Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
í. ni dal 1961. október ls vasárnap A megyei pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) teljesítéséért, túlteljesítéséért, az üzemük előtt álló feladatok eredményes megvalósításáért Az üzemekben dolgozó munkásasszonyok közül sokan bekapcsolódtak a termelést elősegítő versenymozgalmakba Számosán részt vesznek a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenyekben, illetve tagjai a szocialista brigádoknak. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál nyolc női szocialista brigád van 122 taggal. A Kiskunfélegyházi Toliüzemben három, a Bajai Ruhaüzemben 15, a Baiai Gyapjúszövetgyárban 20 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Ezeknek a brigádoknak 80—90 százaléka női munkás. Bőrűtt a látókörük A nők politikai és általános nűveltségének fejlődésére igen kedvező hatást gyakorolt a mun- ások soraiba való belépésük. Növekedett érdeklődésük, szélesedett látókörük, jó hatással van rájuk a kollektíva nevelő ereje és végső soron a munkába való bekapcsolódásuk teszi lehetővé számukra a teljes egyenjogúság megvalósulását. Az üzemekben, vállalatoknál dolgozó nők közül számosán vesznek részt politikai oktatásban, sokan végzik a 7—8. általános iskolát, többen bekapcsolódtak a középiskolák levelező oktatásába és van némi fejlődés a szak- képzettség megszerzése terén is. A szocializmus építésének feladatai, a fejlődés szükségessé teszik, hogy üzemeink, vállalataink vezetői, pártszervezeteink, nagy gondot fordítsanak a szakmunkásképzésre és ezen belül a női szakmunkásképzésre. Ez nagyobb megbecsülést és egyben nagyobb kereseti lehetőséget is biztosít a nők számára. Javultak a munkaév életkörülményeik A munkásosztály helyzetéről szóló határozatok alapján tett intézkedések eredményeként javultak a munkások munkakörülményei, van előrehaladás egészségügyi és kulturális téren, van törekvés a lakáshelyzet javítására, és számottevő fejlődés következett be a kereskedelemben a munkásosztály szükségleteinek jobb ellátásában. A határozat végrehajtása nyomán tett intézkedések javították a munkásnők helyzetét megyénkben is. Dicséretre és követésre méltó, mindenütt beruházás nélkül megvalósítható a kecskeméti zománcipari üzem példája, ahol Zolnai elvtárs, az üzem igazgatója kommunista vezetőhöz méltóan törődik üzemének nődolgozólval. Bevásárlásaik megkönnyítésére az üzemben zöldséges boltot létesítettek, ahol műszak után bevásárolhatják a szükséges zöldséget, fűszert, mosószert. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága és a városkörnyéki termelőszövetkezetek létesítsenek a városok mellett kertészeteket és ott biztosítsanak munkaalkalmat a városban lakó, erre rászoruló asszonyoknak. Elmondotta, hogy az elmúlt években kulturáltabbak, műveltebbek lettek a falusi nők. As új élet ösvényein A nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtése azonban további módot ad ahhoz, hogy a falusi és a tanyai asszonyok teljes egészében bekapcsolódjanak az új élet megteremtéséért vívott harcba, életüket még szebbé, tartalmasabbá tegvék. A falusi nők egyéni felemelkedő- sének útja együtt halad a szocializmus fejlesztésének, a termelőszövetkezetek megszilárdításának és fejlesztésének útjávaL Éppen ezért arra van szükség, hogy a falusi asszonyok és leányok minél nagyobb számban lépjenek be a szövetkezetekbe és végezzenek ott jó munkát. Eddig közel 30 ezer nő tagja a termelőszövetkezeteknek, mely az össz-tagság 34,9 százaléka. A munkában részt vevő nők száma azonban ennél lényegesen több. Sok tsz-ben, különösen a jól dolgozó, erős tsz-ekben, ahol rendszeres előlegosztás is van, több a nődolgozó, mint a férfi. Jelentős azoknak a száma, akik nem tagok, hanem családtagként, férjük könyvére dolgoznak. Sokat segített a nők helyzetén és munkában való részvételüket is megköny- nyítették azok a szövetkezetek, ahol alkalmazták a megyei párt v. b. határozatát, és családokra osztották fel a területet. Ezzel lehetővé tették, hogy a nők az otthoni munkát is elvégezhessék és a közösben is dolgozhattak. A tsz-ekben dolgozó asszonyok legtöbb helyen példamutatóan kivették részüket a munkából és nagy szerepük van abban, hogy ez évben a növények gondosabban lettek megművelve, mint a múlt években. Termelőszövetkezeteinkben a nők főleg a növénytermesztésben, a kertészetekben és az ap- rójószág-tenyésztésben dolgoz nak. Meglepően kevés a nődolgozók száma az állattenyésztésben, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben. Ez azért is érthetetlen, mert köztudott, hogy mig egyéni gazdák voltak, a nők nevelték a malacokat, borjakat és a fejés is mindig női munka volt. A helyzeten nagyon könnyen lehet és kell is változtatni. Éppen az állattenyésztés az„ ahol nagy szükség van a női munkáskezekre, és ahol a nők sokat tudnak tenni. Okosabb, ésszerűbb munkaszervezéssel, a nehéz fizikai munka könnyítésével ki lehet küszöbölni azt, hogy a nők megerőltető nehéz fizikai munkát végezzenek. Sok tsz-ben máris megoldották, hogy külön takarmá- nyost állítottak be, a nők pedig a könnyebb munkát végzik. Az is jó módszer, hogy házaspárokat bíznak meg az állattenyésztői munkával és így lehetővé válik a munka szakosítása. Köveiifdlk felelősségtudatuk A tsz-ekben dolgozó több ezer nő munkája nemcsak azért jelentős, mert növelte a szövetkezet anyagi erejét és a család jövedelmét, hanem azért is, mert a termelő munka, a kollektíva nevelő ereje hozzásegíti a falusi asszonyokat, hogy szélesedjen látókörük, nevelődjenek, művelődjenek. A falusi nők helyzetében bekövetkezett változást máris nagyon világosan mutatták a tsz-asszonyok részére tartott tanácskozások, melyeken már nem apró, kicsinyes, egyéni ügyekről beszéltek, hanem a közös gondok cs örömök kerültek előtérbe. Nagyon sok ésszerű javaslatot tettek, bátran, keményen bírálták a vezetésben és munkában levő hiányosságokat. Mindez azt mutatta, hogy az asszonyok is kezdik érezni a felelősséget a közösben végzett munkáért, büszkék az elért eredményekre, harcolnak a hibák ellen. Borsódi elvtárs ezután az értelmiségi foglalkozású nők. valamint a háziasszonyok helyzetéről szólt részletesen, majd a ■vezetésben, a társadalmi és politikai életben való részvételüket világította meg. Elmondotta hogy a megye! tamfíosftigóft;nak 14, a városi tanácstagoknak 18, a községi tanácstagoknak pedig csak 11,3 százalékát alkotják a nők —, ami egyáltalán nem kielégítő. Kevés nő vesz részt a gazdasági vezetésben is. A megyében mindössze két termelőszövetkezetnek van női elnöke. Az előadó hangsúlyozta, hogy az egész társadalom összefogására van szükség ahhoz, hogy a nők a vezetésben is elfoglalják az őket megillető helyeket. A nők társadalmi munkájával foglalkozva az előadó elismeréssel szólt a kommunista asszonyok fáradhatatlan, lelkiismeretes munkájáról. A nők közül ők végzik a legtöbb politikai és társadalmi munkát, és a termelésben is példamutatóak. A nőtanácsok és nőbisottságok munkája Befejezésül a nőtanácsok és nőbizottságok egyre javuló munkáját méltatta az előadó, és foglalkozott további feladataikkal. Megállapította, hogy a nőmozgalom az egész megyében kiépült. Jelenleg 103 községben és öt városban működik nő-tanács, azonkívül 195 szövetkezetben, valamint számos ipari üzemben alakult meg a nőbizottság. Ä nőtanác sokban és ■ különböző mőbizottságoJcban, akcióba zottságokban közel 5000 aktíva dolgozik a megyében. A nőtamácsak, valamint a nőbizottságok megyeszerte igen eredményes munkát végeznek a nők körében. Gyűléseikre, rendezvényekre nagy tömegeket mozgósítanak és eredményesen hirdetik, terjesztik a párt politikáját. Az elmúlt télen 350 TIT-elő- adúst, 62 különböző ankétot, 72 mezőgazdasági akadémiát és 188 különböző témájú szakkört szerveztek, amelyeken Igen sok nő vett részt. Ezek az előadások Igen jó hatással voltak a nők nevelésére, világnézetének formálására. A nőtanácsok munkájában jelentős helyet foglal el a családvédelem, a gyermeknevelés és a tanuló ifjúság nevelésével való törődés. A feladatok közül a második ötéves terv célkitűzéseinek elősegítésére, az asszonyok és a nők különböző rétegei körében végzendő politikai nevelőmunkára hívta fel a nőbizottságok és nőtanácsok figyelmét a beszámoló. Segítsék elő a terméseredmények növekedését, a tervek teljesítését, bontakoztassák ki, terebélyesítsék tovább a szocialista munkaversenyt és vonják be a nők nagy tömegeit a szocialista építőmunkába, a béke megvédéséért folytatott harcba Borsódi elvtárs előadását több felszólalás követte. Hozzászólások Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára felszólalásában elismerően szólt arról, hogy a megyei párt- bizottság napirendre tűzte a nők helyzetének megtárgyalását. Az értekezlet minden bizonnyal elősegíti, hogy valamennyi társadalmi szervezet közös erővel munkálkodjon a nők helyzetének megjavításán. Megemlítette, hogy az eredmények eddig is jelentősek, azonban még további fejlődésre van szükség ahhoz, hogy a nők a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet minden pontján elfoglalják az őket megillető helyet. Emlékeztetett arra, hogy a nők egyenjogúsága alkotmányunkban régen biztosítva van —, azonban a mezőgazdaságban csak most a szocialista átszervezés után nyílt meg annak a lehetősége, hogy ez gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljön. A nők egyen jogúsága a termelő munkában a társadalmi és a politikai életben való részvételük alapján valósul meg. a földművesszővefk ízeteknek több mint 37 000 nőtagja van a megyében. Ez a tagságnak valamivet több mint 30 százaléka. A földművesszövetkezeteik választott testületéiben azonban csak húsz százalékot képviselnek a nők. Ez nyilvánvalóan kevés és helyes lesz, ha a tagság a jövőben ezen a helyzeten változtat és több nőt választ meg a vezetőségekbe. Ami az alkalmazottakat Illeti, közöttük egészen más az arány. Az alkalmazottaknak ugyanis nagyobb része, több mint hatvan százaléka asszony és leány; Megemlítette Brachna elvtárs, hogy a falusi földművésszövet- kezetek sok helyen mosógépek, porszívók, padlókefélők és más gépek kölcsönzésével könnyítik meg a nők háztartási munkáját. Borszéki Lajos, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei titkára arról tájékoztatta a párt- bizottságot, hogy megyénkben mintegy 60 000-re tehető a 14 és 24 életév közötti fiatal leányok és asszonyok száma. Megjegyezte, hogy a tapasztalatok szerint a nők többsége kitűnően megállja helyét a termelésben és a politikai életbén is. Az ifjúsági brigádok közül először Szabó Éva női csoportja szerezte meg a szocialista címet. A nők politikai életben való helytállását mutatja, hogy a KISZ-titkárok 41 százaléka lány és valamennyien jól intézik az ifjúsági szervezet ügyeit A továbbiakban azt a fejlődést vázolta, amely a leányoknak és az asszonyoknak a politikai életbe való bekapcsolódását jellemezte. Az elmúlt évben 2506-an. az idén viszont 5000-en vettek részt a lányok és asszonyok közül a kulturális seregszemle bemutatóin. Két évvel ezelőtt 2000—2509 lány sportolt a megyében, most viszont 8300-ra növekedett a sportoló fiatal nők száma. Makk Ferencné, a Bajai Gyapjúszövet Gyár dolgozója felszólalásában a nők szorgalmáról és termelési eredményeiről beszélt. Túrf István, a bajai városi pártbizottság titkára a nők nagy igyekezetét, erős elhatározását, tanulnivágyását bizonyította kézzelfoghatóan. Elmondotta, hogy Baján az est! iskolák hallgatóinak 65 százalékát teszik ki a nők, és tanulmányi eredményeik jobbak, mint az ott tanuló férfiaké. Szerencsés Ferencné, a nőtanács kiskőrösi járási tanácstitkára a nők nagyfokú politikai érdeklődéséről számolt be. A legutóbbi Időkben megtartott pártnapokon és kis- gyűléseken több nö vett részt mint férfi. Elmondotta, hogy a járási nflta- nács hozzálátott a szakszövetkezetekben is a nőbizottságok megszervezéséhez. Eddig a járásban 19 szakszövetkeze tber alakult nőblzottság. Szabó Ferencné, a Bajai Ruhaüzem dolgozója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunista asszonyok, bár nagyon el vannak foglalva, de azért szívesen részt vesznek a szülői munkaközösségek tevékenységében, ha azt igénylik. Fenyvesiné Góbét Anna, a Megyei Könyvtár vezetője a nők megnövekedett tudásszomjáról számolt be többek között Elmondotta, hogy a megyei könyvtár 56 009 beiratkozott olvasójának nagyobb része — kereken 29 000 ember — a nők közül került ki. Bükki Józsefné, a nőtanács bajai járási titkára a községi nőtanácsok és a termelőszövetkezeti nőbizottságok tevékenységével foglalkozott felszólalásában: A megvei pártbizottság ülése Molnár Frigyes elvtárs zárszavával ért véget. Felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőleg minden olyan tanácskozást, beszélgetést, amelyen a nők is részt vesznek, tegyék politikai fórummá, hogy ezáltal is bővüljön a nők látóköre, vezetők éázsége. Magyar államférfiak iidv’ázlő távirata kínai államférfiakhoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, Liu Sao-csi elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Csu Te elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének. Befejezésül a szülői munka- közösségek tevékenységének fontosságát hangsúlyozta. Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese elmondta, hogy a nők kiválóan megállják helyüket a termelőszövetkezetekben és ahol rájuk bízták a jószággondnzást, ott egészen jó eredményeket értek el. Javasolta, hogy megyeszerte ve- syék számba a mezőgazdasági és a kertészeti technikumokat végzett nőket és kérjek segítségüket, bízzék meg őket felelősségteljes munkával a termelő- szövetkezetekben Brachna János, a MÉSZÖV -ünöke felszólalásában elmondta hogy A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Péter János külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Csen Ji külügyminiszternek. Molnár Erik, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöke táviratban üdvözölte a nemzeti ünnep alkalmából Csü Vtt-t, a Kínai—Magyar Baráti Társaság elnökét A Kínai Népköztársaság megalakulásának 12. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségf táviratban üdvözölte a Szak- ■Szervezetek összkínai Szöveti tét. Az üdvözlő távírótól a SZÓ7 elnöksége nevében Bi'utyó Jn nos főtitkár írta alá.
