Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
Miért akarták eldobni az életet? Néhány számadattal kezdenénk: az elmúlt hárem hónap alatt több mint 50 öngyilkosjelöltet kezeltek a megyei kórház belgyógyászati osztályán. A betegnyilváptartö adatai szerint legtöbben gyógyszerrel kíséreltek meg öngyilkosságot. Ha végiglapozzuk a naplót, azt látjuk: >a nők száma — különösen a fiatal lányoké — feltűnően emelkedik! Férfiak szinte alig szerepelnek a listán. Részeges férj — durva apa! Vajon, mi az oka, hogy sok nő ilyen módon akar véget vetni életének? Ismerkedjünk meg Á. Ilona esetével. A 16 éves leány szillel házában örökös veszekedésnek volt szemtanúja. Apja munkaidő után kocsmákban költötte e] a család megélhetéséhez szükséges pénzt, s amikor hazatért, feleségét és gyermekeit gorombán bántalmazta. Ök ugyanis nem hagyták szó nélkül a családfő szűnni nem akaró költekezését —, s a gyermekek anyja figyelmeztette férjét, hogy saját érdekükben hagyjon fel az ivás- sal. A férj erre a figyelmeztetésre fenyegetéssel válaszolt: „Ha legközelebb megint ezzel fogadtok, csúnyán elbánok veletek! Ne oktasson engem senki ... A pénzt én keresem, semmi közötök hozzá!’’ Másnap este ismét szóbake- rült Á. János részegeskedése Fkkor az ittas apa bicskát rántott elő, s azzal családjára támadt, hogy „kinyírja” őket... A 16 éves Ilona rettegve menekült a szomszédokhoz, akiknek segítségévéi végül is megfékezték a dühöngő apát. A kislány a majdnem családi drámává váló eset láttán mélységesen elkeseredett. s gyógyszerrel ön- gyilkosságot kísérelt meg. Élet- benmaradását csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönheti. Ilonkát megmentették a haláltól Ilonka felgyógyulása közben szinte új otthonban érezte magát a belgyógyászati osztályon. Nem látta maga előtt a nap mint nap veszekedő apát, félelme is eloszlott —, emberibb, az élet megmentésére hivatott orvosok gondoskodása vette körül. Mindebben odahaza nem volt része. — Nekünk, orvosoknak, gyakran a fenyegető veszélyt: a halált kell elűzni... — mondja dr. Pintér Sándor, a megyei kórház belgyógyászatán. — Nagy segítségünkre vannak ebben az orvostudomány legújabb vívmányai, azok az eljárások, amelyek munkánkat és a betegek gyógyulását szolgálják. Örömmel közölhetem: az idei évben az öngyilkosjelöltek közül nem vesztettünk el senkit sem! Az altatószermérgezést szenvedők esetében újabban eredményesen alkalmazzuk a iégcsőmetszést. amely a hörgőváladék leszívását teszí lehetővé. Ugyanennél a mérgezésnél egy angol gyógyszert is használunk ellenszerül. Valóban, a mai orvostudomány sokat tesz Á. Ilona és társai életének megmentéséért! Riportkörútunk során azonban arról is szereztünk példát, hogy az öngyilkosság mennyire nem jelent megoldást, s amiért megkísérlik —, sok esetben helytelen felfogásra, vagy éppen dacos magatartásra vall Az anyósgyülölő íme, egy ilyen példa! Gy. S. édesanyja elhagyatottan, magányosan él. Fiai közül csak a legidősebb lakik Kecskeméten. ö határozta el, hogy édesanyját magukhoz veszik, s öreg napjait páluk, a családban tölti. Gy. S. felesége azonban ellenezte férje tervét: — Minek hozzuk ide a ma~ mát? Csak útban lesz? Én nem tűröm el a szeszélyeit... MaI raajon csak ott, anoi van! [ A férfi megpróbált józanul érvelni: — Segítene a házimunkában. Rendben tarthatná a lakást. Emellett ügyelne a gyerekekre is. Délutánonként, amikor nem vagyunk itthon, vigyázna rájuk, hogy ne csináljanak valami bajt... Az újság is írta, hogy a magukra hagyott gyerekeik veszélynek vannak kitéve. Tüzet okozhatnak, vagy baleset érheti őket. Saját érdekünkben beszélek... De az asszony nem hallgatott férjére. Az pedig továbbra is kitartott elhatározása mellett. Szó szót követett, vitatkozásuk veszekedéssé fajult, s á féleség — dacból — 20 darab Sevenál- tablettát vett be. Utána szólt a férjének, hogy értesítse a mentőket, mert nagyon rosszul van ... És a mentők —. akiket távollétükben súlyos beteghez is hívhattak volna — beszállították Gy. S.-nét a kórházba. Megelőzhető az öngyilkosság Másnap reggel már otthon volt. Meggondolatlanságával nemcsak férjének okozott nyugtalanságot, de az ápolószemélyzet és a mentők idejéből is rabolt el értékes perceket.:. Gy. S.-né és a 16 éves Hona esete különbözik egymásétól. Az egyik apja iszákossága és durvasága, a másik szeszélyeskedés miatt, dacból nyúlt a gyógyszeres dobozért. Ezek az okok — az öngyilkossági kísérlet megelőzésére — megszüntethe- tők. Az apa iszákos hajlamát és az édesanyjának jobb körülményt akaró fiú feleségének helytelen magatartását kell legyőzni. Kohl Antal Ofoaiá poraiét Sugaras arcán a ráncot vonulata megpihen most, s szinte láthatatlan; nyugszik a lélek gond-vihara, — jó és bölcs a csönd e pillanatban. A betűk szárnyán messzire repül, a sorok útján eljut a tengerig; képzeletét új világok felé írók és költők terelik. A múlt és a jelen lapjairól a jövő is szól az értelemhez; bólint a f«i> és én jól tudom: a nagy felismerések ideje ez. évszázadok óta gyűlnek a kérdések. — a szívekben kövült meg némelyik — s most az olvasó Dózsa-utódok kinyílt ésszel a könyvet kérdezik. .. .Az agyba most eszmék szántanak barázdát, mint traktorok a megnőtt földeken, — a mezsgyék így szűnnek meg majd mindenütt, s az Ember hatalma így lesz végtelen. KÓPIÁS SÁNDOR Az élethez Nemcsak a megértés volt közöttünk Mint a mennybolt derűje, kékje, Eggyé forrasztott mind a kettőnket A nagy szeretet, meg a béke. Túlérzékeny volt a nemes lelked, — Érzéketlen csak a hűlt salak — Te egész lényeddel Ember voltál, Ezért soha meg nem bántottalak. Az örök nőt imádtam benned: A megértőt, jót, okosat, vígat. Aki soha senkit nem gyalázott. ., Ez az ami fojtogatva ríkat. Hősként tűrted a tenger szenvedést, < Mit az élet nyakadba akasztott, Csak a könnyed zápora segített, Mit pilládon a bánat fakasztott. Olyankor lecsókoltam a könnyed, S felderült ajkad szivárványa. Ilyen az élet; s megújult szívvel Meggyógyult lelked törött szárnya. < Most már letetted az élet terhét, Mindegy, hogy hideg síri ágyad; De amíg élek, megkínzott szívem j Mindig a halál ellen lázad. HAJNAL JÓZSEF TÉLI KIKÖTŐ !wm Szerkesztői Szenetek Oláh Mária, Kecskemét: A Feshér utca kükövezésével kapcsolatban tett észrevételeire a városi tanácsnál megtudtuk, hogy jelenleg pénzügyi keret hiányában megoldani nem tudják. A Fehér utca forgalmi szempontból nem jelentős, ez azonban nem jelenti azt, hogy idővel nem kövezik ki. Faddi Tibor. Jánoshalma: Közöd jük, hogy a 44-es számú AKÖV autóbuszát alazként nem alkalmazhatja, mert kalauzokat a jód dolgozó rakodómunkásokból képezik ki. Kérelmével forduljon a budapesti 16-os számú AKÖV-höz (XIII., Szabados u. 17.), a Fővárofed Villamosvasútihoz (VII., Akácfa utca 5.) Japán vendégek Solton A japán fogyasztási szövetkezetek két küldötte a napokban ellátogatott a solti Szikra Termelőszövetkezetbe. A vendégeli < megtekintették a kertészetet, az < állatállományt és érdeklődtek az < öntözési módszerek felől. — A ! Szikra Tsz vezetősége és szakemberei szívesen tájékoztatták j a látogatókat munkájukról, tér- < veikről. A két japán szakértő i jegyzeteket és sok fényképet ké- ; szített Itf&hyseb OLVASTAM KÖLTÖTÁRS ... A sorozat új kötete költőink! egymáshoz vagy egymásról írt! verseit gyűjti össze: klasszáku- \ sokét egymásról és élő költőin!; í megemlékezéseit a halott mes- j terekről. Ifjú Éber Sándor alkotása. Festő a gazdaságban Véletlenül tudtuk meg, hogy festő van a gazdaságban. Aztán többektől is hallottuk. A kunfehóríoiak büszkém és örömmel beszéltek róla. A kies fekvésű tóparti üdülőben laikik a festő, Luzsieza Lajos és családja. Még néhány hétig itt maradnak. Megkérdezzük a művésztől: nyújt-e valami újat számára a kun- fehértói vidék? — Nagyon sokat jelent, hogy ide jöttem — válaszol enyhén palócos kiejtéssel. — Ez a táj csodálatos színeket varázsol elém. amik egyenesen vászonra kívánkoznak. Készülő képeit, kompozícióit nézegetjük. A vásznakon kibontakozik a megváltozott táj új arca — Igen, van is egy tervem, hogy megfestem a tízéves Kunfehértót. Azt szeretném ábrázolni, hogy milyen átalakuláson ment át ez a vidék és az itt lakó embereik. — Természetesen az ilyen festői tanulmányútnak az is célja, hogy a képzőművészeti alkotásokat megismertessük a dolgozókkal. Szó van arról, hogy a későbbiek során előadást fogok tartani a képzőművészet köréből, sőt kiállítást is szeretnék rendezni. — Milyen érdeklődésre tarthat számot itt egy kiállítás? — Tapasztalataim azt igazolják, hogy az egyszerű dolgozó ember sokkal fogékonyabb az igazi művészet iránt, mint a félművelt kispolgár,' akinek ízlését már elrontotta a naturaliszitikus giccs. Ez számomra nagy öröm. Csak egy példát hozok fél. A múltkoriban egyik este kinn dolgoztam az út mellett. Hazafelé tartó munkások álltak meg mögöttem, s nézték a készülő vázlatot. Az egyik bácsi egyszer csak lelkendezve mondja: „Ni csak, egy mozdulat és már benne van a lő állása!” Lám ez az egyszerű, tanulatlan ember ösztönösen megérezte, hogy a festő sajátos módon látott meg valamit Helytelen követelmény tehát a részleteik kiemelését erőltető naturalizmus. — A hivatalos szervek milyen mértékben segítik az ilyen vidéki látogatásokat? — A legmesszebbmenőkig támogatnak. El kell mondanom, hogy ezt a lehetőséget sok festőtársam felismerte és ki is használja. Már rendeztünk közösen egy kiállítást, melyet a párt Központi Bizottsága is megtekintett, vizsgálván azt, hogy a festők hoztak-e új gondolatot, témát, stílust a képzőművészetbe... Megtudjuk még, hogy a látogatásokat rendszeressé kívánja tenni. Egy táj, egy vidék felfedezése új művek alkotására ösztönzi a művészt. Ezeket az alkotásokat kell közelebb vinni a néphez, hogy bennük ismerje meg a saját arcát. Hatvani Dániel Édesanyja meghalt, apja pedig felelőtlenül sorsára hagyta őt és testvéreit. Vajon megfelel-e az állítás az igazságnak? Szürkéskék szemeit lehunyta, arcát a tenyeré- be temette, és halkan rebegő, fájdalmas hangjából érződött, nem szívesen, beszél erről a dologról. Nem, hiszen vele és testvéreivel történt meg ez a szomorú eset. Annyit nyomban elárult, hogy értesülésünk igaz. Az intézet igazgatósága a nehéz körülmények között élő lánynak már az első évben havonta 150 forint szociális segélyt szavazott meg, mely összeget azóta is kapja rendszeresen. Az iskolai év befejezése után — az intézet pártszervezetének jóvoltából — a kiskunhalasi felsővárosi óvodába került helyettesíteni. A gyerekek hamaros rr megszerették a kedves, türelmes »óvónénit«, aki odaadással foglalkozott velük. Már az első napokban meleghangú levelet kapott a halasi városi pártbizottságtól, melyben arra kérték, hogy Or IS’&fa’C’fo szabad idejében látogasson el hozzájuk. Klári készséggel tett eleget a meghívásnak. Hosszasan elbeszélgettek, s a fiatal lány elmesélte élet- történetét. Lelkesen vallott hivatásszeretetéről és soron következő terveiről. Amint mondotta: legfőbb vágya, hogy jól képzett óvónő váljék belőle. Halason töltött ideje alatt kedves vendég érkezett az óvodába. A kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet égjük tanárnője nyitott be az énekszótól hangos terembe. A pedagógus és a diák rövid pillanatok alatt emberi közelségbe került egymással. A tanárnő érdeklődött, meg tud-e birkózni a feladatokkal, miben lehetne segítségére a tapasztalatlan óvónőnek? Klári meghatódott. Hát nem ellenőrizni jöttek az 5 munkáját, hanem, még itt is a törődés, a gondoskodás csendül ki a mondatok értelméből? Elgondolkodott. Apja jutott eszébe. Másfél éve nem kapott tőle levelet, egy baráti jó szót. És ez a tapasztalt/pedagógus, aki még csak nem is rokona, eljött őt meglátogatni. Igen ... Valahol itt kezdődik — az emberség érzete. A kommunista tanárnő jó tanácsaival segített neki. S amikor a tanárnővel elrobogott a gépkocsi, Tolnai Klári szíve nagyot dobbant örömében. Mégsem él egyedül, van aki megfogja a kezét Néhány nap múlva újra vendége volt a pártbizottságnak. Egy csokorra való asszony ülte körül az asztalt és anyáskodó tekintettel néztek a fiatal lányra. Klári nem tudta, gyűlésre hív- ják-e, vagy beszámoltatják eddig végzett munkájáról? Kissé izgatottan állt a szoba közepén. Hellyel kínálták, és mint szülő a gyermekével, oly közvetlen beszélgettek az óvónőjelölttel. Miben lehetnének segítségére? — kérdezték. Mondja meg őszintén, s ha módunkban áll, teljesítjük óhaját. Klári zavarban volt. Restelite, hogy ismeretlenül is ennyire szívén viselik a sorsát. De honnan tudják ezek a asz- szonyok élete alakulását? Szabadkozott, nincs neki semmire szüksége, őróla gondoskodik az iskola, szeretik és segítik diáktársai, ő nagyon boldog, hogy máris nevelői feladattal bízták meg. Az egyik kommunista asszony végigsimította a lány gesztenyebama haját és azt mondta: — Fogadja tőlünk szeretettel —, s az asztal sarkára mutatott. Egy nagy csomag állt ott felbontatlanul. Annyi ruhaneműt kapott Klári ajándékba, hogy jó néhány évig nem lesz gondja vásárlásra. Sokat hallott 5 már a pártról, a kommunisták nagyszerű, országépítő tetteiről. De saját életében most érezte igazán a kommunisták szerető, nagy családjának felemelő erejét Itt döbbent rá arra, hogy szülei helyett százezrek pártfogoltja lett. Búcsúzáskor arra kérték, hogy jövőre is látogasson el Halasra, és ne kerülje el akkor sem a házukat. Kiskunhalasról Kerekegyházára vezetett útja. Ott a napköziotthonba járó gyerekekkel foglalkozott. Boda László párttitkáréknál lakott* akik minden jóval ellátták. Három hetet töltött a faluban, s onnan elszólította a kötelesség: megkezdődött az iskolaév. Megmutatta betétkönyvét. Nyári keresetéből több száz forintot fizetett be az Országos Takarékpénztár kecskeméti fiókjába. Tolnai Klári életútja többé nem magányos, nem kilátástalan. Bár apja rideg közönye eleven seb a lelkében, de a szülői szeretettől megfosztott jóravaló lányt felkarolta, keserű emlékeit feledteti, a sebeket gyógyítja a kommunisták szerető, nagy családja. Bieliczky Sándor
