Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-22 / 197. szám
mi. augusztus 22, kedi ^5 A 'magyar. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN rvlECVEI LAPJA Baráfok Között Magyarországi Blít tudtunk mi erről az országról, amikor megkaptuk a kecskeméti városi pártbizottság és a városi tanács meghívást? Sokat és ugyanakkor mégis keveset Ismertük Magyarország történetét, amely gyökereiben egybe nőtt a világ- történelemmel. Ismertük a magyar irodalmat (természetesen orosz fordításban) és a magyar művészetet Mégis — noha kapcsolatunk, sőt vérrokonságunk van a magyar néppel — nem ismertük annak szokásait életét. Rokonságunk története csodálatos, bár nem kivételes jellegű. Több mint negyven évvel ezelStt a távoli Szibériában fogságba került Tóth Mihály, egy magyar katona, aki az első imperialista világháborúban vett részt. Kommunista volt. Am a kommunistáknak sincs megtiltva a szerelem. A mindössze 23 éves Mihály megszeretett egy szibériai orosz kislányt egy mosónő egyszerű leányát Natalia Zsdanovát Szerelmük olyan erős volt hogy amint arra lehetőség nyílt — a fehérgárdis- jták szétzúzása után 1920. május 1-én — megtörtént az esküvő. Egy évvel később Tóth Mihály visszatért hazájába folytatni a forradalmi munkát. Vele utazott felesége is, aki gyermeket várt de ő csak a határig kísérte. Magyarországon a Tanácsköztársaság bukása után kialakult fasiszta rendszer kegyetlen terrort jelentett a szegények és kommunisták számára. Éppen ezért az orosz feleséget nem sok jóval kecsegtette volna a magyarországi tartózkodás. Natalia visszatért Szibériába és később megszületett a gyermeke: Valentina. Mihály tudott róla, hogy leányuk született, mert 1922 végéig levelezett a férj és feleség. S aztán nem érkezett több levél. Harminckilenc éven át semmit sem tudtak róla. Tóth Mihály kitartó, odaadó kommunista, a magyar nép hős fia volt. Egyik szervezője és nagyszerű harcosa a kommunista mozgalomnak Kecskeméten. De elárulták. Elárulták a magyar nép ellenségei és a csóti intemálótáborban halálra kínozták. Csak nem régen, még egy éve sincs, hogy a magyar^ kommunista csodálatos és hősi történetét megtudtuk. Ebben a fáradhatatlan kutatómunkában a Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskemét Városi Bizottsága, a Kecskeméti Városi Tanács és sok odaadó magyar kommunista elvtárs segített. És mi, Tóth Mihály családja: felesége Tóth Natalia, lánya Valentyina, unokái. Szvetlána és Ruszlán, valamint e sorok írója — Valentyina férje — Lojko Jevgenyij, meghívást kaptunk Magyarországra. Utazásunk egyrészt szomorú és gyászos, mert a férj, az édesapa sírjához jöttünk. Másrészt abba az országba, amely a szocialista fejlődés útját választotta. Amiért Tóth Mihály küzdött és hősiesen életét áldozta i— megvalósult — önök barátainkhoz mennek — mondották nekünk a Szovjetunió kommunista Pártja Központi Bizottságánál Moszkvában. Valóban így történt Kecskemétre késő este érkeztünk meg. Fogadtatásunk melegségének leírására nehéz szavakat találni. Soha nem fogjuk elfeledni. Találkoztunk rokonokkal is, Tóth Mihály öccsével, Istvánnal. nagybácsikkal, nagynénikkel, unokatestvérekkel, a nagymamával és mindenütt olyan meleg és testvéri fogadtatásban részesültünk, mintha mindig ismertük volna egymást. Találkoztunk a néppel, az egyszerű munkásokkal és parasztokkal, akiknek a legmélyebb elismerés hangján mondunk köszönetét az örömteljes, vendégszerető testvéri fogadtatásért. Végül a temető. A feledhetetlen drága sír, Tóth Mihály sírja. Gondos kezek szép, örökéletű keretbe foglalták, mely egyszerűségében is méltó kifejezője Tóth Mihály harcos életének és sziklaszilárd párthűségének. Szerető baráti és elvtársi kezek virágerdővel borították el mintegy kifejezve: az ügy, amelyért harcolt, győzelemre jutott és ezt a kivirágzott életet a fagy nem dermesztheti meg többé soha. Még keveset láttunk, nem ismerkedtünk meg kellőképpen Magyarországgal, de feltétlenül ellátogatunk üzemekbe, gyárakba. termelőszövetkezetekbe. Ellátogatunk Csatra, ahol Tóth Mihályt halálra kínozták és BAROM évvel ezelőtt, 1958. augusztusában alakult meg a Bács-Kiskun megyei Orvosetikai Bizotság. Ha számot vetünk eddigi működésével, megállapíthatjuk, hogy az orvosok munkájával, magatartásával kapcsolatos panaszok intézését a szocialista egészségügy fejlesztésének szellefnében végezte. A bizottság munkája elég nehezen indult, az orvosi kar is elég tartózkodóan fogadta az új intézmény tevékenységét, ma már azonban nem múli k el ülés, hogy tíz-tizenkét ügyet ne tárgyalnának. Miért említésre méltó ez a tény? Azért, mert vezető orvosi körökben egyre erélyesebben követelik meg az orvosi rendtartás szellemében való tevékenységet, s ítélik él az orvosetikával összeegyeztethetetlen cselekményeket. Mindezt a statisztikai adatok is jól érzékeltetik. Három év alatt 90 ügyet tárgyalt a bizottság. Ebből 1958-ban négy, 1959- ben tizenegy, 1960-ban negyvennégy, és 1961. első félévében már harmincegy orvos ügye került eléjük. A statisztika egyben azt is bizonyítja, hogy míg az első időkben csak a legkirívóbb esetek, ma már a kisebb szabálytalanságok is megtorlást nyernek. AZ IDÉN tárgyalt harmincegy ügy közül huszonhatnál állapítottak meg fegyelmi vétséget és hat esetben javasolták az eljárás megszüntetését. Javaslataik alapján az I. fokú Orvosi Fegyelmi Tanács tizenhárom szóbeli, nyolc írásbeli megrovást, négy esetben pedig 500— 1000 forintig terjedő pénzbírságot szabott ki. Itt említjük meg, hogy egy ízben az orvosetikai bizottság a fegyelmi tanács túl enyhe döntése ellen is fellebbezett. Az etikai bizottság elé kerülő Panaszokat elsősorban a megyei, járási és városi főorvosok, valamint a fegyelmi tanács részéről nyújtották be, egyrészüket pedig a betegek, vagy hozzátartozóik terjesztették elő. A bizottság minden esetben körültekintően vizsgálta ki az ügyeket és a tárgyalásra meghívta megtekintjük a magyar tengert, a Balatont, a aztán ismét feledhetetlen fővárosukat, Budapestet. A távoli Szibériába szívünkben azzal a sok kedves emlékkel térünk vissza, amelyeket a nép és a párt és az állami vezetők hagytak bennünk. Legőszintébb köszönetünket fejezzük ki azért a gondoskodásért, amelyben itt tartózkodásunk napjai- bon részünk volt Köszönjük a kegyeletnek azt a megnyilvánulását, amelyben Tóth Mihályt részesítették. Hazatérve mindezt «I fogjuk mondani elvtársainknak, barátainknak és mindig meleg szívvel emlékezünk majd az itt töltött feledhetetlen napokra. Soha nem feledjük* a szovjet nép a hősi magyar néppel együtt biztosan halad a Tóth Mihályok álma, a boldog jövő, a kommunizmus felé. Jevgenyij lojko az Esti Novoszibirszk című „ lap munkatársa. az érdekelt személyeket. Komplikáltabb esetekben döntéseinél igénybevette a megyében legnagyobb szaktekintélynek örvendő orvosok véleményét is. Ugyanakkor jól együtt működik a bizottság az állami szervekkel és a szakszervezeti bizottságokkal. Mint a bizottság egyik ülésén megállapította: az etikai vétségek nagyrésze abból származik, hogy igen sok orvos nem ismeri eléggé az Orvosi Rendtartást, ezért ennek tanulmányozására felhívta figyelmüket. A további etikai vétségek megelőzése érdekében az Orvos- Egészségügyi Szakszervezettel karöltve az idén már munkás— orvos találkozókat is szerveztek Kecskeméten, Baján. Kiskunfélegyházán, s az év végéig még Kalocsán és Kiskunhalason is tartanak ilyen találkozókat A TAPASZTALATOK szerint ezek az összejövetelek igen hasznosak. Az orvos és beteg kapcsolatának ilymódon való tisztázása azért fontos, mert — mint sok esetben előfordult — nemcsak az orvosok követhetnek el szabálytalanságot hanem néha a betegek is fellépnek jogtalan követelésekkel. Nagy Ottó PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét, = Telefon; 15-39, 27-19 • Á szocialista egészségügy őre Bárom éve működik a megyei orvosetikai bizottság A fejlődő Kiskőrös Gyors ütemben fejlődnek megyénk városai, községei. Ha valamelyikei közülük csak egy-két hónap múlva látjuk viszont, csodálkozva vesszük észre, hogy időközben újabb színfoltokkal gazdagodott. Ilyenformán jártunk Kiskőrössel is. A község legelhanyagoltabb utcája volt például á Szt István utca, most pedig a legszebbek egyike. Elkészült rajta ugyanis a betonjárda és az útburkolat, a lakók pedig úgy gondolták, lehet « még szebb is. összefogtak, s a járdát mindkét oldalon széles virágággyal szegélyezték, Július végén nyílt meg a földművesszövetkezei 30-as számi! új, modem önkiszolgáló boltja Képünkön: az üzletben két csinos kiskőrösi kislány válogat az ízlésesen rendezett állványokról. Szép látványt nyújt az est leszállta után is a nagyszerűen berendezett és fénycsövekkel kivilágított bolt. Nem marad el azonban az élelmiszerüzlet mögött a földművesszövetkezet 17-es számú műszaki boltja sem. Csillár, rádió, televízió, motorkerékpár és ki tudná felsorolni, hogy még mi minden van ebben a nemrég megnyílt üzletben. Benne példás rend uralkodik, s a vevők minden árut könnyen szemügyre vehetnek, mustrálgathatják, mert ez is önkiválasztó rendszerű üzlet. A kiskőrösiek azt mondják, ilyen helyen élvezet a vásárlás. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte; Pásztor Zoltán
