Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-03 / 233. szám
1961. október 3, kedd 8. oldal He tévesszen meg senkit a nyárias ősz Idejében készüljenek fel a télre Szemeinkben melegedve, hiányos öltözékben kerül az öltözőbe. Ha az öltöző rosszul fűtött vagy éppen hideg: a meghűlés majdnem biztos. Éppen ezért biztosítani kell az öltözők, mosdók, fürdők ablakainak épségét, a fürdők, a fürdőt és öltözőt összekötő folyosók fűtését A munkahelyek előkészítése X legnehezebb feladat a munkahelyek téli előkészítése. Jóformán átfűthetetlenek nemcsak tágasságuk, hanem a nagy ajtók miatt is. Ezeknek a nagyméretű ajtóknak ponyvával történő el- függönyözése akadályozza a külső hideg levegő beáramlását, ugyanakkor pedig hátráltatja az anyagmozgatást is. Jó szervezéssel azonban el lehet érni, hogy a téli két-három hónapra a nagy műhelyeknek csupán egyik oldalán közlekedjenek, ott hordják be és ki az anyagot Ezzel az intézkedéssel a hideg beáramlását a műhelyben nagymértékben csökkenthetjük. Ott, ahol a levegő egészségre ártalmas anyagokkal szennyeződik — por, füst, gáz, gőz — és az üzemrész elszívóberendezéssel van ellátva: gondoskodni kell arról, hogy a szellőző berendezések által kívülről beszívott friss levegő előzetes felmelegítés után jusson a műhelybe. Sokat segíthet az orvos A télre való készülődés munkájában üzemeink vezetői támaszkodjanak az üzemi orvosra az üzemi ápolónőkre. Az üzemorvosnak például több évre visszamenőleg van statisztikai kimutatása arról, hogy az elmúlt évek során a gyár melyik üzemrészében volt a legtöbb megbetegedés. Ennek alapján célszerű megkeresni és megelőzni a betegségek okát is. He- A dolgozók többsége a munka I lyes, ha az üzemorvos a városi után a mosdóból, fürdőből ki-1 tanács egészségügyi osztályától Sokan úgy gondolják: Messze még a tél! Ráérünk még! Nincs igazuk! Megyénk üzemi vezetőinek már jó előre gondoskod- niok kell a téli egészségvédő intézkedésekről, mert ezzel sok bajnak, betegségnek, hiányzásnak, munkakiesésnek veszik elejét. Ugyanakkor Ismerni kell ezeket a feladatokat az üzemek dolgozóinak is, hiszen tőlük is függ a megelőző munka sikere. A megelőzés a helyes ruházkodással kezdődik. Helytelen, ha már a hűvösre forduló őszi na pokon túlöltözködünk. Ugyanis az emberi szervezet jól alkalmazkodik az időjárás változásaihoz. A meleg ruhaneműek viselése nálunk november vége, december eleje előtt általában nem szükséges. Tehát az őszi, átmeneti időben na öltözzünk túl melegen. Megelőző intézkedések A munkásszállókban és szállásokon sokszor tapasztaljuk, hogy az ajtók, ablakok rosszul zárnak, hiányoznak a kilincsek, töröttek az ablakszemek. Különösen így van ez az eredetileg csak felvonulási épületnek szánt munkásszállásokon. Ha ráadásul a kályhák füstcsöve is rossz és olyan vaskályhában tüzelnek, amely csak addig sugározza a meleget, amíg fűtik — akkor az a helyiség huzamosabb téli tartózkodásra alkalmatlan. Különösen fontos megelőző intézkedésekre van szükség az építőiparban, a tőzegbányászoknál, a szállítási vállalatoknál, a vasipari üzemekben. Az ilyen munkahelyeken dolgozók számára a téli ruhákat időben ki kell szállítani, hogy amikor a hőmérséklet 10 Celsius fok alá süly- lyed, a ruhákat ki lehessen osztani. Fel kell készíteni télre az üzemi öltözőket, a mosdókat és a fürdőket is. felvilágosító röplapokat, plakátokat kér, rövid előadásokat tart az üzemi hangos bemondó útján a meghűléses megbetegedések megelőzéséről. Az elmondottak a legfontosabbak. Ezeket a feladatokat azonban az üzem sajátosságának megfelelően még ki kell egészíteni. A télre való felkészülés egy nagy célt szolgál: kevesebb legyen a beteg ember, zökkenő- mentesebb a munka. Nyugat-berlini »rekord« Az európai városok között az öngyilkosok számát tekintve, Nyugat-Berlin áll első helyen. Az idén, négy hónap alatt (márciustól júniusig) a rendőrségen 902 öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet tartottak nyilván. Éjszakai szántás Közős gazdaságaink nagyobbik részében kettős műszakban« nappal és éjszaka végzik az őszi mélyszántást. A solti Kossuth Termelőszövetkezet földjén is éjjel-nappal zugnak a helybeli gépállomás erőgépei. — Képünk Juhász István zetorost mutatja éjszakai szántás közben. Q-obb. mankaszenxeeéuel rendet ferend/tefitek a p&rtiitihsn Néhány tapasztalat az aposfagi Duna Termelőszövetkezethői Védekezzünk a kukoricamoly ellen! A gyökérkorona felett Tágjuk le a szárat A KUKORICAMOLY elsősorban a kukorica legveszedelmesebb kártevője, de kenderen, kölesen, cirokon és komlón is komoly pusztítást végez. Tavaly mintegy négy és félmillió forint kárt okozott megyénkben. Az ellene való védekezés érdekében a betakarításkor minden termelő köteles a kukoricaszárat a gyökérkorona felett levágni. Így a hernyók nagy része — mivel ilyenkor már a szár alsóbb részébe húzódtak — a szárral együtt összeszedhető. A tarlót célszerű felgereblyézni, hogy a szár valamennyi része gondosan összetakarítható legyen. A TELELŐ hernyók ellen legbiztosabban a szár azonnali silózásával védekezhetünk. A kukoricaszár sekély alászántása ugyanis csak kis százalékát pusztítja el a hernyóknak. A legújabb kutatások szerint a kifejlődött kukoricamoly különösen a homokosabb talajokból köny- nyen ki tud jutni a föld felszínére és tovább szaporodik. Minisztertanácsi rendelet előírja, hogy a szárat a kukoricatörés után 10 napon belül el kell hordani a tarlóról, s a következő év május 15-ig fel kell használni. A kukoricamoly-fertőzés kenderszáron való terjedésének a megakadályozása végett a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának korábbi körrendeleté értelmében a kukoricamollyal fertőzött tételeket külön kazlakban kell tárolni a kenderfeldolgozó üzemekben. Ha a fertőzés a törött, hajlott szár alapján nem állapítható meg biztosan, a megyei növényvédő állomás vizsgálatát kell kérni. A FELDOLGOZÓ üzem köteles a fertőzött kazlakat legkésőbb a termelési évet követő május 15-ig feldolgozni, vagy a fertőzött kenderszárat beáztatni. Szűcs József — Mi újság Apostagon, mi foglalkoztatja mostanában leg inkább a helybelieket? — érdeklődtem a községi tanácsnál. — Legjobban talán a munkaegység, elérik-e a tervezettet. Mert rossz a tsz-ben a munka szervezés, ide-oda rángatják az embereket — kaptam a felvilágosítást egy kis barna asszonytól, a v. b. titkárától. Rossz munkaszervezés és aggódás a munkaegység értéke miatt — összefüggő dolgok. Az előbbi feltétlenül károsan befolyásolja az utóbbit... Ezt érdemes lesz megnézni. Kúti elvtárs, az apostagi Duna Tsz elnöke a szövetkezet vezetéséről, munkaszervezéséről tájékoztat. — Hét vegyes brigádunk van, függetlenített vezetőkkel. Egyre- egyre közülük négy—ötszáz hold jut. Aztán itt vannak a szakemberek: a főagronómus, a növénytermesztő mezőgazdász, állattenyésztő, főkönyvelő és én... Mi naponta összeülünk és megbeszéljük a soron következő munkákat. A brigádvezetőket hetenként egyszer a főmezőgazdász igazítja el, ők pedig minden nap kapcsolatot tartanak brigádjuk tagjaival. Nem szükségszerű a kapkodás — Hogyan lehetséges mégis, hogy kapkodás, keresztül-kasul történő intézkedés jellemzi az irányításukat? Hogy a fogatosok, zetorosok nem egyszer gyors egymásutánban két-háromféle utasítást is kapnak, aztán főhet a fejük, melyiket is tekintsék az igazinak, a legfontosabbnak? — Ez bizony előfordul. De természetes is, hogy a zetoros- nak ott kell hagynia a gabonaszállítást, amikor a barackot is vinni kell a hajóra... A gyümölcs romlandó, a gabona várhat. Most meg, szüretkor előfordul, hogy a leszedett szőlő készen áll a szállításra és fogat kellene. De nincs. Ilyenkor persze hogy érte küldünk, bármilyen más munkát csinál... — így az elnök. Miért nem lehet minden munkafolyamatot, az egésznapi tennivalót reggel megbeszélni, előre eltervezve, és mindent számításba véve? Erre lenne szükség. A szervezetlenség, kapkodás gyakori. Nagyon érthető Podruzsik György zetoros, Csorba Pál fogatos, Kopa Pálné és még sok tsz-gazdatársuk méltatlankodása amiatt, hogy nem engedik először egy helyen befejezni a munkát. Mit lehet a nemlétező földbe vetni? Tervezési problémák a kiskunhalasi járásban Főfájós gondok kört találtuk legutóbb Petróczi Józsefet, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. elnökhelyettesét és Tóth Józsefet, a Jánoshalmi Községi Tanács mezőgazdasági felügyelőjét. A község termelési terveit vizsgálgatták, de a tervszámok és a valóság sehogyan sem egyeztek. Röviden arról van szó, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és megyeileg előírt szántóterület a járásban mintegy 3 ezer holddal kevesebb, mint a tényleges szánté. Egyedül Jánoshalmán közel 2 ezer hold hiányzik a tervezetthez: csak papíron szerepel. Hová lettek ezek a szántók? Az évek folyamán részint be épültek olyan jókora udvari! I tanyákkal, amelyek még a telekkönyvben sem szerepelnek, másrészt betelepítették szőlővel vagy legelőkké váltak, s ezt a művelési ágváltozást nem vezették a birtokívekre. Hogyan osztja szét az egye« növényféleségek termesztését « járási és községi tanács olyan területekre, amelyek a valóságban nincsenek meg? A biztosított, szerződéses növények területét nem lehet csökkenteni, — maradna tehát a kukoricáé és a szálastakarmányoké, de ez is lehetetlen, hiszen a községben most épül a megye legnagyobb s eddig egyetlen termelőszövetkezeti hizlaldája, amelynek évi abrakszükséglete 400 vagon lesz. A másik meggondolatlan panasz, hogy az egyes községek terve nem egyezik a termei tiszövetkezetek előirányzatával, azon egyszerű oknál fogva, he-gy a határok nem azonosak. Sok a „bebíró”, illetve „kibíró” termelő- szövetkezet, amelynek a másik község, illetve járás határában is van földje. A jánoshalmi közös gazdaságok például Kisszállás határából is 1600 holdat birtokolnak. No már most: ugyanerre a területre a község is kap tervet — mert az 6 határában fekszik —, de a termelőszövetA reggeli gondos eligazítás fontos feladata lenne mind a főmezögazdásznak, mind pedig a brigádvezetőknek. Előrelátóan elosztani a rendelkezésre álla erőket, s máris megszűnne a kapkodás. De az apostagi Duna Tsz-ben más bajok is vannak a munkaszervezésben. Sok a brigádressető Először is a 3200 holdas, szakemberekkel jól ellátott gazdaságban hét függetlenített brigádvezető — bármennyire szétszórt is a terület — túlzás. Ez a sok, egymást keresztező intézkedés „bölcsője”. Az idei 65 hold cukorrépát például felosztották a hét brigád között, a munka elvégzését tehát ennél az egy növényféleségnél is hét brigádvezető dirigálta. Azt mondja a tsz elnöke, ma- guk is rájöttek már: nem jól van ez így, jövőre másként oldják meg. Amit csak lehet* családi művelésre adnak ki és csak négy brigádot hoznak létre. Az eddigi hétből máris összevontál! kettőt. Az egyik eddigi brigádvezető továbbra is vezető maradt, a másik pedig függetlenített normás lett Hadd jegyezzük meg ezzel kapcsolatban: bérelszámoló alkalmazásával néhány nagyobb gazdaságban próbálkoznak már és munkájukkal kapcsolatban nem rosszak az első tapasztalatok. Kérdés azonban, hogy Apostagon, ahol bizony sok gonddal birkózik még a szövetkezet és ahol jövőre a családi művelésnek kívánnak nagyobb teret biztosítani, beválna-e ez a módszer. Gondolkozzanak ezen. El kell határolni a feladatokat A túlsók brigádvezető egymás munkaterületébe való avatkozásán kívül nagy hiba — és lehet, hogy az előbbi is abból fakad —, hogy nem elhatárolt az egyes szakemberek, történetesen a mezőgazdászok feladata. Nemegyszer előfordul, hogy a növénytermesztő agronómus eligazítja a munkát, a fömezőgazdász közbeszól és megmásítja az intézkedést. Végül még egy szóvátennivaló: a szövetkezet elnöke és főmezőgazdásza nem helyben lakó emberek. Érthető, hogy hét végén a családjukhoz látogatnak. Az azonban nem indokolt és — legyünk őszinték — nem is helyes, hogy többször két-három napra is otthon maradnak. A tsz munkaszervezésére, eredményes munkájára ez is károsan hat Perny Ir » kezet is tervez rá, mert ténylegesen ő műveli. Mi lenne a halasi járási vezetők szerint a megoldás? Az, hogy a községhatárokat módosítani kellene a tényleges gazdasági helyzetnek megíe- lően. Summázva: a kiskunhalasi já- : fásban tehát a megszabott 67 ezer hold helyett csak 64 ezer hold ténylegesen meglevő szántát művelhetnek, s a kettős ter- , /ezés is meddő munka, mert ! ugyanazon a földdarabon nem j termelhet a község is és a másik faluhoz tartozó termelőszövetke- ’ zet is. A terv így csak terv marad, önmagáért készfii, de soha nem tükrözi hiba nélkül a tényleges állapotokat. Űj felmérésekkel sürgősen korrigálni kell a hibát, hogy a iá fásban a valóságnak megfelelően tervezhessenek! G. K. I
