Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-15 / 244. szám
1961. október 15, vasárnap S. oldal HOGYAN TOVÁBB w (á romnapos körúton vettek " részt á megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezésére a városi, járási és megyei párt-, valamint tanács- vpzetők. A tavaszi hasonló tanulmányút mintegy folytatása volt ez, azonban a program ösz- szeállítása még céltudatosabb volt mint akkor. Jól működő, „beállott” gazdaságokat látogattak meg, ez alkalommal azt tanulmányozva, hogy ezek milyen további célokat tűztek ki maguk elé a termelés fejlesztése, a hozamok növelése érdekében, hiszen a fejlődésben nincs megállás. Ezeknek a gazdaságoknak tervei beleilleszkednek a nagy egészbe, a megye mezőgazdaságának további előrehaladását biztosító távlati elgondolásokba. A legfőbb cél az egy holdra jutó terméshozamok növelése, az adott területen mind magasabb termelési érték elérése. Ennek érdekében a legmesszebbmenően alkalmazni kell a korszerű termelési módszereket. Céltudatos munkával termővé válik a futó- jiomok, olyan területeken léte- ^plneb virágzó gyümölcsösök, pzőlőskertek, ahonnét, ahogy mondani szokták, még az ürge is sírva fut el. 45 ezer holdon telepítenek szőlőt és körülbelül pkkora területen gyümölcsöst a második ötéves terv időszakában megyénkben. A munka megkezdődött nemcsak állami gazdaságainkban, hanem termelő- szövetkezeteinkben is. Szép példa erre a kecskeméti Vörös Csillag, melynek ötéves szőlö- és gyümölcstelepítési tervét a Helvéciái Állami Gazdaság szakemberei készítették el. Ezer hold területet jelöltek ki e célra. Az első évben szőlőszaporító anyagról is gondoskodik az állami gazdaság. A további szaporítóanyag biztosítása érdekében közreműködik egy Í2 holdas öntözhető szolőgyökereztető iskola létrehozásában. Gondoskodik gépeidről, sőt két évre két szakembert engedett át a termelőszövetkeze tnek. Itt még csak az előkészü- ■ leteket, az Izsáki Állami Gazdaságban pedig már a termő gyümölcsöst láthatták a tanulmányút részvevői. A terméssel dúsan megrakott törpealmás valóban impozáns látványt nyújtott. A szakemberek bebizonyították, milyen gazdag lehetőségeket rejt magában a homok. Külön említésre méltó, hogy öntözik a gyümölcsöst. A számítások szerint az öntözési költség nem éri el az ezer forintot holdanként háromszori mesterséges esőztetés esetén. Ugyanakkor az ebből származó többletjövedelem 6000 forint körül mozog. Az öntözési kísérletek nagyon jó eredményeket hoztak a gazdaság balázspusztai üzemegységében, ahol különböző szántóföldi növényeket látnak el mesterségesen csapadékkal. Már műanyagcsöveket is használnak a csőkutas öntözésnél. A gazdaság újabb telepítéseket végez és a kísérleti eredményeket figyelembe véve kiterjeszti az öntözést a szántóföldi növényekre is. A szántóföldi öntözés, valamint a kfettős termesztés előnyeiről adott szemmel látható bizonyítékokat már az idén a Solti Szikra Termelőszövetkezet. Az öntözött olasz búza 30,6 mázsát termett holdanként, utána kelkáposztát vetettek. A kettős termesztésből származó várható jövedelem több mint 25 ezer forint holdanként. Logikusan következik ebből, hogy a szövetkezet a jelenlegi 510 hold öntözött területet néhány éven beiül ezer holdra növeli. A z öntözés csak egyik módja a terméseredmények növelésének. Ismeretes, hogy még a szakemberek között is vita van a mélyítő szántás körül. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, minél mélyebb a szántás, annál jobb a termés. A 40 centiméter mély szántásban nevelt kukorica 32—35 mázsa [)' csöves termést adott a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Hasonló példákkal másutt is találkozunk. Növelhetők a hozamok a jobb fajtamegválasztással is. Példa erre az intenzív búzafajták termesztése. A Bajai Állami Gazdaságban a 748 holdnyi bezosz- taja 4 átlagtermése 17,74 mázsa volt, az 1193 holdon termesztett San Pastore 19,89 mázsát adott holdanként Ugyanakkor a 2286 holdon termesztett hazai búzák átlagtermése 13,51 mázsa volt. Okulva ezen, ez év őszén zömmel intenzív búzát vetnek a gazdaságban és csak mintegy 600 holdon kerül földbe hazai búzavetőmag. tat törnek az új módszerek az állattenyésztésben is. A legmodernebb elvek szerint létesül a kecskeméti Vörös Csillag Tsz 300-as szerfás tehenészete. Az etető- és fejőházban igyekeznek mindent gépesíteni és amellett törekednek az olcsó építésre. Méltán kelt érdeklődést a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet épülőben levő baromfi-tojóháza melynek építési költsége közel 600 ezer forint, de a számítások szerint ez az összeg két év alatt megtérül. A korszerű állattenyésztést bátran alkalmazó gazdaságok bebizonyították, hogy a táptakarmányokkal történő etetés növeli a takarmányértékesítési százalékot, egyszóval gazdaságos, mert gyorsabban, jobban fejlődik a jószág. A kecskeméti Vörös Csillag és a bácsbokodi Szal- vai Mihály Termelőszövetkezetben már zömmel csak ezzel etetnek. C cikk keretében nincsen ** mód minden tapasztalat részletezésére, de a felsoroltak is bizonyítják, hogy mennyire hasznos az ilyen kezdeményezés. Most már az a feladat, hogy „aprópénzre váltsák” az illetékes veztők a megyei körút során látottakat és közreműködjenek abban, hctgy kialakuljanak a különböző táj termesztési körzetek, anol a modem agrotechnika és állattenyésztés elveinek alkalmazásával lehetőség nyílik a hozamok növelésére. Kereskedő Sándor Bővítik a félegyházi hizlaldát Termelőszövetkezetefcíkfben, állalmi gazdaságainkban egész sor kezdeményesés született az utóbbi időben, válaszként a Gazdasági Bizottságnak arra a határozatára, hogy a helyi adottságokat jobban hasznosítva, saját erőből segítsük az ország húsellátását megoldani. A mező- gazdasági nagyüzemek mellett, mint értesültünk, a tanácsi élelmiszeripar is részt vállalt ebből a munkából. A Bács-Kisfcun megyei Vágóhíd és Húsfeldoí- gozci Vállalat sertéshizlaldáját az eddigi 1500 férőhellyel szemben a kétszeresére bővítik. A vágóhíd hizlaldájának kiskunfélegyházi telepítése és fejlesztése azért is célszerű és gazdaságos, mivel az itt hizlalt sertések takarmányozását közel egyharmad részben a vágóhídi melléktermékek, valamint a konzervgyári hulladékok biztosítják. így a megyei átlagnál lényegesen olcsóbba kerülnék az itt hizlalt sertések. A hizlalda bővítését a vállalat saját kivitelezésben több mint 600 ezer forint beruházási költséggel valósítja meg. A munka során hizlaló szállás, fogadó szállás, raktárak és szociális létesítmények épülnék. A sertés- hizlalda bővítését még az idén befejezik. A tervek szerint 1962- ben már 3800 darab hízott sertéssel segíti a lakosság jobb hús- és fehéráru-ellátását a Bács- Kiskun megyei Vágóhíd és Hús- feldolgozó Vállalat. S. G. Ax aszály ellenére is jól fizetett megyénkben a dohány. A kecskeméti dohány- szárító telepre az idén 4060 mázsa zöld dohányt szállítottak a kecskeméti járás termelőszövetkezetei. egyéni termelők és állami gazdaságok. Az átlagtermés 130 mázsa volt MUNKA KÖZBEN A rajzasztal mellett dolgozik Vágán Ferenc, a Kiskunfélegyházi Gépgyár gépészmérnöke, a szerkesztési osztály vezetője, a gyár sokszoros újítója. Eredményes tevékenységét a Kiváló dolgozó oklevél, majd a jelvény és a Kiváló újító kitüntetés bronzfokozatának elnyerése jelzi. Évenként három-négy jelentős újítását fogadják el. Üj elképzelései általában a gyártásra kerülő gépek szerkezeti felépítésének átalakítását javasolják, s ezáltal jelentős importanyagot takarít meg a gyár. Tapasztalatait szívesen megosztja a fiatal technikusokkal, az osztályán dolgozó Fazekas Károllyal és Bilibók Irénnel. Idejéből jut még Eszes István szerszámkészítő tanítására, aki a műszaki egyetem levelező hallgatója. A csendes, szerény, segítőkész, kiváló képességű gépészmérnököt szeretik, tisztelik a gyár dolgozói. Jó jövedelmi forrás A pílmonostori Béke Termelőszövetkezet 100 holdon telepít szőlőt a Keleti Fény Tsz ugyancsak 100 holdon szőlőt és 60 holdon gyümölcsöst telepít az eddig rozsból la csak két-hánam mázsás átlagtermést hozó homokon. A talajforgatás folyik. Mint számolják, öt év múlva már duplán kifizetődik a terméskiesés. A KÉT éve alakult fcunpeszé- rí Parasztbecsület Termelőszövetkezet I960 tavasza óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. Megvásároltak 2500 csibét és ezer kiskacsát A csibenevelőket részben saját erőből, saját anyag felhasználásával építették, másrészt elhagyott tanyaépülebeket alakítottak át baromfitenyésztés céljára. A csibék és a kacsák gyorsan és szépen fejlőditek, az elhullása arány is meglehetősen alacsony, a csibéknél négy, a kacsáknál másfél százalékos volt. — A baromfitenyészités igen jól jövedelmezett tavaly — mondja Szakolcaá György, a szövetkezet elnöke. — Ezért a baromfiállományt az idén megnöveltük. — MENNYI csibét értékesítettek eddig? — 12 400 darabot, de még valamivel több mint ennyi értékesítésre vár. Az összes bevételünk 287 ezer forint volt... Jövőre még tovább akarjuk fejleszteni a baromfitenyésztést. Azt tervezzük, hogy legalább hatvanezer baromfit nevelünk fel és viszünk piacra. Megpróbálkozunk a pulyka tenyésztésével is. — A Jövő évi baromfiállományt a saját tenyésztésű (Erő bőd akarjuk növelni A takarmánymennyiség rendelkezésünk - re áll. Árpa az idén kétszáz holdon termett Igaz, hogy a termés nem volt kielégítő, a kukoricából viszont meglesz a tervezett holdaokénti 12 mázsa* — A BAROMFIAKAT —amelyek jelenleg öt helyen vannak elhelyezve — táptakarmánnyal is etetjük. Ezt — árpa és kukorica ellenében — a dunavecsei keverőüzemtől kapjuk. Jövőre az ideinél nagyobb területen, 400—400 holdon termesztünk árpát és kukoricát A kukoricát teljes egészében öntözni fogjuk. Icutyci Soha kellemetlenebb csalódás ne érje a tisza- újfalusi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjait mint amilyen érte a cséplés derekán! Akkor kezdte meg ugyanis a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat a szövetkezet központjában egy kút fúrását, amelyet 250 méter mélyre ástak, s percenként 250 liter vizet ígértek belőle a szakemberek. A kút azonban megtréfálta mind a tervezőket mind a készíttetőket Valami kitűnő vízeret találhatott el a fú- rómasina, mert a várt 250 helyett megadja az percenkint a 750 litert is, pedig így is kissé „visszaszorítva” működtetik. A nagy szőrórózsá- ból fehér tajtékot prüszkölve csak úgy zuhog elő a tömérdek víz — legalább 5 holdas mély tóvá íelduzzasztva azt a kis lapályt amelyen korábbi nyarakon száraz lábbal át lehetett gázolni. Nosza, meg is örült ennek a váratlan víbőség- nek a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága. Ha már megvan, hasznosítani kell nyomban! Az akkoriban már igen apadó Holt-Tisza ágban felnevelt kacsák helyébe újabb 1800 pelyhes naposkacsát vásároltak, amelyek aztán derekasan birtokba vették a kútból varázsolt tó-paradicsomot Fülöp Mihály főkönyvelő, a számok embere módjára, a jövedelem adataival Igazolja a bő víz hasznát. — Az 1800 kacsából mindössze 52 darab hullott el, vagyis nem egészen három százalék. Ez a becsületes, odaadó gondozás és takarmányozás mellett annak is köszönhető, hogy a kacsáknak állandóan friss vizük volt. Október 10-én szállítottuk el az állományt, 8 hetes korban, átlagosan 2 kiló 40 dekás súlyban, de elfogadnám ajándékba azt a sok százat amely a három kilót Is elérte. Ez a kitűnőre sikerült kacsaállomány húz ki bennünket az aszály okozta bajokból. A csillogó, széles tó tükre most sem népte- len: gágogó libasereg fürdik benne. Kétezer ludat értékesít meghizlalva az idén a szövetkezet — ugyancsak a kút jóvoltából, terven felül. Egyik részét most kopaszt ják harmadszor a tóparti pajtában a fürgekezű asszonyok, — 528 kiló szerződött toll ára dagasztja hamarosan a közös kasszát Olyan szépen fejlett egyöntetű a libaállomány, hogy csak nagyon tapasztalt szakértő nem téveszti össze őket az öreg anyaludak- kal. A fáradhatatlanul zubogó víz jövő tavaszra újabb termelési ág, újabb bevétel forrása lesz. Közvetlenül a tó mellett egy 35 holdas táblán öntözéses kertészetet létesítenek. Motorja van a szövetkezetnek a vízkiemeléshez, s barázdákból locsolják majd a zöldséget. (Emellett 160 hold lucernát is öntöznek esőz- tető berendezés segítségével a Tiszából.) De Fülöp Mihály újabb ötletet is elárul: — A tónak van egy három holdnyi mélyebb része, ahol már az embert Is ellepné a víz. Ide — megfelelően elkerítve —5 halivadékot telepítünk. — Nem eszik meg egymást a halak és a kacsák? — Nem — mosolyog a főkönyvelő —, mert amit elpusztítanak esetleg a kacsák, az úgyis elpusztulásra ítélt, beteg halacska. Nagyobb korban pedig már nem fogja meg a pontyot akármilyen falánk baromfi sem. (Hinni kell neki, mert saját bevallása szerint szenvedélyes és hozzáértő horgász, a békés egymás mellett élés lehetősége szempontjából tehát ismeri a halak és a víziszámyasok természetét.) így vált tehát az Alkotmány Termelőszövetkezet szerény méretűvé tervezett kútja a bőség forrásává. Áldják is érte a fúrómesterek kezét a szövetkezet gazdái, hiszen a több ezer kacsa és liba már az idén is szépen megvastagítja a zárszámadáskor kiosztásra kerülő pénzes borítékokat! G. K.
