Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-10 / 187. szám

1961. augusztus 10, csütörtök oldal Tyitor Űrrepülésének időtartama otrenszer annyi, mint a két amerikai rakétautasé együttvéve A Vosztok-2 út iának további olasz visszhangjából Munkaközben Meleg József, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dol­gozója 1952. óta jár át Nagykőrösről. Jelenleg mint főbeállító lakatos dolgozik. Az ügyeskezű szakember az üzemben az elmúlt tíz év alatt — jó munkájáért — számos kitüntetést kapott. Három sztahano­vista oklevél, négy Szakma kiváló dolgozója oklevél és egy Szak­ma kiváló dolgozója jelvény tulajdonosa. Neve gyakran szerepel a jutalmazottak listáján. Gazdag tapasztalatát szívesen megosztja a reá bízott tanulókkal, Páré Pállal és K. Szabó Lászlóval. x>oockk>oooooooooooo4 ^ GABONAOSZTAS Róma. Fanfani olasz minisz­terelnöknek és Togliatti elvtárs­nak Hruscsov szovjet minisz­terelnökhöz intézett üdvözlő táviratai után újabb, a szovjet űrrepülést méltató nyilatkoza­tok hangzottak el. Carlo Levi, a híres olasz író egyebek között kijelentette, hogy a szovjet űrhaj ózó s szemmel lát­ható sikerei a íL.:ovjetunióban végbement mélyreható változást tükrözik. Nem volt elegendő a számottevő technikai fejlődés ennek a sikernek az eléréséhez, s nem véletlen, hogy éppen egy szocialista állam ért el ilyen ragyogó eredményt. A Rómában megjelenő XI Messaggero című kormánypárti lap párhuzamot von a Szovjet­unió űrsikerei és a két ameri­kai űrhajós teljesítménye kö­zött, s arra a következtetésre jut, hogy a Szovjetunióé a fö­Moszkva. Malinovszkij mar­sall szovjet honvédelmi minisz­ter parancsot adott ki, amely­nek értelmében augusztus 9-én, moszkvai idő szerint 21 órakor húsz tüzérségi díszsortűz hang­zott el Moszkvában, a szövetsé­ges köztársaságok fővárosaiban és a hős városokban annak tisz­teletére, hogy Tyitov őrnagy 25 órás sikeres űrrepülést hajtott végre a Vosztok-2 űrhajó-szput- nyikon. Az Izvesztyija könyvtára 250 ezer példányban brosúrát adott ki, amely „700 000 kilométer a világűrben” címmel Tyitov űr­repülésével foglalkozik. A kiad­vány tartalmazza a Vosztok-2 űrrepüléséről kiadott hivatalos jelentéseket, beszámolókat, ki­váló szovjet tudósok, írók cik­kéit, külföldi politikusok és köz­életi személyiségek nyilatkoza­tait arra vonatkozólag, mit je­lent az emberiség haladása szempontjából Tyitov űrrepü­lése. Az Izvesztyija kedd esti szá­mában folytatta cikksorozatát Tyitov életéről. Ez a cikk az űrhajós-pilóta atyjáról, Sztyepan Tyitovról szól. Az Izvesztyija kedd esti szá­ma egyébként újabb méltatáso­kat közölt szovjet tudósok tol­lából. így Jurij Rabotnov aka­démikus, ismert mechanikai szakember kifejti, hogy a szov­jet ember második űrrepülése, amely nem sok idővel követte az elsőt, bebizonyította, hogy az űrhajó-szputnyik egész berende­zése bevált, teljesen megbízható az indulásnál, útközben és le­szálláskor egyaránt. Blagonragov akadémikus — ugyancsak az Izvesztyijában írt cikkében — megállapítja, hogy a Föld körül kísérlet céljából végzett hosszabb űrrepülések rendkívül nagy jelentőségűek annak előkészítése szempontjá­ból, hogy az ember eljusson a világűr távolabbi részeibe. Artyemij Alihanjan, ismert fizikus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a TASZSZ tudósítójának elmon- o-oooooooo-o-oo-c Nkrumah ghanai elnök Bulgáriába látogat Szófia. Dimitr Ganevnek, a bolgár nemzetgyűlés elnökének és Anton Jugovnak, a minisz­tertanács elnökének meghívásá­ra augusztus 10-én hivatalos lá­togatásra Szófiába érkezik Kwa- me Nkrumah, a Ghanai Köztár­saság elnöke. lény az űrhajózás tudományá­nak minden területén. Ez a fö­lény annyira mindent elsöprő, hogy szó sem lehet összehason­lításról. Elég, ha meggondol­juk, hogy Tyitov űrrepülésének időtartama ötvenszer annyi, mint a két amerikai űrhajósé együttvéve. Most már nincs ki­zárva, hogy a szovjet tudósok megtalálták annak módját, mi­ként küzdjék le az űrhajóst fe­nyegető sugárveszélyeket. Ilyen­formán a szovjet űrhajósok előtt megnyílt a Hold és más bolygók felé vezető út. A milánói Corriere della Se­ra azt domborítja ki, hogy Tyi­tov teljesítménye az egész em­beriség szempontjából történel­mi jelentőségű, s utal arra, hogy a második szovjet űrha­jós az októberi pártkongresszus tiszteletére hajtotta végre fel­adatát dotta, hogy Tyitov 25 órás űr­repülése teljesen új lehetősége­ket nyitott meg a kozmikus su­gárzás tanulmányozása szem­pontjából. Most már nem két­séges — jelentette ki a szovjet tudós —, hogy nem is a jövő kérdése, hogy az ember „kita­pogassa” a Világűr titkait. Tyitov a Szovjetunió hőse MOSZKVA. A Vosztok-2 űr­hajón végrehajtott sikeres űrre­pülésért German Tyitov őr­nagy megkapta a Szovjetunió hőse címet, s átnyújtották neki a Lenin-rendet. Csou En-laj üdvözlete Csou En-laj kínai miniszter- elnök kedden üdvözlő táviratot intézett Hruscsovhoz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­kéhez a második szovjet űrhajó sikeres repülése alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy a kínai nép óriási örömmel érte­sült az embert szállító Vosz­tok-2 űrhajó diadalmas földet- éréséről és tolmácsolja a kínai nép forró szerencsekívánatait Hruscsovnak, s rajta keresztül a nagy szovjet népnek, a szov­jet kormánynak, a szovjet tu­dósoknak és Tyitov őrnagynak, a Vosztok-2 űrhajó pilótájának. A Vosztok-2 repülése hatal­mas, példa nélküli esemény — állapítja meg Csou En-laj —, amely lehetővé teszi a ázovjet- unió számára, hogy tovább ha­ladjon előre az űr térségeinek emberi meghódításában. Ez a szocialista rendszer felsőbbren­dűségének kitűnő bizonyítéka. A világ más népeivel együtt a kínai népet is megörvendeztette és fellelkesítette a Szovjetunió hatalmas tudományos eredmé­nye. Szívből kívánok még ragyogóbb új sikereket a szov­jet népnek és tudósoknak a kozmikus térség meghódításá­nak nagy vállalkozásában — fejeződik be Csou En-laj táv­iratai Termelőszövetkezeteink a csépléssel egy időben osztják gazdáiknak a gabonát. Helyes, hogy ezt most végzik, s lehető­leg a cséplőgépnél való kiadás­sal, mert növelik a tagság biz­tonságérzetét (kamrába kerül a jövő nyárig elegendő kenyér), másrészt megszabadulnak szö­vetkezeteink a magtárba szállí­tás, a tárolás, s a későbbi idő­pontban történő gabonaosztás gondjától, egyszersmind nem végeztetnek mindezzel, csak a munkaegységek számát szaporí­tó, improduktív munkát. A gabonaosztást legtöbb he­lyütt úgy bonyolítják le, hogy a háztartási szükséglet, vala­mint vetőmag, biztonsági tarta­lék, takarmányalap és a föld­adó fedezésén kívül jusson az állami magtárakba, végső soron a munkásoknak és a többi dol­gozóknak is kenyérnekvaló. Nem egy termelőszövetkeze­tünkben — főként az első éve­sekben — azonban elhangzott olyan vélemény is, hogy mint „jogos” járandóságot, osszák ki az összes gabonát, ami által — a „fejadagon” felüli mennyi­ség szabadpiaci értékesítése ré­vén — a tagság nagyobb jöve­delemre tesz szert. Most nem beszélve a közös gazdaságok államunk iránti kötelezettsége teljesítésének po­litikai jelentőségéről, arról, hogy a nem mezőgazdasági dolgozók, elsősorban a munkások erőfe­szítéseit „illik” a szövetkezeti parasztságnak minél több és így olcsóbb gabonával viszonoz­nia. — csupán azt mérlegeljük: valóban kifizetődik-e a termelő­szövetkezeti gazdáknak, ha a piacon értékesítik felesleges ga­bonájukat? Egy példa rávilágít, hogy nem! Tavaly Soltvadkert egyik termelőszövetkezete (a neve most nem fontos) az említett érveléssel semmi gabonát nem szándékozott átadni az állami felvásárlónak. Gazdái csak azt nézték, hogy egy mázsa búzá­ért 80—100 forinttal többet kap­nának a piacon, mint a Ter­ményforgalmi Vállalattól, azt azonban nem látták, hogy a többletbevételnél nagyobb sum­mát kidobnának az erszényük­ből. Miért? Azért, mert a pia­con kisebb volt a gabonakeres­let, mint a kínálat. Kétszer, sőt háromszor is piacra kellett volna vinniük a gabonát, ugyanakkor minden alkalommal fizetni a fuvarköltséget, viszont — mert aznap nem dolgoztak — a munkaegységeiket sem szaporították volna. A piacozók kiesésével tetemes bevételcsök­kenést okozó munkaerőhiány is keletkezett volna a szövetkezet­ben, éppen a paprikaszedésnél. Egyébként a piaci állapotok is­merete nélkül is rájöhettek vol­na a gabonakereslet hiányára, mert 1959-ből is a „nyakukon”, azaz a padláson maradt közel száz mázsa búzájuk, amelyet végül — egyéves késéssel — átadtak a Terményforgalmi Vállalatnak. Ez viszont — a költséges, de mégis helytelen tárolás következtében leromlott minőség miatt — a szabványár­nak csupán a feléért vette át az árut. így kaptak az illető szövetkezeti gazdák — az emlí­tett veszteségeket nem számít­va — a remélt 300—320 forint piaci ár helyett alig valamivel több mint 100 forintot egy-egy mázsa búzájukért. Ráadásul a szövetkezet már csak gabona­átadással tudta teljesíteni áru­értékesítési tervét, aminek az elmaradása esetén elesett volna 36 ezer forint kedvezménytől. Mindezt élőszóval és la­punkban is megmagyaráztuk a termelőszövetkezet gazdáinak, akik belátták, hogy igazunk van. A munkaegységre történő ga­bonaosztásnál főleg a kiskun- halasi járás több közös gazda­ságában az okoz problémát, hogy, ha a háztartási szükséglet fedezésének biztosítása az elv, mennyi gabonát adjanak an­nak, akinek oly kevés a mun­kaegysége, hogy még a háztar­tási szükségletre elegendő meny- nyiség sem jár neki. A laki­teleki Szikrában — következő módon — úgy oldották meg az osztásnak ezt a „gordiusi cso­móját”, hogy aki az átla­goshoz viszonyítva kevesebb munkaegységet teljesített, an­nak abban az arányban most kevesebb gabonát is adnak. Ez­zel jobb munkára ösztönzik az illetőket az év hátralevő ré­szében, amelynek a végén — megfelelő számú munkaegység esetén pótolják a hiányát. A gabonaosztás tehát alapos körültekintést igényel. A lényege az, hogy biztosítani kell a közös munkákban becsülettel helytálló szövetkezeti gazdák­nak jövő ilyenkorig a kenyerét* de nem szabad megfeledkezni az állami szükségletekről se. T. I. Hősök, bajtársak, barátok: Tyitov és Gagarin. Vorosilov megcsókolja Tyitovot. Apa és fia. Díszsortűz Moszkvában és más városokban Tyitov őrnagy hőstette tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom