Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-18 / 194. szám
1961. augusztus IS, péniclt 5. oldal A BERTÁI PÉLDA AZT TANÍTJA: Nem elég a ragyogó jövőre utalni — a jelent is biztosítani kell a szövetkezeti fiataloknak! Í«T levél nyomában ••• Kovács László, a termelőszövetkezeti Harta község tanácsának elnöke szerkesztőségünkhöz küldött levelében sokrétűen fejtegeti azt a változást, amit a falu gazdálkodásának átszervezése eredményezett a fiatalok életében. Helyesen állapítja meg, hogy a falusi ifjúsággal nem elég csak a ragyogó jövőről beszélgetni, hanem már a jelenben is biztosítani kell számára a munkafeltételedet, szórakozási lehetőségeket a termelőszövetkezetekben. Ír olyan hartai fiatalokról, akik elmentek a városba, de azóta visszatértek, mert itthonmaradt társaik példáján meggyőződtek róla, hogy a szövetkezetben is megtalálják számításukat. Még többen vannak olyanok, akik szüleikkel együtt kezdettől fogva szövetkezeti tagok, s olyan jól érzik magukat, hogy semmiféle csábításra el nem hagynák falujukat. — Meggyőzően tudjuk bebizonyítani, hogy a megélhetést, az érvényesülést, a szórakozást nemcsak az iparban találják meg a fiatalok, hanem a falun is! — ezzel végződik a levél. Száz asszony egy sorban... Akik próbálták idegenben ••• A levél nyomán személyesen beszélgettem több hartai fiatallal. Mondják el ők maguk kendőzetlenül: hogyan boldogul a fiatalság ebben az egyik legrégebbi termelőszövetkezeti községben? Szinte véletlen, hogy elsőnek csupa olyan akadt az utamba, áld más munkakörből jött vissza falujába, ök már próbálták idegenben, nekik már van összehasonlítási alapjuk. R. Sanyi például két éve jött haza Oroszlányból, ahol bányában dolgozott. Igaz, hogy ott 200 forinttal többet keresett, de drágább is volt az élet. Legfeljebb havonta tudott hazajárni, megunta a jövés-menést — Ha tisztességesen dolgozom, itthon is megvan havonta az 1500—1600 forint átlag, s mert együtt élek a szüleimmel, ex a kevesebb kereset mégis több, mint a bányabeli fizetés — magyarázza. R. Sanyi nem az egyetlen, akit hazahívott a szülőfalu. Ifj. Szeim János segédmunkásként dolgozott a budapesti Fedéllemez Gyárban. A télen jött ő is haza. A vezetőség nyomban elküldte a Solti Gépállomás tanfolyamára, — s most az egyik traktoron már felelős vezető. Vagy beszélhetnénk Nagy Istvánról, a két Arasz testvérről, akik szintén el akartak menni, — az utolsó percben mégis meggondolták, s maradtak. Szeim Jánoson kívül másoknak is ad kezükbe szakmát a termelőszövetkezet. A Lenin Tsz- ben most szabadult fel három segéd a kovács-, a szerelő- és az asztalosmesterségben.. Ugyaninnen hatan ösztöndíjjal tanulnak különféle iskolákon. Czibere Vilmos például öntözési szakmérnökként tér vissza jövőre. Az egyéb munkalehetőség pedig csak szélesedik a jövőre induló szövetkezetközi baromfitenyésztéssel, a kertészetek fejlődésével stb. Minden fiatal számára van munka • •• A hartai termelőszövetkezetekben eljutottak odáig, hogy a megélhetés egyre kisebb gond a fiatalok számára is. Munkalehetőség van — a választék egyre szélesedik —, s aki dolgozik, az szépen keres is, hiszen évek óta 30 forint felett van a munkaegység értéke. _A Lenin Tsz-ben egy leánycsapat 75 hold kukoricát művel, s résztvesz az ifjú kukorciatermelők országos versenyében. Ugyanebben a szövetkezetben az Ifjú Gárda-brigád most csatlakozott a szocialista brigád cím elnyeréséért indított mozgalomhoz, miután a cséplőcsapatok versenyében is első lett. A Béke Tsz-ben mintegy 40—50-re tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a szülőkkel együtt vállaltak közös területet megművelésre. Az itt dolgozó Szalay Rózsi júniusban 51 munkaegységet teljesített. A Lenin Tsz-ben a kis- húgával együtt szorgoskodó Arnold Katalin 59 teljesített munkaegység után kapta meg a rendszeresen fizetett havi 15 forint előleget De meggyőzőbben beszélnek minderről a divatosan öltözködő lányok, fiúk, a kelenEleget tettek ígéretüknek Soltvadkerten márciusban Haladás néven egyesült az Űj Élet és az Űj Alkotmány Termelő- szövetkezet. Az egyesülés időszakában nagy aránytalanság volt a két közös gazdaság tehenészetének eredménye között; az egyikben elfogadható, a másikban azonban igen alacsony volt a tej hozam. Az új vezetőség a szövetkezet KISZ-szervezetével közösen elhatározta, hogy az egyesített tehenészet 32 tehenétől 8 ezer liter tejet fejnek júliusban. E cél érdekében a KISZ-szervezet a fiatal tehenészekből brigádot szervezett. A KISZ-brigád eleget tett ígéretének, s az elmúlt hónapban 9 ezer liter tejet fejt ki, — ezer literrel többet a vállalásánál. A munkában Hadnagy Ferenc, Rózsa Béla, Kovács Károly és O. Kovács József tehenész tűnt ki, de dicséret illeti Merza Jenő fő- agronómust és Miskei Sándor állattenyésztési felelőst is. Ezután a vezetőségen volt a sor, hogy beváltsa ígéretét. Ez is megtörtént. A szövetkezet a fiatal tehenészek kérésére a napokban rádiókészüléket vásárolt, hogy szabad idejükben, a pihenő szobában hallgathassák azt. Az ajándékot augusztus 20-án Németh László, a Haladás elnöke adja át a fiataloknak. A vezetőség a brigáddal közösen most elhatározta, hogy október végéig 10 ezer literre emelik a tehenészet egyhavi tejhozamát. Erre minden lehetőség megvan, s remélhető, hogy a fiatalok ismét teljesítik vállalásukat. * ■■■ &4 í ~ 1 1ppÄ m3 ■ -x- •> *-Ni •• ■ gyével teli szekrények, nagyon sok háznál a fiataloknak vett új bútor stb. A szórakozási lehetőségek A megélhetési lehetőséget megvitatva, marad tehát az a sokat emlegetett probléma, hogy a falun nincs olyan szórakozási lehetőség mint a városban. Igaz ez? — Nem igaz! — állítja határozottan Juhász Jenő. (Szerelő szakmával a kezében ő is elhelyezkedhetne a városban, mégis a Lenin Tsz-ben dolgozik. 1500 forintot keres havonta. Nősülés előtt áll, s amint mondja: már csak azért sem tartja helyesnek a fiatalok családtól való különélését, mert az gyakran vezet válóperhez.) Meg is magyarázza: miért tartja ő kicsit ál-problémának a szórakozási lehetőségekre való hivatkozást: — Mi érdekli nagy általában a fiatalokat? Szeretnek moziba járni, táncolni. Leköti őket a televízió, a jó könyv, az utazás. ; Ezt pedig majdnem mindegyik j faluba elérhetik! Viszont egészen bizonyos, hogy a legjobb keresetű pesti fiatal sem jár j Száz holdon vetett az Idén burgonyát a bajai Micsurin Tér- mindennap a városligeti Gundel : melőszövetkezet, s 50 hold amúgy is korai vetésű és fajtájú Étterembe, vagy más költséges ' szórakozóhelyre! Juhász Jenő szavainak igazolására elég széjjelnézni Hartán. Két termelőszövetkezetnek is van városi színvonalon berendezett, rádióval, televízióval, könyvtárral felszerelt kultúrterme. Sok fiatal vett és vesz motorkerékpárt, s jár rendszeresen kirándulni, — de közös utakat is szerveznek. Augusztus 29-én pl. a Lenin Tsz-ből 50 fiatal autóbusszal Siófokra megy. Ugyanez a szövetkezet a kulturális alapból öt fiatalt Csehszlovákiába küld. A Béke Tsz tagjai együttesen voltak Szegeden, az ünnepi játékok egyik előadásán. De vegyünk egy másik jellemElla-táblán az időjárás előbbre hozta az érést. A szövetkezet száz asszonytagja állt munkába a Bajai Gépállomás burgonya- szedő gépe nyomában, hogy zsákokba szedje a gazdag, az aszályos nyár ellenére holdanként 75—80 mázsával fizető burgonya- termést. A derékfájdító hajladozásnak megvan az eredménye: gyorsan telnek a vödrök, kosarak a túlnyomóan nagyszemü burgonyával, amelyből előbb a szerződéses kötelezettségnek tesznek eleget, majd a tagságnak osztják ki a járandóságot. A termés apraját a szövetkezet állatállományával etetik fel. (Pásztor Zoltán felvétele.) Üzemi tanácsülés a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál ző példát A nagykékesi majoi 5 kilométerre van a falutól Nem messze ugye? Mégis, a Lenin Tsz vezetősége az itten: fiatalok kedvéért egy volt uradalmi épületet kultúrházzá alakíttatott, bevezette a villanyt televíziót adott a brigádnak. A faluból, de más helyről is rendszeresen tart itt előadást egy- egy színjátszó csoport. Az újságíró tollának határi szab a „helyszűke”. De ennyiből is látható, hogy a tanácselnök levelének igazságát maguk a hartai fiatalok bizonyítják életük példájával. Nagyképűség volna persze azt állítani, hogy nincsenek gondjaik, további vágyaik, megoldásra váró problémáik. De egy dolog eldöntött tény; ők otthon, a szülőfaluban akarják egyre szebbé, derűsebbé változtatni életüket! Gáspár Klára Az alföldi embernek a hegyvidék újat jelent szemet gyönyörködtető látványt nyújt és az újszerűség varázsával vonza is. A festői táj hatása, a más földrajzi környezet természeti szépsége kikapcsolja az embert mindennapi munkájából, feledteti gondjait, felfrissíti, kellemes pihenést, felüdülést nyújt. Ilyen festői környezetbe vitte el gyárunk, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára vezetősége dolgozóit, azok hozzátartozóit, az ipari tanulókat, valamint az általános és középisFe'ejüietetlen napok a Barcsi nybin kolás félegyházi diákokat és tanárokat, amikor Magyarkúton, a Börzsöny hegység Bükkösd patakjának völgyében sátortábort hozott létre. A táborhely kiválasztása nagy körülte kintéssel törént. A tábortól alig pár száz méterre csörgedezett a bővizű magyarkúti Ir- ma-forrás. Az erdészlaktól kapta a villamos áramot a tábor. A vasútállomás tíz percnyi járásra volt A táborhely jó kiinduló pontnak bizonyult a szépnek ígérkező börzsönyi és pilisi túrákra. A világhírű Dunakanyar minden pontját egy nap leforgása alatt meg lehetett közelíteni. A környező várromokat, Visegrád, Esztergom, Nógrád, Drégelyvár műemlékeit és a kilátókat egy nap alatt meg lehetett ismerni. Aki fürödni akart, az egy órai kényelmes sétával elérte a nógrádverőcei szabad strandot. A magyarkúti üdülőtelepen jó volt az ellátás, elegendő szórakoztató eszközben válogathattak s tábor lakói. Esténként pedig a tábortüzek melletti szalonnasütések tették emlékezetessé a bőr zsönyi szép napokat. Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy aki részt vett a táborban nemcsak jól érezte, hanem ki is pihente magát. A hegyi napsütés lebarnította a tábor lakóit. A nagyszerű üdülés megszervezéséért, vezetéséért és a jó ellátásért ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik felejthetetlen perceket szereztek az itt eltöltött rövid idő alatt a tábo- rozóknak. Turcsánvi Lajos szóvá kell tenni, hogy saját tat- bájukból történt baleset U Ezenkívül az energiamegtakarításra tett felajánlásukat nem teljesítették. Új üzemrészlegünknél, a kon- zervgyártásnál is, egyre nagyobb lendülettel folyik a termelés. A dolgozók hamar elsajátították az új munkafogásokat. Az egymást követő műszakok dolgozói versenyre kelteik Vállalták, hogy az előírt 80 százalékos elsőosztályú áru helyett 90 százalékban gyártanak elsőosztályú árut, jobban vigyáznak az üvegre, miáltal az üvegtörést 2 százalékról 0,7 százalékra csökkentik. A munkaverseny elevenségét Jellemzi, hogy az eredményeket naponta értékelik. A dolgozóknak nagy segítséget nyújtottak Bohner István üzemvezető, Nagy József és Sziklai Ferenc művezetők, akik biztosítják a zökkenőmentes termelést. Az egyik régi konzervipari szakember véleménye szerint az ügyeskezű, szorgalmas kalocsai lányok és asszonyok rövidesen felvehetik a versenyt a konzervszakma veteránjaival. Kovács László Silózzők a csődét Megalakulásának a tizedik évfordulóját vasárnap ünneplő or- goványi Alkotmány Termelő- szövetkezetben az eddig semmire fel nem használt csádét (kákát, fiatal nádat, egyéb fűféléket) mintegy húsz holdon lekaszálják, majd besilózzá!^ A takarmánynak valót oly módon készítik el, hogy két kazal között töreket szórnak a földre, s erre kerül több egymást váltó rétegben a szecskává aprított csádé és ismét a törek. Egyrészt e silóanyag, s természetesen abraktakarmány fel- használásával is szándékoznak lövőre 40 bikát meghizlalni A napokban a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál üzemi tanácsülés volt A megjelentek foglalkoztak a szocialista munkaversennyel, s szóbakerült, hogy a vállalat dolgozói mit teljesítettek a 3,1 milliós tervtúlteljesítésre tett felajánlásból. Az üzemi tanácsülés munkahelyenként taglalta az eredményeket Megállapította, hogy a legjobb eredményt az építő részleg és szocialista címért versengő brigádok érték el. Az előbbiek a munkaidő jó kihasználása és a helyes anyaggazdálkodás révén 71 500 forint megtakarítást értek el. A malomban és a félter- mék-raktárban dolgozó szocialista brigádok a rendelkezésre álló nyersanyagokból az előírtnál jobb árut gyártottak, s ezzel 1 500 000 forintot takarítottak meg. Eredményük elismerése mellett
