Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

1961. augusztus 2, szerda ' hóné­A MAÓVAU SZOCIALISTA MUNKÁSI>ÁlI/r BÁC6 - KISHUN MECYEI LAPJA A buzogány - „szivar u Boldog nyár Az Iskolai takarékosság or­szágszerte nagy népszerűségnek örvend. Az általános és közép­iskolai tanulók 80 százaléka 1 243 000 diák gyűjtött az 1960— 61-es tanévben, kb. 78 millió forint értékben iskolai takarék­bélyeget Alig akad húsz olyan iskola az országban, ahol a paj­tások ne vennének részt a ta­karékossági mozgalomban. Bács-Kiskun megye iskolásai fc szép eredményt mutattak fel ezen a téren. Háromszázhetven- kilene általános és középiskola 84 ezer diákja 3 572 000 forintot gyűjtött össze takarékbélyeg­ben. Egy gyerekre átlag 40 fo­rint megtakarított pénz jut. Igen sok tanuló azonban ennél jóval nagyobb értékű bélyeget ragasztott fel az iskolai betét­gyűjtő lapokra. A 21-től 150-ig terjedő létszámú iskolák közül takarékosság szempontjából leg­jobb a budzsáki általános is­kola, ahol a tanulók átlagbe­tétje meghaladja a 230 forintot A 150—500-as létszámú iskolák legtakarékosabbja a császártöl­tési általános iskola, ahol az egy főre eső átlag 120 forint. Az 500 tanulónál többet szám­láló általános iskolák közül élenjár Bátya, amelynek tanulói átlag 124 forintot gyűjtöttek össze. Kimagasló eredményt mutat fel a Kecskeméti Köz- gazdasági Technikum, amelynek diákjai 223 forintot takarítottak meg fejenként, s ezzel megyei elsők lettek a középiskolások kozott. Ilyen szép eredmények mel­lett igazán nem csodálnivaló, hogy megyénk iskolásainak jó­része nagy kirándulásokat tesz, vagy hosszabb táborozásokon vesz részt. Ezen a nyáron a Balaton mellett, a Bükkben, a Mátrában és a budapesti Diák­szállóban egyaránt találkoztunk Báics megyei iskolásokkal, akik évközben zsebpénzből össze­gyűjtött takarékbélyegből, no meg valami szülői hozzájárulás- sál szereztek új élményeket a szünidőben, amelyeket örökszép emlékként őriznek majd felnőtt korukig is. Túlteljesítették adótervüket Jászszentlászlón a közelmúltban ülésezett a községi tanács pénz­ügyi állandó bizottsága. Elhatá­rozták, hogy a pontos adófizetés érdekében a munkahelyi röp- gyűléseken tartanak felvilágo­sító előadásokat. A község az első és második negyedévi adót százszázalékon felül teljesítette. — Mil csináltok, kismesterek? — szólítok meg a Széktói Strand­fürdő előtti kis parkban két hét- nyolcéves forma, a pádon egy­mással szemben hasaló fiúcskát. önfeledt játékukból meglepő- dötte» figyelnek fel az őket megzavaró szóra, * a kékmele- gitős hirtelen mozdulattal meg­emeli karját, így próbál eltit­kolni előttem valamit. —i Gyerekek, mi az ott, ami füstöl. Csak nem cigarettáztok?! — szólok megdöbbenten, amint megpillantom, hogy a kékmele­gítős kisfiú karja mögül füst szivárog. — Semmi... szivar. buzo­gány ... — hadarja hirtelen bűntudattal a másik, a csíkos trikós fcis csibész, miközben fel­pattan a pádról és menekülésre készen etil. A füstölő holmtt, amivéI szó­rakoztak, magam is szivarnak néztem, pedig valóban csak bu­zogány volt. — Enyje, enyjel Honnan vet­tétek a gyufát? — Ezé a fiúé — mutat tár­sára árulkodón a kékmelegítős.-— No, add csak ide gyorsan! — nyújtanám a kezem a ciga­rettes dobozért, de az én kis barátom futásnak ered. Elka­pom a «frakkját", s ő menti, ami menthető, elhajítja a do­bozt. — Mondjad szépen, honnan vetted a gyufát? — Egy gyerek adta tegnap.. Fekete Fecó... így vall tisztes távolból a csíkos trikós Mészá­ros Jóska, mert közben a szökő­kút körüli üres medencébe ug­rott. —i Ide figyeljetek, gyerekek! Ezt a dobozt mi most elvisszük, ti meg fogadjatok szót, soha ne vegyetek kézbe gyufát, mert a vele váló játék nagyon veszé­lyes és tilos! Tudjátok hogy hány hasonló korú társatok esett már áldozatul az ilyen já­téknak? Nem hallottátok még? Egy ártatlan, játékos vonás a gyufág dobozon, és házak, ga­bonatáblák, emberi életek vál­hatnak a tűz martalékává. A kékmelegítős lesütött fejjel hallgat a komolykodó szóm, Jóska gyerek pdig csibészesen mosolyog. A NYUGDÍJAS I Nem tudtam beszélni a két fiúcska szüleivel, ezért hát itt m-ondom el: körültekintőbben a neveléssel, még gondosabban a felügyelettel, mert igen-igen ke­serű, ha valakinek egyszer tra­gédiából kell okulnia! P. I. Ötezer mázsa gabona Szafcmár község termelőszö­vetkezetei a kalocsai járásban az elsők között fejezték be az aratást és augusztus 15-re vé­geznek a csépléssel is. A közös gazdaságok nem fe­ledkeznek meg az állam iránti kötelezettségükről sem. Mind­egyikük természetben fizeti be a közös, s — szintén egytétel- ben — a háztáji területek után járó búzaföldadót. Ez összesen ötezer mázsa gabonát jelent Félmillió liter barackpálinka Megyénk 106 szeszfőzdéjében megkezdődött a barackszezon. A cementtartályokban több mint száz vagonra való barack erjed, és már mindenütt hozzá­láttak a barackpálinka-főzés­hez. A földművesszövetkezetek hetven szeszfőzdéjében több mint 200 vagon barackot főz­nek ki, s egyéb gyümölcsökkel összesen majdnem félmillió li­ter pálinkát készítenek. Ezen­kívül mintegy 800 ezer liter bérfőzésre is számítanak. ctLka a „Jtlűüéizeti&tídiö”-oal Eddig a giccs szó csupán a müvészietlen, olcsó eszközök­kel hatást vadászó irodalmi vagy művészeti »alkotást« je­lentette számomra. A gátéri Béke Termelőszövetkezetben történt látogatásom óta lé­nyegesen bővült e szó jelen­téséről alkotott fogalmam. — Mint tapasztaltam ugyanis, a giccset hiszékeny emberek becsapására, jogtalan anyagi előnyök szerzésére is hasz­náljál!. A termelőszövetkezet irodájának falán ugyanis egy »Békegalamb« című, a giccs fogalmát teljes mértékben fe­dő ^festmény« búslakodik. Pödrött bajsy.il, inges-gatyás legényt, karján galambot, an­nak csőrében pedig zöld ágat ábrázol az alföldi kék ég alatt. Történetét Szabó Sándor tsz* elnök mondja el. A képet Ib- rányi Tibor adta el a terme­lőszövetkezetnek két részlet­ben! fizetésre, látatlanul, 200 forintért. A »műalkotás« ha­marosan meg is érkezett Bu­dapestről 40x60 centiméteres nagyságban, rajta a Művé­szeti Stúdió bélyegzőjével és kerek 700 forintos utánvéttel. A giccs miatt per Indult, s érdekes módon éppen a »mű­vész« perelte be a termelő­szövetkezetet. A giccs addig- add ig utazgatott a járásbíró­ságra, míg az alkotó elvesz­tette a pert, a Művészeti Stú­dió pedig megelégedett 350 forinttal. Ne csodálkozzanak, hogy alkudni és lehet velük, hisz ők is megalkudtak — a mű­vészet rovására. »—ts —r. PETŐFI NEPB .4 Magyar Szocialista Munkáspár* Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács latna. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja i a Petőn Népe La okiadé Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét. Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: *6-1». 23-16. Belpolitikai rovat: H-ZS. Szerkesztő bizottsági 10-33 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér t/a Telefoni 11-6» Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető! ■ helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési (111 i hónapra I» Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — TeLi »-2». n-m A Magyar Kommunista Párt {apja, a Szabad Nép 1946-os új­évi számát nagy, fabetűkkel sze­dett cím indítja: »1946 békét, kenyeret, jó pénzt, köztársasá­got hoz a magyar népnek!” Ha visszagondolunk erre a tizenöt évvel ezelőtti időre, emlékezhe­tünk: 1946 valóban a köztársa­ság, a nyugodt munka, a kon- szolidáció, s a forint éve volt; — a pusztító háború után első, teljesen békés esztendő ... Forintunk előkészítése a kom­munisták nagy erőfeszítését és áldozatos munkáját jelentette. Július 30-án már ilyen címeket olvashatunk a Szabad Népben: Munkásokból alakult fo- rintvédő-bizottság a tóvárosi piacokon... — A takarékbe­téteket átszámítják forintra. — Megszavazta a nemzetgyű­lés a törte* életbeléptetéséről szóló törvényt.. .’* S míg odafent, Budapesten or- tzágos méretekben folyt a harc, AA, Kecskeméten, a Dél-Pest megye című újság „közelharc­ban” áll a forint ellenségeivel: *Nem tűrjük — írja —, hogy lelkiismeretlen kereskedők, a sok viszontagsággal megbirkózó demokrácia e vámszedöi hátba- támadják a stabilizációt. Már addig szemtelenkedtek, hogy nem elégszenek meg azzal, hogy dollár- és aranyárfolyammal számolnak, hanem egyszerűen aranyat kémek. Pl. Kecskemé­ten az egyik cég egy liter étola­jat csak egy gramm aranyért adott!.. .* Ezt július 4-i számában írta a Dél-Pest megye. A cikk alatt fekete betűkkel szedett sor: „Halál a feketézőkre!” Majd később: „Ismét drágult a posta: levélküldemény hely­ben 34 billió, vidékre 40 billió pengő."1 Magát az újságot július 18-án 50 ezer adópengőért árusították, de a július 25-i szám ára már ennek tízszerese: 500 ezer adó­pengő. A kommunista újság e száma mégis ezzel biztat: — „Augusztus első napjaiban nagy- mennyiségű, eddig tartalékolt árucikk kerül forgalomba, s mindenki mindent fog majd kapni az új pénzért, meg fog szűnni az eddigi áldatlan cse- rélési mód.” Voltak ennek a pár, izgalom­teli napnak — amikor család­anyák férjük egyhavi fizetéséért egynapi élelmet sem tudtak ven­ni, s amikor mindenki már csak a forint csodaerejében bízott — ma már humorosnak ható epi­zódjai is. Tenyérnyi nagy hir­detésekben olvasható a szöveg az újság hátlapján: „Augusztusi fizetésére forintért már most vá­sárolhat! Az árut más most hazaviheti” — írják július 25- én. Humorosnak hat ma már e ke­reskedői élelmesség. De mutat­ja egyben azt is, hogy a nép hitt a Magyar Kommunista Párt ígéretében, a kommunisták erőfeszítésének sikerében. Végre elérkezett augusztus el­seje. Az újság vezércikkben üd­vözli a forintot: „Millió izom megfeszülő aka­rása — írja a lap —, düh, el­szántság, harag, megfékezett, robbanó szenvedély, könny, verejték, vér és sóbaj van ebben a pénzben, mely elő­ször koppan ma a dolgozók asztalán. Hit és reménység van benne, mérhetetlen hősi áldozatvállalás, diadal és di­csőség ...” Ennél szebbet mi nem tudunk írni arról a napról... Csak kö­vetni tudjuk a sodró-áramú ese­ményeket: „... A népügyészség felkészült arra, hogy ha a forint védelméről szóló rendelkezések szerint a forint stabilizációja el­len elkövetett bűncselekmények a népügyészség hatáskörébe utaltatnak, akkor a legnagyobb gyorsasággal járunk el a stabi­lizáció aláásói ellen .. Szükség van erre a határo­zottságra, mert augusztus 8-i számában már (amely szám csak 40 fillérbe kerül) a következő tudósítás jelent meg: „Augusztus elsején került for­galomba a forint, de már ugyanaznap működésbe lép­tek a valutaüzérek is. Csü­törtök délelőtt terjedt el a hír Cegléden, hogy az egyik postahivatal előtt forintot váltanak be. A posta előtt egy magas, szürkeruhás férfi állott, aki aktatáskájából vál­totta be a forintot, de csak aranyért vagy dollárért...” Közben minden társadalmi réteg ismerkedik a forintnak a saját és az egész társadalom életére való hatásával. A kecs­keméti kisiparosok és kiskeres­kedők gyűlésén arról tárgyal­nak, hogy „... különbség van a háborús és a kötött gazdálkodás között. Amaz fokozatos megszo­rításokkal kezdődött, hogy vé­gül egy további kötött gazdál­kodásba torkolljon, a mi kötött gazdálkodásunk azonban széles területen kezdődik, amelyet a termény- és áruszaporulat ará­nyában fokozatos felengedés kö­vet ...” Ennek igazát bizonyítja, hogy már augusztus 8-án, — a forint születésének nyolcadik napján — árleszállításokról írhat az új­ság; „Az iparcikkek kereskedői árát 7—11 százalékkal csökken­tették ... Az árak a Gazdasági Főtanács előtt. — Felülvizsgál­ják az összes árakat..." De hiába a kitartó munka — a burzsoázia megsemmisített ál­lamhatalma, az ellenség akna­munkát végez. A Dél-Pest me­gye a felháborodottságtól szag- gatott-mondatú glosszát közöl Almássy Pál grófról: „A gróf úr szólt: ...A fo­rint már megbukott, vele bu­kik a rendszer is ...” Éhes disznó makkal álmodik. Al­mássy Pál gróf úr és léhütő társai forintromlásról és ami vele járna, a dolgozók új bérrabszolgaságáról... álmod­nak. A forintrontó gróf úr most bíróság elé került és tagadott. Mire a bíróság el­rendelte a gróf úr elmeálla­potának kivizsgálását. Várjuk a komédia végét: bolond-e Almássy Pál úr Öméltósága, vagy gazember?” A gróf urak aknamunkája, no meg a stabilizált pénzhez való ragaszkodás okozza, hogy az em­berek, — akik eddig egy egész éven át minél gyorsabban ipar­kodtak szabadulni a pénztől, az imflációs pengőtől — most meg­tartják a forintot. Utolsó idéze­tünk ismét a Szabad Népből» annak is az 1946 szeptember 5-i számából való: „Nem láttuk előre a forint forgássebességének a lassúságát. Sokan nem sietnek kiadni a fo­rintot, az aprópénzben pedig egyenesen visszatartás tapasz­talható. A mai napig több mint 17 millió forint ércpénz került forgalomba. Minden lélekre va­lamivel több jut mint két forint és ennek ellenére még alig látni váltópénzt. Remélhetőleg a pénz forgási sebessége eléri az 1938- ast.. A cikk az 1938-ast állapítja meg, mint ideális forgási sebes­séget, békés gazdasági körül­ményt ... Hol tartunk már ma az 1938-as állapottól? Forintunk — melyet még koalíciós part­nereivel való vita közben kel­lett létrehoznia a Magyar Kom- monista Pártnak. — megszilár­dult, világszerte elismert, jó pénz lett, szilárd arany- és munkaalapon. A magyar dol­gozó nép munkájának, szorgal­mas és kitartó munkájának alapján. Fábián Gábor B forint tizenötödik születésnapján Szemelvények az egykorú sajtóból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom