Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-05 / 235. szám
1961. október 5. csütörtök %. oldal Gazdaszemmel járta a megyét Hasznosítsuk az aszály tapasztalatait Jelentős kárt okozott megyénkben a hónapokig tartó aszály. Az ebből levonható tapasztalatokat hasznosítanunk kell nagyüzemi gazdaságainkban. Természetesen, megközelítően sincs arányban a tapasztalatok haszna a nagy termés- kieséssel és egyéb károkkal, de még nagyobb lenne a veszteség, ha e tapasztalatokat „parlagon hevertetnénk”. Ax őszi mélyszántás előnye A falvak határaiban járva most már zömmel csak kukoricát és répát találunk lábon. A laikusok számára érthetetlennek tűnik, hogy közvetlenül a haragos-zöld, kielégítően fejlett kukoricák mellett — ugyanazon a talajon — kényszerérett, már régen elszáradt, harmadrész termést adó kukoricát láthatunk. Ha az agrotechnika felől érdeklődünk, világossá válik a jelenség oka. Ott díszük még ma is a kukorica, ahol megfelelő őszi mélyszántásba vetették, és majdnem kivétel nélkül ott satnya, ahol tavaszi szántásba történt a vetés. Az is megállapítható, hogy a 20 centiméteres őszi mélyszántásban kevésbé bírta az aszályt a növényzet, mint például a 40 centiméteresben. A fentiekből egyszer s mindenkorra le kell vonnunk azt a következtetést, hogy különösen aszályos megyénkben az aszály elleni harcnak, s ezzel a Takarékossági fórum Prémium Az éliizem címet elnyert Kecskeméti Cipőgyár szabászainak és csákózóinak felajánlásában a selejtmentes munkán kívül az anyaggal való takarékosság is szerepel. A megtakarított anyagérték 10 százalékát prémium formájában visszakapják a dolgozók. Augusztusban a szabászoknál Kovács Istvánná 202. Farkas Mónika 186, Kátal Imre 157, Várfalvi József 134 forint prémiumot kapott. A csak ózó ban Csertő Józsefné 308, Kovács János pedig 229 forint anyagtakarékossági prémiummal egészítette ki havi fizetését A munkaszervezés eredménye A Bajai Ruhaüzem vezetősége a munkaszervezés tökéletesítésével igyekszik termelékenyebbé, gazdaságosabbá tenni a termelést. Ennek megfelelően keresik az új megoldásokat. — Egyik vizsgálatuk alkalmával megállapították, hogy a 48 fős ruhagyárió szalagokban a célgépek kihasználása alacsony. IVIegpróbálkoztak több kisebb szalag szervezésével. Az új munkaszervezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Például a lyukkötőgép kihasználása az új szervezés következtében 60—65 százalékról 90—94 százalékra emelkedett. Társadalmi munka A Kecskeméti Épületlakatos ipari Vállalat dolgozóinak egy része szívesen ad segítséget az üzem szépítéséhez. Az önként vállalkozók társadalmi munkában 180 méteres betonutat építettek. A szocialista címet elnyert és azért küzdő brigádok pedig az új nagycsarnok betonozásánál segítettek. A munkások ezzel a ténykedésükkel nemcsak jobb munkakörülményeket teremtettek maguknak, hanem jelentős öszeget is megtakarítottak. Példájukat másutt is helyes követni. nagy termésnek elsőrendű feltétele a megfelelő mélységben elvégzett őszi mélyítő szántás. A jövő évet illető másik tapasztalat az idei őszi vetések előkészítésével és a mélyszántással kapcsolatos. Széliében- hosszában hátborzongató az a kép, amelyet az ilyen aszályban végzett lezáratlan szántások mutatnak. Helyes agrotechnikát Tudnivaló, hogy egy termelőszövetkezet vetésterülete nem azonos a kisgazdáéval. Az öt holdas gazda megvárhatja, amíg megjönnek az esők, és a két holdját őszi kenyér- vagy takarmánygabonával aránylag rövid idő alatt sikeresen bevetheti. A nagyüzem azonban, amelynek több száz hold a vetésterülete, az őszi kalászosoknál nem várhat az esőre. Az őszi „próbavetés’’ régi gazdagyakorlat. Ezt a gyakorlatot a nagyüzemben mindinkább folytatni kell. Úgy azonban nem lehet, hogy a tarlóhántás nélküli területen a most végzett vetőszántást nem követi a gyűrűs-hengerezés. A felszántott, hatalmas rögökkel teli és azonnal nem gyűrűzött táblán még az eső megérkezése után közvetlenül sem lehet vetni, de könnyen lehetséges, hogy a fagyokig sem. Mi lesz a sorsa az ilyen vetésnek .. A talaj nem nagy költséget igénylő lezárásának az elmulasztása beláthatatlan következményekkel jár. Nem kevésbé tartom veszélyesnek a nyári, illetve az őszi mélyszántások lezárásának elhanyagolá- ' sát sem. Évekkel ezelőtt szerettük ugyan hantosán meghagyni az őszi mélyszántást, azzal hogy a fagyok majd porhanyóvá teszik. Most e szántások egy részét — helyesen — felváltotta a nyári mélyszántás, a nyártól a fagyok beálltáig viszont hosszú ideig marad üregesen és hantosán, talajélet nélkül a terület. A gazda elsőrendű kötelessége azonban a talajélet állandó és folyamatos biztosítása. Sokszor elhangzik az a panasz, hogy nincs elegendő mélyművelő erőgépünk. Mégis, az elmúlt hetekben is láttam még álló vagy nem rendeltetésszerűen dolgozó SZ—100-asokat. Még egy módon lehet a fenti két szántáson javítani: ha növeljük az eddigi szántási mélységet és az eketalp alól porhanyó földet hozunk fel. Ezt a szántást is le kell azonban zárni, de nyilván könnyebben és olcsóbban. Az őszi árpát most már — minden aggályoskodó érveléssel ellentétben — földbe kell juttatni, hogy a búzavetést kellő időben és minőségben el tudjuk végezni. Javítsuk a kukorica betakarítását Nem kielégítő a kukorica betakarításának üteme sem szövetkezeti gazdaságainkban. Két szempontból fontos e munka meggyorsítása: Egyrészt az igen kevés silókukorica megyeszerte szükségessé teszi a kukoricaszár takarmányozásra való felhasználását. Minél tovább várunk a kukorica betakarításával, a 6zár annál értéktelenebbé válik, és az aszály következtében annyira megszárad, hogy a levelek pergése után hovatovább csak az izéket használhatjuk fel takarmányozásra. Másrészt nem kell Időjósnak lenni, hogy az aszály után bekövetkezik a hosszantartó esőzés. Az utak és a munkakörülmények megromlanak, s a betakarítás a kétszeresébe kerül, mint száraz időben. Az aszály okozta károk mellett így elveszíthetjük azt az egy előnyt is, amelyet betakarításnál a száraz Időjárás biztosít. Most már úgysem lehet több a kukorica szemtermése, szárazsága lehetővé teszi a tárolásit, perceket sem szabd tehát várni a töréssel. Hozzátartozik mindehhez az is, hogy a kukoricaföldek nagyré- szót elő kell (készíteni az őszi vetések alá, mert tovább ezzel sem lehet várni. Az intenzív búzafajták vetése Ami az intenzív búzák vetését illeti, erről gazdakörökben már annyi vita elhangzott, hogy annak részleteivel nem kívánok foglalkozni. Hallottam már olyan hangot is, hogy egy- egy üzem az egész búza-vetés- területét intenzív fajtákkal kívánja bevetni. A megye egészen déli részén, az egyik mezőgazdasági nagyüzemben viszont ennek az ellenkezőjét is hallottam: ott egyáltalán nem kívánnak az intenzív fajták termesztésével foglalkozni. Az igazság, mint általában, valahol a középen van. A szovjet fajta Bezosztája és kisebb területen a Szkoroszpél- ka teljes biztonsággal vethető, ha — és csak ebben az esetben! — a megfelelő mélyítő művelést és a kellő mennyiségű műtrágyát biztosítani tudjuk. Az olasz fajták termesztésével már nagyobb elővigyázattal kell foglalkoznunk, mert azok télállósága a fenti előkészítés esetében sem teljesen biztonságos, a kockázat tehát lényegesen nagyobb. Gondolom, hogy az elmondottakat megszívlelve gazdaságaink meg tudják alapozni a következő évi biztonságosabb nagy termést. Egri Andor, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa Mindent a maga idejében 7,5 millióval teljesítik túl exporttervüket A Bajai Villamosipari Gyár az első félévben 104,6 százalékra teljesítette exporttervét Az előzetes értesülések szerint a várható évi tervteljesítés eléri a 126 százalékot. Ugyanis a gyár vezetőségének felügyeleti szerve engedélyezte az éves exportterv 7 millió 480 ezer forinttal való túlteljesítését. — Ezek szerint házi vízellátóberendezésből 1 780 000-rel, IKARUSZ alkatrészekből 2 millió 500 ezerrel, a Szovjetunióba szállítandó más típusú házi vízellátónál pedig 2 millió 200 ezerrel több áru kerül a tervezettnél. A terven felül gyártott exportcikkek elhelyezését a szállítási szerződések biztosítják. Személyi vagyonunk megóvása érdekében tűzbiztosítást kötöttem az idén. Az 1961. évre esedékes díjat azonnal be is fizettem. Rá nem sokkal az Állami Biztosító arról értesített, hogy tűzbiztosítás] kötvényem köi- vetkező részletfizetése 1961. december 30-án válik esedékessé, amit helyénvalónak is találtam. Biztosított embernek érezvén magam, még gondolni sem mertem arra, hogy már szeptemberben követelni fogják tőlem a jövő évi részletfizetés öszegét. — Pedig így történt. Az Állami Biztosító bajai munkatárs» már a múlt hónap 19-<n bevasalta tőlem a jövő évi biztosítás díját Minden elismerésem, az Állami Biztosító hangyaszorgalmú dolgozóié. Az én szempontomból azonban nem mindegy, hogy egy negyedévig magam repdelkezem-e a saját pénzemmel, vagy az '!- . lami Biztosító dolgozói is tartanák magukat a közmondáshoz: Mindent a maga idejében. Alszegi József üzemi tudósító Épül a megye legnagyobb tsz-közi sertéshizlaldája Mint már hírül adtuk, Jánoshalma hét termelőszövetkezete saját erőből közösen épít sertéshizlaldát Az idén 576 ezer forint értékű olyan anyaggal járulnak hozzá az építéshez, amelyet már korábban megvásároltak. Képünkön hordják a faanyagot a hatalmas hizlalda egyik, 1200 férőhelyes szárnyának, valamint az ezer férőhelyes süldőszállásnak a megépítéséhez. Zámbó Pál kútfúrómester irányításával a Kossuth Tsz gazdái álltak először munkába a hizlalda telepén. A bővizű új kútba már beszerelték a betongyűrűket s hamarosan megkezdik egy újabb, a képünkön láthatónál nagyobb kút ásását is. Egy-egy ilyen kút építése — saját erőből — mindössze néhány ezer forintba kerül. Megvalósítják a helyes javaslatokat Üzemünkben gyakorlattá vált, hogy a munkások a különböző tanácskozási fórumokon elmondják véleményüket a termelés irányításáról, közük a hibák kijavításának módját, jelzik a megoldásra váró feladatokat tolmácsolják kívánságukat Ez történt a nemrég megtartott termelési tanácskozásokon is. Az eltelt időben a vállalat vezetősége hozzákezdett a jogos kérelmek teljesítéséhez, az okos javaslatok megvalósításához. — Vakulya János javasolta, hogy a forgácsolóműhely dolgozói a rossz szerszámokat ne dobják el, hanem vigyék oda neki, majd megjavítja. Á vállalat vezetősége utasította az üzemrész dolgozóit, hogy a törött szerszámokat javításra, Vakulya Jánosnak adják át A munkások szóvá tették, hogy a szerelő nagycsarnokban rossz a világítás és ez gátolja a termelést, baleseti veszélyeket rejt magában. A TMK-rcszleg azóta megvizsgálta és rendbehozta a villanyhálózatot. Kirí István csoportvezető szóvá tette, hogy bár többször kérték a nyomáspróba-szivattyú és a csiszolólap beállítását — mind ez ideig nem történt meg. A felszólalást követő napokban a TOK dolgozói hozzákezdtek a gépek beállításához. Egyébként a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatokat, észrevételeket, kérelmeket a vállalat vezetősége Kovács Sándor üzemvezetőnek adja át azzal, hogy szorgalmazza végrehajtásukat, ellenőrizze a kiadott feladatokat. Mivel nálunk minden felszólaló kérdésére választ kap, a helyes javaslatokat pedig megvalósítják, ez arra ösztönzi a munkásokat, hogy aktívan részt vegyenek az üzem termelési gondjainak megoldásában. Horváth Ferencné üzemi tudósító
