Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

1961. ftugiiSztus 26. szombat &~\ A MACyAR. SZOCIALISTA MUWKÁSPÁR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA A múlt üzenete orvosságos üvegben meghatódássalj mint ahogyan Meghatódottan nyúlok a gyűrött, összekunkorodott, zsír­foltos papírdarabhoz. Régi írás. Néziem, olvasom és szinte rajta érzem még a mészhabarcs sajá­tos illatát. Kőművesmester mun­kában elnehezedett keze szán­totta rá a néhány sort: 5,Ezen épület készült 1891. jú­lius 1. napján. Építtette Méhész Balogh Péter. Az építőmeste­rek voltak Szalma Ferentz és Megyeri Mihály. Elhard Mihály, Megyeri István Csongorád megye, Mindszenti lakosok. Első épü­let Szent Imre megszállásakor.” Miért beszélek erről? Miért idézem e sorokat. Elmondom. Soltszentimrén jártam a napok­ban. A község vezetőivel foly­tatott beszélgetés közben tere­lődött rá a szó a múlt év nya­rán felújított, átalakított köz­ségi óvodára. S hogy mi köze az óvodának ehhez a régmúlt időket látott papírdarabkához? Sok. Ott találták átalakításakor az egyik falában, egy kétdecis bedugaszolt orvosságos üveg­ben. Elődeink kedves, figyelmes le­velezése az utókorral. Palack­posta. Szóval így. Méhész Balogh Péter háza készült el először a község keletkezésekor. Kietlen homokvidék volt ez a táj akko­riban. És ma? De ne vágjunk a dolognak elébe. Térjünk csak vissza a palackpostára. Az üvegnek sok nézője akadt. Meghatódottan olvasták a hely­beliek a benne levő levélke szövegét. A múlt üzenetét meg­kapták, de mi legyen a palack további sorsa — vetődött fel a ' kérdés. A tanács vezetői mindjárt meg is válaszolták: „A nekünk szóló üzenetet meg­őrizzük községünk egyéb em­lékeivel. Másolatát azonban visszahelyezzük és elődeink fi­gyelmességének példájára, mi Egymás kölcsönös tisztelete, megbecsülése egészen természe­tes dolog az emberi együttélés­ben. Természetes magatartás ez otthon a családban, a munka­helyen és az utcán, de különö­sen azokban az intézményeik­ben. ahol közvetlenül az em­berrel foglalkoznak. Nagy jelentősége van az erm berekkel való kulturált kapcso­latnak a helyi tanácsoknál, ahol a nap minden órájában a község, a város polgárát szol­gálják minden tettel, intézke­déssel. Elégedetten és jóérzés­sel távozik az ember a hiva­talból — bármilyen nehéz ügye is akad —, ha udvariasan, tisz­telettudóan kezelik. És ugyan­csak meg tudja keseríteni a szája ízét, ha felületesen, fog­hegyről, esetleg barátságtalanul foglalkoznak az ügyes-bajos dolgaival. Sok községben — elsősorban a kisebb lélekszámú helyeken — a tanács dolgozói szintenév szerint ismerik a lakosságot. Egymás kölcsönös megbecsülé­sének köszönhető, hogy az ügy­felek bátran, minden félszeg- ség, szorongó érzés nélkül ko­pogtatnak intéznivalójukkal — akár egyéni, akár a közösség érdekeit érintő dologról van szó — a tanácsháza ajtaján. És ez természetes. Az ilyen mun­ka, az ilyen kapcsolat viszi biz­tos lépésekkel előre a község, város fejlődését. Am, mint a szépen zoldello kertben, ebben is mindig akad gyomlálni való. Jártam a kö­is gondolunk az utánunk kö­vetkező nemzedékre...” Mezővári Mihály vb-titkár máris írta az utókornak szóló sorokat: „1960. júliusában újítottuk fel ezt az épületet. Napközi ottho­nos óvodának alakítottuk át. Az építési munkákat a keceli Vegyesépítő Ktsz végezte. Az épület 1950. évig volt lakóház, később pártház, majd földmű­vesszövetkezeti székház céljait szolgálta. 1954-ben vettük igény­be napközis óvodának. A la­kóház 1952 óta állami tulajdon. Fenntartásáról a községi tanács v. b. gondoskodott. Átalakításá­ra azért volt szükség, mert la- kóházjellegű beosztása miatt óvodának nem felelt meg. Eredeti állapotban három lakószobából, egy konyhából, egy kamrából és egy egészen ki­csi éléskamrából állt a ház. Az építési részleg vezetője: Lehőcz Lajos keceli kőműves, a Keceli Építő Ktsz vezető kő­művese. Az épület átalakításának idején a község lakossága me­zőgazdasági foglalkozású, szá­mottevő a szőlőtermelése. El­terjedt borfajtája az ezerjó, mely az országban palackozva is forgalomban van. Egy liter palackozott ezerjó ára 24 fo­rint. Minősége 19 és ennél ma­gasabb mustfok, bormaligand 12,5—13,5 fok. A község nevelőinek létszá­ma 10 fő. Az oktatás nyolc osz­tályban történik teljesen szako­sítva.” A régi üzenet másolatával és az iménti szöveggel a „ha­sában” ismét a falba került az orvosságos üveg. A mai ember üzenetét őrzi. Hátha hetven, száz, vagy kétszáz évvel később az épületnek egy esetleges újabb júliusi fordulóján ugyanolyan zelmúltban olyan ts náesházán is. ahol — miután jól megvá­rakoztatták a község polgárát — amilyen érdeklődés nélküli egykedvűséggel csak tehette, kérdezte meg tőle a tanácsházi dolgozó: „No, mit akar?” Ért­hető. hogy a szegény ügyfélnek alig jött ki hang a torkán. A minap Jakabszálláson en­nél is kellemetlenebb tapaszta­latba botlottam. Ülök a vb-tit- kár szobájában, beszélgetünk. Egyszer csak cukorkát ropog­tatva, fogát szivogatva, vállvo- nogatóan és lezseren beállít egy fiatal lány. Első pillanatban látszik rajta: itt dolgozik. Any- nyina otthonos, hogy fittyet- hányva a titkár elvtárs meglet- tebb kórára, vezető mivoltára és jelenlétemre, az ügyfél je­lenlétére, rákönyökölt (szinte ráfeküdt) a néhány sort diktál­ni szándékozó titkár asztalára. „No, lediktálja most?” —hang­zott a cseppet sem tisztelettudó kérdése. Közben előkerített egy almát is és lúdbőrzést okozó csámcsogás, fogszívogatás köz­ben rágcsálni kezdte. Megdöbbenten bámultam a titkár elvtársra, akire az ifjú dolgozó magatartása szemmel láthatóan kényelmetlenül ha­tott. És sajnáltam azokat a helybeli dolgozókat, akiknek a . kislány viselkedését el kell szenvedniök. Hát ne kelljen! A pártszervezet a kollektívák erejével gyomláljuk ki'az ilyen magatartásbeli hibákat. Ezért is tettem szóvá. P. h mi tettük, veszi kezébe az utó­kor. Perny Irén SRÁCOK Tömött pénztárca fekszik a betonjárdán. Észreveszem, de az előttem haladó pár is felfigyelt rá. A férfi lehajol és felveszi... Azaz, csak venné, mert a buksza nagy huncutül ugrik egyet, kisza­badul az őt foglyulejtő ke­zéből, és zsupszJ ■=> becsúszik a kerítés alá. Belülről hangos gyermek- kacaj a felelet. No, ezt a tréfát meglesem! Várok néhány percet. Egy­szer csak két kisiskolás korú fiúcska merészkedik ki az utcára- tJjból elhelyezik a csalétket, s a zsinórját gon­dosan befedik homokkal. Várják a következő „áldoza­tot’. Szóbaállok velük. Először megszeppennek, de aztán csak úgy ömlik belőlük a szó: — Tetszik tudni, van aki körülnéz, aztán gyorsan fel­veszi. De jókat mulatunk!... Olyanok is voltak, akik azt mondták: „Nézd, pénztárca! Ugyan ki veszthette el?” — és tovább mentek. Az előbb meg egy öreg néni zörgetett be hozzánk, hogy: „Nem in­nen veszítették el a tárcát?” Ekkor egy kicsit elszégyel- ték magukat. A tiszakécskei Nagy Jó­zsinak és Demeter Dominak — noha még csak „srácok” —! már van értékítéletük.-ts -r „Fehér törpék” az égen Az örményországi Bjurakan obszervatórium, csillagászai a Líra csillagképben nagytöme­gű »fehér törpét« fedezitek fel. »Fehér törpének« nevezik az olyan kisfényű, de igen magas hőmérsékletű csillagokat, ame­lyek csak nehezen fedezhetők fel. Ez az újabban felfedezett csoport 800 fényévnyi távolság­ban van Földünktől és vagy 10 milliárd éves. Az idei irodalmi Nobel-díj várományosai ? Általában jól értesült svéd irodalmi körökből származik a hír, hogy idén két, francia nyel­ven író néger költő az irodalmi Nobel-díj várományosa. Az egyik Leopold Senghor, a Sze­negál Köztársaság államelnöke, a másik Aima, Cesaire, aki Mar­tinique szigetén kifejtett politi­kai tevékenységével tűnt ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskémét Szabadság tér l'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é: kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. * Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — Telefoni 15-29. 2*í-4fl Napközben Tisztelettudóan9 udvariasan Felére csökkent az útépítésre fordított idő A Soltvacfkert—Kecskemét kö­zötti 523-as főközlekedési útvo­nal szélesítését és felújítását ez év tavaszán kezdte meg a Kecs­keméti: Közúti Üzemi V. Az út 21 és 44 kilométer közötti sza­kasza a közelmúltban készült el és 18 millió forintba került. Üjabb 7 millió foóntos póthi­telből most javítják meg a 12— 21 kilométer közötti útszakaszt, amelyet ősszel adnak át a for­galomnak az útépítők. Egyik legnagyobb érdekessége az útépítésnek, hogy országosan is itt próbálták ki először a »nagygépesített« módszert, mely körülbelül felére csökkenti az építkezés időtartamát • Egy-egy munkafázisból naponta egy ki­lométert haladnak előre a nagy­teljesítményű gépekkel. Ismer­kedjünk meg azokkal a masi­nákkal, amelyek sok-sok nehéz fizikai munkától szabadítják meg az útépítőket Az E—303-as, 0,3 köbméteres űrtartalmú román gyártmányú kotrógépet a föld- és agyagkitermelésnél hasznosították. Érdemes megjegyezni róla, hßgy "'ven ember nehéz fizikai munkáját végzi el naponta. Játékszernek tűnik, pedig órán­ként 4 és fél köbméter föld tö­mörítésére képes ez az NDK- ból származó ES—60-as nevet viselő döngölő. A gépet nagy- feszültségű áram mozgatja. *;•' -\-v .• • • y Rövid tanácskozás az autogré- demél. Németh Antal gépészeti vezető kiadja napi utasításai! Bagi József gépkezelőnek, aki a kavicsterítést végzi. A Szov­jetunióból származó masina na­ponta 720 köbméter kavics elte­rítésére képes, ami ugyancsak 50 ember munkájának felel meg. A 11 tonnás cseh útihengereket a burkolat tömörítésére használják. Ezzel a gépfajtával csak a legújabb típusú nyugat­német vibrohenger kelhet versenyre, amelynek súlya ugyan alig öt tonna, de tömörítő hatása eléri a 15 tonnát. Ilyen is dol­gozik egy a soltvacSkerti út építésénél. Száz tonna zúzalékot, bitument állítanak elő naponta ezzel a Marabu típusú aszfaltkeverő-géppel. Egyébként ez az egyetlen nagy gép az építkezésen, amelyet Magyarországon, méghozzá kö­zeli szomszédságunkban, Cegléden gyártanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom