Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
f 1961. augusztus 1«, szerda I. oldal A dolgozók védelmében ÍMfc« tanít a Bajai Vitlamoaipari Gyár példája Gyárainkban, Üzemeinkben egyre több gondot fordítanak a rriu nkavédel emre és a münka- védelmi szabályok betartására. Ezt bizonyítja a Bajái Villamosipari Gyár első félévi niúnka- védelmi mérlege is. Kevesebb a baleset Baja egyik legnagyobb üzemében i960, első félévében 33 ririühkást ért baleset, ami 327 munkanap kiesést jelentett. Az idén június 30-ig mindössze 17 kisebb és egy Súlyosabb bál- feset történt, aitiély a tavalyitól lényegesen kevesebb, összesén 16Í munkanap kiesést okozott a vállalatnak. Á statisztika száraz adatai sokat mondanak ugyan, mégserri tükrözik azt az áldozatos munkát, amelyet a vállalat vezetői és a szakszervezet kifejtenek a munkásvédelem érdekében. Azon túlmenően, hogy a műhelyekben kifüggesztették á balesetelhárítást szolgáló oktató táblákat, havonta tartanak munkavédelmi szemlét, a művezetők balesetvédelmi oktatást, s negyedévenként munkavédelmi tanácskozást Ezenkívül a gyár szakszervezeti bizottsága és az igazgatóság javaslatára elkészült egy 40 oldalas baleset- elhárítási útmutató. amely nemcsak a különböző szakmai baleseti veszélyre bívja fel a dolgozók figyelmét. hanem azok elhárítás sónak módozatait is tartalmazza. Ebben a kis füzetben Igazolják a művezetők, oktatási megbízottak azt, hogy a dolgozó valóban részt vett a balesetvédelmi oktatáson. felelősségre vonják é mulasztókat A gyár munkásai — mint azt a legutóbbi munkavédelmi szemle is bebizonyította — eredményesen használják a védőberendezéseket Azt a dolgozót, aki nem tartja be az óvórendszabályokat, munkáját fegyelmezetlenül végzi, munkahelyén nem tart rendet, nem jelenti a gép hibáját — első esetben figyelmeztetik, ttlásódik esetben hazaküldik (az a nap Igazolatlan mulasztásnak számit), súlyosabb esetben pedig csökkentik az órabérét kizárják a nyereségrészesedésből vagy fegyelmiles elbocsátják. Nem adnánk teljes képet a munkavédelmi feladatok Végrehajtásáról, ha nem említenénk meg a legutóbbi munkavédelmi szemle tapasztalatait Á szemle felderítette, hogy a fúrógépeknél, elektromos beméróhelyisé- geknél hiányzik a korlát a csiszológépek borítólemeze vékony. Ezért még ebben a hónapban a fúrógépeket és az elektromos bemérőhelyiségeket rácskerítéssel és gumiszőnyeggel látják el. a csiszológépek bbrítóiemezeit pedig vastagabb anyagból készítik eL Az állandó jeli égd felvilágosító munka, a munkavédelmi berendezések növelése, a büntető-rendelkezések meghozták az eredményt Cfeökkeiit a balesetek és a sérülések száma. A Bajai Villamosipari Gyár ennek köszönheti, hogy iparági szinten első helyen áll munkavédelemből. G. G. Délután a qerjeni révnél A kikötőből elindult a hajó Budapest felé. Hátul az integető emberek mellett még látszanak ct ládák, amelyekben naponta Et í ' • -'M . . Ragyán készítsük a kazlak szalmafedésát? A KAZLAK fedéife bármilyen gabonaféle géppel csépelt szalmájából készíthető. Nem ajánlatos azonban a tavaszi vetésű gabonák, különösen az árpaszalma alkalmazása, mert rövid és ellenállóképessége is gyengébb. Legjobb a kézzel aratott gabona szalmája, mert a kombájnszalma általában köny- nyebben beázik. A rákazlozott szalmafedést általában jó úgy kezdeni, hogy alsó sorként kifelé vezető rostszállal, vékonyabb terítéssel, a gazdaság rendelkezésére álló száraz rostnövényszálat terítünk el a tető felületén. Erre a kukorica, napraforgó, cirok stb. egyaránt megfelel. Ezzel ITATJÁK A KOSOKAT Irtunk már róla, hogy a megyei tanács v. b. állami kostelepén — Szalkszentmárion határában — 170« kost gondoz nyolc szakképzett juhász és két bojtár. Képünkön a legelőre hajtás előtt megitatják az egyik — 400 kosból álló — falkát. Öl vagon gabona az államnak A lászlófalvi Búzakalász Ter- melöszövetkezet gazdái kézi erőve] vágták le ezer hold gabonái ukát. A községben elsőnek fejezték be az aratást és azonnal hozzáfogtak a csépléshez. Marsa Sándor és Forgó István vezetésével a szövetkezet két saját csépíőcsapata átlag két vagon gabonát csépelt el naponta. A cséplőcsapatok lelkes munkájának köszönhetik, hogy augusztus 12-én délben jelenthették: befejezték a cséplést. A gabona egyébként holdanként átlagosan fél mázsával fizetett többet a tervezettnél. A szövetkezetben ebben az évbén nem gondoltak gabonaeladásra. A csépiéikor látva azonban a felesleget, szerződést kötöttek a 'Terményforgalmi Vállalattal. Öt vagon gabonát adtak el államunknak. elkerüljük a rövidébb szalma- csomók át-, illetve kihullását a fedésből, A RÄKAZLAZOTT fedés nagyobb súlyú, mint a zsúpfedés. Ezért még kell nézni, hogy a tartó tetőszerkezete elég erős-e. Ha szükséges, már eleve erősítsük meg a szerkezetet. Számolnunk kell a nedvesedést okozó víz súlyával is, mivel a rákazlazott fedés jobban beázik. Ezt a szalmafedést kazalozva kell készíteni. Nem helyes tehát csak kazalozóVal felhordva ráhinteni a szalmát a tetőre. A kazalkészátésben jártas dolgozók, hasonlóan a jó kazal készítéséhez, tehát rétegenként terítve rakják fél a szalmát a fedéskor. A kazalozók figyeljék meg a szelemen távolságát és azt követve álljanak a tetőre, de nem nélkülözhetik a védő- kötelet sem. Esetleg a gerincre beakasztott létráról dolgozhatnak. A HELYESEN kartazott tető bogárhátú, 2—3 méterenként átvetett huzallal. A huzal végére követ, téglát kötünk. Kívánatos az ilyen tetőt az első év után jobb fedőanyagra kicserélni. Az első év után a szalmát még a kevésbé kényes állatok almozására Is felhasználhatjuk. Amszt János, a kalocsai horgász . mázsa számra szállítják a bajai zöldséget, gyümölcsöt.. = Aztán , lecsillapodnak a hajó kavarta hullámok, S megkezdődik a felszállás á túlsó partig közlekedő kompra. A sóderra kők is újra tneeraeadják a lapátot és a hor* is vár, ha késik az esti hájö. Legizgalmasabb élménye 1961* ben Volt Ö is részt vett a sá rén esetlenül járt IXirtisöd hajó utasainak mentésénél. Ks a leg- humoroSabb? Ezt igazi hajó* gesztussal meséli: — A tolnai cukrász feleségét »utójával együtt szállítottam Kalocsáról jött, ahol vásám volt. Útközben szitkozódott* mert megmaradt sok mézeskalácsa. Amikor a túlsó _ part rá elindult a kompról, véletlen :J rükvercbe kapcsolt és autóstól belecsúszott a Dunába. Neki ét a kocsinak semmi baja se A lett, kihúztuk, de elázott az ösz- szes mézeskalács ... Mésztíröeék, a sóderrakóh keskeny pallón — állva is szédül fajta az ember — ta- Uéskázzák a Sódert. Több mint tíz méterre lehet a parttól az uszály. Közelebb nem jöhet, sekély a víz. A rakomány kirakása Mészáros János brigádjának a fel ad a* ta. Mindössze két családi névvé hallgatnak á brigád tagjai, iheri Mészáros János és a négy Her* váth testvér dolgozik benne. Mind az öten foktőiek. Az ember behúhyjá szeméi hogy Hé lássa, amikor talicse Sódert szállít a Mészáros-brigád. Száz mázsa gabonát takarított meg a jászszentlászlói Zöldmező Tsz, mert a gépállomás brigádtagjai helyett a szövetkezeti gazdákból alakult munkacsapat végezte el a cséplést. A járandóság — 100 mázsa gabona — ezáltal a szövetkezet birtokában maradt gász megnyugodva vett »Pacáját” * vízbe Róluk szól, Kalocsa környékiekről riportunk.. ( Negyedszázada a vixen — Gyerünk kérem, gyerünk! Azonnal horgonyt szedünk, indul a hajó — hangzik a révész erőteljes biztatása. A vén tengeri medve — így becézik a környéken Boch Ádá- mot — talán vidámabb ember még azoknál a tengerészeiknél is. akikért gyermekkorunkban annyit lelkesedtünk. Negyed- százada járja á vizet bár igaz, hegy ebből a legtöbb időt kompon töltötte. De hát ez is a hajósélethez tartozik, a komp, az uszály is hajónak számít., 4 Huszonhárom éve itt szállítja az utasokat kocsikat, autókat Bács-Kiskunból Tolna megye* 1 be, vagy fordítva, a gerjéhi révnél. Két óránként közléke- ; dik, de szorgalomból és hivatás* ' tudatból gyakran késő éjszakéig Cseng, bong az acélüllő Mélykúton a kovácsműhelyben. A félmeztelen, izmos karú kovács forgatja az izzó vasat, s a ráverő odasújt a háromkilós kalapáccsal, ahol éppen lápítani kell. A pörölyt egy megtermett asz- szony forgatja: a kovács felesége. Szokatlan látvány nőt az üllő mellett látni, aki legalább olyan erővel és szaktudással formálja a vasat, mint egy igazi kovács. A férj. Kun-Szabó Mihály csak mosolyog, amikor a munkabeosztásról érdeklődünk. — Amíg én egy kicsit pihenek, addig ő — mutat bütykös nagy- ujjával a csendben, szerényen álló asszony- jra — főz. Nevetünk, de az aszA mélykúti kovácsáé szony férkőzzél félrelökd a kalapácsot, az arcára komolyságot erőltet és csípősen Visszavág: — Nem sokra becsül engem .., Este, amikor takarítok, s a gyerekeket fü rüsztöm, ő a torkát mossa — » kocsmában. — Ej, te asszony — hunyorít a kovács —, mit nem mondasz!? S hogy elejét vegyük a családi „perpatvarnak”, tovább érdeklődünk. Bizony, Kun-Szabó Mihályné élete nem a legkönnyebb. Tíz éve naponta nyolc-kilenc órát dolgozik a kovácsműhelyben, s akkor hiányzott dáák az üllő mellől, amikor terhessége már előre haladt, vagy éppen szült. A legf atalabb „hajtás”, Kun-Szabó Józsi bölcsője a kovácsműhelyben ringott, s mikor jólla :ott az anyatejjel, a kalapácsok szolgáltat ak altatódalt számára. Nehéz, fárasztó munka egy asszon vnafc a kovácsmestersé;. Ml késztette mégis ezt a fiatalasszonyt arra, hogy odaáll jón a férje mellé, az izzó vasat formálni. — Heten eszünk mindennap az asztalnál. Egy fizetés; bizony kevés... A fé jemfiek akkof is kellett a segítség, amikor önálló volt. Fogadtu-k fel segédet, de a nyin> nyám fickók hamar itthagyták a kormos életet... Egyszer aztán azt mondtam: vagyok én is olyan, mint sok férfi, megpróbálom. Azóta segítek ennek az ördögnek — mondja tréfásan a férjére mutatva. Sok mindent hallottam a nők hősiességéről, helytállásáról, kitartásáról. Nos. Kun- Szabó Mihályné a legnehezebbet, a kovácsolást vállalta. A szó szoros értelmében ott dolgozik — váll-váll mellett — a férjével egy sorban: a gyermekeiért, a családjáért... A napsütötté utcán járunk. Az Utca végén is halljuk még azt az ezüst csengést, amit a kóvácsné pörölye csal ki az üllő acéltestéből. Gémes Gábor Icával eöndulnek g Pug&tMHÍ pallón. — Vízbe? Nem, még ac»vM sem esett — mondják nevetve — Megszoktuk már, tíz évle csináljuk.., Bolygó, Hajnál és Margit nevű uszályok szállítják Őszöd környékéről a sódert. Egyre- egyre 3Ö köbméter rakomány fér; Négy óra alatt partra rak* ják, ahonnan aztán tovább viszik a kalocsai építkezési vál* ládátokhoz. Havonta 7—800 köb* méter a brigád teljesítménye. Köbméterenként 1? forintot kapnak. Nem iá panaszkodnak a keresetre. Mellettük a vízben, a sW»xV> részen most 1* híbi Okolnak. — Maguk mikor fürdőnek? A brigádvestetó Már az Uszályról kiált vissíaí — Estére otthon, az ítrtérf kűtnál.,. Kalocsa legiürelmescbb embere Ott áll magába zárkózotton, azt sem bánná talán, ha á hullámok a cipőjéig csapnának, Révetégeri figyeli a vizet, hátha éppen most „kannák” a Halak... De nem, a három horgászbot meg sem rezzen. Hiába a Csalétek, fia-hal sent akár a horogra akadni. Amszt János aao»v- ban türelmes ember. így ismerik őt Kalocsán is, ahol a szabó ktsz-ben dolgozik. Itt ül Ifnár egy hét niindeh napján — a szabadsága alatt — hórgászbot- tal a keiében. — Szerencse ke® és természetesen türelem. Tegnap például két egykilósat fogtam. Öt éve vagyok tagja a horgászegyesületnek. Munka után gyakran kijárunk ide társaimmal együtt A horgás2áS sport Örömét leli benne az ember. Hogy az asszony őrről-é? Csak néha* , p ha sókáig nem Viszek haza halat. Ilyenkor aztán mi mást tehetne egy szegény horgász, megbékíteni halászlével ■— a legközelebbi csárdában i,. Márkás János és Pásztor Zoltán riportja
