Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
Í961. október 19, esütörfl® i. oldat Cf.uJélioni&kból—aranijltom&k A MŰVEZETŐ Telepítsünk szőlőt és gyümölcsöst Megyénk tájjelege mind követelőében irja elő számunkra a szőlő- és gyümölcstermő területek felújítását, az eddig be nem telepített területek beültetését. A szőlővel, gyümölccsel és zöldségfélékkel országunk lakosságát ma még nem tudjuk kielégítően ellátni. A szükségletek is megkövetelik Különösen mondható ez a téli almára, az őszibarackra és a csemegeszőlőre, de a zöldségfélék között is van több olyan fontos növényünk, amelyekből hiányokkal küzdünk. A zöldségfélék pótlása aránylag könnyebb, mert főleg egyéves növényekről van szó. A gyümölcsnél és szőlőnél azonban más a helyzet: a telepítés után a növény 30—50 évig is azon a helyen van. A bajai járás területén is szükséges nagyobb szőlő és gyümölcsös telepítése. Azok a földek, amelyek homokos voltuk folytán elsősorban e növények termelésére alkalmasak, kivétel nélkül arra várnak, hogy beültetésük minél előbb megtörténjen. és kövesútboz. vasúthoz közel vannak; A talajegyen getést csak olyan mértékben végezzük, ami a gépek mozgását lehetővé teszi, így is körültekintóein kell végeznünk ezt a munkát, mert egy hold talajegyengetése 5—10 ezer forinttal is növelheti a telepítés költségeit. Mind a szőlőnél, mind a gyümölcsnél okvetlen gépi forgatás szükséges. A forgatás előtti szerves- és műtrágyázás szintén nagyon fontos, mert a telepítések első években elérhető fejlődését nagyon befolyásolja, Az őszi munkák szervezésénél ezeket messzemenően figyelembe kell vennünk. A szervestrágyát igen jól pótolhatjuk tőzeg és műtrágya kombinációjával, amelynek mértékét az előzetes talajvizsgálat szabja meg. A nyár száraz volta alaposan próbára teszi gépeinket, nem különben a telepítésekben részt vevő dolgozóinkat. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy egyes munkamozzanatok esetleges elhagyásával veszélyeztessük a telepítés sikerét Megfelelő szaporítóanyagot Igen fontos, hogy szövetkezeteink a legjobb minőségű szaporítóanyagot kapják szólóból és gyümölcsfa-csemetéből. Különösen a szóló telepítéséhez szükséges vesszők biztosítása okoz gondot Az ősz munkái közé tartozik a szőlővessző szedése is. Nem hanyagolhatjuk él ezt a munkát sem, mert a jövő telepítéseit csak ezzel alapozhatjuk meg. Meg kell azt is említenem, hogy a szőlővessző azokat a tsz-eket, ahol termőszőlő van, külön bevételhez juttatja, nem beszélve arról, hogy ma minden szál vesszőre a legnagyobb szükségünk van. A bajai, de a többi járás szövetkezeti gazdaságai is szőlő- és gyümölcstelepítési feladatukat csak úgy tudják teljesíteni, ha már ez év őszét is kihasználják; El kell érnünk azt a célt, hogy minden család asztalán állandóan ott legyen a gyümölcs és a szőlő, emellett azonban minél nagyobb mennyiségben tudjunk exportra is szállítani. Magyar Ferenc Termelőszövetkezeteinken a sor A második ötéves terv során elsősorban a termelőszövetkezetek nagyüzemi gyümölcs- és szőlótábláinak kialakítása a feladatunk, hiszen az állami gazdaságok e tekintetben már lerakták az alapot A telepítések legjobb időszaka az ősz. Szövetkezeteink ezért az október-november hónapot használják ki. Fontos azonban az, hogy csak megfelelően előkészített talajba telepíthetünk, éppen az egyes kultúrák hosszú élettartama miatt Azokon a területeken, ahol a talaj domborzati viszonya nem engedi meg a gépesítést, ott talajegyengetést kell végezni. Lehetőleg azonban azokat a területeket telepítsük be először, ahol erre nincs szükség, T évedés? Tévedni emberi dolog — tart ja a szólás-mondás. Van ebben a bölcs gondolatban igazság. Csupán az a baj, hogy olyan emberek Is élnek ezzel a közmondással, akik az állam törvényeivel tudatosan szembe kerülnek, megsértik, s Ilyenkor nagy bölcsen azt mondják: tévedni emberi dolog. Ékre hivatkoztak azok a magánkiskereskedők is, akik közül hét tévedésből többet számolt a vásárlóknak, az árakat elfelejtette kiírni, az egészségügyi követelményeket nem tartotta be, az Iparengedélyben megszabott tevékenységtől éltért. A szabálytalanságok elkövetőit az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője megbüntette. Többek között Kullai Pál kecskeméti vegyeskereskedő árdrágításért, továbbá az iparengedélytől eltérő tevékenységéért 800, Vörös Mária kecskeméti zöldség-gyümölcs kiskereskedő Iparengedélytől eltérő tevékenységéért 200 forint büntetést fizetett. Reméljük, á szigorú felelősség- revonás tanulságait minden kiskereskedő levonja, s munkájában érvény esitL Rendelet a burgonya, az alma és a vöröshagyma szállításának korlátozásáról Az élelmiszerek központi készletgyűjtése érdekében, valamint az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos üzérkedés, árdrágítás, spekuláció visszaszorítása végett az Élelmezésügyi Minisztérium rendeletét adott ki a burgonya és az alma gépjárművel, vonattal, hajóval történő szállításának korlátozásáról. A rendelet szerint a termelők, illetve a termeléssel foglalkozó közös gazdaságok az ország területén legfeljebb három mázsa tőkben pedig bűncselekménynek minősül. Űjabb rendelkezés jelent meg a vöröshagyma szállításának korlátozásáról is: 1961. október 1-től 1962. június 30-ig a megye területéről vöröshagymát egyáltalán nem szabad nagyobb mennyiségben kiszállítani. Postacsomagban vagy kézripogy- gyászban legfeljebb húsz-húsz kilogramm szállítható. Népszerű, tekintélyes ember a Bajai Cementipari Vállalatnál Simity István. Harminc esztendeje dolgozik a szakmában. Ez a magyarázata, hogy a vezetése alatt álló mozaiklap és betonáru üzem komoly eredményeket ér él a szocialista versenyben. Simity elvtársat a látogató gyakran még munkaidő után is ott találja második otthonában. Jár-kel, magyaráz, ha szükséges, még gyakorlati bemutatóval is segít az üzem dolgozóinak a szakma tudnivalóit mind jobban elsajátítani. Különösen a fiatalokkal foglalkozik sokat Rendre, fegyelemre, munkaszeretetre neveli őket. Fáradozásának nagy része van abban, hogy beosztottal az új munkanormákat is becsülettel teljesítik. Tudását más vonatkozásban is gyümölcsöztél!. Több újítással segítette a vállalat előtt álló feladatok megoldását a nehéz fizikai munkák kiküszöbölését. Simity István művezetőt ezért tüntették ki a Könnyűipar kiváló dolgozója jelvénnyel. burgonyát szállíthatnak. E mennyiségnél még a szomszéd községbe sem vihetnék át többet — almából pedig a megye határain kívül legfeljebb egy mázsát szállíthatnak. (Az alma szállítása a megyén belül nincs korlátozva.) A fenti korlátozás nem esetenkénti szállításra. hanem egész évre, pontosabban 1961. augusztus 12-töl 1962. június 30-ig terjedő időre vonatkozik. A rendeletben meghatározott mennyiségeknél SZŐ VOSZ szárazbélyegzővel ellátott fuvarlevéllel lehet szállítani nagyobb tételekben a burgonyát és az almát A rendelet betartásának ellenőrzését az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárló ki- rendeltsége megkezdte és az ellenőrzés jelenleg is folyamatban van. A korlátozás megszegése egyébként kisebb mértékben szabálysértésnek, nagyobb mérVállalati jogtanácsosok ankétja Október 21-én, szombaton Kecskeméten a megyei bíróság épületében szakosztályi ülést tartanak megyénk vállalati jogtanácsosai. Ezen megvitatják „A jogtanácsos legyen a vállalati törvényesség őre” című, a Népszabadság október 5-1 számában megjelent cikket. Az ankét előadója dr. Ágoston Pál, a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének főosztály- vezető ügyésze lesz. CxiMfyítoí/ £ kapitány. A ;felettesek egyik dicséretet a másikra halmozzák, amikor róluk beszélnek. Párjukat ritkítják a szorgalomban, pontosságban — és az eredményekben. A Kiskőröst Földművesszövetkezet felvásárló telepének dolgozóiról van szó, akik a nyár eleje óta vagonszám vették át a zöldséget, a különböző gyümölcs- féléket, s veszik át most is a sárfehér szőlőt, valamint az almát a község és környéke szak- szövetkezeteinek gazdáitól. S — bármennyire meghökkentően is hangzik — akik kivétel nélkül: nők. Asszonyok és leányok. ,A telepvezetőt Czinege György- nének, a helyettesét Szatmári Károlynénak, a mázsáiét Kasza Albertnénak, a brigádvezetőt Gyulai Erzsébetnek, a göngyölegest Máté Jánosnénak hívják. A többi alkalmazott is nő — a nyáron összesen ötvenen is voltak. Sőt, előfordult az is, hogy az export-szállítmányokat átvevő Hungarofruct alkalmazott, a vámkezelést helyben végző vámos, * a növényvédő állomás részéről az ellenőr is nő volt Egyszóval: nőuralom van itt a telepen — mint tréfásan mondják: férfit nem is tűrnének meg maguk között, mert az mind lusta, henye, csak tereferélni szeret, nem pedig dolgozni. (Nem- béli társaim, van mit hallgatnom, amíg ez íráshoz az adatokat és a látottakról a benyomásaimat gyűjtöm.) Persze, a laikus azt gondolhatná: ez is munka? Jön a zöldséges- és a gyümölcsöskertekből a termény, átveszik és kész. Valójában ez is nagy munka: hiszen a nyáron 300 vagon árut Vett át és továbbított a telep, ami 300 ezer teli, tízkílós ládát jelent. Tessék ezt a súlymeny- nyiséget a mázsára rakni, onnan leemelni, néha „felstószolni”, ismét kézbe venni, vagonokba pakolni. Aki a munka alatt csak a fizikum tevékenységét érti, itt láthatja azt is. V olt olyan nap, hogy reggel öt órától éjfélig dolgoztak. S a fentiekkel a telep állandó alkalmazottainak munkájára korántsem lehet pontot tenni. A szervezés is az ő munkájuk; hogy legyen idejében vagon, mert az áru nem állhat sokáig. Kell a többi dolgozó asztalára, kell külföldre; s kell a vagon „promt”, mert az áru romlandó. Es dicsérik a MÁV-ot; mondják: előzékeny, — de én tudom, hogy ebben az asszonyt kardosságnak is része van. És a türelem gyakorlása, az idegek munkája is a ténykedésükhöz tartozik. Nem mindenki hozza megfelelően csomagolva a gyümölcsöt, ki kell oktatni, s bizony, akadt egy bácsika, aki Cztnegéné fejéhez akarta vágni a sárgabarackkal teli ládát, — de félóra múlva kezesbárány lett az öreg, néhány nap elmúltával pedig, amikor 270 forintot kapott csomagolási díjként, „borravalót” akart a telepvezetőnek adni. Mindehhez pedig tegyük hozzá, hogy eljárnak a körzetükhöz tartozó helybeli, páhi, kaskdn- tyúi, tabdi termelőkhöz is a telep dolgozói. Tanácsokat adnak a növényvédelemre, tanítják őket a helyes csomagolásra; nem kis részük van abbán, hogy a 87 vagon sárgabarack 81, s az 57 vagon meggy 83 százaléka exportra mehetett. A sárfehér Szőlőből szeptember végéig több mint 10 vagonnal indítottak útnak hazánk határúin túlra, s az idény végéig körülbelül ugyanennyit vesznek át és exportálnak. A soron levő almából ötezer mázsára számítanak, amelynek legalább a 70 százaléka lesz exportképes. Az ember azt várná, hogy a keresetükről is beszélnek, de Szó sem esik róla. Azt azonbáh gyakran emlegetik, hogy „nép- gazdasági érdek”, „valutaszerzési lehetőség”, s Kaszáné így fogalmazza meg azt az érzést, amely munkájuk ellenszolgáltatásának járulékaként mindannyiukban támad: „Olyan felemelő látvány, amikor a gyümölcsei teli vagonok egymás után állnak, s elindulnak útjukra. Mintha mind az enyém volna!” Amikor elköszönök tőlük, “ pillanatra megáll kezükben a munka, a szőlős-, almásláda, s ahogy ott állnak a rámpán,l nem tehetek róla, de a helytállásukhoz hasonlatot keresve eszembe jut a Cyrano-ból ez a strófa: „Ezek itt a gasco- gne-i legények...” Igen, ha költő volnék, verset írnék róluk, s ez lenne a refrén: .. és Czi- negéné, ú kapitány.” Tarján István \
