Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. szeptember *. péntek ' Ttette* BACS - KISU.UN' MECYEI LAPJA A népfront és a tanács kapcsolata A népfront kecskeméti járási elnöksége és a járási tanács végrehajtó bizottsága nemrégi­ben együttes ülésen tárgyalta meg a tanácsok és a népfront- bizottságok (kapcsolatát A nép­front helyi szerveinek: lényeges feladatául tűzték ki, hogy tevé­kenyen közreműködjenek az or­szággyűlési képviselők, tanács­tagok választásában és segvtsék működésüket A jövő évi választások elé Tekintettel arra, hogy Í962- ben lejár országgyűlési képvi­selőink. tanácstagjaink négyéves mandátuma — és ismét válasz­tásokra kerül sor —, már most fél kell hívni néhány fontos fel­adatra népfront-bizottságaink fi­gyelmét Ajánlatosnak tartjuk, hogy népfront-bizottságaink fo­kozott gonddal foglalkozzanak tanácstagjainkkal, nyújtsanak több segítséget a tanácstagok második félévi beszámolóinak megszervezéséhez, s közremű­ködésüket kérjük a tanácsok alakulásuk óta elért eredmé­nyeinek összegyűjtéséhez^ fel­dolgozásához és ismertetéséhez. A választási törvény lehetősé­get ad arra, hogy a választó- kerület választói a tanácstagot visszahívhassák. Sajnos, ezzel a lehetőséggel népfront-bizottsá­gaink nem élnek, pedig több olyan tanácstagunk is van, aki nem megfelelő munkája miatt méltatlanná vált a tanácstag­ságra. Ilyen esetiben a vissza­hívás a tanácstagság között is jelentősen erősítené a választóik iránti felelősséget. Népfront-bizottságaink több esetben tárgyalták az állandó bizottságok munkáját, s javas­latokat tettek azok megjavítá­sára. Az állandó bizottságok munkamódszereinek megjavítá­sa érdekében — a népfront ja­vaslatára — Kerekegyházán ta­pasztalatcserét tartottunk. A párt, a tanács és a népfront együttes intézkedésére létrejöt­tek községeinkben, az egységes művelődési és kulturális bizott­ságok, amelyek fontos szerepé­ről itt talán nem kell külön megemlékezni Egyre több javaslat... Jó együttm őrködésről beszél­hetünk az állandó bizottságok Földművesszövetkezetek és a kultúra A földművesszövetkezetek — mint a parasztság széleskörű tömegszervezetai, de úgy is, mint jelentős anyagi alappal rendelkező gazdasági vállalatok — sokat tehetnek a falvak kul­turális felemelkedése érdekében. Az ilyen irányú támogatás ed­dig sem maradt el. Múlt évi nyereségükből például 152 ezer forint támogatást adtak a fa­lusi könyvtáraknak megyénk föidművesszövetkezertei. Beha­tóan azonban csak azok a fold- művesszövetkezetek foglalkoz­tak eddig kultúrmunkával, ame­lyek művészete csoportokkal rendelkeznek. Éppen ezért a népművelési munkáról szóló párthatáro­zatok megtárgyalásakor a MÉSZÖV igazgatósága úgy döntött, hogy az új népmű­velést évadban már minden földművesszövetkezetnek ha­tékonyan részt kell venni a falusi kulturális munka szervezésében, irányításában. A járási központok és a föld­művesszövetkezetek ezekben a napokban igazgatósági üléseken vitatják meg — a párthatározat értelmében, a MÉSZÖV irány­elvei alapján — hogyan segít­sék a népművelési tanácsok, a művelődési otthonok munkáját, miként fűzzék még szorosabb­ra a termelőszövetkezetekkel való kulturális együttműködést. A földművesszovetkezeti mű­velődési munkában előtérbe ke­rülnek az általános és szakmai műveltség növelésére irányuló feladatok. Ennek érdekében a földmúvesszövetfcezetek minde­nütt segítséget nyújtanak a TIT- nek és a művelődési otthonok­nak tsz üzemi akadémiák, ezüst­kalászos tanfolyamok, szakmai előadássorozatok szervezésében és lebonyolításában. Választott vezetőségi tagjaik részére is­meretterjesztő előadásokat szer­veznek, részt vesznek a »Szö­vetkezeti téli esték« című is- meretterjesztési rendezvények megtartásában. Tapasztalatcse­réket, tanuünányvtakat, bel- és külföldi társasutazásokat, hon­ismerete • kirándulásokat, áru- és divatbemutatókat rendeznek, s ezzel segítséget nyújtanak ah­hoz, hogy megszűnjön falun a kulturális munka ■— téli hóna­pokra korlátozódó — idénysze- r őségé. A dunavecse!. a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásokban filmvetítőgépek is vannak földművesszövetkezet bir­tokában, s ezekkel tudo­mányos és ismeretterjesztő filmeket vetítenek majd a körzetükhöz tartozó tanya­vidékeken, tsz-központok- ban. A választott vezetőségi tagok, a dolgozók, a szocialista brigá­dok és a művészeti együttesek körében olvasómozgalmat szer­veznek, könyvnapokat, irodalmi estéket, szavalóversenyeket, író- olvasó találkozókat tartanak. A könyvtárakat anyagilag is segí­tik: nyereségük fél százalékát — Seb 200 ezer forintot — a falusi könyvtárak támogatására hasz­nálják fel. Nagy gondot fordí­tanak a művészeti csoportok fejlesztésére is, A csoportok ve­zetői részére továbbképzéseket, szakmai értekezleteket, tapasz­talatcseréket tartanak, vala­mennyi együttes tagjaival szóm­ban követelményként tűzik ki az olvasómozgalomba való be­kapcsolódást, az ismeretterjesz­tő rendezvényeken való részvé­telt, a csoporton belüli szármái önképzést. Szorgalmazzák a báb- játszó-mozgalom széleskörű el­terjedését, Jánoshalmán, Récé­ién, Izsákon, Úszódon és Kis­kőrösön pedig irodalmi színpa­dot hoznak létre. A földmű vesszövefltezeti ve­zetők a jövőben tehát ak­tív kultúrm un kasok is lesz­nek. A vezetőség újjáválasztásánál majd ügyelni kell arra, hogy a választott vezetőségbe olyan szö­vetkezeti tagok, népművelési gyakorlattal rendelkező peda­gógusok is bekerüljenek, akik szíwel-lélekkel segítik a falusi művelődési munka előbbre vi­telét, a kulturált paraszti élet kialakítását. Tóth Gábor munkájának segítésében Jakab- szálláson és Laki teleken is. Igen helyesnek tartjuk Ágasegyháza, Helvécia, Városföld népfront­bizottságának kezdeményezését, melynek alapján rendszeresen figyelemmel kísérik a tanács­tagok tevékenységét, és a nép front-elnökség tagjai 3—5 ta­nácstag munkájáért vállalnak felelősséget. A tanácsok munkájának meg­vizsgálása — a megyei tanács határozata alapján — a közel­jövő egyik legfontosabb felada­ta. A népfront járási elnöksége ezért intézkedési tervet készí­tett, amely a tanácsi munka vizsgálatán túl kiterjed a terme­lőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok megerősíté­sére, a termelési és felvásárlási tervek teljesítésének elősegíté­sére is. • • • és kezdeményezés Mindezen kívül sok hasznos kezdeményezéssel segíti a nép­front tanácsainak munkáját. Alapszabályismertető, munka­egységszámító tanfolyamok szer­vezésében működik közre, a já­rási elnökség pedig létrehozta a jogi akcióbizottságot. Vala­mennyi termelőszövetkezethez egy jogászt osztottak be, akik gondoskodnak a jogi tanács­adásról. Tervbe vették a terme­lőszövetkezetekben létrehozott fegyelmi bizottsági tagok okta­tását, a nagyobb községekben a népfront-bizottságok irányí­tásával mezőgazdasági szakkö­röket hozunk létre, s a tsz-épít- kezések meggyorsítása érdeké­ben részt veszünk az építő bri­gádok létrehozásában. Végül: számos tapasztalatcserét szer­vezünk termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok között. Dr. Havasi László a Hazafias Népfront kecskeméti Járási bizottságának elnöke Családi otthon PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó: Mezei István* Szerk észt őség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét Szabadság tér 1/a, Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál fis kézbesítőknél. Előfizetési dfi l hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 15-29. 27-49 Barátságos Jfefs há­zon áll Tiszaikécs- kén ez a tábla: „Megyei gyermek­védő otthon tisza- kécskei telepe. Kör­zeti felügyelőA tábla azonban meg­tévesztő. Az udva­ron fitosorrá kisfiú „Katika néni”-t ki­ált, s máris a ház­ba tessékel bennün­ket a körzeti fel­ügyelő. — Katika néni személyében. Ö világosit fel a megtévesztő táblá­ról: — Az áBmnl gon­dozottaknak itt nincs „telepük?. A Kecskeméti Megyei Gyermekotthon a nyilvántartásba vett gyermekeket csalá­doknak adja ki- Ti- szakécskén például 62 állami gondozott él. Órájuk, gondo­zásukra, fejlődésük­re „ügyelek én fel”. Helyes ez a gyakor­lat, mert így a gyer­mekek családban nevelődnek... Varga Istváimé kopogtatása szakít­ja félbe beszélgeté­sünket. Nevelt fia, Czinkóczi Elek fel­sőiskolás lesz, elke­rül tőle. Azért jött, hogy megkér­dezze.: kaphat-e újabb kisfiút nevelésre. A körzeti felügyelő­nő megnyugtatja, hogy termé­szetesen kaphat, hiszen Czinkó­czi Eleket is jói, példamutatóan nevelte. — Nem dolgoztatják a gye­rekeket? — kérdezzük. — A mi gyermekeink kicsi­nyek — csodálkozik a felügye­lőnő kérdésünkön: —, A régi pásztor- és másféle gyermek- munkáról szó sem lehet. Az azonban természetes, hogy a család házi munkájában ők is segítenek. A felügyelőnőnek, dr. Szigetinének is van egy fo­Fehér Laci kiröppent a nevelőszülők há­zából. Most Pesten szabótanuló. Nyaran­ként a szünidőre azonban hazajön neve­lőszüleihez, Varga Istvánékhoz. Képünk Varga István családját mutatja. A hátsó sor közepén Fehér Laci látható. Csizmadia Erzsébet Szigetiék­nél nevelkedett és ma már Pes­ten, a Magyar Pamutiparnál szövőnő. Kórházban ismerke­dett meg vőlegényével. Ősszel lesz az esküvőjük. PÓT-PI ÉRT Tréfáskedvű kecskemétiek nevezték el így a Móricz Zsig- mond utca sarkán ideiglenesen felállított írószer-árusító pavillonit. Az iskolaszerek beszerzése zavartalanul zajlott le, s ebben e pa­vilonnak is érdeme van. Na, meg a gondos szülőknek nemkevé- bé... A .gyerekeknek viszont? — Nekik talán még most is job­ban ízlene a szünidő... Kincsverő Marika már régi íiszakécskei lakos. A csecsemő­otthonból került Kalmár Erul­réékhez. gadott gyermeke, Nagy Józsi, at élénk, fitosorrú kisfiú. Ellátogattunk néhány család­hoz. Subicz Lászlóvá körül há­rom kislányt találtunk. — Hogy hívnak? — kérdez* zük az egyiket . — Subicz Marika —» mutat* kozik be a hároméves csöppség. Közben sírásra görbül a szája és elhúzódik. Subiczné sovány, kicsi asz- szony. Termelőszövetkezeti tags Két kislánya van és fiút is szerettek volna. Így került hoz­zájuk Stedtler Gyuri és hogy ne kelljen elválnia húgától, Mari­kát is idevették. Nem fogadták még örökbe, de a kislány már nem a saját családi nevén mu­tatkozik be. — És az édesszülők? — kér* dezzük. —i Valahol Pesten élnek, még meg sem nézték őket... Ekkor értettük meg a kislány elhúzódását. Félt, hogy el akar­ják vinni az „édesanyától”, Sui- b'-cznétól. Külön szobája van a ttégy gyereknek, kitűnő ellátás•» ban részesülnek... Szeretnénk megszorítani a kezét Subic» Lászlónak, aki a pincegazda­ságban dolgozik, és szeretnénk példaképül állítani őket Stedtle- rék elé... „Gyermekeink” ... Csak í<s§ emlegeti dr. Szigetiné a felügy 3* leiére bízott emberpalántákat! Fényképalbumot vesz elő. Berk ne kedves felvételek sorakoznak a legkisebb kortól kezdve. Az utolsó felirata így hangzik: „Ük már boldog házasok ...” Az asz­talon egy expressz levél: Szíj) Nándor mérnök írta. Szomba- j ton érkezik. Az ő képe is ott van az esküvői képek között. Most hozza bemutatni a fiatal asszonykát.., —ts — r

Next

/
Oldalképek
Tartalom