Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
I oldal W81. September 1, péntek Közösen segítsük a gyermek tanulását Az új szeptember, a tanévkezdés. új reménységeket támaszt gyermekben, szülőben, pedagógusban egyaránt. A szülők és a pedagógusok elhatározzák, hogy az új tanévben a gyermekeket még nagyobb rendszerességgel nevelik, mint eddig tették. Ezt a nagyszerű, közős célt a legjobb szándék mellett is csak akkor lehet elérni, ha a szülő ne-' velési tekintetben támogatja az iskola munkáját és biztosítja gyermeke rendszeres otthoni tanulását. Ezt azonban már most szeptemberben, a tanév elején kezdjük el. A gyermek napirendje A tanítás elkezdésével egyszerre megváltozik a gyermek életrendje. A szümdő szóiako- zását, a sok játékot nagyrészt tel kell cserélnie az ő sajátos munkájával, a tanulással. A gyermek iskolán kívüli idejét úgy osszuk be, hogy a tanulás, a játék és a pihenés a szükséges rendben és időben kövesse egymást. Ahol a családnak megvan a nap valamennyi fontos mozzanatát magában foglaló állandó napirendje, ott a gyermek is pontosan kel, nem késik az iskolából, idejében elvégzi feladatait. Ez a naponta ritmikusan ismétlődő rendszer beideg- ződik a gyermekbe és megköny- nyíti számára, hogy jó beosztással teljesítse kötelességét, maradjon ideje szórakozásra és iá- íékra is. A gyermek életrendjét természetesen össze kell hangolnunk az iskolai munkával. Könnyű a napirend összeállítása abban az esetben, ha nem váltakozik a délelőtti tanítás a délutánival. A váltakozás azonban sok iskolánk munkájában szükségszerű és ennek megfelelően a gyermek számára kéttípusú napirendet alakítson ki a család. Ha a délelőttöt iskolában töltötte a tanuló, ebéd után pihenjen egykét órát, majd végezze el iskolai feladatát úgy, hogy maradjon ideje játékra is. A délutáni iskolai munka végeztével fáradtan tér haza a gyermek. Játsz- szék, majd feküdjön le és másnap reggel, mikor frissen felébred és rendbetette magát, azonnal lásson hozzá a leckék elvégzéséhez. A pihenés, munka és szórakozás arányos rendszere kötelességteljesitésre szoktatja a gyermeket. Tanulósarok A gyermeknek otthon ken alaposan elsajátítania mindazt, tűni az iskolában az órákon tananyag volt. A pedagógusok családlátogatási naplójában a gyermek életkörülményednek leírásánál gyakran találjuk azt a megjegyzést, hogy a meglátogatott tanulónak a lakásban nincs külön helye, ahol könyveit tartja, ahol nyugodtan írhatja házi feladatát. Bármilyen kicsi is a lakás, a gyermek holmijának biztosítsunk külön helyet. Kívánjuk meg, hogy ott a könyveket, füzeteket, játékokat mindig a megfelelő rendben helyezze el. Az iskolás gyermeknek a tanuláshoz a lakásban legyen állandó, nyugodt helye. Ezt a tanulósarkot a munka megkezdése előtt a gyermek hozza mindig rendbe: rakja el a felesleges holmikat, törölje le az asztalt. Tanulás idején ne zavarják a gyermeket testvérei, de a felnőttek se. Kapcsoljuk ki a rádiót, szüntessük meg a zsivajt. A tanulást nagyban megnehezíti, ha a gyermek figyelmét zavaró tényezők elvonják. Ügy kell beosztanunk a család életét, hogy ilyenkor többi tagjai is csendesen dolgozzanak, vagy pihenjenek. Helytelen a gyermek folyamatos tanulásának megszakítása pl. boltba küldözgetéssel vagy más munka végeztetésével. Az iskolai feladatok elvégzéséhez zavartalan, folyamatos tanulásra van szükség. Megszakítás esetén a gyermeknek bizony hosszú időre van szüksége, míg bele tud illeszkedni a tananyag gondolatkörébe. A szülő tehát a nyugodt, elmélyült tanuláshoz biztosítsa a megfelelő körülményeket. Egyben azonban kívánja meg gyér mekétől, hogy szükség esetén a kisebb zavaró tényezők ellenért is elvégezze feladatát, legyen elég akaratereje ahhoz, hogy a lecke megtanulására összponto sítsa figyelmét. Ne játsszék ta nulás közben, ne merengjen órák hosszat, kezében a könyvvel. Sajnos, eléggé gyakori a a rossz tanulási stílus, hogy a gyermek minden szabad idejét a könyvek között tölti és mégsem tanulja meg leckéjét, játékra, sportra sincs ideje. Az ilyen rossz szokás okozhatja azt, hog; később, felnőtt korában sem tud ja figyelmét munkájára összpontosítani. Ezért, ha a helyzet megkívánja és a körülménye:' megengedik, időnként a nagyobb figyelemösszpontosítás érdekében követeljük meg a félhangos tanulást Tanulás után a gyermek — áttekintve a következő nap munkáját — táskájába rakja a szükséges taneszközöket és mindent helyére téve rendbeho2za a te- nulósarkot Együtt a pedagógusokkal Sok szülő csupán azért örül a tanévkezdésnek, mert úgy gondolja, hogy az iskola átveszi tőle a nevelés gondjait. Valóban, a gyermek életének Jelentős résziét az iskolában, a napközi otthonban tölti és a pedagógusok szívesen segítenek a nevelési kérdések megoldásában. A közös cél érdekében a szülőnek és a pedagógusnak össze kell fognia. Szükséges, hogy a szülők már most, szeptemberben megismerjék a gyermek tanítóját, osztályfőnökét, tanárait. Forduljanak bizalommal a pedagógusokhoz, hiszen ők szakértelemmel és gyakorlattal foglalkoznak a ne40. — Sok hasznunk nem volt belőle. Jelentéseinek nagy részét még mindig páncélszekrényem őrzi. Hiába, az az igazság, amit a Führer szívesen hall. Schellenberg pontosan tudta, hogy ez így van. Ebben az időben gondosan megszűrték már a szigorúan titkos jelentéseket is. csak azt engedték tovább, ami^ nem volt túlságosan kedvezőtlen a Harmadik Birodalom számára ... És a Cicero-ügy még máig sem zárait be. Törökországban, Görögországban, de másutt is, mindenütt a világon fel-feltűn- nek azok a hamis bankjegyek, amelyeket Ankarában Cicero- fontoknak neveznek. Ha rábukkannak valamelyikre. pecsét kerül rá: Falsification (hamisítvány), de ez nem mentesiti a pénzváltókat attól a gyanútól, hogy a következő példány ser\ eredeti. És a Cicero-fontok eljutottak Svédországba, Spanyol- országba, Portugáliába, Svájcba is, mert a háború utolsó évében, amikor mindenki azt várta volna, hogy a nácik va lutakészlete kifogy, egyszeri bővében lettek a fontnak. — Ügy adják a fontot — mór mogta magában az F 18-a svédországi ügynök — minttv ők gyártanák ... És eltalálta az igazságot.. . VIII. A törpeállam börtönében — Nos, norvég, eddig azt mondogattam, hogy tíz pfenniget sem adnék az életünkért. vetéssel. Ne csak úgy véletlenül toppanjon be a szülő egy tízpercben az iskolába gyermeke nevelőjét keresve, mert előfordulhat, hogy zavarja az iskolai munkát és ilyenkor a pedagógus is elfoglalt. Minden nevelő tart fogadóórát és ezen szívesen elbeszélget a szülővel a nevelési problémákról. Helyes, ha a szülő ilyenkor elmondja, milyen a gyermek otthon a családban, mennyire önálló, szorgalmas, szófogadó. Az iskola tájékoztatása a ta- iiuló otthoni körülményeiről •egyébként is fontos, mert annak hiánya nagyon gyakran konfliktust okoz a gyermek és a nevelő vagy az iskola, és az otthon között. Tavaly történt az egyik kecskeméti iskolában, hogy a nevelők nap nap után tapasztalták egy figyelmes, szorgalmas kislány magatartásának megváltozását: az órákra nem készült, az iskolában nem figyelt Csak hetek múltán, családlátogatás alkalmával tudta meg az osztályfőnök; hogy a kislány édesanyja súlyos beteg és az ápolás, a takarítás munkáját a gyermek látja el. Mennyi kellemetlenségnek lehetett volna elejét venni az iskola értesítésével! Az össz- működés a szülő és pedagógus között azért is szükséges, hogy nevelő .munkájukban egyformán érvényesülhessenek a célravezető jeszközök: a követelmény, ellenőrzés, türelem, következetesség. A család és az iskola kapcsolatának fenntartását szolgálja az ellenőrző könyvecske is. A szülő időnként tekintsen bele a könyvecskébe és ellenőrizze, hogy nincs-e benne valami fontos értesítés, melyet a gyermek elfelejtett vagy nem mert megmutatni. Kétségtelen, hogy minél szorosabb a szülői ház és az iskola kapcsolata, annál jobb nevelésünk eredménye is: több az engedelmes, szorgalmas, becsületes, harmonikusan fejlődő gyermek. Most módosítom: már egyet sem. Krebs, a hannoveri gépmester kísérteties „árleszállítása” a 19-es barakkban beállott hirtelen és félelmesen gyanús csendet követte. 1943. december végén, amikor a sachsenhauseni szerencsétlenek arról beszéltek, hogy valahol „a világban” most karácsonyfákat vásárolnak és gyerekek készülnek boldog meglepetésekre, Kroger kiadta az utasítást Wegner főhadnagynak: — Azonnal leállítani a munkát. — Jól értettem őrnagy úr? ... Leállítani? — Megismétlem, főhadnagy: teljes leállás, a szerelők holnap reggel itt lesznek, a gépeket szétszedjük. Magyarázatot nem adhatok, a központ utasítása ez, ennyit tudok, magam sem ismerem az intézkedés hátterét. .., Valahogy úgy voltak a 19-es barakk foglyai, mint a harctéren hosszú időt eltöltött katonák: szinte harsogott számukra a szokatlan nappali csend, annyira megszokták: a nyomdagépek jellegzetes és szüntelen zaját. És ez a csend számukra a végleges, a visszavonhatatlan csend kezdetét is jelezte. Most, hogy már valamennyien ismerték az általuk végzett munka jellegét, egyiküknek sem voltak illúziói többé. Tudták, addig élnek, ameddig a Bemhard-akció. És ez az akció most leáll. Kroger őrnagy valóban néni Petőfi emléke a A kiskunfélegyházi Hattyúház már egy évszázaddal ezelőtt bekerült az iroda lomtörténetbe: Petrovics István székálló legényei itt mérték a húst a kiskunoknak és bizonyos, hogy a gyermek Petőfi Sándor sűrűn átlépte a ház küszöbét, amikor arra barangolt „szilaj nádparipán”. A szomszédos és azóta lebontott kis borbélyműhelybe Móra Ferenc volt bejáratos. A századforduló idején öt évi jegyesség után vette feleségül a borbélymester szőke leányát. Ügy látszik, hogy a dicső múlt kötelez. A régi épület teljesen eljegyezte magát az irodalommal: ma a járási könyvtár IS ezer kötet könyve nyújt szellemi táplálékot az 1866 helybeli olvasónak, és a könyvtár négy dolgozója innen irányítja a járás 43 könyvtárát, tartja nyilván 5382 olvasóját és 36 973 kötet könyvét. Nem kis dolog naponta 130— 150 személynek 300—400 könyvet kölcsönözni, de ennél nagyobb a kölcsönzéssel járó adminisztráció, a nyilvántartás, kartotékolás, no meg a sokféle jelentés, $ „mellékesen” még a 43 fiókkönyvtár látogatása. tudott semmit az intézkedés hátteréről, de mi, ma, amikor az egész fantasztikus ügy mozaikjai már összeálltak, tudjuk, mi történt Egy derűs, december eleji napon indult el érdekesnek ígérkező útjára az abbáziai Rozmaring villából, az értékesítés főhadiszállásáról egy Fritz Härtner nevű negyvenes köpcös emberke, diplomatatáskával a hóna alatt. A főnök, Schwend egyik kedvence volt ez a nemcsak testileg minden hájjal megkent, ördöngősen ügyes feketepiaci veterán. Eredeti neve természetesen nem Hartner volt, csak az útlevele tanúskodott erről, no meg arról, hogy foglalkozása tisztes kereskedő és a Német Birodalom állampolgára. Rudolf Raschnak hívták, ikertestvére, Otto Rasch, a főhadiszállás adminisztrációjának vezetője volt, kitűnő könyvelő, akinek sok éves rutinja volt abban, hogyan kell egyensúlyba hozni a legingatagabb mérlegeket is. ■" A kötél idegekkel megáldott, gyomorimádó és mint az ilyen típusú embereknél szokás, örökké kedélyes Rudi nem először indult hosszasabb értékesítő körútra. Most is kitűnő kedvében volt, annál is inkább, mert személyes tapasztalatai arról tanúskodtak, hegy valamennyi pénzintézet simán „beveszi” a fontokat. Eddig soha, semmiféle komplikációja nem volt. Tevékenysége főszínhelve ezúttal Svájc volt. Abbáziából indult, természetesen először az olasz részt kereste fel. Lugano- ban ment minden, mint a karikacsapás. Genfben a legnagyobb tisztelettel üdvözölték a bankpult mögött álló tisztviselők a hata’mat; fontösszeget beváltó urat. Baselben. LuzernHattyú-házba n Ügy gondolná az ember, hogy ezzel aztán kimerül minden tevékenységük. Pedig ezeken kívül vannak a rendezvények: ebben az évben 38 előadást és 19 kiállítást rendeztek a járás területén, s a könyvtár részt vess majdminden kulturális megmozdulásban, amely munkájához kapcsolódik. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk: könyvek és olvasók ezrei, a járási könyvtár kulturális tevékenysége őrzik Petőfi emlékezetét a kiskunfélegyházi Hattyú-házban. T. ML Iskolások OüBepIÖbe öltözötten, szép komolyan, kedvderitön repülő friss masnit hordva, tisztaságtól szinte fénylőn s szemükben is nagy tüzekkel, mennek, mennek hosszú sorban s kezükben kis csokor lebben. Nagy kamaszok öntudattal s némi gőggel, elfeledve, milyen Is volt — óh be „régen** az a csodás első lecke... És a kicsik, oly szerényen, csókolgatni kéne őket — ahogy bátran, kézenfogva kísérik a meghatódott, — könnyet ejtő Jó szülőket. F. TÓTH PAIs ben, Bernben nemkülönben..i Rudi táskájából fogytak a fontok, de a másik rekeszben gyarapodtak az igazi svájci frankok. Heteken át járta a bék« szigetét a világégésben, a semleges Svájcot, élt mint Mard Hevesen, napokat töltött a legjobb, a legszebb szállodákban, hiszen utasítása volt erre, nehogy túl gyors távozása valahol feltűnjék. Csaknem harmincezer hatnia fonton adott túl, feladatát elvégezte. visszatérhetettt volna. A siker azonban a fejébe szállt. Elhatározta, hogy a maradékot a világ egyik legkisebb törpeállamában, Lichtenstein nagy- hercegségben váltja át Ez is könnyedén sikerült, mindössze kétezer font körüli összeg maradt a jókora diplomatatáskában. Rudi ficánkolt jókedvében, egy kiadós ebéd után elégedetten dőlt hátra a vaduzi Metro- poi Hotel kényelmes karosszékében ... és akkor fogamzott meg benne az ötlet Hogy megdicsérné őt a főnök — gondolta — ha valamilyen bravúros módon is bizonyságot szereznének arról, hogy á bankjegyek tökéletesek, a hamisítást a legill etékesebbek sem fedezik fel. Fütyürészve lépett a telefonfülkébe, a központos kisasszonytól nyájasan kérte a Zürich 357—28-ot. Egy amerikai pénzintézet Zürichben működő irodájának telefonszáma v°lt_ ez. vezetőjét, egy Doman nevű német származású urat Rasch alias Hartner kitűnően ismerte. — Talán még emlékszik rám Mr. Doman. Hartner vagvok Németországból. Igen, mi kereskedők háborúban is eljutunk néha csöndes helyekre. Vadu- zából beszélek. Lichtenstein»"’ (Folytatása következik.) Krajnyik Nándor Nagy a forgalom a könyvtár kölcsönző termében. (Lakatos József felvétele.)