Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-21 / 249. szám
IMI. október ti, szomSal n. «Mal Szakosították a gazdálkodást a mátételki Győzelem Termelőszövetkezetben A 2100 holdas mátételki Győzelem Termelőszövetkezet gazdálkodását még tavaly is a nagyfokú tagoltság jellemezte. Az 1600 hold közös szántón 37 féle növényt termesztettek; volt közte mustár, köles, kender, paradicsom stb. — csupa olyan szerződéses növényféleség, amely • hasznot ugyan magában megadta, de mivel nem lehetett gépesíteni a művelését, az amúgy is kevés kézierőt emésztette, s más munkák végzését hátráltatta. Jellemző példával szolgál ehhez a paradicsom termesztése. Holdanként 12 ezer forintos bevétellel fizetett ugyan, de szedése az aratás-cséplés idejére esett, s a kapálásokat. is elhanyagolták miatta, — arról nem beszélve, hogy a szövetkezet két vontatója jóformán állandóan a paradicsommal volt úton, s más munkát vajmi keveset végzett. így érthető, hogy a szövetkezet tavaly 800 ezer forintot fizetett ki a gépállomásnak. (Az idén, amikor a szakosítást már részben megvalósították, a három negyedévi gépállomási számla mindössze 180 ezer forint, pedig a gépesítettség igen magasfokú: egy katasztrális holdra 4,9 normálholdnyi gépi munka jut, de ebből a két műszakban dolgozó saját gépek 3 normálholdat végeznek el.) Megszűnt a »szatócskodő« termelés Miskolezá Sándor, a termelőszövetkezet elnöke 1960 júliusában jött meg a zsámbéki elnökképző iskoláról. Az ott tanultak és a gyakorlati munkában, valamint a fejlett, nagy szövetkezetekben látottak alapján az 1961. évi tervekben bátran felszámolta — a tagság sürgetésére, és megelégedésére—a „sza- tócskodó”, mindenből egy keveset elven alapuló termelést. A növénytermesztésben a kenyér- és takarmánygabonát, a cukorrépát, burgonyát és kukoricát hagyták meg, — arányosan megnövelve ezek vetésterületét, s a lehetőséghez képest gépesítették a művelést. S az eredmény nem maradt el. A két- menetes módszer segítségévéi az elsők között voltak a gabonabetakarításban, s az 1960. évi 130 mázsával szemben az idén már 1800 mázsa szabad gabonát adtak el az állami felvásárlónak. A búzájuk átlagosan 13,42 mázsával fizetett, ezen belül 40 hold olaszbúza termése 24,20 mázsa volt holdanként. Egy hold vetésről 8 mázsa 24 kiló gabonát adott a szövetkezet az államnak. Burgonyából — éppen a jó művelés eredményeképpen — annyit termeltek, hogy a szerződésre szállított 1000 mázsán felül 750 mázsa eredetileg nem tervezett menynyiséget kioszthattak a tagok' nak. Az 1960-hoz képest 100 holddal növelt — összesen 450 hold kukorica — egy részét fészkesen-négyzetesen vetették, s az eddigi mérések szerint 20 mázsa szemmel fizet holdja. NSvekedet. / a munkaegység értéke 1 A kevesebb növényféle, s a magas gépesítettség tanulságos előnyökkel jelentkezik a munkaegység felhasználásában. Tavaly ilyenkor már 75 ezer ledolgozott munkaegységnél tartottak, — az idén még csak 55 ezret írtak jóvá. Tavaly szeptemberben 9 ezer, az idén csak 5 ezer munkaegység ,,fogyott el”, — holott a munkák üteme sokkal jobb. De a kevesebb munkaegység többet ér, mert több termelési érték van mögötte. 1960-ban 21 forintot osztottak, az idén 9,75 forinttal többet terveztek, s ez máris biztosítva van. Ugyanakkor a szövetkezet eddig minden hónapban 9 forint készpénzelőleget tudott adni a tagságnak a tej, a hízósertés és a baromfi értékesítése révén. Háromszor több hízott sertés A Győzelem Tsz a község hagyományos gazdálkodási módjához is visszatérve, árugabona, takarmány termesztésére és az állattenyésztésre specializálja magát. A tavalyi 40 helyett 200 holdon vetnek olasz búzát. A kukoricát valamivel kisebb területen termesztik, mint tavaly — de mind négyzetesen vetik —, ugyanakkor 70 holddal — vagyis összesen 230 holdra — növelik az őszi árpa vetésterületét. Ily módon megfelelő takarmánybázist teremtenek, ami lehetővé teszi, hogy az idén értékesített 400-zal szemben jövőre már 1200 sertést hizlaljanak. A szaporulatot 150 anyakoca adja, ami 100 holdra vetítve majdnem 9 darab anyát jelent, s egyben azt is eredményezi, hogy jövőre már nem szorulnak süi- dővásárlásra, sőt, a komval- törzsből maguk is nevelnek eladásra tenyészanyagot A kocák fialási átlaga egyébként — egyszeri malacozást alapulvéve — 8,2 darab. Hasznosítják a parlagon heverő gyepeket A szövetkezet szarvasmarhatenyészete eddig is jóhírű volt. 1900 köbméter kukorica-silójuk van máris, aminek 30 százaléka szem. (Ilyen minőségű siló etetésével érték el, hogy tavaly télen a legkeményebb hidegben is 13,4 liter volt a fejési átlag.) Az idén egyszerűen csak a parlagon heverő, kihasználatlan gyeplegelők hasznosításával száz növendékmarhát hizlalnak meg, s 300 darab juhot is nevelnek. • (Ugyanezen a legelőn az elmúlt években alig 50—60 háztáji, illetve közös marha ténfergett, — most a 100 növendék hízó mindeddig egyetlen szem abrak nélkül megélt rajta.) Jövőre újabb 100 fiatal marhát állítanak hizlalásba úgy, hogy a tagok ház táji gazdaságából is rendszeresen megvásárolják a felesleges szaporulatot. Csak az Idén 80 darab ilyen borjút neveltek fel itatásos módszerrel — részben hízóként, részben tenyészüsző- ként értékesítve azokat. Könnyebb a szakirányítás Mindehhez Komáromi István agronómus megjegyzése kívánkozik még, aki a szakosítás előnyét üzem- és munkaszervezési szempontból dicséri. A szakvezetés átfogóbban tud irányítani, nem forgácsolja szét erejét és tudását a sokágú gazdálkodás labirintusában. Kevesebb termelési és tenyésztési ágazat esetében eredményesebben alkalmazhatók a legfejlettebb módszerek, amelyeket aztán a helyi adottságoknak megfelelően állandóan lehet tökéletesíteni. G. K. Haltenyésztés Orgoványon Az orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezetben amióta — július közepe óta — lévai Pétert, az Izsáki Állami Gazdaság főmérnökévé választották meg elmöknek, egyre behatóbban foglalkoznak haltenyésztéssel. A 100 holdnyi természetes tó halállományát augusztusban ocsúval etették, s nagyrészt ennek eredményeként szeptemberben már 80 ezer forintot kaptak a piacra vitt halért Jövőre 50 mázsa ivadékkal növelik a tó halállományát Ezen a héten befejezik a vetést Az Izsáki Petőn Termelőszövetkezet 40 holdon termel kenyérgabonát Ebből 30 hold a búza, 10 hold pedig a rozs. A szántást és vetést a Jakabszál- iási Gépállomás már elvégezte, s a kenyérgabonán kívül még ezen a héten 20 holdon földbe kerül a takarmánygabona is. Üjsolt kis falu, de az (f alasi c&rlrtk emberek itt is olyan ------------------------. ké nyesek a hajzatukra, szakállukra, mint a világ bármely más táján. Tudja ezt a _ huszonkét éves és nőtlen Kanizsai László, a falu egyetlen férfi-fodrásza is. Egyedül találjuk a csöppnyi borbélymü- helyben, — egyelőre nincs vendége. — Általában szombaton és vasárnap vannak többen — mondja —, akkor az emberek is jobban ráérnek, egész nap nagy a forgalom. Aztán elmondja, hogy Szabadszállásról kerékpározik ki mindennap. Ha rossz az idő, akkor itt marad és a szomszédos kis mellékhelyiségben alszik egy tábori ágyon. Egy év óta A falusi fodrász jár ki. azelőtt a szabad- szállási Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában dolgozott, ugyancsak fodrászként. — Hol tanulta a mesterséget? — Szabadszálláson- Érdekes története van ennek... Még 1954-ben apám bent járt a faluban — tanyán laktunk ugyanis —, és a bor- bélymühely ablakában olvasta, hogy inast keres a mester. Otthon aztán megkérdezte, nem volna-e kedvem elmenni fodrásztanulónak, Mivel hajlandóságot mutattam, másnap már be is mentem és ott maradtam. Már az első napon munkába álltam, meg kellett borotválnom a mestert... A bal arcát minden különösebb baj nélkül szőrtelenítettem, de amikor a jobb oldathoz hozzá akartam fogni, éreztem, hogy se- hogysem sikerül... Aztán a mester megmagyarázta, hogyan kell úgy megfordítani a kést, hogy a másik oldalt is borotválni lehessen... Lassanként így tanultam meg a mesterség minden apró fogását. — Megszerettem a mesterséget. A velem lósttsák helyes elképzeléseiké sikerrel zárják az ötéves tér első esztendejét. Szöveg: Venesz Károly Fényképezte: Pásztor Zoltán egyidős fiatalok pedig már többször mondták, hogy miért nem megyek el inkább gyárba, vagy esetleg traktorosnak, jobban keresnék úgy, meg aztán inkább az a férfinak való foglalkozás... De én már nem hagyom el a fodrászműhelyt, mert ez a foglalkozás ts van olyan fontos, mint bármelyik. — Női fodrász van a faluban? — Nincs. A nők frizurát készíttetni Soltra járnak be... Sokszor mondják, hogy miért nem veszek feleségül egy női fodrászt, akkor könnyebben szépítkez- hetnének ők is ... De én egyelőre nem akarok házasodni. Hatvani Dániel Száz hold új sz3I5 A kecskeméti üj Tavasz Termelőszövetkezet jövőre 100 holdon telepít szőlőt. Az előkészületek a közeli napokban kezdődnek és még az ősz folyamán elvégzik a földforgatást, valamint a trágyázást. A csemegeszőlő telepítéséhez tavasszal kezdenek hozzá és az alanyt részben a termelőszövetkezet, részben a SZÖLFA biztosítja. Csillék, I-tea Iák. "I EMBEREK Gyula. — Hová viszik? A városba és a járás községeibe. — Mivel nagy a kereslet, vállaltuk, hogy az év végéig 150 ezer téglát adunk terven felül A Kiskunhalasi Téglagyár égbe nyújtózkodó kéményéből egy kilométerre az öregszőlők homokdombjai mellett négy ember nagy lapáttal a kezében szórja a homokot az üres csillékbe. Időnként meg-megáll- nalk. Ilyenkor a nadrágzsebből előkerül a füstölni való. Serceg a gyufa a magasra szállő bodor füstkarikákat szárnyaira kapja az őszi fuvallat, a csillékbe pedig egyre hull a homok. Tíz, húsz, harminc, ötven, hatvan — meg sem állnak kilencvenötig. Ugyanis ennyit „eszik meg” nyolc óra alatt a feneketlen gyomrú homokkeverő dob. Közben az újabb homotkszál- lftmány. Amíg kiürülnék a csillék, addig vezetőjét, Magyar Miklóst máshova szólítja a kötelesség. — Ha kell esztergályo- zdk, máskor géplakatos, de kitűnő vontatóvezető is — mondja Kovács Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára miközben lépteinket a keverőbe irányítjuk. Meredek lépcsőn jutunk el Farkas János „rezindenciájába”, amely tisztaságával, gondozott- ságával jól eső érzést vált ki bennünk. Farkas János ezt mondja: rendes háziasszony is tisztán tartja portáját. Így vagyok én is. Ezután a gőz nélküli keverés előnyeiről azaz Garami András telepvezető újításáról szól elismerően. Elmondja, hogy a hatalmas keverődobba egyszerre négy csille homokot, 860 kiló meszet és 400 liter vizet ad. A keverék 45 peréig van a dobban* majd utána a présgépekhez vezető tartályba ereszük. Régebben a keveréskor gőzt is Farkas János nevéhez fűződik a gőznélküli tégla-alapanyagké- szítés. Kiváló munkásként tartják számon. a lakosságnak — tolmácsolta az üzem dolgozóinak elhatározását Garami András telepvezető. Ax éves terv időarányos részének 103,8 százalékos teljesítése a napi terv 3500 darabbal való túlszárnyalása garancia arra, hogy a téglagyártók az új technológiá segítségével megva-% adtaik a masszához. Ezt most nem teszik. — A keverék így is kitűnő — mondja mély meggyőződéssel Farkas János. — Az új technológia bevezetésével naponta 18 köbméter gőzt, azaz 7 mázsa szenet takarítunk meg — egészíti ki az előbbit Kovács Gyula. Míg mindezeket megtudtam elérkeztünk a présgépekhez. Ismét Kovács Gyula hallatta szavát: — A kocsirakodásd módszer megváltoztatásával naponta 2000 téglával növeltük a termelést. A présgépekből kikerülő sárga színű nyerstéglát aztán vaskazánokban 6—8 óráig „dunsz tolják”, míg fehér nem lesz. És a kereslet milyen? — Ahogy hordjuk ki a kemencéből, úgy rakják kocsira a vásárlók, — mondja Kovács Mielőtt a nyers téglát „dunsztolják”, rend beteszik a vaskazánokat. Dómján László és Fenyvesi István a soros takarítók.
