Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

1 oldal WH. «eptember IS. nerds Százkét általános iskolában ran már politechnikai oktatás Félmillió forinttal fejlesztették az iskolai műhelyeket — Korszerűbb feltételek között indult iskoláinkban az ipari és mezőgazdasági gyakorlati képzés Az iskolareform végrehajtásá­nak első esztendejét kezdték el iskoláink. Ebben az évben már 102 általános iskolában oktat­ják az ipari és mezőgazdasági jellegű gyakorlati ismereteket, tizenhéttel több helyen, mint ta­valy. Az oktatás a múlt évek­hez képest jobb adottságok kö­zött indul meg, hiszen — mint erről r 'ár korábban is megem­lékeztünk — több mint félmil­lió forintot fordított a megye az évnyitás előtt a gyakorlati isme­retek oktatásával kapcsolatos jobb anyagi és tárgyi feltételek megteremtésére. Az oktatáshoz szükséges alapfelszerelés több isko­lánkban ma már csaknem teljes. Kern egy jól felszerelt tanmű­hely már második esztendeje áll a nevelők és a tanulók szol­gálatában. A Kecskeméti Ének-Zenei Ál­talános Iskolában most épült fel egy politechnikai műhely, mely­nek az az érdekessége is meg­van, hbgy teljes egészében tár­sadalmi erők felhasználásával jött létre. Oktatási intézménye­inket patronáló üzemeink nagy értékű támogatással, anyagokkal, munkaerővel, más társadalmi se­gítséggel járulnak hozzá az ál­lam által erre a célra nyújtott anyagi eszközök gyarapításához. Arra is van már példa, hogy termelőszövetkezeteink nyújtot­tak segédkezet az élet, a szocia­l.zfnus építése feltételeinek in­kább megfelelő oktató-nevelő- nunka lehetőségeinek kiszél esí- téséhez. A Kiskunhalas felsővá­rosi iskola is értékes támogatást kajbőtt a Város szövetkezeteitől. Baján a kiscsáVolyi iskola mű­helyét október végén adják át rendeltetésének. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a* anyagi és tárgyi feltéte­lek biztosítása tekintetében egész társadalmunk meg- mozdulóban van, valóban társadalmi üggyé vált gyermekeink korszerű ne­velése. Ma inkább beszélhetünk a már megkezdett munka tartal­mának megjavításáról, s inkább tűzhetjük ki programul a mód­szerek tökéletesítését, az oktatás hatékonyságának fokozását, mint az elmúlt esztendőben. Jelentősen megjavultak as idén az oktatás személyi feltételei. Biológia-szakos nevelők és eb­ben a tárgykörben járatos, sok éves oktatási gyakorlattal ren­delkező tanítók végzik iskolá­inkban ennek a tárgynak az ok­tatását. Mivel megyénk jellegé­nek megfelelően a mezőgazda- sági tárgyú gyakorlati ismere­tekre van a legnagyobb szük­ség, ez terjedt el leginkább. A beszervezett 102 általá­nos iskola közül 17-ben ta­nítanak ipari jellegű poli­technikát, a többiben me­zőgazdasági vonatkozású gyakorlati képzés folyik. A nevelők ennek megfelelően kaptak sokoldalú továbbképzést. A nyári szünetben kéthetes tan­folyamon négy helyen képezték ki a tárgy oktatóit. Sőt, hazánk más tájain rendezett tanfolya­mokon is részt vettek Bács me­gyei nevelők. Abban a vonatko­zásban is javultak a kilátások, hogy a főiskolára is több olyan nevelő iratkozott be, aki ennek a tárgynak az oktatására szánta ed magát. A Művelődésügyi Minisztéri­um módot adott arra is, hogy más tárgyakhoz nem kapcsolva, egyetlen szaktárgyként is felve­hessék a pedagógusok a gyakor­lati oktatást, sőt pedagógiai kép­zettséggel nem rendelkező érett­ségizett szakmunkások, mező- gazdasági szakemberek is része­sülhetnek pedagógiai képzésben, illetve továbbképzésben. Mint ismeretes, jó néhány me­zőgazdasági és ipari üzemünk­ben kiváló képzettségű szak­as ottani termelési, fejlődési adottságokhoz teljesen igazodó, a sajátos igényeket is kielégítő munkásokat bíztak meg e tárgy gyakorlati oktatásának támoga­tásával, s Iskoláinkban Is működtek ilyen szakmunkásokból lett nevelők, akik most régi ké­réseiknek megfelelően pe­dagógiai képzést kaphatnak. Az magában véve a politech­nikai oktatás színvonalának emelését és az ezzel kapcsolatos személyi problémák megoldását segíti elő, hogy e tárgy oktatá­sával foglalkozó továbbképző tanfolyamok elvégzése után, s a vizsga letételével egyidejűleg szakképzettséget igazoló okleve­let kapnak a nevelők. Megyénkben tehát nagy fel- készültséggel és alapos körülte­kintéssel szervezték ez új típu­sú, az iskola és az élet, a ter­melő munka közötti szoros kap­csolat megteremtésére igen al­kalmas új tantárgy eredményes oktatását. A nevelőkön, és az iskola kör­nyezetén természetesen igen sok múlik. Valóban érvényt kell sze­rezni annak az elvnek, hogy ne csak más tárgyaktól me­reven elhatárolt szaknak tekintsék a politechnikai képzést, és a tananyag alapvető rend­szerezési elvévé váljék a poli­technika alapelve. Olyan céltu­datossággal használják ki ne­velőink a szaktárgyukban rejlő lehetőségeket, melyek elősegítik — a szobatudósok, az elméleti- eskedő és a gyakorlati munkától elszakított emberek kiformálása helyett — az alkotásra termett, az élet millió elméleti és gya korlati problémája között eliga­zodni tudó embertípus kiforrná lását Nem érdektelen például az sem, hogy általános iskolá­inkban valóban a táj jellegéhez. oktatás folyjék. Senki se gondolj« azonban, hogy amikor most a gyakorlati képzés oktatásának minőségi adottságokhoz teljesen igazodó problémáját helyezik előtérbe iskoláink, minden csak a peda­gógusokon múlik. Nem zárultak be a társadalmi segítségnyúj­tás kapui, lehetőségei és semmi nem indokolja azt, hogy a szülők, az érdeklő­dők, a patronálok, az iskola életében szerepet játszó tár­sadalmi szervek, szerveze­tek támogatása, segítsége lanyhuljon az elkövetkező iskolai évben. Sok még a tennivaló, s pedagó­gusok, növendékek, a jövő nem­zedék alaposabb, minél sokolda­lúbb nevelésének érdeke azt kí­vánja, hogy iskoláink sok és értékes támogatást kapjanak társadalmunktól. Az iskolai re­form egy újfajta, az élettel szo­ros kapcsolatban álló oktatási rendszer kialakítását tűzte cé­lul, s ennek az elvnek az ér­vényesítése még sok erőfeszí­tést kíván mind intézményeink, mind társadalmunk részéről. Csáky hajót Egy ismeretterjesztő program margójára EZ AZ ÉT Jelentős fejlődést jelent az ismeretterjesztő tervek elkészítésében. Az eddigi gya­korlattól eltérően az idén már az őszi téli népművelési prog­ram nyitánya előtt elkészültek á megyei, járási, városi és köz­ségi tervek. A legtöbb helyen kulturális bizottsági üléseken Vitatták meg a programot és a hiányos részek kiegészítésére javaslatok, észrevételek hang­zottak eL Így -a több szem többet lát« elv alapján állítot­ták össze Baja ismeretterjesztő programját is. A város ismeretterjesztő mun­kájában a legsokrétűbb for­mát a szabadegyetem megindu­lása jelenti. Ennek irodalmi, képzőművészeti, zened, termé­szettudományi és egészségügyi tagozata kezdi meg működését október elején. Valamennyi fa­kultás 15—15 előadást ölei fel. Ezek többségét neves fővárosi és megyei szakemberek tartják. A KÖZPONTI munkásakadé­miáit a Ruhaüzemben és a Gyap- júszövetgyárban szervezték meg. A Bajai József Attila Művelő­dési Házban ifjúsági akadémia kezdi meg működését. A Mi­csurin és a Lenin Termelőszö­vetkezetben megszervezték a termelőszövetkezeti akadémiát. Baján az idén először nyitja meg kapuit a bírósági ülnökök akadémiája. Az esni {tetteken kívül a vá­rosban, azokban az üzemeknél, vállalatoknál, ahol nem szer­veztek akadémiát, vagy más rendszeresen működő ismeret­terjesztő formát, ott vegyes té­májú előadássorozat keretében gondoskodnak a dolgozók ne­veléséről. Bl\ JÄN már évek óta jó vá­gányokon halad az ismeretter­jesztés. Mindig arra törekedtek, hogy az eddig bevált módsze­reket tovább fejlesszék, az adott lehetőségeket kiaknázzák. Ai alaposan, megfontoltan kidol­gozott tervezet összegezésénél egy dolgot mégis szóvá tehet­nénk. Ügy gondoljuk, a köz­ponti munkásakadémia temati­kájában kevés a műszaki ét közgazdasági előadások száma. Az ifjúsági akadémia tematiká­jában több világnézeti előadás szerepelhetne. A tprmelőszövet­kezeti akadémia programjában mintha kissé elsikkadna aszalt­mai továbbképzést előbbre len­dítő előadások propagálása. Még mindig nem késő a hiányossá­gokat pótolni. NÉHÁNY kisebb, főleg a« arányokkal kapcsolatos hibától eltekintve megállapíthatjuk,- hogy Baján a népművelési szer­vek alaposan, megfontoltan munkálkodtak az Ismeretter­jesztés tervezetének összeállítá­sán. K. 8. ŰJ BARÁZDÁN Öreg Kun, a hajdani birkái déléi v&llamra ejtette bütykökkel nehéz kezét, csajla kalapja alól csillag kék-szeme villogott s így szólt: Idenézz! összeverődött az éhes parasztnyáj — s hol csipkebokrot sorvasztott a sós szik, kanálisok éltető vize bugyorog, rizstáblák kalásztengere hullámzik. Urasági bivalyok cammogtak itt századokon, ekeszarvak tüzeseitek görcsös markunkban, barázda-fordulón hol megálltunk fújtatni perc-keveset. hajcsár ispán, mennydörgőn tűéi MenSnC Hallod, fürge zetorok csattognak ott hatos ekével — mi télbe görnyedtünk, míg istállóra Vezettek a csillagok. Beért mezők illatával röpdösött, ingünk alá lebbent a bojtorján szél, büszkén mutatta a tehenészetet, a palatetös új házat, melyben éL Most fitymálj, te híres! — dörmögta, rémem arcára fényszirmot szórt a nyári ég. Fönt, a televízió antennáján fényt ittak ezüstcsőrt gerlicék. LUKACS SttKLÖß S9 CüRANP HOTEL TCunq.átia L EGT LÄNTT MEGÜTNEK Kopogás. Az ajtóban harminc óv kó­rüli, jólöltözött férfi áll, széles mozdulattal hajlik meg Bessy előtt, még meg is lengeti a ka­lapját, mint valami spanyol grand, s mosolyogva fog kezet a két férfivel. Aztán ledobja magát a díványra és elgondol­kodva hintáztatja magát a ru­gókon. — Mi újság, Jenő? — fordul feléje a házigazda. — Semmi — mondja az új vendég — Pestet körülzárták az oroszok. Itt nálatok semmi? Zsugátok van, gyerekek? Olyan csend van a szobában, mintha bevágott volna egy grá­nát. Aztán Tamás meghökkenésé i felülkerekedik a humor. — Nem vagy te egy kicsit hazudós, Jenő? Radocsay-Schwartz Jenő, a mindenütt benfentes Kadocsay, mosolyog. — Pajtikám, most jöttem Winkelmanntól, egy tétel árut vittem neki, a rádiósai úgy sza­ladgálnak, mint a bolond. Az orosz tankok elvágták az ösz- szes utat nyugat felé. Hát ez van. De Radocsay-Schwartzmak — nem szokás hinni. Radocsay- Schwartz, akinek szép kettős nevéből csak a Schwartz igaz és a radocsayt némi iratgyár­tási mach ináéi ókkal szerezte, mindenütt benfentes, minden­kinek szállít és mindent szál­lít. Mindig tele van pénzzel. Most is azért érdekli a «-zsuga«. Hanem a társaság elgondolko­dik a híren. És kint szólnak az ágyúk. De ez a karácsonyeste, úgy­látszik, a váratlan vendégek karácsonya. Az ajtót most feltépik és ka­tonaruhában, hadnagyi csillag­gal a paroliján, revolvertáská- san és halálsápadtan berobban rajta egy magas, hullámoshajú, szemmeÜáthatóan részeg férfi. — Vége, komám, vége. Nem tudtam átjutni. Adjatok vala­mit Inni, de hamar. Hamar, az istenit. Konyakos üveg dugójával ve­sződik Bessy, az újonnan jött kikapja a kezéből az üveget, nyakát eltöri az asztal pere­mén és mohón, nagy kortyok­ban iszik. Kissé már tántorog, úgy mondja: — Na, édes öre­geim, jó éjszakát mindannyi­unknak. Itt döglünk, értitek? S már csattan mögötte az ajtó. — Hált ez ki volt? *— töri meg a csendet Péter. — Ez, kérlek, báró Petneházy Lexi. Ha ez mondja a körülzá- rást, elhiszem. Ez nem mesél a levegőbe. Az élete kész re­gény ... — Mi lesz most, Tomy? — vibrál a levegőben a lány hangja. — Ml? Ugyan drágám, hát mit vártál egyebet? Engem nem lepett meg — gyújt nyugodtan cigarettára Tamás. Kívülről széles hullámokban ömlik az ágyúdörgés. Bessy a sarakban áll, a légó-papírakkal födött, elfüggönyözött ablak előtt A vállai idegesen meg­megrándulnak. — Megyek —* kei föl Péter. Nem tartóztat­ják. Gépiesen kíván mégegy- szer boldog ünnepeket az aj­tóban, észre sem véve, milyen bizarr a kívánság. A folyosón, a lépcsőn; anyák, gyerekek sietnek kis bőrönddel, takarókkal az óvóhely felé. Péter fekszik az ágyon. Nyi­tott szemmel, álmatlanuL Hát lehet aludni itt? Az ágyúdörgés, a távoli mo­rajlások, a közeledő és ismét távolodó zaj nyitvatartja a sze­mét Csattanás. De most nem a messzi égbolt alól, — hanem egészen közelről. Ügylátszik, a szomszéd szobában érkeztek meg a vendégek. Valaki ordít. Rondán, részeg, bőgő hangon, akár valami holt-részeg lump, akit a felesé­ge a régi vicclapok karikatú­ráin sodrófával fogad. Vala­hogy ilyen hang ez, mély, bő­gő, aztán hirtelen mégis fel- rikoltó hang. — Miattad maradtunk lel Ré­gen Becsben lennénk, te hülye cafat! De neked az apádhoz kellett mászkálnod, hogy így nem látod többet úgy nem lá­tod többet! Hát aztán, nem láttad volna! így se látod, mert megöllek, az úristenedet! Kié ez a hang? Sohase hal­lotta. ÍA másik percben már úgy tűnik: nagyon is ismerős. Most ismét csend a vékony fal túlsó oldaláról. A^tán a fér­fihang újra, eicauddA bizonytalansággal: — Hazamenni, hülye! Mit ke. réséi te otthon? Azt hiszed, ** anyád visszafogad az egysaoba- konyhába? És nem Is akartál visszamenni azelőtt! Persze ... akkor még volt miért... £• csináltam belőled valakit .. Lányhang, síró, keserű, d* csupa indulat, lányhang. — Valakit? Mit csinált« be­lőlem? Mit adtál? Krajcáré« statisztából pengő« statisztát? Mi lettem? Óriási rang! Höl­gyeim és uraim, figyelem, kö­vetkezik báró Petneházy Ales elsőszámú szeretője! Péter felpillant az akaratiad» hallgatózás sötét, süket csend­jében. Hát persze! Ezért voll olyan ismerős ez a falc« túl­ról jött hang. Ugyanez a hang mondta egy órával ezelőtt Ta« más szobájában: »Jó éjszakái mindannyiunknak. Itt döglünk* értitek...« , Petneházy.. 0 beszél odaát, « falon túl megint. — Miért? Hát ml tehettél volna, drágám? Nem mondanád meg? Takarítónő a rákospalotai pályaudvaron! Vagy esetleg fo­toné, a papád fűtőjének a nagy­ságos neje. — Az apámat hagyd, te! ßi körme alatt a pisaok többet ér, mint az egész mocskos életed! Nagyon vékonyak a falak a Hungáriában. Péter az áthallat­szó halk csattanásból világosan következteti a jelenet befeje­zését: a báró oof on ütötte a lányt. Az most sír. Vagy nem is siti Csend Van a 215-ősben. S a távolból valószínűtlen, magas hangon aknák vijjognak ... (Folytatjuk.? 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom