Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-05 / 183. szám
1981. augusztus S, Brom hat 8. oldal Minden gazdájának biztosítja a kenyerét, de felesleges gabonát nem oszt a Jánoshalmi Új Élet Zúg a cséplőgép a jánoshalmi Űj Élet Termelőszövetkezetben is. Egyre kisebbednek a szép termést rejtő asztagok, fogynak az első közös betakarítás gabonakeresztjei. Augusztus elejére az összes cséplésre váró kalászosnak több mint a 40 százaléka már zsákokban volt. — Idejében sikerült aratnunk, nem késünk meg a csépléssel sem — mondogatják elégedetten a szövetkezet gazdái. Pedig nem titok, hogy munkaerővel nem bővelkednek. Hogyan tudták mégis gyorsan letakarítani a termést? Két váltósat A betakarítást megelőző közgyűlésükön úgy határoztak, hogy az aratásban részvevők kétféle díjazás közül választhatnak. Lehetett aratni munkaegységre és lehetett gabonáért is. Aki az előbbit választotta, annak egy hold letakarításáért 7 munkaegységet írtak jóvá, s természetben Is adnak neki 30 kiló terményt. Készpénzre átszámítva, a tervezett 28 forint 50 fillér munkaegység-értéket véve alapul, egy hold aratásáért így — az említett mennyiségű gabonán kívül — 262 forint jár, ha azonban év végéig nagyobb lesz a munkaegység értéke, akkor ez az összeg is növekszik. A tagság egyik része a díjazásnak ezt a módját, a másik a terményben való fizetséget választotta. Ez utóbbi esetben egy hold aratásáért egy mázsa szem jár, s mindenki abból a terményből részesedik, amit aratott. ( Okon döntőn A brigádok szorosan egymásután fejezték be területeiken az aratást Mindenki erejéhez mérten kivette részét a munkából; a két Martinék testvér, István és Mihály például 8 holdat vágott let A kenyérgabona szétosztására is megfontolt határozatot hozott a közgyűlés. A tervezéskor egy- egy munkaegységre 1,80 kilogramm búzát irányoztak elő. A június 30-ig teljesített munkaegységekre járó mennyiséget most, a csépié» során, illetve annak befejeztével mindenki megkapja. Természetben azonban csak a háztartási szükséglet erejéig adnak gabonát — s ebbe beleszámítódik a tavaly még egyéni parcellákon felhasznált vetőmag, valamint a földjáradék is. A szükségletet meghaladó mennyiséget 208 forintos áron fizetik ki a tagoknak. Akinek a keresete viszont nem fedezi a szükségletét, az a hiányzó gabonát ugyanezen az áron megvásárolhatja a szövetkezettől. Mennyit kap Kunstor Mihály Hogyan alakul például Kusz- tor Mihály szövetkezeti gazda részesedése? Június 30-ig 104 munkaegységet teljesített; ezért jár neki 187,20 kilogramm gabona. Bevitt a szövetkezetbe 5,5 hold gabonavetést Holdanként 120 kilójával számítva, énért 0W kiló vetőmag Jár neki vissza. Föld járadék címén a bevitt öse- sze* 15 hold 97 aranykoronája után 485 kiló terményt kap. (A közgyűlés aranykoronánként 5 kilót szavazott meg annak idején.) Kusztor Mihálynak tehát eddig 13 mázsa 32 kiló kenyérgabona jár, s ahány munkaegységet év végéig teljesít, annyiszor egy kiló 80 dekát kap. Igen ám, de háztartási szükségletének a fedezésére — bar- madmagára — elegendő 9 mázsa. Így ezt a mennyiséget kapja meg természetben, a többit készpénzben fizetik ki neki, hogy a visszamaradt gabonából azt elégítsék ki, aki viszont vásárolni kényszerül. Nem általánosítható „recept” a jánoshalmi Üj Éleit Termelőszövetkezet gabonaelosztási módja. Mindenesetre ennek a szövetkezetnek a gazdái alapos megfontolás után ezt találták a legjobbnak arra, hogy az évi kenyerét mindenkinek biztosítsák, t ne mérjenek szét oktalanul nagy feleslegeket, hanem jusson a valóban rászorulóknak, s természetesen az állam magtárába is gabona. G. K. Több termelőszövetkezet halastavat létesít Mai krónika Egy kis földrajz Alig van gépkocsivezető megyénkben, aki kedvelné a Uu- nafoldvár—Kecskemét közötti országutat. Bajáról jövet mi is bekapcsoltuk szerdán a Volga rádióját, amikor a nyílegyenes, unalmas útra értünk. Tizennyolc éra múlt pár perccel. Szomszédos megyénk a Szolnoki Rádió adását sugározták. A riporter hangja ismerős volt. Többször járt már nálunk, mint az „Üzemi Szikra”, a rádió ipari rovatának munkatársa. Érdeklődéssel hallgattuk, hátha Bács-Kiskun megyének is szentelnek pár percet. Nem csalódtunk. Az „Üzemi Szikra” Tiszakécskén tett látogatást a Permetezőgépgyárban. Arról szólt a riport, mi van gyár papi postájában. Jó érzés volt hallani az üzem eredményeit, a félévi terv teljesítését, azt, hogy mit ad a Permetezőgéngyár az IKARUSZ-nak, mivel segíti a hazai gyógyszer- és vegyi ipar fejlesztését, a mező- gazdasági nagyüzemek további gépesítését, továbbá azt, hogy a minőségi munka elismeréseként, szinte naponta érkeznek az 1963. évi megrendelések a gyár napi postájában. Később nem akartunk hinni a fülünknek. Kolleganőnk a következő szavakkal teremtett átmenetet űiabb rioortiához: — A Tiszakécskei Permetező- géngvár mellett, megyénk másik jelentős üzeme a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gvár...!? Nem esküszünk meg rá, lehet, boev Aprítógépgyárat mondott, mert az is Jászberényben van, de az biztos, hogy Tiszakéeskét Szolnok megyéhez csatolta. Ügy látszik az üzemi szikra nem világította meg eléggé a térképet. Sándor Géza Megyénkben ez év elejéig hat halastavat tartottak nyilván, amelyeknek a területe összesen 120 hold. Márciusban széleskörű mozgalom indult termelő- szövetkezeteinkben további halastavak létesítésére, hiszen a haltenyésztés nagy jövedelmet biztosít a vele foglalkozó gazdaságoknak. A halastavak létesítéséről, az ezzel kapcsolatos közeli és távoli tervekről beszélgettünk Asbóth Gézával, a megyei tanács halászati felügyelőjével. — Valóban kifizetődik a haltenyésztés — mondotta. — Kiszámítottuk, hogy egy hold halastó létesítése a növénytermesztésre különben alkalmatlan területeken — a helyi adottságoktól függően — 10—12 ezer forintba kerüL Egy hold halastó viszont átlag három-hat mázsa halat ad évente, ami által egy év alatt tnaidncm visszatérő 1 a holdanként heruházott tessz eg. A halastavak létesítésének a húsellátás szempontjából is nagy a jelentősége. A haltenyésztéssel foglalkozni akaró termelőszövetezetek mindegyikében megtörtént már a tavak kijelölése. Három községben több termelőszövetkezet közösen létesít halastavat. Kira- szentmitóőson a Kiskunság. Hunyadi, Bösztöri. Kunbábonv, Petőfi és az Űj Élet Termelő- szövetkezet jövőre már 400 holdon tenyészt együttesen halat és ezt a területet később 1200 holdra növelik. 270, ■ később 570 holdas tóban tenyésztik a halat. Szeremlén a Békének, a Zöld Mezőnek és a Rákóczinak száz holdon lesz közös halastava. — Ezenkívül még tizennégy közös gazdaság, köztük a bajai Űj Élet 195, a kiskunhalasi Harcos Halászati Tsz 210, a pálmo- nostori Keleti Fény 31, a Béke 25, a foktői Rákóczi 30, a szántó Haladás 15 holdon létesít halastavat jövőre. — A meglevő halastavakból már ebben az évben 300 mázsa nemes pontyot halásznak ki. A későbbiek folyamán is ennek a halfajtának a tenyésztésére rendezkednek be megyénk szóban levő szövetkezetei. Az ivadékellátást központilag intézik maid. A tenyésztő gazdaságok egyébként most készíti k ivadéki gény-terveiket. Vannak olyan termelőszövetkezetek is, mint például m alpári Virágzó, a pálme* nostor! Keleti Fény, a katymárl Vörös Csillag, amelyek sajátomén k biztosítják as ivadékot is. Asbóth elvtárs befejérésül arról beszélt, horrv megyénk a jövő évre 4 millió forint hosszű- loiíratű hitelt kapott 4An hold halastó létesítésére. M. J. A Kiskunság Termelőszövetkezet saiá.t erőből, többségében társadalmi munkával épített 100 holdas halastavában már megkezdték a tenyésztést. Garán a Vörös Csillag, a Rákóczi, a Kossuth és a Partizán Termelőszövetkezet társult: jövőre (00-0-0000000-000000-00 Sok sfgédiizpm van a bácsalmási járás termelőszövetkezeteiben. Jelenleg 19 közös gazdaság rendelkezik darálóval és valamennyi termelőszövetkezet bognár- és kovácsműhellyel. Ami az értékesítést illeti, a bácsalmási Petőfi, a mélykúti Béke és a kunbajai Vörös Csillag nemrég kapott engedélyt gyümölcsárusító hely létesítésére. Szó van arról, hogy a szövetkezetek maguk dolgozzák majd fel hulladékgyümölcseiket Äz öntözés patroná1ói Az első félévben miniszteri rendeletnek megfelelően létrehozták az Alsó-Dunavölgyl Vízügyi Igazgatóságnál a vízhasznosítási csoportot, amelynek az a feladata, hogy közvetlen segítséget nyújtson az öntöző termelőszövetkezeteknek. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása azonban a szakembereket is több feladat megoldása elé állítja* ezért a csoport három tagján kívül az igazgatóság 17 mérnöke és technikusa is segítséget nyújt már a közeljövőben az öntözési problémák megoldásához. Az utóbbiak harminc termelőszövetkezetbe járnak el rendszeresen, a vízhasznosítási csoport tagjaival együtt pedig ötvennyolc szövetkezetét segítenek műszála tanácsok adásával. Építkező gazdaságok Több közös gazdaságunkban • nyári betakarítási munkák dandárjában sem szünetel az építkezés. Az állandó brigádok szorgalommal építik az állati férőhelyeket, sőt néhol — mint például m tlszaújfalui Alkotmány Termelőszövetkezetben is — a kisegítő munkaerő hiánya miatt az építőanyagot is maguk szállítják az ólak, istállók helyére. Képeinken két szövetkezett építőbrigádot mutatunk be munka közben. A közel háromezer holdon gazdálkodó hercegszántói Üj Élet öttagú brigádja másfél év alatt az ólak és istállók valóságos „városát” varázsolta a község szélére. Négy, egyenként húszférőhelyes sertésfiaztató, három, összesen 900 férőhelyes süldőszállás, 500 Juh számára hodály, két — egyben-egyben 200 sertésnek helyet biztosító — hizlalda, egy borjúistálló, s ezeken kívül három híd dicséri a szövetkezet építőinek kezemun- káját Most — a képünkön láthat^ — téliesíthető nyári szállást építi 60 tehén számára Vakoa Márton, ld. Dán Mihály és Sztl- panov Bertalan. Fél esztendeje alakult meg a bátyai Piros Arany Termelőszövetkezet, de húsztagú építőbrigádja — a nagyon lelkes és szakértő Argath K. Józsi bácsi vezetésével — máris megépített egy 300 férőhelyes juhhodályt, amely a szövetkezet többi gazdája szerint „olyan, akár egy kaszinó". A brigád 97 melegágy deszkakereteit, az irodahelyiség válaszfalait, a baromfitelep 200 méteres kerítését is elkészítette, — a nyár elején pedig hozzáfogott két, összesen kétszáz ló befogadására alkalmas istálló építéséhez. Az egyikkel a napokban készültek el, a másikat aug. 20-ig felépítik. Az istállók építésének történetéhez hozzátartozik, hogy a másodikhoz kevesebb faanyagot használtak fel, mint az elsőhöz. Képünkön; zsindelyezflE as egyik lóistállót Szöveg: Tarján István Fényképezte: Márkus János Jé termésátlagok a kisszállás! Petőfiben (Tudósítónktól) A kisszállási Petőfi Termelő- szövetkezetben befejezték a 950 hold kalászos betakarításának minden munkáját, mivel kombájnnal arattak-csépeltek. Jól beváltak a nagyteljesítményű rendvágó gépek, amelyek lehetővé tették a korai aratást. A csépléssel egy időben a szövetkezet eleget tett az állam iránti kötelezettségének is, s a kiskunhalasi járás kétezer holdon felüli termelőszövetkezetei közül a legtöbb gabonát, adta a Terményforgalmi Vállalatnak. Búzaföldadó címén 950, szerződésre 2050, gépállomás! műnk*» díj fejében 500 — összesen tehát 3500 mázsa gabona jutott földjeiről az állami felvásárlónak. Az átadott gabona 90 százaléka búza. A terméseredmények fs JólSí Búzából holdanként 14 mázsa: 93 kiló, rozsból 10 mázsa 44 kiló, őszi árpából pedig 15 mázsa 53 kiló termett. Különösen bevá.ltak a külföldi búzafajták» amelyek az erős jégverés ellenére is 17 mázsa 46 kiló hol■* dankcnti átlagterméssel fizetteld Vricska István í
