Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

MEGYEI LÁPJA A MAGYAR. SZOCIALISTA- KISKUN MUN KAS PÁRT 0ÄCS Világ proletariat, egyesül ietek'­1961. SZEPT. n. VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM, SS«. SZÁM Ara 60 fillér SZÖLÖSZORET Csak egyféle mlnffaitős lehelt Benépesedtek « #z&<$k ne Izsáld Állami Gazdaságiban. Igaz, hogy nem csordul'még a must a prések aljáin, de a sür­gés-forgás már szüreti. Piros kendék villannak a zöld tSsék között Ezer holdnyi szőlőben 800 asszony és leány hajladozik, szed! a hatalmas sárfehér fürtöket Naponta nyolc-tíz va­gonra valói Klednek, válogatnak, csomagolnak a gazdaságban. Geiger Andrásné mntkassapata naponta 20 mázsa szőlői azed la, válogat és rak ládákba A kiválogatott szőlőt eiportkövetelményeknek meglelt löen csomagolják. A ma még tőkén csüngő hamvas fürtöt másnap már Berlinben, Prágában vagy Becsben kelletik magukat (Pásztor Zoltán felvételeid A gondos női kenek mindjárt ládákba rakják a szőlőt amit kocsikkal szállítanak a központba. Provokáció a béke ellen A Pravda a nyugatnémet repülök berepüléséről Moszkva. (TASZSZ) A Prav­da szombati számában „Szemle­író” aláírással cikk jelent meg a nyugatnémet légierő két gépé­nek az NDK légitere ellen elkö­vetett provokációjáról. Mint a cikk írója rámutat a berepülés összes körülményei amellett szól­nak, hogy szándékos provokációról van szó. Az NDK-ban állomásozó szovjet erők parancsnokságának a ber­lini légibiztonsági központ fran­cia ellenőrén keresztül továbbí­tott követelésére, hogy tudniil­lik, foglalják le a repülőgépe­ket, fegyverezzék le a gépeket és pilótáikat, az a válasz érkezett, hogy „a repülőgépek üzemanyag- hiány miatt leszállást végeztek az első, útjukba eső repülőté­, htokon vettek részit. A Ehe Welt '"című nyugatnémet lap viszont megbízható forrásokra hivatkoz­va azt írta, hogy a repülőgépek ..iskolarepülés” céljára az egyik bajorországi repülőtérről száll­tak fel. Bonnban hasztalan pró­bálják eltüntetni a nyomokat — állapítja meg a Pravda. Min­denki előtt ismeretes, hogy Nyu- gat-Németország területén a lé­gitámaszpontok sűrű hálózata helyezkedik el, Különösebb fá­radság nélkül meg lehet ott ta­lálni „az első útbaeső repülőte­ret”. A nyugatnémet katonai re­pülőgépek Nyugat-Beríinbe ▼aio atrepuiesc rendkívül komoly provokáció. •v • A bonni katonai vezetőségnek ez ^gyalázatos lépése nemcsak felderítő célokat szolgál, hanem azt is ki akarja puhatolni, ho­gyan reagálnak más államok ilyen berepülésekre. A világköz­véleménynek elégséges tapaszta­lata van a hasonló provokációk minősítésében. Itt csak egyféle minősítés lehet — provokáció a béke ellen. Szervezőinek nem célszerű elfelejteniük, hogy a Szovjetunió és szövetségesei minden szükséges eszközzel ren­delkeznek a megsemmisítő visz- szavágáshoz. A szovjet ÉNSZ-küldöftség elindult New Yorkba Ez a magyarázat egyáltalán nem vág össze a tényekkel. Ha a repülőgépen fogytán volt az üzemanyag, akkor miért manő­vereztek, miért váltogatták irá­nyukat és magasságukat az NDK határaitól Nyugat-Berlinig terje­dő egész útvonalon? Az „első útbaeső repülőtér” története még kevésbé hihető. Nem kel­lett volna több mint 200 kilo­méterre behatolniok, hogy le­szállási helyet találjanak. Ha viszont a Bundeswehr pilótái nem használták fel az NDK te­rületén levő repülőtereket, ak­kor miért nem szálltak le a nyugat-berlini angol repülőté­ren, hiszen az útjukba esett és közelebb is volt számukra? És itt a provokáció szervezőit sa­ját embereik leplezték le. A nyugat-berlini rádióállomás közölte, hogy a két pilóta a francia parancsnokságtól kapott leszállási engedélyt a tegeli re­pülőtéren. Felvetődik a kérdés, vajon ezt a provokációt nem a francia hatóságok részvételével készítették elő? Bonn most az „eltévedés” me­séjét kürtöli mindenfelé. A kül­ügyminisztériumban sürgősen ki­találták, hogy „a fedélzeti mű­szerek nem működtek”. De honnan tudja ezt Bonn, hi­szen az onnan érkezett jelenté­sek szerint a repülőgépekkel nem tartottak fenn rádiókap­csolatot? Ha viszont hiszünk annak a változatnak, hogy a fedélzeti műszerekben zavar állott be, ak­kor miért haladtak a repülőgé­pek meghatározott irányban Nyugat-Berlin felé, és miért szálltak le több mint 200 kilo­méter megtétele után éppen a francia- repülőtéren? Egyik változat rácáfol a másikra. Nyugat-Berlinből azt közük, hogy a pilóták leszállási enge­délyt kértek és kaptak. Bonn vi­szont azt állítja, hogy a repülő­gépekkel nem volt rádiókapcso­lat. Strauss hadügyminisztériu­ma szerint a vadászgépek Fran­ciaországból visszatérve „tértek le az útról”, ahol hadgyakorla­Moszkva. (TASZSZ) Szombaton Andrej Gromiko külügymi­niszter vezetésével Moszkvából New Yorkba indult az ENSZ- közgyűlés 16. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség. Egyidejű­leg New Yorkba repült Ukrajna és Belorusszia ENSZ-küldött- sége, L. Palamarcsuk és fi. Kiszeljov külügyminiszterek veze­tésével. A fejlődés áramlatában Megyénk kulturális fejlődésé­nek, a szocialista kultúra széles és sokrétű kibontakozásának fontos dokumentuma, egyben nagyjelentőségű útmutatója volt az a két esztendővel ezelőtt, 1959-ben létrejött program, mely nem egészen egy évvel a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának művelő­déspolitikai irányelvei nyilvá­nosságra hozatala után látott napvilágot. Az utóbbi két esztendő gaz­dasági, társadalmi, politikai si­kerei nagy változásokat hoztak megyénkben. Falun is győzedel­meskedett a szocialista terme­lési mód. Ez megyénk dolgozói­nak további fejlődésére, a mű­velődési lehetőségek megsokszo­rozására megfelelő alapot biz­tosított. Most. amikor két évvel a megyei pártbizottság által a dolgozók . elé tárt művelődési program célkitűzéseinek megva­lósításáról kell szólnunk, egy­úttal azt a követelményt is erő­teljesen hangoztatnunk kell, hogy éppen politikai, társadal­mi és gazdasági életünk előre­haladása'megkíván ia. hogy több évre előre meghatározzuk me­gyénkben is a kulturális fejlő­dés fő irányait, körvonalait. A megyei pártbizottság éppen en­nek a kívánalomnak figyelembe vételével ösztönözte kulturális vezetőszerveinket, hogy ilyen távlati program létrehozására tegyék meg az előkészületeket, biztosítsák, hogy ez a terv alap­vetően és az összes lehetőségeit tekintve szolgálja a dolgozók, elsősorban a munkásosztály és a parasztság szocialista öntu­datra való nevelését, megte­remtse a feltételeket a világné­zeti nevelőmunka szélesítésére és fokozására és érvényt sze­rezzen annak a fontos elvnek. hogy a kulturális tevékenységet a pártmunka szerves rfezévé kell tenni. Ennek a figyelembevételével készítették el kulturális vezető szerveink a szakemberek, nép­művelési, oktatási, kultúrává! foglalkozó társadalmi aktívák és munkacsoportok bevonásá­val, javaslataik figyelembevéte­lével megyénk ötéves művelő­dési programját. A megyei kul­turális bizottság ezt a körülte­kintő és széleskörű vizsgálódás alapján létrejött tervjavaslatot vitatta meg egy nappal ezelőtt. Nincs lehetőségünk arra, hogy e szűkös helyen visszapillant­sunk most lezáródott kétéves kulturális programunk végre­hajtására, bár rendkívül tanul­ságos és hasznos lenne. Egy azonban bizonyos. A megyei kulturális bizottság előtt meg­tárgyalt tervezet még további nagyiramú, és jelentős célokat maga elé tűző széleskörű kul­turális fejlődés elérésére, meg­valósítására ad útmutatást. Az elkövetkezendő öt eszten­dőben a megyénkben folyó mű­velődési tevékenység fő tartal­mának abban kell kifejezésre jutnia — amint ezt az ötéves kulturális tervezet leszögezi tár­sadalmi, kulturális, gazdasági és politikai eredményeink és ten- \ nivalóink ismeretében —, hogy megyénk munkásosztályát, dol­gozó parasztságát, ifjúságát fe értelmiségét, egyszóval megyénk dolgozó népét az eddigieknél is inkább alkalmassá kell tenni a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megol­dására. Művelődési intézmé­nyeinknek, nártunk szervezetei­nek. a tömegszervezeteknek szerte a megyében e feladatok megoldására kell összpontosíta­niuk kulturális tevékenységüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom