Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-26 / 201. szám
1961. ftugiiSztus 26. szombat &~\ A MACyAR. SZOCIALISTA MUWKÁSPÁR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA A múlt üzenete orvosságos üvegben meghatódássalj mint ahogyan Meghatódottan nyúlok a gyűrött, összekunkorodott, zsírfoltos papírdarabhoz. Régi írás. Néziem, olvasom és szinte rajta érzem még a mészhabarcs sajátos illatát. Kőművesmester munkában elnehezedett keze szántotta rá a néhány sort: 5,Ezen épület készült 1891. július 1. napján. Építtette Méhész Balogh Péter. Az építőmesterek voltak Szalma Ferentz és Megyeri Mihály. Elhard Mihály, Megyeri István Csongorád megye, Mindszenti lakosok. Első épület Szent Imre megszállásakor.” Miért beszélek erről? Miért idézem e sorokat. Elmondom. Soltszentimrén jártam a napokban. A község vezetőivel folytatott beszélgetés közben terelődött rá a szó a múlt év nyarán felújított, átalakított községi óvodára. S hogy mi köze az óvodának ehhez a régmúlt időket látott papírdarabkához? Sok. Ott találták átalakításakor az egyik falában, egy kétdecis bedugaszolt orvosságos üvegben. Elődeink kedves, figyelmes levelezése az utókorral. Palackposta. Szóval így. Méhész Balogh Péter háza készült el először a község keletkezésekor. Kietlen homokvidék volt ez a táj akkoriban. És ma? De ne vágjunk a dolognak elébe. Térjünk csak vissza a palackpostára. Az üvegnek sok nézője akadt. Meghatódottan olvasták a helybeliek a benne levő levélke szövegét. A múlt üzenetét megkapták, de mi legyen a palack további sorsa — vetődött fel a ' kérdés. A tanács vezetői mindjárt meg is válaszolták: „A nekünk szóló üzenetet megőrizzük községünk egyéb emlékeivel. Másolatát azonban visszahelyezzük és elődeink figyelmességének példájára, mi Egymás kölcsönös tisztelete, megbecsülése egészen természetes dolog az emberi együttélésben. Természetes magatartás ez otthon a családban, a munkahelyen és az utcán, de különösen azokban az intézményeikben. ahol közvetlenül az emberrel foglalkoznak. Nagy jelentősége van az erm berekkel való kulturált kapcsolatnak a helyi tanácsoknál, ahol a nap minden órájában a község, a város polgárát szolgálják minden tettel, intézkedéssel. Elégedetten és jóérzéssel távozik az ember a hivatalból — bármilyen nehéz ügye is akad —, ha udvariasan, tisztelettudóan kezelik. És ugyancsak meg tudja keseríteni a szája ízét, ha felületesen, foghegyről, esetleg barátságtalanul foglalkoznak az ügyes-bajos dolgaival. Sok községben — elsősorban a kisebb lélekszámú helyeken — a tanács dolgozói szintenév szerint ismerik a lakosságot. Egymás kölcsönös megbecsülésének köszönhető, hogy az ügyfelek bátran, minden félszeg- ség, szorongó érzés nélkül kopogtatnak intéznivalójukkal — akár egyéni, akár a közösség érdekeit érintő dologról van szó — a tanácsháza ajtaján. És ez természetes. Az ilyen munka, az ilyen kapcsolat viszi biztos lépésekkel előre a község, város fejlődését. Am, mint a szépen zoldello kertben, ebben is mindig akad gyomlálni való. Jártam a köis gondolunk az utánunk következő nemzedékre...” Mezővári Mihály vb-titkár máris írta az utókornak szóló sorokat: „1960. júliusában újítottuk fel ezt az épületet. Napközi otthonos óvodának alakítottuk át. Az építési munkákat a keceli Vegyesépítő Ktsz végezte. Az épület 1950. évig volt lakóház, később pártház, majd földművesszövetkezeti székház céljait szolgálta. 1954-ben vettük igénybe napközis óvodának. A lakóház 1952 óta állami tulajdon. Fenntartásáról a községi tanács v. b. gondoskodott. Átalakítására azért volt szükség, mert la- kóházjellegű beosztása miatt óvodának nem felelt meg. Eredeti állapotban három lakószobából, egy konyhából, egy kamrából és egy egészen kicsi éléskamrából állt a ház. Az építési részleg vezetője: Lehőcz Lajos keceli kőműves, a Keceli Építő Ktsz vezető kőművese. Az épület átalakításának idején a község lakossága mezőgazdasági foglalkozású, számottevő a szőlőtermelése. Elterjedt borfajtája az ezerjó, mely az országban palackozva is forgalomban van. Egy liter palackozott ezerjó ára 24 forint. Minősége 19 és ennél magasabb mustfok, bormaligand 12,5—13,5 fok. A község nevelőinek létszáma 10 fő. Az oktatás nyolc osztályban történik teljesen szakosítva.” A régi üzenet másolatával és az iménti szöveggel a „hasában” ismét a falba került az orvosságos üveg. A mai ember üzenetét őrzi. Hátha hetven, száz, vagy kétszáz évvel később az épületnek egy esetleges újabb júliusi fordulóján ugyanolyan zelmúltban olyan ts náesházán is. ahol — miután jól megvárakoztatták a község polgárát — amilyen érdeklődés nélküli egykedvűséggel csak tehette, kérdezte meg tőle a tanácsházi dolgozó: „No, mit akar?” Érthető. hogy a szegény ügyfélnek alig jött ki hang a torkán. A minap Jakabszálláson ennél is kellemetlenebb tapasztalatba botlottam. Ülök a vb-tit- kár szobájában, beszélgetünk. Egyszer csak cukorkát ropogtatva, fogát szivogatva, vállvo- nogatóan és lezseren beállít egy fiatal lány. Első pillanatban látszik rajta: itt dolgozik. Any- nyina otthonos, hogy fittyet- hányva a titkár elvtárs meglet- tebb kórára, vezető mivoltára és jelenlétemre, az ügyfél jelenlétére, rákönyökölt (szinte ráfeküdt) a néhány sort diktálni szándékozó titkár asztalára. „No, lediktálja most?” —hangzott a cseppet sem tisztelettudó kérdése. Közben előkerített egy almát is és lúdbőrzést okozó csámcsogás, fogszívogatás közben rágcsálni kezdte. Megdöbbenten bámultam a titkár elvtársra, akire az ifjú dolgozó magatartása szemmel láthatóan kényelmetlenül hatott. És sajnáltam azokat a helybeli dolgozókat, akiknek a . kislány viselkedését el kell szenvedniök. Hát ne kelljen! A pártszervezet a kollektívák erejével gyomláljuk ki'az ilyen magatartásbeli hibákat. Ezért is tettem szóvá. P. h mi tettük, veszi kezébe az utókor. Perny Irén SRÁCOK Tömött pénztárca fekszik a betonjárdán. Észreveszem, de az előttem haladó pár is felfigyelt rá. A férfi lehajol és felveszi... Azaz, csak venné, mert a buksza nagy huncutül ugrik egyet, kiszabadul az őt foglyulejtő kezéből, és zsupszJ ■=> becsúszik a kerítés alá. Belülről hangos gyermek- kacaj a felelet. No, ezt a tréfát meglesem! Várok néhány percet. Egyszer csak két kisiskolás korú fiúcska merészkedik ki az utcára- tJjból elhelyezik a csalétket, s a zsinórját gondosan befedik homokkal. Várják a következő „áldozatot’. Szóbaállok velük. Először megszeppennek, de aztán csak úgy ömlik belőlük a szó: — Tetszik tudni, van aki körülnéz, aztán gyorsan felveszi. De jókat mulatunk!... Olyanok is voltak, akik azt mondták: „Nézd, pénztárca! Ugyan ki veszthette el?” — és tovább mentek. Az előbb meg egy öreg néni zörgetett be hozzánk, hogy: „Nem innen veszítették el a tárcát?” Ekkor egy kicsit elszégyel- ték magukat. A tiszakécskei Nagy Józsinak és Demeter Dominak — noha még csak „srácok” —! már van értékítéletük.-ts -r „Fehér törpék” az égen Az örményországi Bjurakan obszervatórium, csillagászai a Líra csillagképben nagytömegű »fehér törpét« fedezitek fel. »Fehér törpének« nevezik az olyan kisfényű, de igen magas hőmérsékletű csillagokat, amelyek csak nehezen fedezhetők fel. Ez az újabban felfedezett csoport 800 fényévnyi távolságban van Földünktől és vagy 10 milliárd éves. Az idei irodalmi Nobel-díj várományosai ? Általában jól értesült svéd irodalmi körökből származik a hír, hogy idén két, francia nyelven író néger költő az irodalmi Nobel-díj várományosa. Az egyik Leopold Senghor, a Szenegál Köztársaság államelnöke, a másik Aima, Cesaire, aki Martinique szigetén kifejtett politikai tevékenységével tűnt ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskémét Szabadság tér l'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é: kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. * Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — Telefoni 15-29. 2*í-4fl Napközben Tisztelettudóan9 udvariasan Felére csökkent az útépítésre fordított idő A Soltvacfkert—Kecskemét közötti 523-as főközlekedési útvonal szélesítését és felújítását ez év tavaszán kezdte meg a Kecskeméti: Közúti Üzemi V. Az út 21 és 44 kilométer közötti szakasza a közelmúltban készült el és 18 millió forintba került. Üjabb 7 millió foóntos póthitelből most javítják meg a 12— 21 kilométer közötti útszakaszt, amelyet ősszel adnak át a forgalomnak az útépítők. Egyik legnagyobb érdekessége az útépítésnek, hogy országosan is itt próbálták ki először a »nagygépesített« módszert, mely körülbelül felére csökkenti az építkezés időtartamát • Egy-egy munkafázisból naponta egy kilométert haladnak előre a nagyteljesítményű gépekkel. Ismerkedjünk meg azokkal a masinákkal, amelyek sok-sok nehéz fizikai munkától szabadítják meg az útépítőket Az E—303-as, 0,3 köbméteres űrtartalmú román gyártmányú kotrógépet a föld- és agyagkitermelésnél hasznosították. Érdemes megjegyezni róla, hßgy "'ven ember nehéz fizikai munkáját végzi el naponta. Játékszernek tűnik, pedig óránként 4 és fél köbméter föld tömörítésére képes ez az NDK- ból származó ES—60-as nevet viselő döngölő. A gépet nagy- feszültségű áram mozgatja. *;•' -\-v .• • • y Rövid tanácskozás az autogré- demél. Németh Antal gépészeti vezető kiadja napi utasításai! Bagi József gépkezelőnek, aki a kavicsterítést végzi. A Szovjetunióból származó masina naponta 720 köbméter kavics elterítésére képes, ami ugyancsak 50 ember munkájának felel meg. A 11 tonnás cseh útihengereket a burkolat tömörítésére használják. Ezzel a gépfajtával csak a legújabb típusú nyugatnémet vibrohenger kelhet versenyre, amelynek súlya ugyan alig öt tonna, de tömörítő hatása eléri a 15 tonnát. Ilyen is dolgozik egy a soltvacSkerti út építésénél. Száz tonna zúzalékot, bitument állítanak elő naponta ezzel a Marabu típusú aszfaltkeverő-géppel. Egyébként ez az egyetlen nagy gép az építkezésen, amelyet Magyarországon, méghozzá közeli szomszédságunkban, Cegléden gyártanak.
