Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
I9B1. *oepfember ti. s*er9* ' TCééteA MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Javítsuk a vendéglátás színvonalát Megyénk vendéglátóipara az utóbbi években örvendetesen fejlődött. Városainkból eltűntek a talponállók, a legtöbb italboltot barátságos kisvendéglővé alakítottak, sok új cukrászda és eszpresszó nyílt. A vendéglátóipari üzemeket új berendezésekkel, modern gépekkel szerelték fel, megkezdődött a nagyobb szállodák felújítása, új szálloda épül a megyeszékhelyen, s készülnek már a tervek a vendéglátóipar további fejlesztésére. Mindezzel párhuzamosan, tervszerűen folyik a szakmunkás-utánpótlás. Vendéglátóipari tanulóinknak az országos versenyeken elért sikerei azt bizonyítják, hogy hivatásuknak érzik a szakmát Amikor tavaly a megyei tanács végrehajtó bizottsága egy, közös megyei vállalatba tömörítetté a vendéglátóipart s tapasztalt vezetőkre bízta irányítását, egyben feladatul is tűzte a vállalat dolgozói elé a kiszolgálás színvonalának emelését; a jogos panaszok minimumra csökkentését. Az átszervezés óta eltelt egy év alatt születtek eredmények, de távolról sem mondhatjuk még el, hogy kellőképpen javult a kiszolgálás színvonala. A vendég jogosan elvárja, hogy már az étterembe, vagy a cukrászdába való belépéskor barátságos, otthonos légkör fogadja. Ezt a kedvező benyomást elsősorban — a helyiség ízléses berendezése, hangulatos függönyök, szőnyegek, az asztalokon elhelyezett néhány szál virág, a ragyogó tisztaság, a gondosan, ízlésesen öltözött felszolgálók és a vendégeket derűs arcai fogadó üzletvezető — váltja ki belőle. A vendégek nagy része nem szereti, ha feltűnő érdeklődést tanúsítanak iránta, de szívesen veszi, ha diszkréten köszöntik, lesegítik kabátját, s jó hellyel kínálják. Amikor kényelembe helyezkedett, elvárja, hogy nyomban étlapot kapjon, vagy egyéb úton hozzásegítsék a megrendelés leadásához. Ha bizonytalan a választásban, hálásan fogadja a felszolgáló tájékoztatását, amellyel az — feltehetően nagy vendégismeret alapján — a napszaknak, az alkalomnak, az ízlésnek és pénztárcájának megfelelő ételeket, italokat, mindennapi vagy különleges dolgokat ajánl fogyasztásra. Néha csak pár percre tér be a vendég, máskor órákig ott kíván szórakozni, de a rendelés teljesítésére sohasem szeret várakozni. Különösen bosszús, ha látja, hogy a később érkezettek kiszolgálása miatt kell várakoznia, vagy azért, mert a felszolgálók egymással vannak elfoglalva. Ha azonban ízlésesen terített asztalra gyorsan odakerül a finoman elkészített, szépen tálalt, szakszerűen felszolgált étel, s kérés nélkül odahepetOfi vepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánle; Kiadja: • Petőfi Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó- Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-1«. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-3*. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. —, Telefoni 15-29, 21-4* lyezfk még a dupla fekete mellé is a pohár tiszta vizet, a vendég megelégedettsége már félig biztosított. A teljes siker további feltételeit egy cikk keretében lehetetlen még érinteni is, de sokan vannak vendéglátóiparunkban, akik ezeket a fogásokat jól ismerik. Nem örül a vendég például annak sem, ha felszólítják a fizetésre, de ugyanúgy rontja a hangulatát, ha a fizetéssel sokáig kell várakoznia. Vannak vendéglátó egységeink, ahol betartják a vendéglátás írott és íratlan szabályait Az lenne azonban a természetes, ha mindenütt halk elismerés övezné a vendéglátóipart megbecsülés a vendéglátó üzemek dolgozóinak munkáját Az ilyen helyeken a vendégek nagyrésze megértó a csúcsidő- szakban is, amikor elkerülhetetlen bizonyos várakozás. Sajnos, a vendéglátó üzemek jó részére ez még nem jellemző. Sok a jogos panasz, amely a vendég és a szakma szeretetének hiányából, a szakmai tudnivalók hézagos ismeretéből, egyes vezetők gyenge irányító munkájából ered. (Folytatjuk.) Gerőcs István Termelőszövetkezeti nők akadémiája, olvasómozgalom és művelődési körök szervezése a nőtanács őszi-téli munkatervében Elkészítette őszi—téli munkatervét a megyei nőtanács. A sokoldalú és alapos munkaterv egységes cél szolgálatában áll: a marxizmus—leninizmus elved alapján magyarázni a szocializmus építésének elvi és gyakorlati kérdéseit, mozgósítás a termelési feladatok végrehajtására, a nők világnézeti nevelésére, általános és szakmai tovább- képzésére. De lássuk a részleteket Az ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése és mielőbbi megvalósítása érdekében az iparban és mezőgazdaságban dolgozó nők részére megyei tanácskozást tartanak. November közepéig járásonként hívják össze a női munkacsapat- és brígádvezetőket, ahol értékelik munkájukat s megbeszélik az oktatás, a továbbképzés feladatait A termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban dolgozó parasztasszonyok szakismereteinek bővítése is egyik fontos feladata nőtanácsainknak. E célból más tömegszervezetekkel együtt 25 községünkben szervezik meg a termelőszövetkezeti asszonyok akadémiáját. A kétéves akadémia — bár nem nyújt szakmunkás képesítést — magasfokú állattenyésztési, kertészeti és általános mezőgazdasági ismeretek elsajátítását segíti elő. A megyei nőtanács a jövőben is fontos feladatának tartja a városi és falusi asszonyok általános, illetve középiskolai tanulmányainak támogatását. Járási értekezleteken ismertetik a kihelyezett mezőgazdasági technikumokon megszerezhető szakképzettség lehetőségeit, az általános iskolát végzett asszonyok közül pedig sokat mozgósítanak az ezüstkalászos gazdatanfolyamokra, ahol indokolt esetekben a nők részére külön tagozatot is szerveznek. Hasznos ötletnek látszik, hogy már az ősz elején a megyei könyvtárral kiadják az 1961/62-es oktatási évre a mezőgazdasági szakképzést segítő bibliográfiát. A nők általános és politikai műveltségének gyarapítását szolgálja, hogy a megyei könyvtárral közösen a nők számára is meghirdetik az olvasómozgalmat. Elsősorban megyénk irodalmi hagyományaival kívánják az idén megismertetni az asz- szonyainkat. Több előadás hangzik el például Katona Józsefről, Petőfi Sándorról, Tóth Kálmánról. de megismerkednek Révai József és Móra Ferenc munkásságával is. öt városunkban és 30 nagyközségünkben megszervezik a nőtanácsok az asszonyok művelődési körét, melyen irodalmi, szakmai, képzőművészeti, népművészeti előadásokon gondoskodnak a hallgatók továbbképzéséről. Ezúttal nem említjük a kézimunka, szabó-varró és gaz- dasszony körök megszervezésével foglalkozó terveket, hisz ezeknek már helyenként kialakult hagyományai vannak. Meggyőződésünk, hogy e hagyományos módszerek mellett a fent említett új oktatási, művelődési formák megteremtik a szoros kapcsolatot a gazdasági élettel, s az asszonyok részéről is ösztönzően hatnak annak fejlődésére. Háromemeletes szökőkút épül Kecskeméten, a KomszomoJ téren, a Piarista Gimnázium előtt most készítik Kecskemét egyik legszebb parkját. A Városi tanács v. b. ipari, műszaki osztályának parképítő részlege már régebben hozzákezdett a tér rendezéséhez. Eltávolították a buckákat, kőburkolatú járdákat készítettek, s a tér közepén elkészült a szökőkút medencéje is. Ifjú Darida József kertész — aki állandóan ott van az építők között —elmond ja, hogy Itt lesz Kecskemét és környéke legszebb szökőkútja. A szökőkutat háromemeletesre tervezték, s a vízsugarakat különböző színű lámpák világítják majd meg. Ugyanakkor alulról, a medence falából is három reflektor szórja majd a fénysugarakat. A szökőkút mintegy 100 ezer forintba kerül, s körülbelül annyi a költsége a parknak is. Az építéshez társadalmi munkával járultak a kecskemétiek. A járda burkolását is így végzik az ipari tanulók, a földmunkálatoknál pedig segítettek többek között a cipőgyáriak, a dekorációs vállalat dolgozói, s 18—20 munkaórát dolgoztak felajánlásként a tanács parképítő részlegének alkalmazottjai. Megnyílt a dolgozók általános iskolája Hétfőn este 6 órakor ünnepélyes keretek között a megyében elsőnek a dolgozók kecskeméti általános iskolája is megnyitotta kapuit hallgatói előtt. Az „öreg” iskolásokat a Jókai Mór Általános Iskola úttörőzenekara köszöntötte, majd a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében Varga Mihály művelődésügyi osztályvezető kívánt az idei évre is sok sikert a hallgatóknak. Dr. Búzás Jánosnak, az esti iskola igazgatójának tanévnyitó előadása után megkezdődtek a beiratkozások. Ezen az estén 22 osztályba 500 munkás, alkalmazott és mező- gazdasági foglalkozású hallgató iratkozott be, hogy a jövő hét elejétől kezdődően folytathassa általános iskolai tanulmányait. Itt szeretnénk azonban megjegyezni, hogy az esti iskolára való jelentkezések még nem zárultak le. A nagy érdeklődésre való tekintettel e hét folyamán mindennap 4-től 6-ig lesznek pótbeírások a Jókai Mór Általános Iskolában. Napközben EGYSZERŰEN — SZEBB! Kezdetben volt az »igény«. Tőle függetlenül alakult ki a »felé« szó helytelen alkalmazása. Aztán egyre többször kezdtük használni az »igénykielégítés« szóösszetételt. Ma pedig, magyar nyelvünk nem nagy dicsőségére, ilyen mondatot hallhattunk egy értekezleten: »... az igénykielégítést a kiskereskedelem felé biztosítani kell...«, ami egyszerűbben, közérthetőbben és szebben így hangzott volna: »...a kiskereskedelem igényét ki kell elégíteni...« Más szavak is összeállnak hasonló módon burjánzó mondatokká. Egyik lapunkban olvastuk: »A cserépkályha építési munkálatainak költsége...«, ami ugyancsak egyszerűbben azt jelenti, hogy a »cserépkályha építési költsége«, vagy még közérthetőbben: »a cserépkályha ára.« Hadakozunk egyes szavak használata ellen, de ritkán veszünk fáradságot arra, hogy megnézzük az egészségtelenül burjánzó szóösszetételek, mondatok keletkezésének okát. Pedig annak — hogy valaki az egyszerűbb helyett a bonyolultabbat használja, — komoly oka lehet. Aminthogy van is. A tanulással, a technikai ismeretek széleskörű elterjedésével, némely közgazdasági tételek köztudottá válásával bizonyos, a szaktudományban helyénvaló kifejezések köznyelvünkbe kerülnek. Bekerülnek, s ott igen sok esetben helytelenül alkalmazódnak. Az »építési munkálatokat« például lehet használni olyan sokirányú, de egy- célú feladat érzékeltetésére, mint a Duna menti Cement- és Mészmű építése, de visszatetsző, sőt kissé nevettető, ha egy egy cserépkályha építési »munkálatairól« szólunk. Még mulatságosabb, ha tetézzük a szóburjánzást egy közgazdasági vonatkozású fogalommal, a »költség«-gel. Hiszen bizonyos, hogy a költség nem azonos az árral, de eg* lakás gazdáinak a cserépkályha ára fontosabb, s mi több: jobban is érthető, mint a költsége, amely már bérszámfejtői, könyvelési feladat. Sokat lehetne még beszélni a köznyelvünkbe belopódzó szakkifejezések helyes vagy helytelen alkalmazásáról. Gyökere minden esetben ott van a burjánzó szóhalmazoknak, hogy sokakat meglegyintett már hazánkban a tudomány- és technika szele, viszont ettől még senki nem lett építészmérnök, közgazdász vagy kereskedelmi szakember. Miért akarjuk hát a szakma zsargonját behozni nyelvünkbe, amikor sokkal egyszerűbben fejezve ki magunkat, sokkal szebben is tudunk beszélni... ? (—ng—) Ismét kenyérfigyben Címzett s a Kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalat Előírás szabja meg, hogyan kell a kenyeret az élelmiszer- ■üzletekbe juttatni, hogy az megfeleljen a higiénia követelményeinek. Eszerint pormentesen elzárt kocsiban, poU cos állványra rakva kjell szállítani. Kunszállásra azonban egymásra dobálva, csak egy ponyvával ellátott teherautón érkezik, és nem egyszer a kenyér-kupacokon való taposás után kerül a boltokba a „mindennapi”. A Sütőipari Vállalathoz a panasz Kunszállásról érkezettt ahová naponta nyolc mázsa kenyér kerül. De vajon a többi községbe előírásosan szál-t lít-e a vállalat? E hiányossággal még a múlt hónap elején a Kunszállást Tanács V. B. is foglalkozottt felhívta rá a sütőipar figyelmét. Ám intézkedés eddig nem történt. Még csak válasz sem érkezett. S ez újabb hiba. Ha a tanács figyelmeztetését csak ennyibe veszik, mi lehet a sorsa a boltok és a kenyér- fogyasztók jogos észrevételeinek? —ts —r Gázvezetéket tervező gép Szovjet szakemberek megszerkesztettek egy olyan matematikai gépet, mely megtervezi a gázfővezetékeket és a gázszállí- tás automatizálását. A gép a villamos áram s a gáz szállításának analógiája alapján épül fel. A modellező részben az áram feszültsége a gáz nyomásának, az áramerősség pedig a gázfogyasztásnak felel meg. A csővezetékben 24 óra alatt lezajló folyamat számítását a gép 3 másodperc alatt végzi el. A gázszolgáltatás tervezésének ez a módszere feleslegessé teszi a drága gáztárolók építését.
