Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-03 / 233. szám
A gőzfürdőről Több olvasónk panaszolta a kecskeméti gőzfürdő tavasszal történt megszüntetését. A panasszal mi is, a városi tanács illetékesei is egyetértenek, de — sajnos —■ a gőzfürdő épülete életveszélyessé vált, tehát nem üzemeltethető. Keile Géza elvtárstól, a : városi tanács v. b. elnökétől a gőzfürdő kérdésével kapcsolatban a következő, megnyugtató választ kaptak: — Készül Kecskemét távlati fejlesztési terve. A közeljövőben széleskörű közvéleménykutatást rendezünk majd a lakosság körében, amelynek célja lesz eldönteni: milyen létesítményekre van legnagyobb szüksége a városnak. Ez dönti el majd azt is, hogy lesz-e gőzfürdője Kecskemétnek. Ehhez mi a magunk részéről csupán annyit tehetünk hozzá, hogy a gőzfürdő nagyon sok embernek szívügye ebben a városban. Ezt abból is tapasztalhatjuk, hogy amióta üzemen kívül helyezték, számosán kértek bennünket, tegyük szóvá a gőzfürdő szükségességét. Különösen az idősebb emberek, ízületi betegségekben szenvedők kérik a gőzfürdő mielőbbi megnyitását Kecskemétnél jóval kisebb városokban is eredményesen működik ez a fontos közegészség- ügyi intézmény. Ügy véljük, helyesen cselekedtünk, amikor helyt adtunk a hozzánk fordulók kérésének és nyilvánosság előtt is elmondtuk panaszukat Ha csak a közvélemény döntésén múlik, mi bízunk benne, nem marad hosszú ideig gőzfürdő nélkül a köz- tisztasági lehetőségekben nem nagyon bővelkedő Kecskemét városa. 196Í. október 3, kedd A magyar, szocialista munkáspárt bacs - kiskun megyei lapja [Cikkünk nyomát» Jár-e hiteljóváírás a termelőszövetkezeteknek a gazdák által leszerződött sertések után A Petőfi Népe szeptember 21-i számában megjelent Sertésfelvásárlási gondok Soltvad- kerten című cikk a helyi tsz- ek áru értékesítési tervteljesíté- sében való lemaradásával foglalkozik és többek között idéz a tanácsülés beszámolójából. Az idézet így hangzik: „Ha a tsz- tagok sertéseiket a termelőszövetkezeten keresztül kötötték volna le, úgy a Petőfi Tsz 140 százalékra teljesíthetné a tervét, ami által többezer forint hitelelengedéshez juthatna.’’ A cikknek; az idézettel kapcsolatos része több félreértésre ad okot, ezért néhány kérdés megmagyarázását fontosnak tartom. Ha akár a tanács, akár ez említett szövetkezetek vezetői úgy képzelték a tsz-tagság segítségét, hogy az üzemtervben szereplő sertéshizlalás egy részét — tehát ami lemaradásban mutatkozik — a háztáji gazdaságok áltál lekötött sertésekből pótolják, úgy elképzelésük hibás. — A háztáji gazdaságokból lekötött sertések mennyisége ugyanis nem számíthat bele a tsz-ek üzem- tervében előirányzott sertéshizlalás és értékesítés teljesítéséWapíözhert Elavult hizlalás A FELSZABADULÁS előtt nem véletlenül a paraszti élet testesítette meg leginkább a szellemi és anyagi elmaradottságot, de az ipari munkásság képzésére is csak éppen annyi gondot fordított az akkori társadalom, amennyi a tőkés számára a 'többlethaszon megszerzése érdekében szükséges volt. Persze a tudásunkkal sem mentünk túl sokra, mert míg az egyik oldalon az éjt nappallá tevő embertelen robot, a másikon a munkanélküliség réme tornyosult elénk. MA MAR MAGUNK és gyermekeink sorsáról, jövőjéről gondolkodva nem lehetnek ilyen aggályaink. Az új értelmiségiek, munkások ezreit várják az íróasztalok, kutató és alkotó „műhelyek”, a gyárak munkapadjai, a gépek és a tanítói „katedrák”. Biztos megélhetést nyújt a föld is, bár fejlettebb művelési módszerei nagyobb szaktudást, általános műveltséget követelnek. DE VAJON a társadalmi viszonyok változásával tanulásra buzdító érveink is változtak? Itt már nem vonhatunk le ilyen egyértelmű következtetést. Míg egyik oldalon a politechnika nagyszerű eszközével mindenfajta munka s a munkás becsületére, tiszteletére és szere- tetére neveljük fiainkat, a másik oldalon — szerencsére már ez a kisebbség — még mindig elhangzik a régi érv, sajnos nemcsak a szülök, pedagógusok szájából is: Tanulj fiam, mert különben mehetsz a kapanyél ffl/ßllß. NEM MINDIG szemléletbeli különbségről van szó, hanem pusztán a dolgok megmagyarázása iránti kényelmességről, esetleg felületességről, s az érvelő maga sem sejti, hová vezethet ez- Mi is csak egyetlen példát említünk. FGY KECSKEMÉT környéki faluból érkezett paraszt nénike tette szóvá egyik értekezleten, hogy gyermekei minden szülői rábeszélés és szigor ellenére a városba „vándoroltak”. Az egyik szobafestő-szakmát tanulni, a másik varrni, a harmadik meg gyári munkásnak. Oka. hogy tanítójuk éveken át azzal buzdította őket: Tanuljatok, hisz csak nem akartok a községben megöregedni, mint születtek... Most aztán magukra maradtak az öregek, $ a nénike szerint „az isten sem tudná fejükbe verni, hogy falun is lehet szépen, emberi módra élni, dolgozni, s hogy a szövetkezetnek is tanult, okos emberekre van szüksége.. TERMÉSZETESEN nem minden esetben a pedagógusok, sokszor maguk a szülők plántálják el gyermekeikben a vágyat, a törekvést a föld elhagyására, amely később a paraszti munka lenézésére vezethet. Most, hogy új tanév kezdődött, szülőket, pedagógusokat egyaránt arra kérünk: módosítsák a tanulásra buzdító elavult érveiket! Hisz ma már nem a foglalkozás, hanem a munka szeretete, a szakmai tudás és műveltség határozza meg az ember igazi értékét. Eszik Sándorné PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Dánle Kiadta; a Petőfi Népe Lapkiad« Vállalati Feielős kiadó: Mezei István* Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szára. Szerkesztőségi te le f onközpontt 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38, Kiadóhivatal; Kecskemét Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető 1 • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda Vi Kecskemét mm Telefoni lé-29. 17-46 be. Az fizemtervbe beállított hízómennyiséget a közös hizlalás révén a tagok által leadott mennyiségtől függetlenül természetesen biztosítani kell. Más kérdés a hiteljóváírás. A vonatkozó rendelkezés értelmében ugyanis a háztáji gazdaságokból bármilyen formában és alapon leszerződött és határidőre megfelelő súlyban értékesített hízósertés átadási értéke beszámít a szövetkezetek áruértékesítő mutatójába; Ezt forintértékben tervezték, és nem függ össze az üzemtervben beállított darabhizlalási előirányzattal. Ennek értéke emeli a hitelelengedés alapját, sőt még az a sertés is beszámít a fo- rintosított áruértékesítési mutató teljesítésébe, amit a szövetkezeti gazda még egyéni termelő korában kötött le a vállalattal. Ilyenformán tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a soltvadkerti- vagy bármely más tsz — ha tagjai nagyobb arányban kötöttek hizlalási szerződést — jelentős hitelelengedésben részesüljön. Felveti a cikk, hogy hol akadhatott el az a fontos rendelkezés, amely azokat a lehetőségeket tartalmazza, amelyek mind a szövetkezeteknek, mind a tsz- gazdáknak előnyt biztosítottak volna. Az akció megindulásakor és a közben történő módosítások alkalmával ezeket a feltételeket sajtón keresztül és egyéb propaganda útján széles körben ismertettük. Március közepétől a hónap végéig a megyei tanáccsal közösen valamennyi járásban állatfelvásárlási és tenyésztési ankétet tartottunk, ahová valamennyi szövetkezet vezetőjét, a tanácsok elnökeit és az állattenyésztéssel foglalkozó szakembereket meghívtuk. Ezenkívül tájékoztatót is készítettünk a szerződéskötésekkel kapcsolatos feltételekről és eljuttattuk valamennyi tsz és községi tanács v. b. elnökéhez. Ezek alapján úgy véljük, hogy a rendelkezések minden területre időben eljutottak. A hiba ott lehet, hogy ezt sokan nem vették figyelembe, vagy a kiadott tájékoztatásunkat nem tanulmányozták kellő gondossággal és alapossággal. Szabó Zoltán Indul a Mmindenes"-fogat és sorsolás Ä nagy őszi vásár keretében a Kecskeméti Állami Áruház szombaton este a Piarista Gimnáziumban Kérdezz — felelek játékkal egybekötve jutalmazta meg az Állami Hirdető által kibocsátott keresztrejtvény helyes megfejtőit. Ezután nagysikerű ruhabemutatóra került sor. Másnap, vasárnap délelőtt és este az áruház kirakatsorában megismétlődött a ruhabemutató. Közel kétezer ember figyelte nagy érdeklődéssel az őszi és a téli divat nemcsak reklámozott, hanem nagy készletben a vásárlók rendelkezésére is álló legújabb darabjait. Ruhabemutató Csak dicsérettel nyilatkoznak Kiss János bácsiról a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében. Ö a mindenesfogat, a szamárfogat vezetője. Tulajdonképpeni dolga csak a tej- szállítás lenne, de ő már olyan ember, hogy idős kora ellenére sem tud munka nélkül ténferegni. A pontos, szorgalmas János bácsi segítségére ezért mindenki számíthat a gazdaságban. Élenjárók és elmaradók Mint arról röviden már hírt adtunk, a kiskunfélegyházi járásban szeptember 23-ig 76 százalékra szerződtek le sertéshizlalásra a tsz-ek, háztáji és egyéni gazdaságok. Azt is megírtuk, hogy a járás községei közül ki emelkedik Gátér, melynek lakossága az előirányzott 817 hízó helyett már 834 darabra szerződött. Ebből 621 sertés a közös gazdaságok vállalása. A jó eredmények mellett azonban nem hallgathatjuk el azt sem, hogy egyes helyeken elég jelentős az elmaradás. Például Kunszállás községben a tervezett ezer sertés helyett eddig csak 430-ra szerződtek le. Különösen érthetetlen a kunszállási Alkotmány Tsz-nek a sertéshizlalástól való tartózkodása. Ez az 5200 holdas gazdaság a múlt évről erre az évre áthúzódó és már átadott 76 hízón kívül mindössze 70 darabra szerződött. Az Új Világ Tsz pedig, az üzemtervébe beállított 150 darabból mindössze 60-ra kötött szerződést. Pedig a szerződéskötés kifizetődő és biztonságos vállalkozás, mutatja ezt az a tény, hogy számos egyéni termelő, illetve háztáji gazdaság köt napról napra szerződést. Kár ezt a lehetőséget elszalasztani a tsz-eknek. A hiányt még pótolni lehet, mert az 1961. évre október 31-ig köthető szerződés. Pálfi József Pályázat járási tanácshoz tervezésére A Minisztertanács tanácsszervek osztályának felkérésére az Építésügyi Minisztérium nyilvános pályázatot hirdet járási tanácsház tervezésére. A pályázati kiírás átvehető az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán (V. kerület, Beloiannisz u. 2—4., V. em. 5.), s ugyanitt kell benyújtani az elkészült terveket legkésőbb december 18-ig. Emeletráépítés — sok bosszúsággal Hej, te emeletráépítés! — mondogattuk a kecskeméti Jókai utca 32. számú ház emeletráépítését szemlélve a minap. Mert ugyan ki ne örülne, amikor új lakásépítkezésekről hall, de nem kell messzebb mennie a Jókai utca 32-nél, máris kétségek ébredhetnek benne eme hasznos, de néha kellemetlenségeket is okozó munka iránt. Beásott a mennyezet A fent említett ház emelet- ráépítését a múlt év októberében kezdték meg, és ez év augusztusában adták át rendeltetésének. A régi lakók hónapokig háztető nélkül laktak és a felásott földről léptek a lakásba. A mennyezet természetesen átázott és esőzések idején több helyen becsurgott a víz. Tűrtek a lakók egy évig. A kivitelező vállalat, a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat azonban, mint aki jól végezte dolgát — odébb állt. Eredmény nélkül Elekor lettek türelmetlenek a ház lakói. Telefonáltak a kivitelező vállalathoz, a városi tanácshoz és más illetékes szervhez, többször is megismételve kérésüket, de eredmény nélkül. A sok válasz közül talán egy érdemel említést. Az, amit az Építő- és Szerelőipari Vállalat felelős vezetőjétől kapott Gye- nes Istvánná, a ház panaszos lakója: „Keressen szakembert, mi felvesszük és akkor kifestjük a lakását.” Hull a vakolat így jutott el az ügy a megyei pártbizottság fogadóóráján Miszlai Etel elvtársnőhöz, akitől mi is értesültünk a lakók cseppet sem alaptalan felháborodásáról és kétségbeeséséről Képzeljünk el egy lakást, ahol a múlt télen hetekig befőttes üvegekben és lavórokban gyűjtötték össze a mennyezetről aláhulló esővizet. Most, miután az emelet megépült és szokatlanul száraz az időjárás, beázás nem fenyegeti ugyan, de a tavaly átázott vakolat hullik szinte percenként. Szőnyegek szolgálnak a bútorok védőjéül, s elfogadható, emberi környezetet a benne élőknek teremteni nem lehet, habár egyikőjük a napi munka és háztartási teendők után még iskolai vizsgára is készül... Ha mindezt a saját otthonukban tapasztalnák az Építő- és Szerelőipari Vállalat illetékesei, talán hamarabb felszámolnák az emeletráépítés kellemetlen maradványait, s nem hivatkoznának szakember- hiányra a munkák eltolódásakor, Nagy Éva i
