Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

1961. október 17, kedd «. oldal Amihot• az asszonyok megértik egymást Sokoldalúan dolgozik a nőtanács A pártvezetőség, amikor üze­münkben, a Kiskunhalasi Vas- tcmegcikkipari Vállalatnál se­gített létrehozni a nőtanácsot, egyúttal széleskörű cselekvési lehetőséget biztosított számukra mind az üzemi tanácsban, mind a nőket képviselő nőtanácsban. S hogy az asszonyok mennyire éltek a kapott lehetőségekkel, arról szól e néhány sor. Következetesség A vállalat nődolgozói a veze­tőség újjáválasztásánál olyan személyeket választottak meg, akik elsődlegc. feladatuknak tartják megbízatásukkal járó, sokrétű problémák megoldását Az új vezetés következetes mun­kája során lendületet kapott a nőtanács munkája. Daczi Benőnének, a nőtanács elnökének irányítása mellett a vezetőség hozzákezdett az aktí­vák szervezéséhez, amelyben je­lentős eredményeket ért el. Megvalósították a családlátoga­tásokat, segítséget nyújtottak és nyújtanak a második műszak problémáinak megoldásához a mosógépek és porszívógépek ki- kölcsönzésével. Segítenek ••• Faragó Lászlómé dolgozótár­sunk — akinek három kiskorú gyermeke van — megbetegedett, kórházba került Részére elin­tézték a gyorssegélyt a nőta­nács tagjai pedig naponta meg­látogatták a gyerekeket rend- betették a lakást élelmet vásá­roltak. A nőtanács képviselői részt vesznek az üzemikonyha-bi­zottságban, ahol tanácsaikkal segítik a változatosabb, jobb étrend kialakítását Ezenkívül munkájukkal hozzájárulnak az üzem területének tisztántartásá­hoz, segítséget nyújtanak a jobb lakáskörülmények kialakí­tásához. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a szórakoztatásról, az is­meretek bővítéséről sem. Meg­rendezték a nőnapi, gyermek­napi összejöveteleket. Jól sike­rült a halvacsorával egybekö­tött ismerkedési est is. Kirán­dulást szerveztek Kunfehértóra és Sztálinvárosba, melyen a vállalat 150 dolgozója vett részt. Terjesztik az Asszonyok című folyóiratot, szervezik a közös mozi- és színházlátogatásokat, eredményesen propagálják a bérleti rendszert. Legutóbb pél­dául 80-an mentek egyszerre a moziba. További tervek Ezekután ismerkedjünk meg további terveikkel. Elképzeléseik között szerepel eigy szombat- vasárnapi színházlátogatással egybekötött kirándulás Buda­pestre. A gyengébb teljesít­ményt elérő nőknek a legjob­bak adják át maid munkamód­szereiket. Taggyűléseiken az idő­szerű politikai kérdések mel­lett tanácskoznak majd az üzemorvosi probléma megoldá­sáról, a családlátogatások ki­bővítéséről, további lehetőségei­ről és módszereiről. Célkitűzéseik hasznosak a vál­lalatnak és a dolgozóknak is. A nőtanács eddigi munkája azt mutatja, hogy valóban teljesí­teni akarja feladatát, s hozzá kíván járulni az üzenő jobb eredményedhez, a vállalaton be­lüli jó kollektív szellem kiala­kításához. Gacsályi István Emberibb ügyintézést Megkezdődtek a szőlő* és gyümölcstelepítések Egyre nagyobb ütemben vég­zik szövetkezeti gazdaságaink a telepítéseket. A kiskőrösi járás szakszövetkezetei 541 holdon te­lepítenek szőlőt. (Elültetnek 50 hold új gyümölcsöst is, amely­hez a csemetéket a Helvéciái Állami Gazdaságtól már meg­rendelték.) A szaporítóanyagot teljesen a szakszövetkezeti gaz­dáktól szerzik be. Eddig közel nyolcmillió szelektált vesszőt je­löltek ki. Az idei telepítéshez szükséges közel négy millió da­rabon felüli mennyiséget a kö­vetkező években sorra kerülő ültetésekhez saját iskoláikban gyökereztetik. A dunavecsei járásban mint­egy 330 holdon telepítenek az idén gyümölcsöst, elsősorban al­mát és kajszibarackot A sza­badszállási Alkotmány-ban 100, a Kunbábony Termelőszövetke­zetben 50 holdon telepítenek kajszit. A terület kiválasztása és a talajvizsgálat megtörtént, most már a talaj mélyforgatása fo­lyik. A telepítést mind a két szö­vetkezetben a tagság végzi. Ál­lamunk egyébként hitelt nyújt a telepítésekhez. MUNKA KÖZBEN Bodor Ferencné esztergályos rövid idő alatt szaktekintély lett a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. Kevés esztergályos büszkél­kedhet azzal, mint ő: a Kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. A szakmáját jól értő asszonyka átlagteljesítménye az új mű- [ szaki normák bevezetése után is meghaladja a 100 százalékot. Kezel közül csak kifogástalan alkatrészek kerülnek ki. Erre taní­totta egy évig Olajos Tóth Franciskát, régebbi tanulóját, jelenleg pedig Varga Klárit, aki nemcsak jó tanuló, hanem ügyeskezü kislány, s mint a szakma egyik ígéretét tartják már most számon. A KSZKBI megyei vezetőinek figyelmébe Kunos József bajai lakost, aki jelenleg a Vas- és Fém­ipari Szövetkezet portása, molnár korában üzemi bal­eset értei Elvesztette a bal kézfejét. Ezért még annak idején, 1938-ban 66 százalékos rokkanttá nyilvánították. Az idős munkásnak 1959. január hó 1-ig rendszeresen folyósí­tották a rokkantsági és bal­eseti járulékot. Nyugdíjba menetele után azonban any- nyi sérelem érte, hogy szer­kesztőségünkhöz fordult igaz­ságért. Mint a Bajai Vas* és Fém­ipari Ktsz tagjának nyugdí­ját a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete állapította meg. A KSZKBI azonban teljesen figyelmen kívül hagyta az addig élve­zett rokkantsági és baleseti járulékot. Kunos József nyug­díját így egy rokkant ember keresőképességéhez mérték. Ez az eljárás sértette az idős munkást. Panaszára azonban sem felvilágosítást, sem or­voslást nem kapott. Ez év január elsején Így arra kényszerült, hogy újból munkába álljon. De ezt köve­tően érte a legnagyobb meg­lepetés. Nyugdíja folyósítását azonnal megszüntette a KSZKBI. Kunos József ezt természetesnek tartotta, hiszen maga jelentette be újbóli munkába lépését. Az újabb sérelem felett azonban nem tudott napirendre tér ni. Az Országos Nyugdíj Intézet ugyanis csökkentett mértékű, havi 272 forint rokkantsági­baleseti járulékát csak április 30-ig folyósította. A megszű­nését pedig azzal indokolták, hogy a korábbi járulék öreg­ségi, nem pedig baleseti já­rulék volt Kunos József ügyét azóta lezártnak tekinti a KSZKBI. Nekünk azonban van egy­két megjegyzésünk ehhez az eljáráshoz. A Kisipari Szövet­kezetek Kölcsönös Biztosító Intézete nem kellő körültekin­téssel, és nem elég embersé­gesen járt el Kunos József ügyében. Amikor nyugdíjá­nak megállapításánál figyel­men kívül hagyták az addig élvezett rokkantsági, baleseti járulékot, nem éltek a ren­delkezések adta lehetőségek­kel, de nem gondoltak az em­berre sem, akinek ügyében döntöttek, Kunos József ugyanis ilyen nagymérvű munkaképesség csökkenés mellett, nyilvánvalóan nem tudott olyan értékű munkát végezni, mint egy testileg ép, egészséges dolgozó. így mun­kabére is kevesebb volt, de baleseti járadékát is munka­bér-kiegészítésként kapta Ezt pedig nyugdíjának megálla­pításánál munkabérként kel­lett volna figyelembe venni. Ha így járnak el. Kunos József nem kényszerül arra hogy 64 éves korában újból felvegye a munkát. így vi­szont régi sérelme újjal teté- ződött. Nem vitázunk azon, hogy baleseti járulékát jogos indokkal változtatták-e át öregségi járulékra, de kifogá­soljuk az eljárást, amivel a havi 272 forint folyósítását megszüntették. Kunos Józsefet ez a pénz jogosan megilleti, a munkaügyi miniszter 5/1959. számú rendeletének értelmé­ben. E rendelet 189. szakaszá­nak második bekezdése ugyan­is kimondja, hogy az Rny—52 szakasza szerint megállapított öregségi nyugdíj szünetelése — így Kunos József újabb munkavállalása — esetén, a korábban elszenvedett üzemi balesetből eredő 66 százalékos munkaképesség csökkenésnek megfelelő összegű baleseti já­rulékot kell folyósítani. Reméljük, hogy a KSZKBI megyei vezetői levonják e pár sor tanulságát, s rövidesein ar­ról írhatunk, hogy orvosolták Kunos József panaszát Sándor Géza Tizenhárom gépállomás csatlakozott eddig az MSZMP megyei bizottsága felhívásához Az MSZMP megyei bizottsága felhívásához eddig a bajai, bács­almási, bácsbokodi. borotai, csátaljai, dusnoki, kalocsai, ke­rekegyházi, kiskőrösi, kiskunha­lasi, kisszállást kunszentmiklósd és a solti gépállomás csatlako­zott E tizenhárom gépállomás vál­lalta, hogy — a munka terme­lékenységének növelésével, a tratorok teljesítményének foko­zásával — november 15-ig Be­fejezd az őszi szántást és vetést A gépállomások ezenkívül vál­lalták, hogy a termelési terve­ket teljesítik, csökkentik az egységnyi területre jutó általá­nos költséget és mindent meg­tesznek az önköltségcsökkentési terv teljesítése, illetve túltelje­sítése érdekében. A felhíváshoz való csatlako­zásnak különös jelentőséget ad az a tény, hogy gépállomásaink jelenleg igen nehéz viszonyok között dolgoznak. A szinte pél­da nélkül álló szárazság nagy­ban hátráltatja a munkákat, egyrészt azáltal, hogy az eke­vasakat naponta kétszer-három- szor kell élezni, másrészt sok törés van és a gépalkatrészek a szokottnál rövidebb idő alatt mennek tönkre. Az elpusztult alkatrészek gyors kicserélése igen jó munkaszervezést kíván. Ugyanakkor a törések kétség­telenül megnehezítik az önkölt- ségcsökkentésd tervek teljesíté­sét is. Ahhoz, hogy gépállomásaink eleget tehessenek vállalásaiknak, az is szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek ideiében vé­gezzenek a betakarítással. Külö­nösen a kufeorioatörésit és a szár levágását kell minél előbb befejezniük, mert a vetések nagy része kukorica után kerül a földbe. Végső soron azonban a gépállomási dolgozók, a trak­torosok jó munkája a biztosí­téka annak, hogy — a nehézsé­gek ellenére is — eleget te­gyenek vállalásaiknak és no­vember 15-re befejezzék a szántást és vetést. Száz vagon alma A Helvécia! Állami Gazdaság­ban befejezték az alma szüretét, Az ízletes gyümölcsből mintegy száz vagonnal takarítottak be; a válogatás és a szállítás folya­matban van. Előreláthatólag ösz- szesen 70 vagon alma kerül ex­portra, közel ötven vagonnal már el is küldtek az ország határain túlra. Ilyen nagy mennyiségű almát még egyetlen évben sem exportált a gazdaság. Az alma- termesztésfoen igen dicséretre méltó munkát végeztek az üzem­egységek, s közülük is kitűnik a Külső-telepi üzemegység Szeptember 20-a óta egyre na­gyobb ütemben szüretelik a sző­lőt is Helvécián. A mostani fő idényben naponta öt-hatszázan takarítják be a termést Volt már olyan nap is, amikor 1500 mázsa szőlő került a feldolgozó üzemekbe. Igen nagy gondot fordítanak az ezerjó, kadarka, kékfrankos, hárslevelű és a riz- ling fajták préselésére, A tervek szerint október hő 28-ig befejezik a szüretet s ez­után teljes erővel hozzáfognak a telepítésekhez. (Vidám történtük. Mari néni meg az SZTK z özvegy Mari né­ni, miután belé­pett a termelőszövet­kezetbe, egyszeriben rádöbbent, hogy beteg asszony. No, hiszen azelőtt ís fájt hol itt, hol ott az öregedő szerkezet, de ha arra gondolt, hogy orvoshoz kéne mennie egy kis „reparációra" egyszeriben elfüstölt belőle minden fájdal­ma. Hogyisne: még pénzt adni az orvos­nak, mert megvizsgál­ja, s utána felír vala­mi nyavalyaoszlatót, amiért ismét szép kis summa dukál majd a patikáríusnak. De most, hogy gaz­dája lett ő is a szövet­kezetnek — az más. Most már vizsgáltat­hatja az orvos szélté- ben-hosszában, s nem baj, ha annyi medici­nát is adnak a patiká­ban, hogy szekérrel kell hazavinni. Mert mond­ják, a tsz-tagnak in­gyen jár mindez: az orvos is, a gyógyszer is. Illetve, ha veszi igénybe, ha nem, úgyis levonnak érte némi ösz- szeget a jövedelméből. Clmegy hát Mari ^* néni a tsz-irodá- ba, s elpanaszolja a könyvelőnek, hogy hol, s mint fáj, de olyan részletességgel, mintha legalábbis valamelyik klinika főorvosa előtt állna. Mivel nem bizo­nyos azonban benne, hogy valóban úgy van-e, hit megkérdi: >,Csak­ugyan ingyen mehetek az orvoshoz?* — Hogyne, aranyos Mari néném — tájé­koztatja a könyvelő.— Itt van az írás, hogy maga szövetkezeti tag. Ezzel elmegy az SZTK- ba, s úgy meggyógyít­ják, hogy még táncol is a szüreti bálon. néne elmegy, — s egy óra múlva telefonon keresik a könyvelőt. »=» Mondja kartárs, jobb viccet nem tudott kisütni? — hallatszik a drót túlsó végéről. — Ide küld a nyakunkra egy öregasszonyt, aki már a réklijét is leve­tette, hogy vizsgáljuk meg a máját, mert tíz éve se eleven, se holt a fájdalomtól. — No és?! — Még ha cipő vol­na, megtennénk. — Honnan beszél a kartárs? _____ A helybeli ktsz« bői. *. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom