezdi működé­sét a megye kilencedik kis­körzeti mozija. Amint látjuk, a megyei mozi­üzemi vállalat nagy gondot for­dít arra, hogy a lakosság mind kulturáltabb körülmények kö­zött találja meg művelődési és szórakozási lehetőségeit. NAPONTA tapasztaljuk, mi­lyen rohamosan növekszik a nagyüzemi mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem igénye a műanyagból készült áruk és alkatrészek iránt. A tanácsi ipar legfiatalabb üzeme, a Bács-Kis­kun megyei Műanyagfeldolgozó Vállalat már most készül a megnövekedett igények kielégí­tésére. Kiskunfélegyházán, a vallalat központi telepén több mint 400 000 forint beruházási költséggel új munkacsarnok épül. Üzembehelyezésével to­vább nő Félegyházán a lányok, asszonyok foglalkoztatottsága. — Képünkön: Épül a harmadik csarnok zel 600 000 forintba kerül. Kö­rülbelül november végére ké­szül el. Ötezer baromfi elhelye­zésére lesz alkalmas. A számítá­sok szerint tíz év alatt megtérül a beruházási költség. A barom- fikat táptakarmánnyal etetik, ki­váló eredménnyel. A termelő- szövetkezet évi terve 100 ezer baromfi leadása. Eddig ennek felét teljesítették. Egy kilogramm baromfi átlag 2,40 forint tiszta jövedelmet biz­tosított a közös gazdaságnak. Ezután a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet ál­latállományát tekintették meg. Vuity József, a termelőszövetke­zet elnöke elmondotta, hogy a tuberkulózismentes tehénállo­mány kialakítására törekednek. Már vannak eredményeik. Fi­gyelemre méltó az a kezdemé­nyezés, hogy a közös gazdaság tagsága egy 50 férőhelyes nö- vendékistálló meghosszabbításá­val aránylag olcsón — 20 ezer forint többlet-beruházással egy 100 férőhelyes istállót hozott lét­re. Nagy érdeklődést keltett a közös gazdaság sertésállománya, törzskönyvezett fehér hússertés­állományuk van. Náluk is bevált a táptakarmánnyal történő etetés. ötszáz hízót adtak le az idén. Az állattenyésztés jövedelmező­sége biztosítja a havi rendszeres előlegosztást a tagságnak. Befejezve a látogatást a Szal­vai Mihály Termelőszövetkezet­ben, a tanulmányút részvevői értekezleten beszélték meg a lá­tottakat. Ezen részt vett Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára is. Egyhangúlag megállapították, hogy a tapasztalatcsere rendkí­vül hasznos volt és egy sor ta­nulsággal járt. Molnár elvtárs felszólalásában számos fontos probléma megoldására hívta fel a figyelmet. Hangoztatta, hogy a tanulmányút fő célja a legkor­szerűbb gazdálkodási módsze­rek elterjesztésének segítése. — Ezen belül különösen fontos a több százezer holdnyi homokhát­ság hasznosítása a megyé­ben. Több mint négy és félezer hol­don kell még az ősszel szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. Nem mindegy, hogyan telepítünk. Itt is alkalmazni kell a legkorsze­rűbb módszereket. A termőíves, orsós művelés­nek van nagy jövője, amit nemcsak az almánál, ha­nem a körténél és más gyü­mölcsnél is lehet alkalmazni. Javasolta, hogy minden járás vezetői dolgozzák ki a terüle­tükre vonatkoztatva a legjobb termelési rendszereket. Ki kell alakítani a korszerű szántóföldi, homoki növény- termesztést. Jó tapasztalataink vannak a ci­roktermesztéssel kapcsolatosan, ugyanakkor a koratavaszi zöld­ségtermesztésben is értünk el sikereket, nem beszélve arról, ami most mindig fő probléma: a szőlő- és gyümölcstelepítés. A nagy feladatok megvalósí­tása érdekében növelni kell a szakmai mű­veltséget. A városok, járások és a közsé­gek vezetői dolgozzák ki éves termelési, gazdasági tervüket. Ebben adjanak segítséget a kom­munisták. Végezetül ismételten felhívta a figyelmet a tapasztalatok hasz­nosítására. A vitában elhangzott kérdé­sekre Sarok Antal, a megyei ta­nács v. b. elnökhelyettese adott választ. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a soron levő feladatok­ra. Különösen hangsúlyozta az őszi mezőgazdasági munkák üte­mének meggyorsítását. Nagyon fontos, hogy az őszi szántást, vetést most már ne halogassák a termelőszövetkezetek, és jól szervezzék meg a kapások beta­karítását. A rendkívül hasznos három­napos tanulmányút Glied Ká­roly elvtárs zárszavával ért vé­get. ■<>/VWWWS^A/V<WvWWWWM/\A<» Versearzászii, jutalom a meziígazilaslgban kiváiö fiataloknak Tanáes\oztak a KISZ járási és városi bixottságainak titkárai Kecskeméten, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bi­zottságán október 6-án, pénte­ken értekezleten vettek részt a KISZ járási és városi bizottsá­gainak titkárai. Az értekezleten Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott elő­adást a fiatalok őszi feladatai­ról és a KISZ-oktatás előkészí­tésének tapasztalatairól. Beszá­molt a fiatalok mezőgazdasági termelési versenyének eddigi eredményeiről, s felhívta a figyelmet az őszi betakarítás és vetés elősegítésének fontossá­gára. Borszéki Lajos elvtárs beje­lentette, hogy a KISZ megyei bizottsága versenyzászlóval tün­teti ki, azonkívül pénz- és tárgyjutalomban részesíti azokat a fiatalokat, akik a mezőgazda­ságban kiváló eredményeket ér­nek el. Megkapják a KISZ me­gyei bizottsága versenyzászla­ját a legjobb kukoricatermesz­tők, a szőlő- és gyümölcster­mesztők, a baromfitenyésztők, a legjobb traktorosok és a leg­jobb .silózó ifjúsági munkacsa­patok. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom