Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-23 / 225. szám
1981. szeptember ÍS, smmbwt 1 «Mal A vetésforgó korszerű alkalmazása Ma már a korszerű vetésforgó az agrotechnikai feltételek és a tenyészidő mind tökéletesebb kihasználását, s nem a szó ezerint értelmezett klasszikus vetésváltást jelenti. Sokan tévesen értelmezik a vetésforgót, úgy vélik, ha minden évben, minden táblán más növényt vetnek, akkor a vetésforgó követelményeinek el got tettek. A vetésforgó gazdálkodási rendszert jelent, s nem biztos, hogy ez említett vetésváltás mindenkor szolgálja ezt Mikor lép fel a talajuntság? Ma fa találkozhatunk több gazdaságban olyan jelenséggel, hogy a borsó, len, vöröshere Stb. egyre csökkenő terméseredményeket hoz a talajuntság következtében. Mi történhetett ezekben a gazdaságokban? Az, hogy vetésforgók hiányában a növények vetésének sorrendjét csak évről évre állapították meg, s így a növény előbb kérőit vissza eredeti helyére, mint az kívánatos lett volna. A borító, a vöröshere, s még sok más növény csak 4—5 év, a len pedig csak 6—7 év múlva vethető eredeti helyére, csak ennyi idő után nem lép fel talajuntság, 1700 pedagőgtis és KISZ-ista vállalt ebben az évben munkát megyénkbe!, az úttörőcsapatok irányításában, vezetésében. A. nyár folyamán a megyei szervezet úttörővezető-képző táboraiban 125 úttörővezetőt készítettek elő elkövetkező munkájukra Ez évben először az általános iskolai sportélet fellendítésére úttörősportvezető-tábort is szerveztek, amelyen hatvan- tettei, vettek részt. A csillebérci úttörőtáborban 145, megyénkben ifjúsági vezetőt képeztek. s csak eaután vártiaifcőfc Jő terméseredmények. A fenti példa Jól érzékelteti, hogy nem lehet a vetésforgó fogalmát egyszerűen a vetésváltással helyettesi tani. A vetésforgó összeállítása rendkívül körültekintő komoly munkát igényel, mert aokmindent figyelembe kell venni Elsősorban a talajtani viszonyokat. Milyenek a talaj erőforrásai, mit termeltek rajta az előző években. A sorrend és az új lehetőségek A mai agrotechnikai és technikai viszonyokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ez számos új lehetőséget rejt magában. Különösen az Alföl- döm, ahol az őszi búza termesztése még hosszú ideig a növény- termesztés gerincét képezd. Általában a kukorica és az őszi búza termesztése szorosan összefügg Eddig az a szokásos sorrend alakult ki, hogy a kukoricát búza követte. Célszerűbbnek mutatkozik azonban ma m^r a kukorica-kukorica — búza-búza sorrend. Ez ugyanis a sorrend elején bőtermő, ké- sőmérő kukorica termesztésére nyújt lehetőséget, mert ezután ismét kukorica következik. Ez a sorrend ugyan a. kukorica utáni búzavetést egy alkalommal csökkenti, de ez részben előnyös is, mert'a kukorica késői betakarítása miatt csak .rövid idő áll az őszi búza talajának előkészítésére, s a legtöbbször emiatt megkésik a vetés. Meg kell jegyezni, hogy az őszi búza termése nem az előveteménytől függ, hanem elsősorban az alkalmazott agrotechnikától. A vetésforgók bevezetésénél figyelembe kell venni a nagyüzemi agrotechnika alkalmazásénak előfeltételét, a tervszert, s okszerű táblásítást. Sok függ veinek A tavalyinál több őszi árpát Kiskunhalas termelőszövetke- ®etei az évről-évre szaporodó JőszágáBomány téli takarmányozására az idén is lelkiismeretesen felkészültek. A város hat közös gazdasága a közel 200 holdon termesztett fővetésű silókukoricát már tartósította. Ennek pótlására a hibridkukorica zölden maradt szárának javarészét is silózzák. répafejjel és répaszelettel keverve. A Vörös Szikra Termel őezb- Te+kezet mintegy 200 mázsa lu- eemaszénát lisztté darál tat. Így a lucerna szárát Is tudják hasznosítani s nemcsak a szarvasmarhákkal. hanem a sertésekkel is etethetik. A város termelőszövetkezeted az őszi árpa eredetileg tervezett vetésterül étét 318-ról 385 holdra növelik. Halas homoktalajain az őszi árpa többéves átlagban 12 mázsa termést ad, majdnem annyit, mint a gyengébb földeken a kukorica. Jövőre különös jelentősége lesz az árpának, hiszem a* idei kukoricatermés nem tart ki az újig, árpából viszont már nyár közepén fcakarmányozhatnak. Az árpa vetésterületének 67 holddal való növelése a város közös gazdaságaiban 700 mázsa szemestakarmány-többletet Jelent majd« a táblák kialakításától, nagyságától, alakjától, fekvésétől stb. Gondolni kell ezenkívül a Jobbára az esős Időjárásban, s fel- ázott utakon szállításra kerülő termények elhelyezésére. Ezeknek a majorok, gazdasági épületek közelében történő helyes elhelyezését is csak a vetésforgóik biztosíthatják. Körültekintéssel kell gondoskodni arról is, hogy a kártevőikre érzékeny növények (vöröshere, cukorrépa, burgonya stb.) ne kerüljenek egymás mellé az egymást követő években. A káros szomszédság ugyanis elősegíti a kártevők elszaporodását. A növények elhelyezéséről A vetésforgók kialakítása, mint a fent említett üzemi és biológiai szempontok is mutatják, komoly szellemi munkát, alapos szakmai és helyismeretet igényel. Az üzemi és biológiai szempontokat egyeztessük ösz- sze a tervfeiadatokikal. Évekre előre meg kell határozni a növényi sorrendet és a növények okszerű elhelyezését. Csak így óvható meg a talaj a termelékenység leromlásának veszélyétől. A vetésforgók korszerű alkalmazásával viszont a talaj termőképességének leromlása nélkül állandóan magas terméshozamok érhetők éL (P. F.) Pénzjutalmat kaptak A Jakabszállási Gépállomás pénzjutalomban részesítette azokat a dolgozóit, akik a nyári munkákat példamutatóan végeztéik el. Tamási Mihály traktor- vezető. aki termelési tervét 125.8 százalékra teljesítette, 1000 forintot. kapott. A traktorosok közül Nagy Imrét és Cseri Pált 800—800, Balogh Jánost 700. Iánkéi Kleket 600, Gyánti Sándort és Nagy Lajost 400s—400. Molnár Józsefet pedig 200 forinttal jutalmazták. Az aratógépkezelők sorából a legtöbb munkát végző Tóth Imre érdemelte ki a 800 forint jutalmat. A gépállomás vezetősége és üzemi .bizottsága a jutalmazásnál nem feledkezett meg a műhely munkásairól, a teher- és műhelygépkocsivezetőkről sem. akik közül hatan a gépek alapos Javításával, illetve ketten a többi feltétek közt a balesetmentes vezetéssel szolgáltaik rá az egyenként 150—300 forint ösz- szegű jutalorma. A brigádvezetők és a brigádszerelők nem részesültek jutalomban, mert a tavaszi és a nyári idényre kitűzött feltételeknek nem tettek eleget. Tovább fejlődik a tanácsi ipar Év végére megkezdi a termelést a Finommechanikai Vállalat kiskunmajsai üzeme Á napokban újabb Jelét tapasztaltuk annak, milyen következetesen törekszik a megyei tanács végrehajtó bizottsága új Ipari üzemeket létrehozni, állandó munkaalkalmat teremteni a megye nagy községeiben élő lakosságnak. Kiskunmajsán a *nár működő cipőüzem mellett, megkezdődött egy új üzem, a Bács-Kisfcun megyei Finommechanikai Vállalat kiskunmajsai telepének szervezése. Nagy volt az érdeklődés községünkben, amikor az olvasók kézbe vették a Petőfi Népét és benne a vállalat felhívását: Egész sor szakmában munkaerő- felmérést végeznek, kiskunmajsai lakosokat keresned; a községben létesítendő vas- és fém- tömegcikk üzemhez. A vállalat igazgatója vasárnap érkezett községünkbe, hogy a tervbevett (izein munkaerő biztosításáról meggyőződjön. A közei kettő- száz Jelentkezőt egyenként vettük nyilvántartásba, s megállapítottuk, hogy a községben megfelelő számban áll rendelkezésre minden olyan munkaerő, ami egy új üzem megszervezéséhez és késbbi működéséhez szükséges. A je'entkezö műszerészeket, villamossági szakembereiket, vasipari munkásokat, technikusokat, és egész sor más beosztásban dolgozókat jelenleg Pesten, vagy más ipari centrumokban foglalkoztatják. Idejük nagy részét így kénytelenek családjuktól távol tölteni. De jelentős lesz az új vasipari üzem felállítása azért is, mert községünkben állandó munkaalkalmat teremtünk a fiataloknak, és biztos keresethez jutnak majd azok is, akik ma még alkalmi mimikával foglalkoznak. Kiskunmaisa űj ipart üzeme, mint a Finommechanikai Vállalat igazgatója közölte, a tervek szerint különféle villamossági alkatrészeket, és sodronyszöveteket fog gyártani. Az első lépés azonban az üzem ki- al okítására szánt épület helyreállítása, átépítése. Ezért az üzemszervezés első szakaszában húsz szakmunkást: kőműveseket, asztalosokat, lakatosokat állít munkába a vállalat. Az ő szorgalmas munkájuktól függ nagyrészt, hogy időre végeznek-e az átalakításokkal, megkezdi-e év végén a termelést az űj üzem. Reméljük minden dolgozó azon lesz, hogy teljesíteni tudjuk a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatát: El kell érni, hogy 1962. év őszén már 200 dolgozót foglalkoztasson a kiskunmajsai üzem Horváth József Akik életükben először üdülnek Kártyacsata a kiadós ebéd után. nézi, csodálja a magyar tenger szépségét,... Közülük tizennégyen Bács- Kiskun megyéből jöttek. Valamennyien termelőszövetkezeti tagok, a biztosítási és önsegélyző csoport küldte őket kéthetes, ingyenes üdülésre. Ebben az évben már majdnem kétszázan üdültek termelőszövetkezeti gazdáink közül az ország különböző részein, köztük többen a Balatonon. Kellemesen telik az idő olvasással az üdülő gyönyörű parkjában. Burghard Józsefné, a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet gazdája regényt olvas. Itt van például a kisszállás! Szabadság Termelőszövetkezetből Ágoston József a feleségével. Mikor -jutott volna erre pénzük, hiszen a felszabadulás előtt földtelenek. nincstelenek voltak. Most a férj állattenyésztési brigádvezető: 120 szarvasmarhát« 570 sertést és 7500 baromfit gondoz a brigádtagokkal. Feleség« a növénytermesztésben dolgozik.1 — Olyan jó itt — mondjál! szinte egyszerre. — Tegnap hajókirándulásra vittek bennünket. Majdnem hatvan szövetkezeti gazda van ebben az üdülőben az ország különböző részéből. Külön hajót kellett bérelni nekünk. Megnéztük Szigligetit, Badacsonyt, legközelebb pedig Balatonfüredre, a hajógyárba megyünk. A többiek is elismeréssé! beszélnek az ellátásról, arról a gondoskodásról, amelyben a Hazafias Népfront üdülőjében részesülnek. Burghard József né, a kiskun^ halasi Vörös Október Termelő- szövetkezet növénytermesztője! elmondja: „Először üdülök életemben. Igazán nagy szeretettel fogadtak itt bennünket. Érdemes tagja lenni az önsegélyző csoportnak, mert valóban a mi érdekünket képviseli." Búcsúzóul jó időt, kétlcme« pihenést kívánunk a Balaton- parton üdülő termelőszövetkezeti gazdáinknak... Irta és fényképezte: Márkus János Az erdészek figyelmébe Hogyan védekezzünk a fenyőfa kártevői ellen A FENYŐFA legveszedelmesebb két kártevője, a fésűs fenyődarázs és a fenyőrontó darázs az utóbbi években egyre nagyob tömegben jelenkezett megyénk erdeiben. Erdészeink a nagyarányú kártételt tapasztalva nem mindig tudtak ellenük idejében és eredményesen védekezni Vizsgálataink szerint újabb nagyarányú kártételre számíthatunk, ezért feltétlenül szükséges már most felkészülni a védekezésre. A fésűs fenyődé ráz* nősténye 150—200 tojást rak a tűlevelek felhasított széledre. A három-négy hét múlva megjelenő ’árvák a fiatal hajtásokon lerágják a tűleveleiket. Ezzel az egész növény, illetve az állomány teljes elpusztulását okozzák. A FT3NYÖRONTÖ darázs a mostani időben rajzik. Álher- 'vói szürkés-zöldek, feketefejek, s világosan csfkozotta«.- álhemyók szántén a tűleve- 'okét rágják. Mindkét darázsfaj társasán él, közösen rág, pusztít. Megzavarásukkor a testüket S alakban felgörbítik és elülső részükkel jobbra-balra idegesen rángatóznak. Az erdei fenyőféléket károsítják. A felmelegedő laza, száraz talajon álló, hézagos állományok, vagy szabad- koronájú és kimagasló, napsütéses fák az elszaporodás, illetve a fertőzés kiinduló gócai. Innen a melegebb déli oldalakat, majd a zárt állományokat lepik el. Elszaporodásukat a száraz, meleg időjárás elősegíti. A fésűs fenyődarázs különösen Izsák és Bugac környékén szokott tömegesen fellépni. TÖMEGES elszaporodásuSS idején holdanként 20—25 kg HCH porozással történd felhasználásával könnyen elpusztíthatok a fenyődarazsak. Fiatal állományokban az álhemyóka* össze szokták szedni. A védekezés másik módja az, ha bá- bozódás után az alom takarót összegereblyézzük és oltatlan mészporral rétegezve kupacokba rakjuk, hogy a téli csapadék hatására oltódó mész által fejlődő hő a bábokat elpusztítsa. Tavasszal a „bábtalanítotf5 alomtakarót teregessük szét, • ezzel a talajt is javítjuk Szűcs József, Egy-két kivétellel még egyikük sem látta a magyar tengert. Többnek évtizedek múltak el a feje fölött, de arra, hogy üdüljenek, kiránduljanak, megismerjék hazánk szépségeit, nem volt módjuk. A mélóparton állunk, amely mélyen belenyúlik a Balatonba. Körülöttünk vitorlásokat repít tova a szél a kéklő vízen, hullámok csobogása haitik és nosz- szú füttyjellel húz el a kikötőből és sétehaió A nénes rsonort
