Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
Folytatja tanácskozásait az SZKP XXII. kongresszusa Szünetben Valentyina Gaganceva (középen), a Szocialista munka hőse, küldött-társaival beszélget tekintve felülmúlja az Egyesült Államokat. A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében és a nemzeti jövedelés mezőgazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrend- szer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzeamely a kommunista társadalom mégteremtésére irányul. A szocialista világrendszer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy időben ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz. A világ a forradalmak korszakát éli Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy 40 millió embert tömörítenék. A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító anti- imperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagy méretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes, világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust. Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája oda vezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. Magától értetődik — folytatta Hruscsov —. hogy a magas fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti-felszabadító antiim- perialista forradalmat, megvalósíthatják a szocializmusba való átmenetek Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan ki- olthatatJan fényű világítótornyává vált, amely megmutatja. Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. »Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent harcában.-« A munkásosztály — mondta Hruscsov — forradalmi harcában a jövőben is szembe találja majd magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek akadályozzák erőinek tömörítését és céljainak elérését. Amíg létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a programtervezet, hogy harcolni kell mind a szo- ciáldemokratizmus és a re- vizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikereinek rendkívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népednek sorsa szempontjából. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre raffi- náltabb módszereikhez folyamodik. A monopol-tőkések a fejletlen országok világában meglevő állásaik fenntartásának és meg- szilárditásénak messzemenő tervét próbálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illemtudóan segélyről beszélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a pálmát. A monopóliumok célja azonban — jegyezte meg Hruscsov — a régi maradt. Mezőgazda- sági és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtartani a fejletlen országokat, ki akarják zsákmányolni népeiket; Hruscsov megjegyezte, bogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük kivívása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése. A burzsoá és feudális felső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartani a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek! tudatában a A béketábor javára tolódtak el az erőviszonyok Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzetközi küzdőtéren működő erők mindenoldalú és mélyreható elemzéséből meríti. — S ez az elemzés arra a kétségbevonhatatlan következtetésre vezet, hogy már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok a világon — állapította meg. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpolitikájának fő elve a békés együttélés elve, olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek, s mindazok, akik az emberiség igazi békéjét és felvirágzását akarják. Üj programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék életében örökre kitörölje a háborúkat a társadalom életéből. A mi elvi, becsületes szocialista politikánk — békepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az áj helyzetben a háború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené. Az ebbe vetett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leghatásosabb fegyvert, s minden pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy visszaverjük az agresszorok támadását. Mi nem egyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hruscsov —, készek vagyunk teljesen lemondani a hadseregről) tengerbe süllyeszteni az atombombákat és a rakétákat, de természetesen csak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepette. Mindaddig, amíg az imperialista államok nem szánják rá magukat erre, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel — atom- és hidrogénfegyverrel, s mindenfajta rakétával, hogy a megfelelő színvonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a feladatok feladata. Az SZKP programtervezetének eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a legszélesebb visszhangra találtak minden ország és minden földrész ember-millióinak szívében. A tervezet megvitatása, amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam törté-; (Folytatás a i. oldalon.) A moszkvai Krasznij Proletarij-gyár lakatosával, Jermilowal beszélget a szünetben Hrenjikor zeneszerző és Petrov, a pórt egyik veterán harcosa. (Folytatás a 2. oldalról.) Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: — A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút meny- nyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését met tekintve utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari tes számításai mutatják^ a szocialista világrendszer 1980-ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: A kommunizmus építése országunkban — része a szocialista közösség ama alkotótevékenységének, népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta: — A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép ^széles rétegeinek érdekeit fejezi ■ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul megoldja az anti-imperialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait — mondotta. Mint az SZKP KB első titkára kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fiatal, szabad államok belügyibe, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust; — A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a kolonializmust, az sem lehet, hogy exportálják az ellenforradalmat — hangoztatta. Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján haladnák, s a gyarmat-rendszer teljes megsemmisítéséért harcolnak.
