Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. augusztus 11, csütörtök S. oldal Félmillió mázsa kenyérgabona került eddig megyénkből a% állam mustáraiba Jól halad megyénkben a ka­lászosok termésének felvásár­lása. A Terményforgalmd Vál­lalat telepei kora hajnaltól késő estig — indokolt esetben va­sárnap is — átveszik a gabonát Állami és közös gazdaságaink, valamint az egyéni termelők eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek, s a cséplés- sel egy időben sorra átadják az árugabonakénit jelentkező ter­mésfeleslegeiket is. Eddig mintegy 5000 vagon kenyér- és 900 vagon ta­karmánygabona került az állam magtáraiba. A bajai és a bácsalmási járás gazdaságai már teljesítették ga- bonaértékesí tési tervüket, s minden remény megvan rá, hogy augusztus 20-ig a többi járás mezőgazdasági üzemeinek zöme is követi példájukat A zavartalan átvétel legna­gyobb problémája a férőhely­hiány; E kényszerhelyzetben a tárolás céljára különböző épüle­teket is igénybe kellett vennie az állami felvásárlónak. A fo­gyasztással és a feldolgozással egy ütemben azonban kiürítik az ideiglenes magtárakat, úgy­hogy előreláthatólag szeptem­ber végére minden kulturális célt szolgáló helyiség szabad­dá válik. A tárolás gondját enyhít! az, hogy a gabonák jó minőségűek, kedvező nedvességtartalmúak, s így a magiárak maximális mér­tékben megtölthetők. A termelőszövetkezeitekben a háztartási szükséglet kielégíté­sén felüli mennyiséget általá­ban nem osztanak a gabonából, de akad néhány közös gazda­ság, mint például a soltvadker- ti Haladás és a pálmonostori Keleti Fény, amelyekben a szükségesnél indokolatlanul töb­bet adnak a szövetkezeti gaz­dáknak. Ezzel az időt fecsérlő, más munkáktól erőt elvonó pia­cozásnak teremtenek lehetősé­get. Számos közös gazdaságunk a tervezettnél jóval több gabonát takarított be. A bácsborsódi Űj Életben pél­dául 1485 mázsa lett a többlet- termési; A termelőszövetkezet azonkívül, hogy gazdáinak fe­dezte a szükségletét és eleget tett az állam iránti kötelezett­ségének is, még 774 mázsa ga­bonát átadott, s további 500 mázsát átad a Terményforgal­mi Vállalatnak. Hasonlóképpen cselekedett az ugyancsak bács­borsódi Új Otthon Tsz is. Sajnos, néhány szövetkezet a szabadpiacon szándékszik érté­kesíteni terméstöbbletét Ezek közé tartozik a kecskeméti Tö­rekvés is, amelyben a tervezett 2235 helyett 2960 mázsa gabo­nát (takarítottak be. S bár igaz, a termelőszövetkezet eleget tett minden szokásos kötelezettségé­nek, de gazdái megfeledkeztek arról, hogy tavasszal, s később is mennyi segítséget kaptak az államtól, amit illő volna a ter­mésfelesleg átadásával viszo- nozniok. Ügyszintén a hozzájuk hasonló módon cselekvőknek is. Annyival is inkább, mert a na­gyobb állami készlet lehetővé teszi a gabonaimport csökken­tését, aminek viszont a termelő- szövetkezetek is élvezik a hasz­nát T. E Kiskunhalason rendezik meg a megyei szántóversenyt! BEMUTATJUK Reile Géza elvtársat, a Kecs­keméti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának új elnö­két. Baján született 1918-ban egy nyolc családos cipész­kisiparos gyermekeként és ugyanitt elvégezte a közép­iskola négy osztályát, majd a fővárosba került a Buda­pesti Pamutipari Vállalathoz, ahol kitanulta a szövő szak­mát. Mint Vaskút község fő­jegyzője — és későbbi tanács v. b. elnöke — 1944-ben kezdte meg működését a közigazgatásban. Ugyancsak 1944 óta tagja a pártnak. 1954-ben fájó szívvel búcsú­zott a kedves községtől, de legalább annyi szeretettel zárta szívébe Kiskunhalast, melynek 1954 óta, a kecske­méti megválasztásáig, ugyan­csak v. b. elnöke volt. Reile Géza elvtárs 1948-ban sikerrel végezte el az állam- igazgatási iskolát. Tizenhét éves tanácsi v. b. elnöki ténykedésével az ország egyik „legöregebb” tanácsel­nöke és mindkét előző he­lyén sok siker koronázta munkáját. Szeretettel kö­szöntjük őt a megye szék­helyén és kívánjuk, szresse meg Kecskemétet, s az ed­digi ügyszeretettel, lelkese­déssel fáradozzon további felvirágoztatásáért. Az előkészítő bizottság dön­tése alapján augusztus 20-án kerül sor a megyei szántóver­seny megrendezésére a Kiskun­halasi Állami Gazdaságban. Az a 24 traktoros méri össze tu­dását ezen a vetélkedőn, aki a lezajlott járási versenyeken a legjobbnak bizonyult Ezek a járási versenyek — azon túl, hogy a három legjobb traktoros számára eldöntötték a tovább­jutást — igén hasznosnak bizo­nyultak. Mindegyik találkozó tapasztalatcsere volt a gépesí­tésben dolgozók számára, az emberi ügyesség, tudás mellett igazolta egyes gép- és eketípu­sok 'kiválóságát is. A megyei versenyt a járásia­kéhoz hasonlóan bonyolítják le, azzal a különbséggel, hogy a versenyzőknek a szabályok ér­telmében nemcsak gabonatarlót, hanem pillangós tarlót is kell szántaniuk. A kiskunhalasi találkozón dől el. hogy ki lesz az a két trak­toros, aki részt vesz a további versenyen. A megyei döntő két győztese mehet ugyanis az or­szágos szántási versenyre, ame­lyet augusztus 27-én a Magyar Tudományos Akadémia marton- vásári kutató intézetének erdő­háti gazdaságában rendeznek meg. A megyei verseny győztesei 6 ezer forint értékű tárgyjutal­mat kapnak. A MEDOSZ me­gyei bizotsága vándorserleggel jutalmazza meg azt a mezőgaz­dasági üzemet, amelynek dol­gozói legjobban szerepeltek a versenyen. Ez alkalommal ke­rülnek kiosztásra a járási ver­senyek győzteseinek járó okle­velek és érmek is. A megyei szántóversenyen résztvevő va­lamennyi traktoros emléklapot MUNKA KÖZBEN Tizenkét éve naponta több ezer baromfi életét oltja ki Gömöri Mihály, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója, aki­nek beosztását hivatalosan így jelzik: vágó. Csirkéből naponta 6000, ha kacsa van, akkor 3—4 ezer, pulykából pedig 3 ezer darabot vág le nyolc óra alatt. Méltányolva több éves, jó mun­káját, előbb Kiváló dolgozó oklevéllel, később pedig jelvénnyel tüntette ki a kollektíva. Amikor nincs vágnivaló, akkor más reszorton dolgozik. Pártonkívüli és tagja az üzemi bizottságnak. Mint vezetőségi tag, főleg a nyugdíjasok ügyeivel foglalkozik. A szerény, mun­káját becsülettel végző Gömöri Mihályt szeretik dolgozótársai. (Fényképezte: Tóth Sándor) kap majd. „Az adott szó kötelez il Eddig mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkával segítették a községfejlesztést a fiatalok Megyénk fiataljai, KISZ-istái megyeszerte igen nagy lelkese­déssel vesznek részt a községek és városok fejlesztését, szépíté­sét szolgáló tervek megvalósítá­sában. Ma már nincs is olyan köz­hasznú létesítmény, ahol a fiatalok ne segíthetnének. Mindenütt ott vannak, ahol azt igénylik, mert tudják, hogy az új vagy átalakított művelődési házak, iskolák és sportpályák elsősorban az ő tanulásukat, szórakozásukat szolgálják. A fiatal fák, az új parkok, a strandfürdők, a megjavított utak, járdák az ifjúság kényel­mét és magasabb kulturális éle­tét jelentik; Eddig több mint 230 ezer társadalmi munkaórát je­gyeztek fel a KÍSZ-isták. Ezek az órák egy-egy fényes lapjai annak a szeretetnek, amelyet ifjúságunk tanúsít új, szocialista rendszerünk iránt. A közösség javára végzett Darabáruként hozzák forgalomba a kétkilós kenyeret Az Élelmezésügyi Minisztéri­um és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium közös utasítása é lei­mében augusztus 15-e után a kiskereskedelem darabáruként hozza forgalomba a kétkilós fe­hér kenyeret. Felkerestük Ko­vács Sándor elvtársat, a Sütő­ipari Vállalat igazgatóját, s te­le érdeklődtünk a rendelet elő­nyeiről, s arról, hogy milyen kö­vetelményeket támaszthatnak a vásárlók a kenyér kiszolgálásá­val kapcsolatosan. — A rendelkezés értelmében — tájékoztatott bennünket Ko­vács elvtárs — a kétkilós fehér kenyeret augusztus 15-e után da­rabonként hozzák forgalomba. Ez annyit jelent, hogy ezután az üzletekben nem mérik le a ke­nyeret, hanem darabonként szol­gálják ki a vásárlóknak. A ren­delet lehetőséget nyújt arra is, hogy a fél (kilós) és a negyed (félkilós) kenyereket is dara­bonként árusítsák. A súlyeltérés maximálisan két százalék lehet. Ez egy kétkilós kenyérnél négy dekát jelent. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a vásárlók kívánságára a kétkilós, a fél- és a negyed kenyeret is köteles a kereskedő lemérni. Megjegyzem, hogy az egykilós finom fehérkenyérnél is ez a súlyeltérés engedélyezett. A kétkilós kenyerek darabon­kénti forgalomba hozatalának előnyéről a következőket tudtuk meg. — A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a Sütőipari Vállalat csak nyers állapotban mérje le a kenyereket, s így az elkészült pékáru hamarabb jut a fogyasztókhoz. Jelentősége ab­ban áll még, hogy a kenyér ke­vesebbet törődik, s a közeljövő­ben még kevesebb minőségi ki­fogás éri a vállalatot. Kecske­métre vonatkozóan szeretném megjegyezni, hogy a külterüle­ten levő üzletek hamarabb jut­nak kenyérhez. Valószínűnek tartom, hogy a kiskereskedelmi boltokban a kenyérárusítás a da­rabonkénti kiszolgálással meg­gyorsul — fejezte be nyilatko­zatát Kovács Sándor, a Sütő­ipari Vállalat igazgatója. Gémes Gábor munka ifjúságunk nagy nevelő­je. Eközben számtalan nehéz­séget küzdenek le fiataljaink és olyan jellemvonások fejlődnek ki bennük, mint az akaraterő, a fizikai munka megbecsülése és szeretete, valamint a kollek­tív életszemlélet. KlSZ-szeirveze- teink éppen ezért elsősorban embert formáló sezrepe miatt szorgalmazzák a társadalmi munkát, bár igen jelentős an­nak gazdasági haszna is. A községfejlesztési társadal­mi munkának a KlSZ-bizottsá- gok és az alapszervezetek szo­cialista sezrződésbe rögzítették vállalásaikat az illetékes taná­csok végrehajtó bizottságaival. Ebben az évben megyénkben összesen 2 millió forint értékű közhasznú munkát vállaltak a fiatalok és ebből mintegy más­félmillió forint értékűt már tel­jesítettek is. Kiemelkedő eredményt ér­tek el a dunavecsei járás fiataljai, akik a felajánlott 200 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát 15 ezer forinttal már túl is tel­jesítették. A Szabadszállási Me­zőgazdasági Gépészképző Szak­iskola KISZ-istái 26 ezer forint­tal teljesítették túl évi vállalá­sukat. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy néhány helyen — például Baján, Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason, azon­kívül a kiskőrösi és a bajai já­rásokban — a KlSZ-szerveze- tek még adósak vállalásaik tel­jesítésének egy részével. A felsoroltaktól eltekintve KISZ-istáink és megyénk fiatal­jai a községfejlesztésd tervek megvalósítása érdekében dere- kas munkát végeztek, és ezért elismerést érdemelnek. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága az elismerés szavain kívül azzal lepte meg a KISZ-istákat, hogy a tőserdei kiránduló- és tá­borozási helyen 200 ezer fo­rintos költséggel egy ivóví- zes kutat fúratott. Válaszoljunk erre a figyelmes­ségre azzal, hogy felajánlásun­kat mindenütt teljesítjük. Az adott szó kötelez valamennyiün­ket, váltsuk valóra és teljesít­sük túl azt, amit a szocialista szerződésekben vállaltunk. Horváth Ignác Üzletrablás és gépkocsilopás miatt bűnvádi eljárás indult két kecskeméti betörő ellen Bűnvádi eljárás indult gép­kocsi- és betöréses lopás bűn­tette miatt Szelei József és Sze­gi Béla kecskeméti lakosok el­len. A tolvajlásra szövetkező két fiatalember első bűncselekmé­nyét a Csóka utca 12. szám alatti fűszer- és vegyeskereske­dés feltörésével követte el. — Egyik éjszaka behatoltak a boltba, ahol nyolc tábla csoko­ládét és több zsiletpengét vet­tek magukhoz. Ezenkívül el­lopták a pénztárfiókban talált 700 forintot, amelyet később megfeleztek. A betörés után egy héttel ismét találkoztak egy­mással. Ekkor újabb lopásra határozták el magukat: A Rá­kóczi úton beültek egy DKW gyártmányú gépkocsi vezető­fülkéjébe, működésbe hozták a motort, s az autóval megindul­tak a nagykőrösi betonút felé. A hűtőtartályból azonban né­hány száz méter után kifogyott a víz, s mivel a közlekedési rendőrség motoros járőre már a nyomukban volt — a gépko­csit otthagyva, futásnak eredtek. A két jómadár egy másik al­kalommal — éjjel — Katona Ferencné kecskeméti fodrász­üzletét feszítette fel, ahonnan egy ébresztőórát és egy törül­közőt vittek magukkal, majd egy fűszerkereskedő boltját dézsmálták meg, s a polcról szappant, csokoládét, kölnit és egyéb árucikket tettek zsebre, ök akarták feltörni a Kaszap utcai élelmiszerboltot és egy budapesti órásüzletet is —, de a zárszerkezettel e két esetben nem boldogultak. Szelei József és társa nemso­kára a bíróság előtt felel kárt okozó bűncselekményeiért. K. A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom