Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

IMI. September 13. szerda Tanulőgép Az egyik amerikai társaság néhány mérnöke, bizonyos „pe­dagógiai” elveket érvényesítő elektron‘kus gépet mutatott be. A gép ugyanis éppen úgy tanul­ja a leckét, mint a gyermekek és akárcsak a nebulókat, meg tehet büntetni a hibákért és meg lehet dicsérni a jó ered­ményekért. A gépdiákot „Sibertron”-nak hívják és a vízalatti kutatás céljait szolgálja. A számológép­től eltérően, amelyet nagy­mennyiségű adattal kell ellátni, ez a gép munka közben „tanul”. A tipikus lecke a következőkép­pen alakul: a vízalatti hangok szignáljai a gépen keresztül egy papírszalagig jutnak el. A gép folyamatosan méri a változó Impulzusokat és megállapítja, — válaszait kombinált fényje­lekkel közölve — hogy a hang haltól, más tengeri állattól vagy tengeralattjárótól származik-e. Ha a gép hibát vét, az instruk­tor megnyomja a „büntető” gombot és a gépet a művelet ismétlésére kényszeríti. Jutal­mul a pontos munkáért a gép­nek megengedik a megszakítás nélküli munkát A „diák” a ma­ga „papírszalag-emlékezetében” halmozza fel tudását és ugyan­azt a hibát nem követi el két­szer. A „Sibertron” konstruk­tőrei remélik, hogy védencüket hamarosan mint időjóst vagy hajózási ellenőrt foglalkoztat­hatják. -«■' így segifi a háztáji a kSzSs gazdaságot ötlelek az áruírlíkeűtíii teea telje liléiére Ki ellensége az olyan pén»­nek, amit kötelességteljesítéséért adnak? Az előrelátó, jó gazda bizony nem! Mindent elkövet, hogy külön előnyökkel is ke­csegtető kötelességének eleget tegyen, sőt erőihez mérten ipar­kodik vállalásánál is többet nyújtani. Sok példát lehetne sorolni rá, milyen gondossággal ügyelnek az áruértékesítési terv teljesí­tésére azok a tsz-ek, amelyek nem tévesztették szem elől az F. M. 54/1960., számú utasítását. A rendelkezés kimondja ugyanis, hogy száz holdan­ként 2500—5000 forintig ter­jedhető hitelelengedéssel, il­letve — ha az nincs — hi­teljóváírással jutalmazan­dó az a tsz, amelyik teljesí­ti, illetve túlteljesíti az 1961. évi áru értékesítési mutatót. Ebbe beleszámít a közös gazda­ságból származó hízó, és te- nyészsertés, baromfi tojás, te­héntej és a háztájiból leadott hízott sertés értéke. A hízóalapanyag sok termelő- szövetkezetünkben gond ma •nég, nem mindenütt futja be­lőle a tervben előírt hízómeny- nyiség előállítására. Ám nincs fennakadás, eleget tudnak ten­ni a tervkötelezettségnek ott, ahol számíthatnak a háztájira V édekezz f i nk a vérhas ellen! At wttfbbi két hét alatt több oérhas-megbetegedésről érkezett bejelentés a Kecskeméti Városi Tanács n. b. egészségügyi osz­tályára. A kivizsgálások során megállapítást nyert, hogy a megbetegedések többségét amo- satlanul, hámozatlanul fogyasz­tott gyümölcs — főleg ősziba­rack okozta. Az őszibarack bár­sonyos felülete igen alkalmas arra, hogy a szennyező, fertőző anyagok megtagadjanak rajta. A fertőzés azonban egyéb mó­dokon is könnyen létrejöhet, ha nem vagyunk elég óvatosak és nem tartjuk be a higiénia sza­bályait. A fentiek miatt a városi ta­nács egészségügyi osztálya szük­ségesnek tartja felhívni a lakos­ság figyelmét a nagyobb óva­tosságra. Ahol fertőző hasme­nésben szenvedő beteg van, ta­nácsos a beteg ruhájának, hasz­nálati tárgyainak rendszeres fer­tőtlenítése klórmésszel, meleg lúggal, neomagnol vagy stero- genol oldattal. Másik fontos egészségügyi kö­vetelmény, hogy mosatlan kéz­zel ne nyúljunk élelmiszerhez, szüntessünk meg minden „légy­tenyésztő" helyet, nyitott sze­métdombot. A gyümölcsöt és a nyersen fogyasztásra kerülő zöldségféléket lehetőleg folyó­vízzel mossuk és csak hámozva fogyasszuk. Az édesanyák ebben az idő­szakban lehetőleg ne válasszák el csecsemőjüket, mert az anya­tej védi őket a betegségtől. A babát tüllhálóval védjük a légy ellen, s csak gondosan mosott kézzel nyúljunk hozzá. Az el­használt pelenkákat fedett tar­tóba gyűjtsük és minden hasz­nálat után gondosan főzzük ki. Az édesanyák gondoljanak ar­ra, hogy a csecsemő szerveze­tére a vérhas sokkal veszedel­mesebb, halálos kimenetelű is lehet. Ne feledkezzünk meg a ku­tak környékének tisztántartásá­ról sem. A kút a talajon át könnyen fertőződhet és a fertő­zött víz terjeszti a betegséget. Végül nagy jelentőségű, ha a be­tegség felismerésekor azonnal orvoshoz fordulunk Az orvosi beavatkozással egyrészt meggá­tolhatjuk a betegség további terjedését, másrészt; csakis így biztosítható a gyors gyógyulás. jrtt mx TR-OFOT-ir? Ügy látszik, nem bántja a gazda szépérzékét ez a Soltszent- imre határában álló „patópáli” istálló. A tulajdonos a Csengődi Állami Gazdaság, a tanya lakója pedig a gazdaság egyik dolgo- zój. Az ő aprójószágainak nyújt fedelet ez az épület. De vajon meddig? Pedig egy kis agyaggal és néhány kéve náddal köny- nyen rendbe lehetne szedni. Csak egy kicsikét jobban kellene szeretnie a rendet. b. S ilyen közős gazdaság sok akad. Nemrégiben, egyik vizsgálata keretében a megyei népi ellen­őrzési bizottság kimutatta -töb­bek között, hogy a tompái ter­melőszövetkezetek a háztájiból például mintegy 150 hízóval csökkentették a közös gazdasá­gok tervéből kieső 300 darabos hiányt. A kisszállási Petőfi Tsz- ben közel száz hízott sertést kö­töttek le háztájiból, ami ugyan­csak a közös értékesítési fel­adat arányát javítja. A megyénk tsz-eíben alkal­mazott, termelékenységre, munkaintenzitásra ösztönző módszereken kívül számos új formája terjedt el a ház­tájiból való sertésszerződés­re serkentésnek is. A bácsalmási járás termelőszö­vetkezeteiben minden háztáji­ból szerződött sertés után egy mázsa abraktakarmányt bizto­sítanak a tsz-ek tagjaik számá­ra állami felvásárlási áron, melyet a sertés árából vonnak le. A szabadszállási Lenin Tsz, — ahol a terület családi műve­lésre van felosztva — nagyobb kukoricaterülethez juttatta azo­kat, akik a háztájiból szerző­dött hízóval segítik a közös áruértékesítési tervteljesítést. A kukoricában szegény soltvad- kerti Haladás Tsz a tagoknak 150 kiló árpa kedvezményes áron való nyújtásával elérte, hogy tervének lekötésén felül 70 háztáji hízó eladására szer­ződtek gazdái. íme, a sok közül még egy ta­pasztalat: a bajai járásban igen jó] bevált az a kezdeményezés, hogy — nagyüzemi tartási fel­tételek híján — a tsz háztáji gazdaságokba helyez ki nevelés­re nanosbaronifit. Egyes helye­ken feléből adják lri a napos­csibét. s ahol csak mód van rá, a tartáshoz egy kis takarmányt is biztosítanak, maid közösen értékesítik a baromfit. Mivel a háztájiból szerződött baromfi nem számít bele a hitelelengedés­re jogosító áruértékesítési mu­tatóba, áthidaló megoldásként, igen szerencsésen egyeztetik össze így az egyéni és közös ér­deket. Az idei áruértékesítési terv teljesítéséért és elsősorban a hízóterv eléréséért — megfelelő ösztönzéssel — sokat lehet még tenni. Még nagyobb az imént említett serkentő módszerek alkalmazá­sának jelentősége a jövő évi szerződések kötésénél. Érdemes körülnézni minden tsz-oortán. milyen lehetőségek kínálják magukat; és ügyesen élni az adottságokkal, mert minden kö­zös gazdaságban ..jól jön”, iga­zán tiszta haszonként jelentke­zik az a pár tízezer forint, amit az F. M. 54 ^1960. számú utasí­tása az áruértékesítési tervtel­jesítésért biztosít. Pemy Irén pftOfi né pb A Magvar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lap! a. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő- Weither Dánle Kiadta: a Petőn Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó- Mezei István. Szerkesztő ség: Kecskemét Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközponti »-19 25-16. Belpolitikai rovat: 11-2*. Szerkesztő bizottság: 10-SS. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon- 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési di* 1 hónapra IS forint Báes-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskeméti => Telefoni 15-29, 21-M Egy helyett négy tűzoltószertár Örvendetesen fejtődnek me­gyénk községeiben az önkéntes tűzoltó testületek. Egyik leg­szebb példáját ennek a kiskő­rösi járásban tapasztaltuk, ahol négy új tűzoltószertárat építet­tek ebben az évben. A járási tanács rendelkezésére álló — és szertárépítésre jóváhagyott — községfejlesztési alap mindössze 100 ezer forint volt, s ebből leg­feljebb egyet építtethettek volna fel. Számítva azonban a lakos­ság társadalmi összefogására, úgy határoztak, hogy négy tűz­oltószertárat létesítenek, mégpe­dig a kisebb községekben: Tab- din. Tázláron, Bácsán és Imré­ké gyen. Az áj tázlári tűzoltószertár; JőX számítottak. A helyi taná­csok tagjai — átérezve a tűz­rendészet jelentőségét —• lelke­sen szervezték a lakosságot ön­kéntes társadalmi munkára, amelynek ők maguk álltaik az élére. Elsőnek Tabdi község tűz- oUószertárának felépítéséről kell megemlékezni. Ehhez 42 ezer forintot adott a járási. tanács, de az épület mintegy 120 ezer forintot ér a hozzáadott saját­anyag ég társadalmi munka ér­teikével együtt. Terveit is tár­sadalmi munkában készítette el Major József kőművesmester, s ezen felül még nyolc napot dol­gozott teljesen ingyen az épít­kezésen. Kiemelkedő munkát végzett még az Üj Élet és a Pe­tőfi Tsz tagsága, a Csengődi Állami Gazdaság munkáskollek­tívája, az önkéntes tűzoltók kö­zül pedig Tóth Imre, Judák Bé­ni, Judoik József és Nagy Mi­hály. A bocsa! túzoltószertór, amely az országút mellett épült A bőcsaiak 20 ezer forintot kaptak a járási tanácstól. Ehhez 24 ezer forint értékű társadal­mi munkát szerveztek és 6 ezer forint saját anyagot adtak. Az önkéntes tűzoltótestúlet pa­rancsnokának vezetésével 38 tűzoltó. valamint a Haladás Tsz tagjai és egyéni parasztok épí­tették fel a szertárat. Lelkes munkájukat dicséri aZ országút mellett álló épület. Ugyancsak 20 ezer forint állt a tázláriak rendelkezésére is. Üj tűzoltószertáruk azonban 80 ezer forintot ér. Munkájuk azért is figyelemre méltó, mert egy éven belül a művelődési háznál és az iskolaépítésnél is sok tár­sadalmi munkát végeztek. Tűzoltószertár az imrehegyi tanyavilágban. Imrehegy belterülete most alakult ki a tunyavilágból. A kapott 20 ezer forinot azonban 90 ezerre növelte a lakosság összefogása. Ennyit ér az új szertár, amelyben az önkéntes tűzoltók Jung József parancs­nok vezetésével rendszeres kW képzést tarthatnak. így épült a kiskőrösi járásban egy helyett négy tüzoltószerbárl Példájukat érdemes lenne leö-i vetni a többi járásban i*. fVWWVWVWWV Roosevelt-emlékmű nyolc betonlapból Az amerikai közvéleményt erősen foglalkoztatja az a felállítandó Roosevelt emlékmű, amelyre 574 szobrász és építőművész pályázata érkezett be. A zsűri a döntőbe ke­rült hat pályamű közül Pedersen és Tilney építőművészek, valamint Hobermann szobrászművész pálya­munkájának ítélte od,. az elő dijat. A díjnyertes pályamű monumentá­lis építészeti alkotás, amely a zsűri véleménye szerint különösen jól illenék a Potomac folyó partién !kiszemelt helyre, ahová majd at emlékmű kerül. A közvélemény a modellről készült félyképek alapján nem ért egyet a zsűrivel. A szín- bólikus, 52 méter magas emlékmű ugyanis nyolc betonlapból áll, ame- 'yek négy különböző síkról emel­kednek a magasba. A betonlapokon Roosevelt mondásai olvashatók. Az emlékmű dolgában végül is az ame- kai Kongresszusnak kell majd kimondania az utolsó szót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom