Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

1961. szeptember 5. kedd C. oldal Hogyan tarthatna el 80 tehenet 40 hold legelő? a s Öntözéssel és műtrágyával hatszoros szénahozam MUNKA KÖZBEN A Legelő- és Rétgazdálkodási Témakollektíva — neves tudó­sok és gyakorlati szakvezetők együttese — legutóbb Csengő­dön tartotta ülését. Az egyik igen érdekes napirend előadója Dr. Petrányi István, az Agrár- tudományi Egyetem aspiránsa volt, áld éppen a Csengődön folytatott legelőjavítási kísérlet módszereit, elért eredményeit ismertette. A sfik után a homok van soron • Megyénkben a rét- és legelő az összterületnek valamivel több mint 18, a szántóterületnek pe­dig 35 százalékát teszi ki. Ez a nagyarányú, kiterjedés, az állat- állomány növelésének feladatai adnak igen komoly jelentőséget annak a kutatómunkának, amely a rétek és legelők fűhozama növelése érdekében folyik. A meszes-szódás talajú gyepek termésnövelése Herke Sándor professzor módszerének alkal­mazásával már megoldott; a 6ziki mézpázsit a szakszerű ön­tözés és trágyázás hatására többszörös szénatermést ad. A szalkszentmártoni kostelepen például 150, az akasztói terme­lőszövetkezetben 50 hold átla­gában 20—20 mázsa, az állam­pusztai gazdaságban 100 holdon átlagosan 35 mázsa átlagter­mést értek el. A homoktálajú legelők javí­tási módszereinek kidolgozásá­ban azonban komoly lemaradás mutatkozott mindeddig, — hol­ott a Duna—Tisza közi homok­hát 1 millió 400 ezer holdjával országosan a legnagyobb. A ku­tatómunka ma már a megye mintegy 90 ezer holdnyi lege­lőjére terjed ki. Csengődön a legeltetési bizott­ság 12 holdas legelőtábláján két irányú kísérletet állítottak be a kutatók. Az egyik kísérlet a meglevő gyep felületi javítá­sát célozza, a másik pedig új gyep telepítésének legjobb mód­ezerét keresi. A megyebeli legelők rendkí­vül erősen fertőzöttek különbö­ző gyomnövényekkel. A mélyebb fekvésű helyeken a tövises ig- iice, másutt a mezei iringó a legveszedelmesebb — ezért e területek javítását elsősorban a gyomirtással kell megkezdeni. Csengődön különféle vegysze­rekkel (Dikonirt, Tributon, Tor- mona) állítottak be kísérletet A sikeres gyomirtás után a tápanyagpótlás a legfontosabb teendő. A csengődi kísérlet azt mutatja, hogy a homoki legelők trágyázása eltér más legelők trágyázási módszerétől. Más ta­lajtípusokon az egyoldalúan ada­golt nitrogén-műtrágya egymar gában képes a gyeptermést nö­velni — a homoki legelőn azon­ban csak a pétisó mellett ki­szórt szuperfoszfát és kálisó hatására mutatkozott ugrássze­rű eredmény. A holdankint 400 kiló pétisót, 150 kiló foszfort és 80 kiló kálisót kapott parcella holdankint 70 mázsa 12 kiló zöldtermést adott, amely 23 má­zsa 37 kilogramm szénának fe­le] meg. (Az ellenőrző parcella 4 mázsa szénaértéket adott — a növekedés tehát közel hatszo­ros.) 197 vagy 3310 liter tej? A trágyázás hatására nemcsak a temés mennyisége, de minő­sége is megjavult. A műtrágyá­zott parcellákon szemmel lát­ható a herefélók nagyarányú elszaporodása, ami a takarmány táplálóéx-tékének növekedését is jelenti. Ezt bizonyítja a labora­tóriumi vizsgálat, amely szerint az ellenőrző parcella 1 mázsa szénája 21 kg keményítőértéket és 2,9 kg fehérjeértéket — a legnagyobb termést adó parcella szénája pedig 36,2 kg keményí­tőértéket és 8,5 kg fehérjeérté­ket tartalmazott. Megállapítható tehát, hogy a nagyadagú, teljes műtrágya hatása fokozott táp­lálóanyag-képzésben nyilvánul meg. Az ellenőrző parcella ter­mése mindössze 197 liter tej előállításához szükséges táp­anyagot tartalmazott, —• a teljes nagyadagú műtrágyával kezelt parcella termésének tápértéke 3310 liter tej képzéséhez elegen­dő! >. A csengődi legelőből ahhoz, hogy egy számosállat részére a 180 napos legeltetési idényben a létfenntartó takarmányt meg­adja, — 8600 öl terület szüksé­ges. A községi legelőre kijáró 80 tehénnek 430 hold fű kellene, — viszont a legjobb eredményt elért kísérleti parcella módsze­rével megjavított legelőből mind­össze 40 hold elegendő lenne az állatállomány eltartására! Új legelők telepítése Vannak a megyében olyan nagykiterjedésű legelők is, ame­lyek gyepborítása rendkívül ki­csiny, s a fűfélék összetétele takarmányérték szempontjából is igen rossz. E területek hasz­nosítása csak újratelepítés útján oldható meg. E módszer kidol­gozására is folyik kísérlet Csen­gődön. A kísérleti telep öntözése cső­kútból történik. Ez a mód új, nagy lehetőséget ad a homoki legelők megjavításához. Eddig a homoktalajok közelében nem volt öntözővíz — holott éppen itt volna legnagyobb szükség az' öntözésre. A csengődi kísérlet a sok-sok reménnyel kecsegtető kiinduló­pont ahhoz, hogy a szakembe­rek megoldják a homoki lege­lők öntözés útján való termés- növelésének problémáját, s ez­zel elhárítsák a homoki gazda- ságok egyik legnagyobb gond­ját: a bizonytalan takarmány­bázisból eredő kis állatsűrűsé­get. 88,7 százalékra teljesítették az éves tojásértékesítési tervet a kecskeméti közös gazdaságok és az egyéni termelők. Eddig 612 ezer tojást szállítottak a fel vásárlótelepekre. A rozs termésnövelésének lehetőségei A rozs v vetésterülete egész kenyérgabona-vetésünknek ke­reken egynegyede. Népgazdasá­gi szempontból tehát nagy je­lentősége van a rozs termésátla­gai növelésének. A talajelőkészítésnél a rozs igénytelenségre számítva általá­ban sok hibát követnek el, pe­dig a rozs nem is olyan igény­telen, mint gondolják. Az őszi fejlődési időszak például a rozsnál sokkal na­gyobb szerepet játszik, mint a búzánál, tehát korábban kell vetni, mert az ősszel elmulasztott fejlődést tavasszal kevésbé tudja pótolni, mint a búza, mert hamarabb szárbas zökken. A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben há­rom éven keresztül vizsgáltuk a rozs talaj előkészítésének kü­lönböző módjait. Korán lekerü­lő elővetemény után az azon­nali tarlószántásnak rendkívüli nagy termésnövelő hatását ta­pasztaltuk, A későn lekerülő elővetemé- nyek után — mint a burgonya, kukorica — a vetésig csak egy vetőszántásra van idő — ezt a henger és a fogas kövesse. A vetés után magtakaró fogas, henger és ismét fogas járjon, vagy ezek helyett gyűrűshen- ger. A rozsvetés előtti és utáni hengerezés homoktalajon még akkor is fontos, ha köz­ben nagyobb esőt kapunk, mert az ülepedett, kellően tö­mörített magágyat a rozs meg­kívánja. A futóhomok-talajon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a rozs esetében a nitrogén minden más táp­anyagot megelőzve a leg­jobb hatású. Eddigi tapasztalatok szerint rozstermő homoktalajainkon nagy általánosságban holdan­kint 200 kiló pétisó, 100 kiló szuperfoszfát és 50 kiló kálisó műtrágya ajánlható. A pétisó nagyobb részét ősszel, vetés előtt, kisebb részét tavasszal fej trágyának szórjuk ki. A szu­perfoszfátot és a kálisót a vető­szántással juttatjuk a talajba. Az istállótrágyát és egyéb szerves- vagy zöldtrágyát a rozs természetesen szintén nagy termésekkel hálálja meg. Pár éwel ezelőtt a Duna—Ti­sza közén a kisparaszti gazda­ságokban mintegy 40 százalék úgynevezett „Parasztrozsot” ter­meltek. Ezt a foghíjas kalász, a vékony szalma, a korai érés és rendkívül kis termésátlag jel­lemzi. A termelőszövetkezetek ma már nagyrészt kicserélték ezt a rozsot nemesített fajták fémzárolt magjára. A Dunán­túlon a Lovászpatonai, a Du­na—Tisza közén pedig az újon­nan klnemesített „Kecskeméti H” rozs terjed rohamosan. A „Kecskeméti H” 1959-60- ban az 5,3 mázsás megyei átlaggal szemben az intézet gazdaságában 19,3 mázsával fizetett. Meggyőződésem, hogy megfe­lelő agrotechnikával, a helyes trágyázás és jó fajta együttes hatásának eredményeként az in­tézet gazdaságában elért ered­ményekhez hasonlót, — de leg­alább is a jelenlegi 5—6 má­zsás holdankénti termésátlagok megkétszerezését az egész or­szág rozsvetés-területén el le­het érni. Dr. Bauer Ferenc tudományos osztályvezető Arra a kérdésre, ki a legjobß ifjúmunkás, egyszerre többen is így válaszoltak a Bajai Ru­haüzem pártirodájában: Dán Júlia. Az ifjúmunkás 1955-bcn mint átkcpzős került a gyárba. Sikeresen elvégezte az átképzés tanfolyamok Az eltelt idő alatt bárhova tették, mindig példá­san végezte a reá bízott munkát. A KISZ-szervezetnek egyik legaktívabb tagja. Példásan részt vesz a különböző társa­dalmi megmozdulásokban. A szerény, csendes ifjúmunkást kiváló munkájáért és magatar­tásáért nagyrabecsülik idősebb munkatársai. 3CM brigád kél tittendeje. (2.) — Hogy miért?.. 1 — teszi fel magának is a kérdést a ver­senyfelelős. — Elsősorban azért, mert Szabó Éva brigádjában na­gyot csalódtunk. Nem is tudom, beszélhetünk-e jelenleg úgy ró­luk mint brigádról. — És a Milasinné brigádja? — Ök is vesztettek a fényük­ből, de jórészt nem a saját hi­bájukból. Több problémát kell ott megoldani. Elégtelen a mű­szaki segítég, úgy látom, kicsit kedvét vesztette a brigád. Azt viszont merem állítani, ha egye­nesbe hozzuk őket, és segítséget, ■ámogatást éreznek, megint az élre törnek. A sok dicséret ••• — Milasinné brigádjára még visszatérünk — vágok a szavá­ba, mivel úgy látom, róluk szí­vesebben ’ -szél, kedvére valóbb téma mini Szabó Éváék. — Ma­radjunk egyelőre a Szabó-bri­gádnál. Kérem, mondja el róluk a véleményét kissé részleteseb­ben. — Megalakulása után egy esz­tendeig példásan működött az ifjúsági munkabrigád. 1959 de­cemberében elnyerték a szocia­lista címet. Megkapták a gyár legjobb brigádjának járó zászlót és nevük gyakran szerepelt a jutalmazottak lisátján. — És aztán? — Aztán széthúzás lett/ úrrá a brigádban. Ráadásul műszaki patronálójukat, Kemény Jánost elhelyezték. — Azt beszélik, kiváltságokat biztosított a brigádnak? — Van benne valami. Aztán volt ott más probléma is, amit ma már nem érdemes bolygat­ni. Szerintem másként is. lehe­tet volna rendezni ezt az ügyet, hiszen Kemény Jancsi mint gép­mester igen sokat segített a bri­gádnak. — Ez volt tehát a fő ok? — Nem! Szerintem inkább az, hogy kicsit könnyen kapták meg ezt a nagy kitüntetést. Őszintén szólva, eleinte többet gyámkod­tak felettük a kelleténél. A sok dicséret elkapatta őket. A „májusi” akadály — Ha beszél velük, biztos a műszakiakra fognak panaszkod­ni — mondja Kossár Lajos igaz­gató. — Nem tagadom, mosta­nában több jelzés érkezett a bri­gádoktól, melyben a műszakiak segítségét hiányolják. Kétségte­len, ezt Szabó Éváék is felvet­hetik. A brigád hanyatlásának eredője azonban más: közbeszólt a szerelem. Azóta nem tudjuk egyenesbe hozni őket. Meglepődtem ezen az okfejté­sen. Lehetséges, hogy a szere­lem egy egész brigád munkáját lerontsa. De nézzük meg köze­lebbről, mennyiben van igaza az igazgatónak? Beszéltem Vö­rös Lajos párttitkárral, aztán az üzemi bizottság titkárával, M. Petrich Gizellával, s jegyzetfü­zetemben is akadt egy-két sor, amit a versenyfelelős mondott a „májusi” akadályról, és a kö­vetkező kép alakult ki bennem: Több vezető úgy véli a Bajai Gyapjúszövetgyárban, hogy ami­óta Szabó Éva Villányi János mátkája lett, nem törődik úgy a brigáddal mint régen. Tavasz- szal volt az esküvőjük, s azóta még több szál elszakadt, ami a fiatal szövőlányok brigádját az­előtt összetartotta. Kollektív megmozdulásokról nem is lehet náluk beszélni, hiszen a szere­lem csak két emberre tartozik Baj van az önképzésükkel is. Ráadásul újabb vállalást sem tettek a büszke cím megőr re. Sok mindent persze nem si­került soron követnem, mert a brigád krónikája eltűnt. A szívek statisztikája Ez is furcsa eset, hiszen a bri­gádnapló okmány, érték, kivált ha egy új mozgalom úttörőinek első lépéseit rögzíti. Ezért írom le: Ha rosszul áll is ma a bri­gád szénája, a naplót meg kell keresni! Kíváncsi voltam, mi lesz minderről Szabó Éva vélemé­nye? Éppen .'délelőtti műszakban dolgozott. Gépénél kerestem fel, de beláttam, hogy a szövőgépek csattogása hangos muzsika ilyen témához. Ezért inkább randevút adtam a brigádnak, — találkoz­zunk este Villányiék lakásán. A fiatal férj fogadott. Éva éppen akkor “°jezte be a vasalást. Vár­tunk még egy ideig, de a brigád nem jött el. így hármasban folyt a szócsata, miben látják ők a brigád hanyatlásának okait. Kezdjük a szerelemmel. íme egy hattagú leánycsapat szívé­nek statisztikája: Szabó Éva bri­gádvezető májusban ment férj­hez. Raus Marika most van nászúton. Racsmán Margit ta­valy óta menyecske, Szabados Katalin ábrándozó menyasszony, Faludi Etelnek zajosabb szív­ügye volt. Meg kellett válnia a brigádtól, még Bajáról is elköl­tözött. Egyedül Nádasiné viselt gyűrűt, amikor a brigád meg­alakult. Ennyi szívdobogás tényleg a vezetők véleményét látszik iga­zolni, de hallgassuk meg a fia­talokat is: Vajon csak a szere­lem az oka a brigád hanyatlá­sának? (Folytatjuk.) Sándor Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom