Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

Folytatja tanácskozásait az SZKP XXII. kongresszusa Szünetben Valentyina Gaganceva (középen), a Szocialista munka hőse, küldött-társaival beszélget tekintve felülmúlja az Egyesült Államokat. A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt másfélsze­resen felülmúlja majd az Egye­sült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó terme­lésében és a nemzeti jövedel­és mezőgazdasági termékek elő­állításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrend- szer minden országának gazda­sága is sokkal gyorsabban fejlő­dik a kapitalizmus gazdaságá­nál. Mint a közgazdászok előze­amely a kommunista társadalom mégteremtésére irányul. A szo­cialista világrendszer sikeres fej­lődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy időben ugyanazon történelmi korszak­ban jussanak el a szocialista or­szágok a kommunizmushoz. A világ a forradalmak korszakát éli Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára megállapítot­ta, hogy a kommunizmus ko­runk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában mű­ködik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy 40 millió em­bert tömörítenék. A világ a forradalmak kor­szakát éli. Szocialista forradal­mak, nemzeti felszabadító anti- imperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagy méretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általá­nos demokratikus mozgalmak — mindez egységes, világra szóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust. Korunkban létrejöttek a for­radalmi világmozgalom kedve­zőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. Korunkban kedvezőbbek lettek a belső fel­tételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. korunkban végbemegy a né­pi demokratikus, a nemzeti fel­szabadító és a szocialista for­radalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fej­lődés logikája oda vezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az im­perializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányulnak. Magától értetődik — folytatta Hruscsov —. hogy a magas fej­lettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Ázsia Afrika, Latin-Amerika forrongó, gyen­gén fejlett államai végrehajtják a nemzeti-felszabadító antiim- perialista forradalmat, megvaló­síthatják a szocializmusba való átmenetek Hruscsov azt mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan ki- olthatatJan fényű világítótor­nyává vált, amely megmutatja. Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. »Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a test­véri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent harcában.-« A munkásosztály — mondta Hruscsov — forradalmi harcá­ban a jövőben is szembe találja majd magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek akadályozzák erőinek tömörítését és céljainak eléré­sét. Amíg létezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a programtervezet, hogy harcolni kell mind a szo- ciáldemokratizmus és a re- vizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommu­nista építés sikereinek rendkí­vül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika néped­nek sorsa szempontjából. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyar­mati rendszer felszámolásának befejező szakaszába lépett. Az imperializmus azonban nem te­szi le a fegyvert. Egyre raffi- náltabb módszereikhez folyamo­dik. A monopol-tőkések a fejletlen országok világában meglevő ál­lásaik fenntartásának és meg- szilárditásénak messzemenő ter­vét próbálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargat­va, illemtudóan segélyről be­szélnek. Ezen a téren is az amerikai imperialisták viszik el a pálmát. A monopóliumok célja azon­ban — jegyezte meg Hruscsov — a régi maradt. Mezőgazda- sági és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtar­tani a fejletlen országokat, ki akarják zsákmányolni népeiket; Hruscsov megjegyezte, bogy a volt gyarmatok gazdasági fej­lődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük kivívá­sa. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növeke­dése. A burzsoá és feudális felső körök azonban, amelyek a kül­földi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendsze­rében akarják tartani a fej­letlen országokat. Az az út, amelyre az imperia­listák és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmi­képpen sem biztosíthatja azok­nak a problémáknak a megol­dását, amelyek! tudatában a A béketábor javára tolódtak el az erőviszonyok Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzet­közi küzdőtéren működő erők mindenoldalú és mélyreható elemzéséből meríti. — S ez az elemzés arra a kétségbevonha­tatlan következtetésre vezet, hogy már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazda­sági és katonai erőviszonyok a világon — állapította meg. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocia­lizmus külpolitikájának fő elve a békés együttélés elve, olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek, s mind­azok, akik az emberiség igazi békéjét és felvirágzását akar­ják. Üj programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség szí­ne előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak megakadá­lyozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék éle­tében örökre kitörölje a hábo­rúkat a társadalom életéből. A mi elvi, becsületes szocia­lista politikánk — békepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyengék va­gyunk — hangsúlyozta Hrus­csov. Kijelentette, hogy az áj hely­zetben a háború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené. Az ebbe vetett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperia­lizmus még erős. Nem lehet ki­zárni egy újabb imperialista há­ború lehetőségét. Ebben a hely­zetben előttünk egy út van: gya­rapítani erőinket, megteremteni a leghatásosabb fegyvert, s min­den pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy visszaverjük az agresszorok támadását. Mi nem egyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hrus­csov —, készek vagyunk telje­sen lemondani a hadseregről) tengerbe süllyeszteni az atom­bombákat és a rakétákat, de ter­mészetesen csak a szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett végre­hajtandó általános és teljes le­szerelés viszonyai közepette. Mindaddig, amíg az imperia­lista államok nem szánják rá magukat erre, mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erő­ink rendelkezzenek a haza meg­védését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel — atom- és hidro­génfegyverrel, s mindenfajta rakétával, hogy a megfelelő szín­vonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a fel­adatok feladata. Az SZKP programtervezeté­nek eszméi rég túllépték a Szovjetunió határait és a leg­szélesebb visszhangra találtak minden ország és minden föld­rész ember-millióinak szívében. A tervezet megvitatása, amelynek lendülete még az SZKP és a szovjet állam törté-; (Folytatás a i. oldalon.) A moszkvai Krasznij Proletarij-gyár lakatosával, Jermilowal beszélget a szünetben Hrenjikor zeneszerző és Petrov, a pórt egyik veterán harcosa. (Folytatás a 2. oldalról.) Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára kijelentette: — A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari ha­talmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút meny- nyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését met tekintve utoléri az Ameri­kai Egyesült Államok színvo­nalát. De ez — hangsúlyozta Hrus­csov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A má­sodik tíz évben — 1980-ig — ha­zánk messze maga mögött hagy­ja az Amerikai Egyesült Álla­mokat az egy lakosra jutó ipari tes számításai mutatják^ a szocialista világrendszer 1980-ra a világ ipari terme­lésének mintegy kétharma­dát adja. Hruscsov kijelentette: A kom­munizmus építése országunkban — része a szocialista közös­ség ama alkotótevékenységének, népek harcra keltek a gyarma­tosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta: — A marxista elméleti kutatás mély­rehatóan tanulmányozta a fej­lődés objektív menetét, s fel­fedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményeseb­ben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egye­sítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép ^széles rétegeinek érdekeit fejezi ■ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul megoldja az anti-imperialista nemzeti felsza­badító forradalom feladatait — mondotta. Mint az SZKP KB első titká­ra kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fia­tal, szabad államok belügyibe, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust; — A szocializmus exportja — nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a kolonializmust, az sem lehet, hogy exportálják az ellenforradalmat — han­goztatta. Az SZKP nemzetközi politi­kája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. Pártunk internacionalista kötelességé­nek tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításá­nak útján haladnák, s a gyar­mat-rendszer teljes megsemmi­sítéséért harcolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom