Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

Mikről árulkodik a háztartási statisztika 41 család feljegyzései = Ejnye, mire is költöttük ebben a hónapban a fizetésün­ket? — tűnődik sok-sok házi­asszony a hónap vége felé az ugyancsak megfogyatkozott csa­ládi kassza fölött. Néhány na­gyobb értékű vásárlási, beruhá­zási tétel ugyan eszébe jut, de az apróságok — a cipötalpalás, a zöldségvásárlás stb. — már nem, hisz ki győzné mindazt feljegyezni, hogy utólag ellen­őrizhető legyen: helyesen csz- totta-e be a család jövedelmét? Egy hi» magyarázat Nos, hát azokat — akik megfe­ledkeztek a háztartási könyv vezetéséra, vagy éppen idejük nem jutott rá — segítse ki ez­úttal a statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kis- kun megyei Igazgatósága ugyan­cllt tűin az aiz, itt oatt Még tombol a nyári kánikula, »telt ház» van a strandokon, de a divatszalonokban és tervező -műhelyekben-« már a közelgő őszi évszak -programja« szere­pri a műsoron. íme előlegbe két csinos modell őszi ruhatá­runkhoz. is több év óta figyelj a háztar­tás-statisztikát A múlt évben is 41 munkás- és alkalmazotti család vezette számára egész éven át folyamatosan háztartá­si feljegyzéseit Mielőtt azonban a „kulisszatitkok” közé bepillan­tanánk, ismerkedjünk meg a háztartás-statisztika feladatá­val. Mint szakkörökben ismeretes, a dolgozók jövedelmi viszonyai­nak, életszínvonalának megfi­gyelésére többek között a ház­tartás-statisztika hivatott A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus államokban rend­szeres és igen fejlett ez a meg­figyelés, mivel itt elsődleges cél a lakosság szükségleteinek minél jobb kielégítése. A meg­figyelés módszere reprezenta­tív, amely azt jelenti, hogy a lakosságnak bizonyos rétegeit figyelik meg. éspedig a soka­ság egyes rétegeire legjellem­zőbbeket. E bevezető után térhetünk rá az említett 41 család háztartás- statisztikájának elemzésére. Va­jon miről árulkodnak a szá­mok? Betéte I Kis tanácsok — nagymosáshoz Bár a háztartási boltok múlt hónapban rendezett mosási és mosószer-bemutatóin sok száz asszony pillanthatott be a ve­gyészet kulisszatitkaiba és is­merkedhetett meg e fontos há­zi munka legkorszerűbb mester­fogásaival — néhány jó taná­csot mi is közlünk. Főképpen azok számára, akik elfoglaltsá­guk miatt nem juthattak el ezekre a bemutatókra. Fontos megjegyezni például, ha mosóporral mosunk, szap­pant ne használjunk. Erősen szennyezett részeket (gallér, ingujj stb.) az Ujjúnkra vett mosóporral előzetesen dörzsöl­jük be. Mosás után az anyago­kat először langyos, majd hideg vízben öblítsük ki. Pamut-, len-, kenderárukat csakis Rapid, Duna, vagy Rá­dión szintetikus mosóporral mossunk 30—35 fokos vízben történt 8—12 órás áztatás után. A szárítást hűvös, szellős he­lyen végezzük, mert a napon történő szárítás csaknem min­den anyagra ártalmas. GALAMBPOSTA Ä munkás- és alkalmazotti családok anyagi helyzetét álta­lában a jövedelem és a csa­lád nagysága együttesen hatá­rozza meg. A megfigyelt városi családok személyi fogyasztásra felhasználható tiszta jövedelme 1960-ban átlagosan 35 985 forint volt Az egy főre jutó havi jö­vedelem — források szerint — a következő képpen alakult a megfigyelt családoknál: forint ügy kérésére Jutó havi munkabér 1482 Egy főre jutó havi munkabér jövedelem 729 Egy főre jutó havi egyéb pénzjövedelem 162 Egy főre jutó havi összes pénzjövedelem 891 Egy főre jutó havi kisegítő gazdaságból szármáz!® és egyéb természetbeni tiszta jövedelem SÍ Egy főre jutó havi összes bruttó jövedelem 912 Egy főre jutó havi öregségi járulék levonás 22 Egy főre jutó havi összes tiszta jövedelem 890 Egy háztartásra jutó havi nettó jövedelem 2998 Az egy főre jutó havj nettó jövedelem 80 százalékát a mun­kabér, 18 százalékát az egyéb pénz, és 2 százalékát pedig a kisegítőgazdaságbö! származó és egyéb természetbeni tiszta jö­vedelem adja. Kiadás Az egy főre jutó legkisebb évi jövedelmű háztartások cso­portjában élelmiszerekre 3726 forintot, ruházkodásra 1122 fo­rintot, lakberendezési, háztartá­si cikkekre 1008 forintot fordí­tottak a múlt évben. Az egy főre Jutó havi kiadás a főbb kiadási csoportok sze­rint a megfigyelt háztartások­nál a következő volt: forint Élelmiszer- és élvezeti cikkek 384 Lakbér, fűtés, világítás 77 Ruházkodás 151 Lakberendezés és háztartási cikkek 104 Egészségápolás 32 Művelődés 31 Közlekedés 16 Egyéb személyi kiadás 61 összes fogyasztási kiadás 856 Üzemi, építkezési és pénzügyi kiadás 34 Nettó kiadás összesen 890 „...hátizsákom teletömöm minden jóval...* Miből fogyasztunk sokat esőbb hétköznapi étkezés mel­lett a munkaszüneti napok fő étkezéseire nagyobb anyagi gon­dot fordíthatnak. Nyemec Pálné Az élelmezésre fordított ki­adások a háztartások legjelen­tősebb kiadási tételei és az ösz- szes nettó kiadás 43 százalékát tették ki. Az élelmiszer-fogyasz­tás alakulására általában jel­lemző, hogy a drágább élelmi­szerek fogyasztása növekedett, míg az egyes alapvető élelmi­szereké — kenyér, liszt, burgo­nya stb. — csökkent. Legna­gyobb mértékben a tejtermé­kek, a tojás, a péksütemény, a hús és a húskonzervek, gyü­mölcs és gyümölcskonzervek egy főre jutó évi fogyasztása nőtt. Az egy főre jutó évi fo­gyasztás a megyében megfi­gyelt munkás- és alkalmazotti családoknál zsírból 17 kg, hús, húsfélékből 40 kg, tejből 84 li­ter, vajból 1,40 kg, sajtból 1 kg, tejfelből 2 liter, túróból 2 kg. tojásból 146 darab, kenyérből 66 kg, péksüteményből 14,5 kg, liszt, száraztészta, rizs és egyéb őrleményből 29 kg, cukorból 18 kg, burgonyából 38 kg, zöldség, friss főzelék és konzervból 48 kg, gyümölcsből és gyümölcs- konzervből 52 kiló. Az itt felsorolt egy főre jutó évi élelmiszei-fogyasztás csak a háztartásokban felhasznált mennyiségeket tartalmazza, az üzemi, vendéglői fogyasztás nélkül. Az élelmiszer-fogyasztás alakulását döntően befolyásolta az is, hogy az adatszolgáltató háztartások tagjai egyre jelentő­sebb számban veszik igénybe u üzemi étkeztetést. Így az ol­Amikor hátizsákot csomago­lunk, gondoljunk saját magunk, vagy annak teherbíróképessé­gére, aki vinni fogja. Vegyük figyelembe, hány órát kell vin­ni hegynek felfelé, vagy sík te­rületen; a túra egynapos-e vagy többhetes. Minden turista tisz­tában van azzal, hogy a jól fel­szerelt hátizsák mennyire fo­kozza a túrázás örömeit, a rosz- szul csomagolt hátizsák pedig a legszebb túrát is elronthatja. Ne vigyünk magunkkal semmi feleslegeset, mert minden kis súlytöbblet számít. A hátizsákba két papírle­mezt helyezünk el mosható vá­szonhuzatban. A két lap közé kerül a fehérnemű, a huzatra varrott szalaggal megkötve. Az egészet úgy helyezzük el a há­tizsákban, hogy a zsáknak a háthoz simuló oldala teljesen lapos legyen. Efölé kerülnek a kisebb csomagok: a szükséges gyógyszerek, varródoboz, jól zárható bádogdobozban csoma­golt élelem, hőpalack vászon­vagy nylonburokban, vékony szövetzacskóba csúsztatott pa­pucs, nylonzacskóban elhelye­zett fésű és egyéb hasonló tár­gyak. Itt közlünk egy hozzáve­tőleges összeállítást, amely szükség szerint változtatható: hátizsák, kb. 700 g, vízhatlan köpeny (nylon) kb. 250 g, három zsebkendő kb. 75 g, toalett-tás­ka 200 g, turistakés kb. 70 g, kis doboz dzsem kb. 150 g, kol­bász kb. 200 g, négy keményto­jás kb. 200 g, szalonna kb 200 g, gyapjúmellény 150 g, két pár gyapjúzokni 150 g, alumínium­ivópohár kb. 40 g, üres tábori palack kb. 250 g, aszalt gyü­mölcs alumíniumdobozban kb. 200 g, összesen: 4785 g. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja! a Petőn Népe Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér b szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikái rovat: 11-92. Szerkesztő bizottság! 10-SS Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Va. Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető! • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH I hónapra ti Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - TeLl tt-28. Z-» Hogyan döntene Ön a bíró helyében? É rdekes kéréssel fordult hozzám a napokban az egyik bontóperes bíró, mi­után elmesélte egy széthulló félben levő család történetét. — Szeretném, ha át­tanulmányoznák az esetet és javaslatot tennének: a jogszabá­lyok és az emberség legmesszebbmenő fi­gyelembevételével mi­lyen döntést tartanak a legigazságosabbnak? Nem érzem magam hivatottnak, hogy egye­dül válaszoljak a kér­désre, ezért a nyilvá­nosság előtt is feltárva a történetet, rovatunk olvasóit kérem meg: vállalkozzanak a bíró szerepére, s írják meg !'apunknak véleményü­ket, javaslataikat, „Mi otthonunk” jeligére. A felperes: N. A. isszony keresetet nyúj­tott be a bíróságra. mely szerint el alcar válni férjétől, aki mel­lett nem úgy sikerült az élete, mint ahogyan azt a házasság első éveiben elképzelte. Nemrégiben megis­merkedett egy másik férfivel, akivel megér­tik és szeretik egy­mást. N. A. asszony­nak egyébként ez a második házassága. El­ső házasságából kettő, a mostaniból egy gyer­meke született. Nem élt kicsapongó életet, s mindkét férjét szeret­te, becsülte házassága első éveiben. A szere­lem, a szép szavak azonban mindkét eset­ben hamar megkoptak, elfakultak — nem le­het pontosan megálla­pítani: melyik házasfél hibájából, hiszen az asszonyka bevallása szerint egyik férjének sem volt káros szenve­délye. A bíróság megprő- ** bálkozott a bé- kítéssel, de az nem ve­zetett eredményre, mert N. A.-né, újabb féphezmenési szándé­kát emlegetve, tovább sürgeti a válást, bár a férj nem ragaszkodik hozzá, s meggyőződés­sel vallja: új, szebb, az eddiginél nemesebb életet tudna kezdeni feleségével. ha ő is akarná. / fennálló jogsza­bályok értelmé­ben a házasságot ko­moly és alapos ok ese­tén bármelyik házasfél kérelmére fel kell bon­tani. Elfogadható, ko­moly ok a házasság felbontására, hogy az asszony elfordult fér­jétől, s könnyű szívvel mond le három gyer­mekéről is, csakhogy újabb házassága előtt ne legyen akadály. Mégis megfontolandó: A felbonts/ák-e a házas* ságot, amikor az egyik fél csak a másik jó­indulatára vár kettő* jük — illetve a gyere* kekkel együtt ötük — további életének ren­deződéséhez. Ugyan­csak a házasság fel* bontása ellen szól, hogy az asszonynak ez a második — egymással csaknem teljesen azo* nos okok miatt — fel­bontásra kerülő hé■* zassága, s a harmadik ismeretség is szinte ki* sérteties pontossággal úgy indul és kezdődik, mint az első kettő. Kérdés: vajon a har* madik házasságban megtalálná-e mindazt, amire vágyik, s ami cA első kettőből hiány­zott? Vagy ellenkező esetben: összetartja-e az emberéltet a házas* ság fel nem bontása? Tessék gondolkozni rajta.«. E. É,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom