Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

tíféí. "ÜltiSSRs'rS, fedd ftéiue­SPAtlt 8ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA az Izsáki Óvodában ■■ «"J4r H Veröfényei, nyári reggelen lestük ki, amint Jenőkét a ma­mája az izsáki bölcsődébe vitte. Jenöke már okos kisfiú, egyál­talán nem vette zokon, hogy a mama egyszer csak eltűnt. A ma• mának dolgozni kell, őt pedig vigasztalta, hogy már várták a kis pajtások, Pistike, Jancsika, Piriké, meg a többiek. Rendes szülök neveletlen gyerekei — Iskolai év előtti gondolatok — X fiatalkorúak erkölcsi fejlő­désének alapfeltétele és első­rendű követelménye a szülők rendezett, harmonikus családi élete, hiszen gyakran tapasztal­juk, hogy a legtöbb fiatalkorú éppen ennek hiányában kerül az erkölcsi züllés, bűnözés út­jára. A bíróság elé került ügyeik­ből azonban más tanulság is le­szűrhető. Gyakran a szülők normális együttléte is hordoz magá­ban olyan veszélyeket, ame­Ercsi, vagy Kaposvár Megyénk déli részén, kedvező természeti adottsá­gok mellett és megfelelő ha­gyományos agrotechnikával, hosszú évtizedek óta siker­rel termeszik a cukorrépát Mivel ez a terület az or­szág egyik legjobb cukorré­pa-termelő tája, indokolt lenne a kedvező természeti adottságokra alapítva a to­vábbi területi — és ezzel egy időben a mennyiségi fej­lesztés. A fejlesztést indokolná mezőgazdaság szocialista át­szervezése, tekintettel arra, hogy a cukorrépa kifejezet­ten nagyüzemi növény. Ezen­kívül a gazdálkodás belter­jessé tétele, az állattenyész­tés fejlesztése, ebből követ­kezően a trágyatermelés emelkedése mind a cukorré­pa-termesztés fokozása mel­lett szólnak. A táji fejlesz­tés mellett szól az a tény, hogy a megye különféle al­kalmatlan területén is folyik termesztése, amely területek más növényféleséggel jobban hasznosíthatók leimének. A megye cukorrépa ter­mesztésének a déli löszhátra való koncentrálásával a kí­vánatos optimális táji spe­cializáló érdekében is ten­nénk egy lépést. Amikor a kedvező természeti adottsá­gokra való hivatkozással fel­vetődik a fejlesztés lehető­sége, nem hallgathatók el a nehézségek sem. Igen komoly problémákat jelentenek és a jelenleg fo­lyó termelést is hátrányosan befolyásolják a gépesítési körülmények és a rossz köz­lekedési viszonyok. — Nagy hátránya ennek a vidéknek a feldolgozó-üzem távoli fekvése. A régi ipartelepítés anarchiájából származó ked­vezőtlen következmények csökkentése érdekében e vi­dék cukorrépa termését a kaposvári gyárból a Duna menti Ercsi gyárába kellene feldolgozásra átirányítani. — így mentesülne a vasút a cukorrépa szállítások nagy igénybevételétől az őszi csúcsforgalom idején. Ki­használnánk az olcsó dunai víziútat. Kedvezőek a bajai és ercsi be- és kirakodási lehetőségek. Csökkenne a szállítási és a cukorgyári üzemi költség. Lehetővé vál­na a mezőgazdasági termelő­üzemek számára a teljes­mérvű melléktermék-felhasz­nálás. A száraz répaszelet mellett a nyers szelet és a melasz is könnyen és gyor­san eljuthatna az állat- tenyésztő telepekre. Barcza Egon lyek elősegítik a fiatalkorú erkölcsi zülléséit, bűnözését. Az egyik fiatalkorú ügyének megvizsgálása az alábbi dolgok­ra derített fényt: Az egyébként becsületes, törekvő, magasabb iskolai képzettséget szerezni akaró szülők — rendezett csa­ládi körülményeik ellenére tó­csák saját tanulmányaikkal tö­rődtek és ez idő alatt elmulasz­tották gyermekeik iskolai és otthoni munkájának ellenőrzé­sét. A szülők sikeresen befejez­ték tanulmányaikat, eredmé­nyesen levizsgáztak, a gyere­kek azonban csavarogtak, isko­lái kerültek, egyikük kisebb lo­pásokat követett eL Egy másik ügyben s ko­moly, tudományos munkát végző értelmiségi szülők gyermeke betöréses lopást követett d. Ä tárgyaláson megállapítható volt, hogy a fiatalkorú a cse­lekmény elkövetése előtti idő­szakban — több mint fél éven át — csavargott és iskolai ta­nulmányait elhanyagolta. A szü­lők a tárgyaláson elfoglaltsá­gukra hivatkoztak, ami termé­szetesen nem fogadható el ilyen esetben, hiszen a gyermek ne­veléséért munkájuk ellátása mellett is felelősek. Mégpedig nem csupán erkölcsileg — ha­nem súlyosabb esetekben bün­tetőjogilag is. Tagadhatatlanul, vannak olyan körülmények, amelyek nehezí­tik a szülők gyermeknevelési gondjait, de — mint ez esetben is megállapítható volt —. nagyobb lelkiismeretességgel a körülmé­nyek ellenére is biztosíthatták volna a legszükségesebb időt gyermekük nevelésére Több esetben előfordul, hogy a szülők mindennapi gondjaik­kal küzdve nem törődnek meg­felelően gyermekeik szellemi fejlődésével Ügy vélik, hogy a nevelés csupán az iskola falain be­lül érvényesül és csupán a pedagógusok feladata. Tény, hogy az iskolának, a pe­dagógusnak döntő feladata a fiatalkorúak helyes erkölcsi fel­fogásának kialakítása, de a szü­lői közömbösséget nem pótol­hatja a leglelkiismeretesebb pedagógus törekvése sem. A fent említett ellentétesen ható tényezők befolyásolják a fiatal­korú jellemét, szellemi fejlődé­si Ós fogékonnyá tehetik a bű- ] nözésre. Szülők; pedagógusok közős, egyidejű feladata tehát az, hogy a fiatalok súrlódás nélkül, a leghelyesebb nevelési módsze­rek alkalmazása következmé­nyeképpen beleilleszkedjenek az iskola, a család, s így a tár­sadalom életébe. Ezért hívjuk fél valamennyi szülő figyelmét: az anyagi szükségletek biztosí­tásán túl, törődjenek többet a gyermekek szellemi, erkölcsi fejlődésével, lelki problémáival Dr. Babay Imre a megyei főügyészség ügyész® Gyakorlókért Nemesnádudvaron A Nemesnádudvari Községi Tanács a Kossuth Tsz segítsé­gével egy, a községhez közel eső helyen 600 négyszögöl területen botanikus kertet hozott létre, amelyben az iskolás gyermekek különféle növényeket ültettek el. Kicsi ugyan ez a botanikus kert, de jelentősége annál na- Jenőkét is levetkőztette, s megfürdette a gondozónő bölcső gyobb. Két brigád vette kezelés dei ruhácskát adott rá, majd következett a finom reggeli azutótv SUÄfi g» • ***** «üítáipwii" hat munkacsapatra osztották e* hallgatta Csipkerózsika történetét, j fel. A munkacsapatok még a nyári szünidőben is pontosan ........1 ' .........■••• tu dják, hogy melyik hétfőn ke rül rájuk a sor, mert gyakor­lataikat az úttörőcsapat irá nyitja. Dicséretet érdemei a pedagó gusok közül Bakos Ignác, aki fáradságot nem ismerve, min­den hétfőn a gyerekek között van és tanítgatja őket az egyes műveletek elsajátítására. Nem lehet megfeledkezni Tapodi Ká­roly tanítóról sem, aki szintén nagy szorgalommal neveli a gye­rekeket az iskolai szünidőben a közös munka jó ízére. Amennyire szép a gyerekek szorgalma, előrejutása, a neve lök áldozatos munkája, annyira fájó pont mindannyiok számá­ra, hogy a szépen megművelt gyümölcsfák, a gondozott szőlő- vesszők egyes meggondolatlan személyek áldozatává válnak, mivel a kis gazdaságot kerítés még nem védi. A gyerekek nem rombolják szét saját munkáju- lcat, a kártevők hát valószínű­leg felnőttek. Nem gondolnak arra, hogy esetleg éppen saját gyermekük jókedvét és előre­haladását akadályozzák? Papp István Meglopta édesanyját börtönből szabadult fia Mikor a mesélő azt mondta: „Itt a vége, fuss el véle”, jött a gondozó néni, és sorra, egytől-egyig .trónusra” ültette a kia. társaságot, Jenőkével együtt. a pénzt ugyancsak saját céljai­ra költötte. Bűncselekményeiről a vád­irat elkészült. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kladő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenj'i tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 2S-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. kecskeméti = Telefoni 15-29, 27-49 Később tornáztak, sétáltak, majd ebédeltek, aludtak, uzsonJ náztak, játszottak. Észre sem vették, hogy este van, és jött a mama értük. Jenőke is búcsút intett kezecskéivel 19 kis társár nak: viszontlátásra, holnap reggel. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte; Pásztor Zoltán^ Székely Gábor alsószéktói la­kos múlt év decemberében sza­badult a börtönből, ahol há­romévi büntetését töltötte. Mi­után hazajött, már az első al­kalommal meglopta édesanyját. A szekrényben talált két taka­rékbetétkönyv összegét — 1300 forintot — kiváltotta, s a pénz egy részét szórakozásra költötte. A börtönből szabadult fia­talember ezt követően édes­anyja munkahelyén tartott „te­repszemlét”. Behatolt az öltö­zőbe, ahol egy munkásnő fize­tését tartalmazó pénzes boríté­kot vett magához. A pénzt el­kótyavetyélte, s édesanyjának emiatt 784 forintot kellett visz- szatéritenie munkatársnőjének. Székely Gábor azonban nem elégedett meg ennyivel. A rend­őrségi leleplezésig még több al­kalommal károsította meg édes­anyját, akitől dunyhahuzatot és különböző ágyneműket lopott. Ezeket a Kecskeméti Bizomá­nyi Áruházban érték esi tetta. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom