Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

1061. augusztus 1, Kedd Legfontosabb: a termelékenység Csökkent a selejt, javult a termékek minősége a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében KIVÁLÓ DOLGOZÓ Gombár Józsefné nyolc éve dolgozik a Kecskeméti Konserv« gyár II-s telepén. A jó kedélyű, munkáját lelkiismeretesen ellátó, kétgyermekes családanya megosztotta szakmai tudását Tóth La- josnéval, Lédcczi Lászlónéval és Kocsis Józsefnéval. Az eltelt Idő alatt egyszer sem késett, Igazolatlanul nem mulasztott, s öt napig volt csak betegállományban. A jutái mar zottak között aas ő nevét is megtaláltuk. Jelenleg a levespor-kér szító üzemben mint adagoló tevékenykedik. Naponta 18—11 ezer tasakhoz készíti el a szükséges alapanyagot. A szocialista elmért küzdő Béke-brigád szorgalmas tagja, aki példamutató munká­jáért elnyerte a Kiváló dolgozó oklevelet Ismét talpraáll a homokmégyf Kinizsi Termelőszövetkezet A VII. pártkongresszus Irány­elvként határozta meg a terme­lés növekedésének a termelé­kenység emelkedéséből adódó hányadát s ezzel kötelezte a termelőüzemek vezetőit a ter­melés színvonalénak az emelé­sére, a saját erőből történő — munkaerőt megtakarító — kis­gépesítési feladatok kitűzésére, a meglevő eszközeik gazdaságo­sabb és ésszerűbb felhasználá­sára. Gyáregységünk a fent emlí­tett célkitűzéseket magáévé tet­te. Erőfeszítéseink arra irányul­tak, hogy üzemi pártszerveze­tünk vezetésével az irányelvül meghatározott termelékenység növekedési hányadot megköze­lítsük, illetve túlszárnyaljuk. P Uj technológiák A gyártási folyamatok techno­lógiáit felülvizsgáltuk, a szük­séges módosításokat keresztül vezettük, ahol szükséges volt, új technológiákat dolgoztunk ki. Erre serkentett bennünket az, hogy gyáregységünk műhelyei pillanatnyilag régi és erősen el­használódott termelő berende­zéssel rendelkeznek, ugyanak­kor alacsony a gépesítés foka is. A munkák zömét kézzel végez­zük. Éppen ezért legfontosabb feladatunknak a gyártás lehető leggazdaságosabb feltételeinek megteremtését jelöltük meg. Eb­ből a célból az egyes munkamű- /eletek műveletelem-jegyzékeit úgy állítottuk össze, hogy azok a rendszeres és folyamatos ter­melésnek biztos útmutatóul szol­gáljanak, továbbá a műszaki normaképzés alapját biztosítsák. A munkakörönként és munka- műveletenként elkészített rnű- veletelem-jegyzéket, műveleti utasítást a dolgozókkal ismer­tettük, s felhívtuk figyelmüket azok betartására. A felvilágo­sító szó meghallgatásra talált. Míg 1960-ban a sele.lt 9.10 szá­zalék volt, addig 1961. első ne­gyedében 7,83. a második ne­gyedévben pedig 8,27 százalékra csökkent. Az elért 1 százalékos selejtcsökkentés révén 60 ton­nával több jó árut állítottunk elő. ami megfelel 750 fürdőkád­nak. A technológia folyamatos el­lenőrzésével sikerült növelni a termékek minőségét is. A ter­melési volumen közel 60 száza­lékát alkotó fürdőkádaknál az elsőosztályú kádak aránya 1960. évhez viszonyítva az első ne­gyedévben 2,5, a második ne­gyedévben 6 százalékkal növe­kedett, ugyanakkor az őtődosz- tályú termékek aránya az első negyedévben 0,4, a második ne­gyedévben 1,8 százalékkal csök­kent. Ezenkívül a* újítási mozga­lom segítségével és a tapaszta­latcsere folytán bevezetett tech­nológiai változásokkal jelentős eredményeket értünk el a fali­kút és a 103-as típusú mosogató gyártásának a gazdaságosabbá tételénél. Munkanap• fényképezések A munkanapfényképezések so­rán megállapítottuk a műszaki, szervezési és személyi hibából eredő időkiesés nagyságát A több műszakban dolgozóknál az azonos munkát végző munka- vállalók munkanapfényképezési eredményét összehasonlítottuk, s ezek jó támpontot nyújtottak a további intézkedések megté­teléhez. A személyi hibából eredő időkieséseket részben a normafel ulvizsgálat alkalmával vettük figyelembe, résziben sze­mélyi cserék útján biztosítottuk a munka gördülékenységét A műszaki és szervezési hibá­ból adódó időkieséseknél a dol­gozókat meghallgattuk, pana­szaikat — munkaeszközellátott­ság hiánya, adagolási hibák stb. — orvosoltuk is* A gyártástechnológia felül­vizsgálata és a munkanapfény­képezések után került sor gyár­egységünknél a gyártási időnor­mák felülvizsgálatára és módo­sítására. Fő célunk volt: a be­csült és statisztikai normák számát csökkenteni, ugyanakkor a műszaki normákat növelni. E célkitűzésünket sikerült való­ra váltani. Ezt bizonyítják az alábbiak: Míg 1960-ban a da- rabbéres-időbéres órák aránya 67 százalék volt, ez 1961. első negyedévében 67.4, a második negyedévében 67,1 százalékra nőtt. Ezzel egv időben az állás­idő az I960, évi 2865 óráról 820- ra, majd 645-re csökkent, a tervteljesítés pedig 101,3 száza­lékról az első negyedben 105,2, a második negyedben 106 szá­zalékra emelkedett A gazdaságos technológia ki­dolgozása és az új gyártási idő- normák bevezetése eredménye­képpen 1961. első felében 1960- hoz viszonyítva a termelés emelkedéséből a termelékenység 61,4 százalékos volt. Még ked­vezőbb a helyzet a fürdőkádter­melésnél. Itt az arány 81,6 szá­zalékkal a termelékenység ja­vára billent. Javult a munkaszervező» A munkanapfényképezés és a gazdaságos technológia kidolgo­zása lehetővé tette, hogy a munka szervezettségét állandó­an tökéletesítsük. Pillanatnyilag azonban vannak olyan objektív A kiskunhalasi járás termelő- szövetkezeteiben évről évre ör­vendetesen szaporodik a sertés- állomány. Száz hold szövetkezeti területre számítva amíg 1959- ben 21,1, 1960-ban 29,4 darab jutott, — az idén már 32,6 a sertések száma. Ez az arány a jövőben még javul, mert a jelenlegi 1244 da­rabból álló kocaállomány mellé ebben az évben újabb 475 koca­süldőt vásárolnak a szövetke­zeti gazdaságok. * Nyolc falusi ifjúsági szövet­kezet működik — 344 taggal — a járásban. E szövetkezetek ifjú gazdái — iskolás fiúk és leá­nyok — egy-másfél holdas par­cellákon tényleges termelőmun­kát is végeznek. A zsanalak pl. anyarozsot termesztenek, a tom- paiak eredményesen kertészked­nek. A jól dolgozó ifjúsági szövet­kezetek vezetői közül most ket­ten — Kecskés Károly János­halmáról és Szabó Dénes Tom­nehézségeink, amelyek a Jövő érdekében szükségszerűen kö­vetkeztek be, és amelyek a hosszabb időre történő munka- szervezési célkitűzéseinket hát­rányosan befolyásolják. Itt első­sorban a jelenleg folyó rekon­strukciós munkákra gondolunk, amelyek mindennap újabb és újabb munkaszervezési felada­tok megoldását várják a veze­tőségtől. Ennek ellenére több vonatkozásban sikerült eredmé­nyeket elérni. Így például az öntődében több gyártmány elő­állításánál külön választottuk a formázás és öntés műveletét, s ezzel biztosítottuk a formázok folyamatos munkavégzésének lehetőségét, az öntőbrigád mun­kaidejének gazdaságosabb ki­használását, és megszüntettük a vasravárás címén felmerült állásidőket. E munka során a műszaki ve­zetés színvonala emelkedett. Be­bizonyosodott, hogy csak az a vezető áll hivatásának magas­latán, a'ki mindenütt a legmesz- szebbmenőkig képes a hozzá beosztottak munkáiét irányíta­ni, segíteni, elbírálni. Az előbb felsoroltak megvaló­sítása kedvezően alakította meg a műszaki fejlesztést, a gépka­pacitás kihasználását is. Mindezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a gyáregység párt- és szakszerve­zete igen jelentős felvilágosító munkát végzett a párthatározat megmagyarázásában, a dolgozók helyes szemléletének a kialakí­tásában. Szabó Lajos főmérnök páról — egyhetes, üdüléssel egy­bekötött tanfolyamra mennek Gödöllőre. * l A homokmégyi Kinizsi Termelőszövetkezetben néhány héttel ezelőtt még igen rossz volt a tagság hangulata. A töb- ! bi között elmaradtak a növény­ápolás! munkákkal, mert nem osztották ki közöttük a meg­művelendő területeket Ilyen okok miatt a járási szer­vek elrendelték a szövetkezet | tevékenységének felülvizsgála- j tát. A közel egyhetes vizsgálat | megállapította, hogy a Kinizsi j tervkiesése mintegy 300 ezer fo­rintot tesz ki. ! Mindezek oka tülnyomőrészt a vezetők hanyag munkájának a rovására írandó. Nem megfele­lően szervezték a munkát, el­számoltak jogtalan munkaegysé­geket is, és nem követelték meg a munkafegyelmet A közgyűlés megvitatta a feltárt hibákat leváltotta a ve­zetőséget, s az új elnöknek Rigó Lajost választotta meg, aki nem­rég végezte el az egyéves tsz- elnökképző iskolát. A megválasztott új brigádve­zetők közül az egyik kétéves ál­lattenyésztési iskolai, a másik középiskolai végzettséggel ren­delkezik. As Aj vezetőség másnap aaáa munkához látott megszervezte az aratást, a növényápolási man­kókat, ■ a széna betakarítást Azóta teljesen megváltozott á szövetkezeti gazdák munkaked­ve, hangulata is. Már kora haj­nalban kinn szorgoskodnak a földeken Maguk a vezetők mu­tatnak ebben jó példát: legtöbb idejüket a munkahelyeken, a tagság körében töltik. i Az elnök igen helyesen; mindenben kikéri a szövetkezeti gazdák véleményét és azok se­gítik, támogatják őt, valamint a többi vezetőt Ct. O. Közép-ízsia legnagyobb pamotkombinátja Dél-Kirgiziában, Os városbani megkezdték Közép-Ázsia legna­gyobb pamutkombinátjának épí­tését. Tervezett kapacitása évi 81 millió méter szövet. A kom­binát műhelyeiben több mint 5000 nagy teljesítményű szövő­gépet, körülbelül 240 000 fonó- orsót helyeznek eL Vándorlyúklarm a tarlón A Szabadszállás és ; Szalkszentmárton kö- ' zött vezető kövesút | menti hatalmas tarlón érdekes látvány tárul a járókelők elé. Kocsi- aljakra helyezett tizen- ; három hosszú fáházikó i hívja fel magára a fi­l gyeimet. Az avatotton méh­kaptáinknak nézné, ha nem látná körülöttük a sárgás-vörös tyúkok százait, ahogy kapir- gálnak, * szedegetik a tarlósorok között talál­ható búzaszemet. Időn­ként a vízzel teli edé­nyekhez futnak, s azokból oltják szomju- kat. Sehol senki, aki vi­gyázna a szárnyasokra, de kiderül, hogy na­gyon is éber szemmel őrzik őket. Szemben, az út túlsó oldaláról, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet majorjának kisebb emelkedőre hajló ud­varáról Petrovics Zsu­zsanna időnként oda- odakémlel a baromfi­seregre. Mivelhogy egyike annak a három lánynak, akiknek •— rajta kívül Berg Júliá­nak, Balogh Ilonának — gondjaira bízta a szárnyasok nevelését a közös gazdaság. Tavasz óta foglalkoz­nak a szövetkezetben baromfitenyésztéssel, s már ezer pecsenye* kacsát eladtak a Kecs­keméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnak, — Négyszázat meghagy­tak törzsnek. Kétezer kéthetes hemsíri csirke pedig ott zsibong az egyik — egykori lakó­házból baromfinevelővé berendezett — épület­ben; künn a tarlón meg 980 hemsíri férce „tevékenykedik’ a már említett módon és kö­rülmények között. Ve kinek jutott eszé­be, hogy a letakarított gabonatábla így it hasznosítható? Gerely György főál­lattenyésztőé az érdem, hogy a jércéket vándoe róhatják, ö tett erre még c tavasszal javas- latot,' $ a vezetőség kapván az ésszerű öt­leten, nagyon gyorsan megvalósította azt. Akadt néhány kzszu- péráit kocsialj, rájuk a deszkaólak elkészít­tetése sem okozott kü­lönösebb gondot, s gyi, egy pár ló már vontat­ta is a tyúkfarmot eleinte az erdőbe, majd az aratás után a tarló­ra. A napokban — a szántás miatt —. ismét elindul « baromfi-ka­raván valami tágasabb térségre, t « jércék továbbra is maguk ke­resik meg táplálékuk nagyrészét, szabadon mozogva, a jó levegőn. to I­Szedik a Juliska-babot A bátyai Piros Arany Termelőszövetkezetben két holdon ter­mesztik a karós — népszerű-nevén Juliska-babot A Vajas-csa­tornából öntözött hüvelyes jó terméssel hálálja meg a szaktudást, valamint a szorgalmat, s három hét óta szinte állandóan ontja a termést, amelynek egy részét szerződésre a MÉK-nek adják át. A számítások szerint mintegy 13 ezer forint bevételt biztosit egy-egy holdnak a termése. Szövetkezeti hírek a kiskunhalasi járásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom