Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

I oldal

IMI. oktffbw 6. péntek

Százéves

Katona József kecskeméti mellszobra

Felszállt a por

Ügy jött ez a jó kis eső, mint hajnali szép ragyogás, mely pásztáz az ég peremén és elűzi az éjszakát

Szikkadt volt már a föld

nagyon

s kókadozott a zöld vetés, mohón szürcsölte harmatok csipetnyi permetes levét

S mikor a zápor eleredt,

úgy lélegzett a nagy határ, mint fáradt emberi tüdő ha végre pihenést talál.

Felszállt a por, zsov,gott a táj s kis házunk eresze alól vidáman intett ki anyám, s hallottam, csendesen dalol.

F. TÓTH PÁL

A gleiwitzi eset

NDK film

£:: a Führer, az SS birodalmi vezetője és Heydrich csoportfőnök elhatározta, hogy önt nagy feladattal bízza meg..E szavakkal kezdi Müller, a német

titkosrendőrség főnöke, egyik

bizalmas emberének, Helmuth Naujocks förohamosztagvezető- nek a titkos terv ismertetését. A legfelsőbb vezetés elhatározta, hogy a lengyel kérdést katonailag kell megoldani. A világ közvéleménye miatt azonban indokot kell szolgáltatni a háború kirobbantására. Az „indok“ tervét már matematikai pontossággal kiagyalták, csupán a végrehajtás vár Naujocksra. Néhány lengyelországi „német? kíséretében, lengyel egyenruhákban támadják meg a határ közelében levő gleiwitzi német rádióadói, s bizonyítékként egy holttestet hagynak maguk után a bejáratnál, akiről meg fogják állapítani, hogy a lengyel szabadcsapat tagja.

Mindez ma már történelem, s Gerhard Klein rendező filmjére emlékeztet ez a film, leleplezve a hitleri provokatőrök aljas és kíméletlen módszereit. Megrázó figyelmeztetés ez a film a világ valamennyi békeszerető embere számára: A gleiwitzi esetnek nem szabad megismétlődnie!

A film alkotóinak szándéka és célja, hogy az emlékeztetésen túl harcba szólítson minden becsületes embert az újabb háború ellen — ott izzik a film minden jelenetében.

Önállóvá vált

a dolgozók általános iskolája ez év szeptemberében Kecskeméten. Az 1961/62-es tanévben nyolc helyen: üzemeknél és vállalatoknál, iskolákban tartanak esti előadásokat

Október utolsó napjaiban kezdődnek meg a megyeszékhe- ■ lyen a Kecskemét nagy szülöttjének, Katona Józsefnek emlékére rendezett ünnepségek. Ebből az alkalomból, a Katona- emlékév küszöbén adjuk közre dr. Váry Istvánnak ezt az érdekes megemlékezését Katona kecskeméti mellszobráról.

Művészeti téren is óriási léptekkel haladó korunkban már kissé lekicsinyelve nézzük a Kecskeméti Katona József sétatéren, a „nagyállomás” közelében levő Katona József-szobrot, pedig az a maga nemében nemcsak Kecskemétnek, de az egész országnak is egyik legrégibb, minden megbecsülésre érdemes műemléke.

A legelső, nyilvános téren elhelyezett emlékszobrot ugyanis Magyarországon Pesten, a Nemzeti Színház előtt leplezték le 1858-ban. Ez a szobor Katona J ózsef Züllich-féle állószobra, mely jelenleg Kecskeméten, a színház parkjában áll. Ezt követte két év múlva Lendvay Márton pesti szobra ugyanott, majd a következő évben Katona József kecskeméti mellszobra, amiről itt kívánunk emlékezni.

Lendvay szobrát Dunaiszky László szobrászművész készítette, aki ezzel komoly elismerést vívott ki, szemben Züllich szobrával, melyet Greguss Ágost és mások súlyos bírálata után pár év múlva el is távolítottak eredeti helyéről. Ilyen előzmények után kapott megbízást Dunaiszky Katona József kecskeméti emlékművének elkészítésére 1000 forint költséggel.

Dunaiszky a megbízásnak közmegelégedésre eleget tett. A mellszobor magas talapzaton klasszicizáló stílusban ábrázolja Katonát.

A szobor költségeit társadalmi úton teremtették elő. Először csak síremlékről volt szó, de azután, hogy a gyűjtés nagyobb lendületet vett, s mert Dunaiszky műve is nagyobbszabású volt, mely köztéren való elhelyezést kívánt, elhatározták, hogy a temetőben is állítanak ugyan új sírkövet a régi helyett, de Dunaiszky művét, mint emlékszobrot, a vasút melletti lezárt temető helyén létesített új sétatéren állítják fel.

A gyűjtés szervezője Horváth Döme volt, Katona József elismertetésének lelkes munká- lója, aki kétszer is kinyomtatta a Bánk bánt a kecskeméti Szi- lády-nyomdában a nemes cél javára. Nagymértékben hozzájárult a gyűjtéshez a kecskeméti színtársuiat is, mely még 1857. február 26-án előadta a Királyféle színházban Vörösmarty Marót bánját Jókainé Laborfalvy Róza, Egressy Gábor és Tóth József közreműködésével, majd 1861. január hó 3-án Horváth György igazgató előadatta Fe- leky Miklós és ifjú Lendvay Márton közreműködésével a Bánk bánt, a cenzúra által engedélyezett, megcsonkított formában. Az előbbi előadás 225, az utóbbi pedig 182 forintot hozott a szoboralap javára.

A szobor leleplezése 1861. május 20-án, pünkösd hétfőjén történt nagyszabású ünnepség keretében. Ez alkalomra a szobor- bizottság országos óda-pályázatot hirdetett, melynek eredményeképpen az első díjat, 10 aranyat Garay Alajos, a második, díjat, 6 aranyat pedig Mari-J kovszky Gábor nyerte. Külön \ ódát írt erre az alkalomra pá-< lyázaton kívül Szász Károly is. j Az ünnepély reggelén a Szentháromság temetőben az el-J pusztult régi sírkő helyett állított új síremléket szentelték fel, a leleplezési ünnepély pedig 11 órakor kezdődött. A kivonulás „rendjéről” nyomtatott tájékoz->

.Rettentő

írta:

Horritl, I6z,'fj j(%.ODRIGUEZ

— Tudod, fiam, hiába bújik él, az élet piszka becsurog az ajtaja repedésein, vagy a kulcslyukon és ha éppen ahhoz az egyhez nem ért, hogyan kerekedjék felül ezen a piszkon, akkor ez a piszok elnyeli. Igen, fiam, az élet csupa buktató, csupa nyugtalanság, rafinéria, támadás és védekezés. Könyörtelen harc, egyik le akarja tiporni a másikat, és csak az menekül, aki legalább annyira rafinált, mint aki őt megtámadja. Te azt képzeled, hogy jófelé indítod útnak a tanítványaidat, pedig éppen hogy lefegyverzed őket! Kimennek az életbe, ott állnak majd védtelenül, és mire ráébrednek, hogy nekik nincs őrangyaluk, már le is terítették őket.

Fodor Géza még mindig szelíd mosollyal hallgatta az apja dikcióit.

— Én meg vagyok győződve arról, kedves papa, hogy ha valaki megkapaszkodik a maga hivatásában, hát semmiféle piszkos áradat nem tudja elsodorni. Azt elhiszem, téged megrémít és túlságosan meg is visel a háború, a sok rémséges híradás. De- hát nézd ezt a családot: ha sokasodó gondok közepette is, mégis csak megvagyunk és ki bánt bennünket? A háború majd elmúlik, és...

— A háború majd elmúlik, de mi lesz addig, fiam? — kérdezte sötéten Fodor Aurél. — Nem tetszik nekem, hogy te a háborúról is, szóval erről az egész vészterhes világégésről úgy beszélsz, mintha semmi közöd sem lenne hozzá.

— Miért, hát ml közöm hozzá? — rándított a vállán Géza. — Tanítok és tanulok. Slussz.

Fodor Aurél szeme elé sűrű függönyt vont a pillanatnyi el- vakultság. Halkan, de meg-meg- remegő indulattal adta fel a kérdést:

— Mondd csak, Géza fiam, neked még sohasem jutott az eszedbe, hogy miért nem hívnak be téged katonának?

Géza még mindig könnyedén válaszolt:

— Nyilván tudják, hogy a hadsereg sem menne sokra velem. Hiszen csak hadapródőr- mesteri sarzsiig vittem, s még azt sem tudom, minek köszönhetem, mert hogy enyhén szóljak, nem születtem katonának. Nincs rám szükségük.

— ínségesek az idők, fiam, a katonaság nem is olyan finnyás, mint ahogyan te képzeled. Magad korabeli fiatalt lámpással keresgélhetsz Verebélyen. De te mégis itthon vagy. Minek tulajdonítod ezt?

Géza megpróbálta tréfára venni a dolgot:

— Azt hiszem, papa, valahol, ahol a SAS-behívókat kiállítják, ott sündörög az őrangyalom és elsikkasztja a kartotékomat!

Fodor Aurél nyelt egy nagyot és dühösen folytatta:

— Bámulatosan éles az eszed, fiam. De ha nem tudnád, én elárulhatom neked ennek az őrangyalnak a nevét is: Béltelky László m. kir. honvéd alezredes, kerületi kiegészítő parancsnok.

— Nem is ismerem — kapta fel a fejét Géza. — Örömest megismerkednék vele, hiszen eszerint hálával tartozom néki.

— Először is, Géza fiam, te ne akarj megismerkedni az őrangyaloddal, mert öt rossz neked, ha már egyszer majd ismeritek egymást. Másodszor pedig, ama régi törvény alapján, miszerint a Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, ez az őrangyal nem együgyű hálára tart számot, hanem készpénzre. Te nem vagy neki adósa, mert ezt az adósságot én időről időre lerovom az őrnagy úrnál.

— Mit jelent ez? — kópéét el Fodor Géza.

— Szószerint azt jelenti, hogy három esztendő óta rendszeresen lekenyerezem a kiegészítő parancsnokot, hogy megmentsem a bőrödet a frontszolgálattól, édes fiam. Látom, elször- nyedtél. Hidd el, én is elször- nyedtem ma, amikor ismét tízezer pengőt követelt. De rád gondoltam, és fizetek. És én nem tartok soknak semmi áldozatot érted, fiam. Csak azért mondtam el neked mindezt, hogy lásd, hiába bújnál el a könyveid közé, ha nem volna, aki oltalmazzon. Egyelőre van. De kérdés, hogy ha te a magad gondolkodása szerint indítod útnak a tanítványaidat, nekik is lesz-e majd őrangyaluk?

Fodor Géza felkelt az asztaltól. Az ebéd félbemaradt. Fo- dorné megkövültén hallgatott, egyetlen szóval sem zavarta meg ezt az összecsapást. Kisvártatva Géza elindult a szobájába. De a kereskedő elébe állt, s a vállára tette a kezét:

— Nem kell különösebben megdöbbenned, fiam. Ilyen az élet. Csak az volna jó, ha ezt végre felismernéd. És nagyon kérlek, ha nem akarsz akasztófára Juttatni engem, meg magadat, akkor mélyen hallgass. Ezt az egyet most, mindjárt ígérd meg nekem;

Géza apjára emelte a tekintetét és igent intett. Bódult fejjel rogyott le aztán a díványra.

a

A tomboló háború már 1944

tavaszára fenekestül felforgatta Verebély életét, de mire megérkezett a nyár, újabb rémségek szakadtak a kisvárosra. Sztójay Döme hitlerista kormánya igyekezett beváltani berlini gazdáinak reményeit. Megkezdődött a „totális háború”, egyszersmind a „zsidókérdés megoldása”.

A gondolkodó és jó érzésű emberek előtt teljesen világos volt az összefüggés a „totális háború” és a fajüldöző intézkedések között. A totális háború újabb inséghullámot sodort a szenvedő emberek nyakába. Üjab megszorítások és nélkülözések jöttek, még több SAS- behívó és még több gyászhír a frontokról. A fajüldözés viszont lélegzetelállító látványosság, azzal a rendeltetéssel, hogy vonja el a tömegek figyelmét a rájuk tekergődzött nyomorúságról.

Verebélyen felbukkant egy csendőrszázad, és a városházán egy SS-jelzéseket viselő háromtagú náci bizottság ütött tanyát. Megkezdődött a deportálás.

Az üldözöttek meghurcolása. gettóba zárása, mindenüktől való megfosztása lelke mélyéig megindította Fodor Aurélt. Igen sok régi barátjával, üzletfelével és vevőjével felvarratták a sárga csillagot a fasiszták, s elhurcolták őket a Schwarz és Társa-féle fatelepre, amelyet a verebélyi gettó gyanánt jelöltek ki.

(Folytatása következik.)

évfolyamának címlapját ts századunk első évtizedében.

Az 1911. július 8-i földrengés a mellszobrot 20 fokos szögben elfordította a város felé, de rövidesen helyreállították.

Érdekes, hogy Genthon István „Magyarország művészeti emlékei” című nagy művének most megjelent 2. kötetében ezt a Dunaiszky által készített mellszobrot síremléknek nevezi s kihelyezi a temetőbe, noha ez a szobor mindig a jelenlegi helyén állott s áll a sétatéren. A temetőben ma a Siklódy-féle, 1930-ban leleplezett nagyszabású síremlék áll, a sétatéri mellszobor pedig szép és meghitt környezetben hiredti, hogy Kecskemét már 100 évvel ezelőtt is megbecsülte leghűségesebb fiát.

Ez az évszázados szobor haladó hagyományunk nagyértékű emlékjele lesz még akkor is, ha elkészül Katona Józsefnek a mai korszakhoz méltó, új állószobra Kecskemét központjában.

Dr. Váry István

tatót adtak W. Akkori becslés szerint 18—20 ezer ember vett részt az ünnepélyen.

Az emlékbeszédet Horváth Döme mondta. Kifejezésre juttatta, hogy a Bánk bán felbecsülhetetlen politikai hitvallás, melyben a költő bebizonyította, hogy a nemzetnek csak önálló függetlenségben, csak a népfenségre fektetett alkotmányban van örök jövendője.

Este hangversenyt rendeztek Egressy Gábor és a Dalkör közreműködésével, majd 200 terítékes vacsora volt, melyen Csányi János polgármester, Katona egykori hivataltársa és első életrajzírója mondott köszöntőt.

A szobor leleplezése alkalmából emléklapot nyomtattak Szi- lády Károly nyomdájában. A leleplezési ünnepélyről tudósítást közölt a Pesti Napló 1861. évi 65. számában.

A szobor talapzatán Katona születési évszámát utólagos faragással kijavították. A szobor készítésekor ugyanis irodalmi körökben Csányi János nyomán úgy tudták, hogy Katona 1792- ben született. Ezt azonban később hiteles megállapítások alapján irodalomtörténeti vonalon, s a szobron is 1791-re javították ki. A szobor talapzatán volt egy könyvet, papírtekercset, színészi álarcot, lantot és koszorút mutató embléma, ami azonban az évtizedek folyamán elveszett.

A szobor képét közölte „A magyar irodalom története” című, Beöthy Zsolt által szerkesztett munka második kötete. Szilády Vendel kecskeméti városi kő- nyomdász-rajzoló pedig idealizált színes rajzot készített, melyen a virágok, pálma- és babérágak között álló szobrot egy szárnyas nőalak megkoszorúzza. Ez a kép díszíti az Eötvös Nagy Imre által szerkesztett Kecskeméti Nagy Képes Naptár több

ben a történelemnek e sötét lapjait idézi. A szégyenletes glei- witzi eset után, 1939. szeptember 1-én a fasiszta Németország megtámadta Lengyelországot; er-