Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

f 1961. augusztus 1«, szerda I. oldal A dolgozók védelmében ÍMfc« tanít a Bajai Vitlamoaipari Gyár példája Gyárainkban, Üzemeinkben egyre több gondot fordítanak a rriu nkavédel emre és a münka- védelmi szabályok betartására. Ezt bizonyítja a Bajái Villamos­ipari Gyár első félévi niúnka- védelmi mérlege is. Kevesebb a baleset Baja egyik legnagyobb üze­mében i960, első félévében 33 ririühkást ért baleset, ami 327 munkanap kiesést jelentett. Az idén június 30-ig mindössze 17 kisebb és egy Súlyosabb bál- feset történt, aitiély a tavalyitól lényege­sen kevesebb, összesén 16Í munkanap kiesést okozott a vállalatnak. Á statisztika száraz adatai so­kat mondanak ugyan, mégserri tükrözik azt az áldozatos mun­kát, amelyet a vállalat vezetői és a szakszervezet kifejtenek a munkásvédelem érdekében. Azon túlmenően, hogy a mű­helyekben kifüggesztették á balesetelhárítást szolgáló okta­tó táblákat, havonta tartanak munkavédelmi szemlét, a mű­vezetők balesetvédelmi oktatást, s negyedévenként munkavédel­mi tanácskozást Ezenkívül a gyár szakszervezeti bizottsága és az igazgatóság javaslatára elkészült egy 40 oldalas baleset- elhárítási útmutató. amely nemcsak a különböző szakmai baleseti veszélyre bívja fel a dolgozók figyel­mét. hanem azok elhárítás sónak módozatait is tartal­mazza. Ebben a kis füzetben Igazolják a művezetők, oktatási megbí­zottak azt, hogy a dolgozó való­ban részt vett a balesetvédelmi oktatáson. felelősségre vonják é mulasztókat A gyár munkásai — mint azt a legutóbbi munkavédelmi szem­le is bebizonyította — eredmé­nyesen használják a védőberen­dezéseket Azt a dolgozót, aki nem tartja be az óvórendszabá­lyokat, munkáját fegyelmezetle­nül végzi, munkahelyén nem tart rendet, nem jelenti a gép hibáját — első esetben fi­gyelmeztetik, ttlásódik esetben hazaküldik (az a nap Igazolat­lan mulasztásnak számit), súlyosabb esetben pedig csökkentik az órabérét ki­zárják a nyereségrészese­désből vagy fegyelmiles el­bocsátják. Nem adnánk teljes képet a munkavédelmi feladatok Végre­hajtásáról, ha nem említenénk meg a legutóbbi munkavédelmi szemle tapasztalatait Á szemle felderítette, hogy a fúrógépek­nél, elektromos beméróhelyisé- geknél hiányzik a korlát a csi­szológépek borítólemeze vékony. Ezért még ebben a hónapban a fúrógépeket és az elektromos bemérőhelyiségeket rácskerítés­sel és gumiszőnyeggel látják el. a csiszológépek bbrítóiemezeit pedig vastagabb anyagból ké­szítik eL Az állandó jeli égd felvilá­gosító munka, a munkavé­delmi berendezések növe­lése, a büntető-rendelkezé­sek meghozták az ered­ményt Cfeökkeiit a balese­tek és a sérülések száma. A Bajai Villamosipari Gyár en­nek köszönheti, hogy iparági szinten első helyen áll munka­védelemből. G. G. Délután a qerjeni révnél A kikötőből elindult a hajó Budapest felé. Hátul az integető emberek mellett még látszanak ct ládák, amelyekben naponta Et í ' • -'M . . Ragyán készítsük a kazlak szalmafedésát? A KAZLAK fedéife bármilyen gabonaféle géppel csépelt szal­májából készíthető. Nem aján­latos azonban a tavaszi vetésű gabonák, különösen az árpa­szalma alkalmazása, mert rö­vid és ellenállóképessége is gyengébb. Legjobb a kézzel ara­tott gabona szalmája, mert a kombájnszalma általában köny- nyebben beázik. A rákazlozott szalmafedést általában jó úgy kezdeni, hogy alsó sorként kifelé vezető rost­szállal, vékonyabb terítéssel, a gazdaság rendelkezésére álló száraz rostnövényszálat terí­tünk el a tető felületén. Erre a kukorica, napraforgó, cirok stb. egyaránt megfelel. Ezzel ITATJÁK A KOSOKAT Irtunk már róla, hogy a megyei tanács v. b. állami kostele­pén — Szalkszentmárion határában — 170« kost gondoz nyolc szakképzett juhász és két bojtár. Képünkön a legelőre hajtás előtt megitatják az egyik — 400 kosból álló — falkát. Öl vagon gabona az államnak A lászlófalvi Búzakalász Ter- melöszövetkezet gazdái kézi erő­ve] vágták le ezer hold gabo­nái ukát. A községben elsőnek fejez­ték be az aratást és azonnal hozzáfogtak a csépléshez. Mar­sa Sándor és Forgó István ve­zetésével a szövetkezet két sa­ját csépíőcsapata átlag két va­gon gabonát csépelt el naponta. A cséplőcsapatok lelkes mun­kájának köszönhetik, hogy au­gusztus 12-én délben jelenthet­ték: befejezték a cséplést. A gabona egyébként holdan­ként átlagosan fél mázsával fi­zetett többet a tervezettnél. A szövetkezetben ebben az évbén nem gondoltak gabonaeladásra. A csépiéikor látva azonban a felesleget, szerződést kötöttek a 'Terményforgalmi Vállalattal. Öt vagon gabonát adtak el államunknak. elkerüljük a rövidébb szalma- csomók át-, illetve kihullását a fedésből, A RÄKAZLAZOTT fedés na­gyobb súlyú, mint a zsúpfedés. Ezért még kell nézni, hogy a tartó tetőszerkezete elég erős-e. Ha szükséges, már eleve erősít­sük meg a szerkezetet. Számolnunk kell a nedvese­dést okozó víz súlyával is, mivel a rákazlazott fedés jobban be­ázik. Ezt a szalmafedést kazalozva kell készíteni. Nem helyes tehát csak kazalozóVal felhordva rá­hinteni a szalmát a tetőre. A kazalkészátésben jártas dolgo­zók, hasonlóan a jó kazal ké­szítéséhez, tehát rétegenként terítve rakják fél a szalmát a fedéskor. A kazalozók figyeljék meg a szelemen távolságát és azt követve álljanak a tetőre, de nem nélkülözhetik a védő- kötelet sem. Esetleg a gerincre beakasztott létráról dolgozhat­nak. A HELYESEN kartazott tető bogárhátú, 2—3 méterenként átvetett huzallal. A huzal vé­gére követ, téglát kötünk. Kí­vánatos az ilyen tetőt az első év után jobb fedőanyagra kicserél­ni. Az első év után a szalmát még a kevésbé kényes állatok almozására Is felhasználhatjuk. Amszt János, a kalocsai horgász . mázsa számra szállítják a bajai zöldséget, gyümölcsöt.. = Aztán , lecsillapodnak a hajó kavarta hullámok, S megkezdődik a fel­szállás á túlsó partig közlekedő kompra. A sóderra kők is újra tneeraeadják a lapátot és a hor* is vár, ha késik az esti hájö. Legizgalmasabb élménye 1961* ben Volt Ö is részt vett a sá ­rén esetlenül járt IXirtisöd hajó utasainak mentésénél. Ks a leg- humoroSabb? Ezt igazi hajó* gesztussal meséli: — A tolnai cukrász feleségét »utójával együtt szállítottam Kalocsáról jött, ahol vásám volt. Útközben szitkozódott* mert megmaradt sok mézeska­lácsa. Amikor a túlsó _ part rá elindult a kompról, véletlen :J rükvercbe kapcsolt és autóstól belecsúszott a Dunába. Neki ét a kocsinak semmi baja se A lett, kihúztuk, de elázott az ösz- szes mézeskalács ... Mésztíröeék, a sóderrakóh keskeny pallón — állva is szédül fajta az ember — ta- Uéskázzák a Sódert. Több mint tíz méterre lehet a parttól az uszály. Közelebb nem jöhet, se­kély a víz. A rakomány kirakása Mészá­ros János brigádjának a fel ad a* ta. Mindössze két családi névvé hallgatnak á brigád tagjai, iheri Mészáros János és a négy Her* váth testvér dolgozik benne. Mind az öten foktőiek. Az ember behúhyjá szeméi hogy Hé lássa, amikor talicse Sódert szállít a Mészáros-brigád. Száz mázsa gabonát takarított meg a jászszentlászlói Zöldmező Tsz, mert a gépállo­más brigádtagjai helyett a szö­vetkezeti gazdákból alakult munkacsapat végezte el a csép­lést. A járandóság — 100 mázsa gabona — ezáltal a szövetkezet birtokában maradt gász megnyugodva vett »Pacá­ját” * vízbe Róluk szól, Kalocsa környé­kiekről riportunk.. ( Negyedszázada a vixen — Gyerünk kérem, gyerünk! Azonnal horgonyt szedünk, in­dul a hajó — hangzik a révész erőteljes biztatása. A vén tengeri medve — így becézik a környéken Boch Ádá- mot — talán vidámabb ember még azoknál a tengerészeiknél is. akikért gyermekkorunkban annyit lelkesedtünk. Negyed- százada járja á vizet bár igaz, hegy ebből a legtöbb időt kompon töltötte. De hát ez is a hajósélethez tartozik, a komp, az uszály is hajónak számít., 4 Huszonhárom éve itt szállítja az utasokat kocsikat, autókat Bács-Kiskunból Tolna megye* 1 be, vagy fordítva, a gerjéhi révnél. Két óránként közléke- ; dik, de szorgalomból és hivatás* ' tudatból gyakran késő éjszakéig Cseng, bong az acél­üllő Mélykúton a ko­vácsműhelyben. A fél­meztelen, izmos karú kovács forgatja az izzó vasat, s a ráverő oda­sújt a háromkilós ka­lapáccsal, ahol éppen lápítani kell. A pörölyt egy megtermett asz- szony forgatja: a ko­vács felesége. Szokat­lan látvány nőt az üllő mellett látni, aki leg­alább olyan erővel és szaktudással formálja a vasat, mint egy igazi kovács. A férj. Kun-Szabó Mihály csak mosolyog, amikor a munkabeosz­tásról érdeklődünk. — Amíg én egy ki­csit pihenek, addig ő — mutat bütykös nagy- ujjával a csendben, szerényen álló asszony- jra — főz. Nevetünk, de az asz­A mélykúti kovácsáé szony férkőzzél félre­lökd a kalapácsot, az arcára komolyságot erőltet és csípősen Visszavág: — Nem sokra becsül engem .., Este, amikor takarítok, s a gyereke­ket fü rüsztöm, ő a torkát mossa — » kocsmában. — Ej, te asszony — hunyorít a kovács —, mit nem mondasz!? S hogy elejét ve­gyük a családi „per­patvarnak”, tovább ér­deklődünk. Bizony, Kun-Szabó Mihályné élete nem a legkönnyebb. Tíz éve naponta nyolc-kilenc órát dolgozik a ko­vácsműhelyben, s ak­kor hiányzott dáák az üllő mellől, amikor terhessége már előre haladt, vagy éppen szült. A legf atalabb „hajtás”, Kun-Szabó Józsi bölcsője a ko­vácsműhelyben ringott, s mikor jólla :ott az anyatejjel, a kalapá­csok szolgáltat ak al­tatódalt számára. Nehéz, fárasztó mun­ka egy asszon vnafc a kovácsmestersé;. Ml késztette mégis ezt a fiatalasszonyt arra, hogy odaáll jón a férje mellé, az izzó vasat formálni. — Heten eszünk mindennap az asztal­nál. Egy fizetés; bizony kevés... A fé jemfiek akkof is kellett a se­gítség, amikor önálló volt. Fogadtu-k fel segédet, de a nyin> nyám fickók hamar itthagyták a kormos életet... Egyszer aztán azt mondtam: vagyok én is olyan, mint sok férfi, megpróbálom. Azóta segítek ennek az ördögnek — mond­ja tréfásan a férjére mutatva. Sok mindent hallot­tam a nők hősiességé­ről, helytállásáról, ki­tartásáról. Nos. Kun- Szabó Mihályné a leg­nehezebbet, a kovácso­lást vállalta. A szó szo­ros értelmében ott dol­gozik — váll-váll mel­lett — a férjével egy sorban: a gyermekei­ért, a családjáért... A napsütötté utcán járunk. Az Utca végén is halljuk még azt az ezüst csengést, amit a kóvácsné pörölye csal ki az üllő acéltestéből. Gémes Gábor Icával eöndulnek g Pug&tMHÍ pallón. — Vízbe? Nem, még ac»vM sem esett — mondják nevetve — Megszoktuk már, tíz évle csi­náljuk.., Bolygó, Hajnál és Margit ne­vű uszályok szállítják Őszöd környékéről a sódert. Egyre- egyre 3Ö köbméter rakomány fér; Négy óra alatt partra rak* ják, ahonnan aztán tovább vi­szik a kalocsai építkezési vál* ládátokhoz. Havonta 7—800 köb* méter a brigád teljesítménye. Köbméterenként 1? forintot kapnak. Nem iá panaszkodnak a keresetre. Mellettük a vízben, a sW»xV> részen most 1* híbi Okolnak. — Maguk mikor fürdőnek? A brigádvestetó Már az Uszály­ról kiált vissíaí — Estére otthon, az ítrtérf kűtnál.,. Kalocsa legiürelmescbb embere Ott áll magába zárkózotton, azt sem bánná talán, ha á hul­lámok a cipőjéig csapnának, Révetégeri figyeli a vizet, hátha éppen most „kannák” a Halak... De nem, a három horgászbot meg sem rezzen. Hiába a Csal­étek, fia-hal sent akár a ho­rogra akadni. Amszt János aao»v- ban türelmes ember. így isme­rik őt Kalocsán is, ahol a szabó ktsz-ben dolgozik. Itt ül Ifnár egy hét niindeh napján — a szabadsága alatt — hórgászbot- tal a keiében. — Szerencse ke® és termé­szetesen türelem. Tegnap pél­dául két egykilósat fogtam. Öt éve vagyok tagja a horgász­egyesületnek. Munka után gyak­ran kijárunk ide társaimmal együtt A horgás2áS sport Örö­mét leli benne az ember. Hogy az asszony őrről-é? Csak néha* , p ha sókáig nem Viszek haza ha­lat. Ilyenkor aztán mi mást te­hetne egy szegény horgász, meg­békíteni halászlével ■— a leg­közelebbi csárdában i,. Márkás János és Pász­tor Zoltán riportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom