Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-13 / 163. szám
4. oldal 196L július 13, csütörtök Javult az ismeretterjesztés a kalocsai járásban A járási, majd a községi kulturális bizottságok által kidolgozott munka tervek alapján, a lakosság általános ismeretének gyarapítása érdekében kezdődött meg az ősszel az ismeret- terjesztő munka a kalocsai járás községeiben. Decemberben a kalocsai járás nagy átalakuláson ment keresztül: termelő- szövetkezet' járás lett. Ezután sokkal nagyobb lendületet vett az ismeretterjesztő munka. A megváltozott és megnövekedett feladatok tették szükségessé, hogy módosítsák eredeti munkatervüket a kulturális bizottságok. A járási értekezlet, amelyre pedagógusokat és TIT előadókat hívtak meg, eredménnyel járt: száznyolcvan pedagógus vállalta a tervezettnél nagyobb számú előadások megtartását. Fő feladatuknak — nagyon helyesen — a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében folyó munkát tekintették, az előadások nagy részét termelőszövetkezeti gazdák részére tartották. Ismertették a tsz-ek működési szabályzatát, a tagok jogait és kötelességeit, a termelést ösztönző intézkedéseket. Nagy érdeklődésnek örvendtek a munkaegységszámi- tgsi tanfolyamok, amelyeken közel négyszáz tsz-gaz- da vett részt. Emellett több növénytermesztési és állattenyésztési előadást, valamint előadássorozatot tartottak szakemberek bevonásával. összesen 430 előadást tartottak termelőszövetkezeti tagok részére, amelyen csaknem 12 ezren (!) vettek részt. Tavasszal, a mezőgazdasági munkák megkezdésekor újabb nehézséggel kellett megbirkózniuk. Csökkent a látogatók száma. Az ismereteriesztő előadók és a kulturális bizottságok rátermettségét, hozzáértését igazolja, hogy ebben az időszakban is, amely valóban „uborkaszezon” szokott lenni az ismeretterjesztésben, meg tudták tartani az átlagos látogatottságot. Olyan témákról tartottak előadásokat, amelyek legjobban érdeklik (például egészségügyi előadások) az embereket Kilenc hónap alatt a kalocsai járás községeiben 806 ismeretterjesztő előadást tartottak a legkülönbözőbb témakörökből. Egy hónapban tehát átlag 89 előadáson vettek részt a járás lakói. Kisebb hiányosságokkal itt is találkozhatunk, de ezek mellett eltörpülnek az elért eredmények, azyelőadások megszerettetése mellett. A hibák között említhetjük meg azt, hogy az előadások időbeni elosztása nem mindenütt egyenletes. Előfordult az is egy-két községben, hogy az előadások nagy része egy témakörből került ki. Az eredményeket summázva meg kell állapítani, hogy jó eredmény csak ott mutatható fel, ahol a művelődési otthon vezetőségének sikerült jó kapcsolatokat kialakítani a helyi pedagógusokkal. Természetesen, a szaktárgyi ismeret- terjesztés: főleg a mezőgazda- sági és egészségügyi előadások színvonalának emelése érdekében legalább ilyen fontos a szakemberek bekapcsolása is az ismeretteri esztésbe. Az elmúlt évben növekedett a járás területén megtartott ismeretterjesztő előadások száma és színvonala is. Ezzel a fejlődéssel azonban nem elégedhetnek és nem is elégednek meg a járás kulturális életének vezetői. Jövő évi ismeretterjesztő programjukat, tapasztalataik alapján igvekeznek úgy összeállítani, hogy tovább emeljék a színvonalat Ennek érdekében főleg előadássorozatokat tartanak majd, és több alkalommal hívnak meg központf előadókat. A helyi előadók, pedagógusok és szakemberek munkájának javítására, illetve segítésére előadó munkaközösségeket szerveznek. Ezek a közösségek egyöntetű előadástervezetet dolgoznak ki, és megbeszélik az egyes előadások levezetésének módját is. Megjelent a Népkutatő Füzetek új száma A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványaként jelent meg egy évvel ezelőtt a Népkutató Füzetek első száma. Azóta három különböző, s egy- egy kis monográfiát tartalmazó újabb szám jelent meg. Most negyedik-ötödik egyesített szám" ként dr. Henkey Gyula: Fülöp- szállási kunok embertani vizsgálata című rövid antropológiai tanulmányát adták ki. Az anyag 500 18 éven felüli férfi és 16 éven felüli fülöo- szállási származású és ott élő nő antropometriai adatait tartalmazza. Részletes tájékoztatást ad az anyagfelvétel módszeréről, majd korcsoportonként hasonlítja össze a jellegzetes fülöpszállási típusok sajátosságait Az anyagot egy történelmi vonatkozásban is érdekes összeállítás egészít ki, mely a régi és törzsökös fülöpszállási családneveket tartalmazza. A tanulmányt több statisztikai táblázat és 23 oldalas jellegzetes fülöpszállási típusokat bemutató képes műmelléklet egészíti ki. Szolidaritás Bende Jóska elszontyolodva ment a boltba. Reggel „rossz fát tett a tűzre” és édesanyja mérgében a fejéhez vágta iskolai bizonyítványát. — Inkább tanultál volna szorgalmasan, mintsem öröklőé visz- szafeleselj. Nincs nekünk elég kiadásunk, most még fizessem a tanárt is, aki előkészít a pótvizsgára. A VII. általános iskolás legénykét szíven ütötték anyja szavai. A gyermekek közül ő a legidősebb, apja után az a „férfi”, aki a nyári vakációban segíthetett volna kenyeret keresni a családban. No, de erről szó sem lehet, hiszen elégtelen érdemjegyét ki kell javítania, hogy ősszel folytathassa tanulmányait. Tanulni, meg dolgozni is — sehogy sem tudta a kettőt egy kalap alá venni. Pedig alig várta a nyarat Abban reménykedett, hogy Kusztós Ferenc osztályfőnök megkönyörül rajta és átengedi magyarból. Évvégén „csalódott” a tanárban, amikor megpillantotta a bizonyítványában nyújtózkodó — egyest. Hiába! Ügy látszik, osztályzásnál nincs könyörület. Emiatt nyári programjának is befellegzett. És ami a legjobban fáj neki: szüleinek még pénzbe is kerül az ő hanyagságból és lustaságból eredő bukása. Társai örömmel újságol, ták, hogy mennek a Balatonra üdülni, mások pedig a suttogó lombú Mátrával sandították a lelkét. Fásultan fogadta barátainak a terveit és fájdalommal párosuló irigység mardosta a szívét. Nem is a balatoni, vagy a mátrai táborozás romantikáját irigyelte társaitól. Nem! Hanem gondtalan szabadságukat, a játékkal töltött napokat, az estébe nyúló futballcsatákat. És hányán vannpk köztük olyanok, akik nyáron néhány százforintos keresetükkel is hozzájárulnak a még jobb megélhetéshez. És ő...? A boltos tréfásan megjegyezte: — De le vagy törve, Jóska. Mi bánt, fiam? A fiú torkát a sírás fojtogatta. Amúgy is sebzett lelke még inkább érzékennyé vált, ha valaki a sajnálkozás hangján közelített „titka” felé. — Kérek két kiló kenyeret és !l Itt csak a madár szabad" Körülbelül egy—két hónappal ezelőtt Angolában járt Jorg Elten, a Süddeutsche Zeitung afrikai tudósítója Ott szerzett tapasztalatairól igen érdekes és jellemző tudósításban számolt be. A többi néger — a portugálok szerint — az emberi fejlődés legalacsonyabb fokán álló lény. Legalább száz év telik el, amíg teljesértékű portugálokká válnak. Addig pedig csak munkaerőnek használják őket. A kis Portugália tengerentúli birtokaival most a legnagyobb gyarmattartó hatalom. Csupán Angola 15-ször nagyobb, mint az anyaország. Portugália mindmáig nem adott fel egyetlen négyzetmétert sem gyarmataiból". Hogyan sikerült ez? Egy német vállaikozó, aki már 15 éve él Angolában, a többi között így magyarázta ezt a tényt: »-Angolában nincs szabadság. Itt csak a madár szabad. Ha már a portugál ember sem élvez demokratikus szabadságjogokat, hogyan kaphatnának ilyen jogokat a bennszülöttek?-» Mindez így van. Azonban február 4-e óta Angola »szakértői» nem érzik teljesen biztosnak magukat és nem kockáztatnak meg olyan kijelentéseket, hogy Angolában minden ugyanolyan simáin fog menni, mint ahogy látszólag az elmúlt évtizedekben haladtak e dolgok. Február 4-én, hajnali S órakor olyasvalami történt Itt, ami a portugálok számára teljesen érthetetlen. Körülbelül 200 néger zsebkésekkel felfegyverkezve megtámadott Luandában két börtönt, s egy rendőrőrsöt Csoportokra szakadva, egyszerre intéztek támadást mind a három objektum ellen. A rendőrség golyószórókkal verte vissz» a támadást de tisztázatlan marad a kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a mindenható portugál őrséget nem figyelmeztették erre? Amikor a támadás során elesett hat rendőr holttestét a temetőbe szállították váratlanul pánik tört ki. Mindmáig senki sem tudja, mi késztette vad menekülésre a temetésen résztvevő több ezer portugált. Ám a menekülésből támadásba mentek át Felfegyverzett portugál bandák egy egész héten át pusztítottak Luanda néger negyedeiben, mindent elpusztítottak és felgyújtottak, ami útjukba került. Az események igazi okait a ** hivatalos titok leple burkolja. Am az Angolában élő portugálok már sorbanállnak. az állami bank előtt, hogy folyószámláikról Portugáliába utalják át a megengedett 1000 esendőt. Feltételezhető, hogy az angolai események a Saiazar-dik- tatura ellenzékének következményei voltak és szoros összefüggésben vannak a »Santa Mari a»-n lezajlott felkeléssel. Ezt a feltételezést az is igazolja, hogy az Angolában élő 200 000 portugál többségének beállítottsága salazarellenes. Egy másik verzió szerint a február 4-i incidens idején tulajdonképpen arról volt szó, hogy az őslakosság felkelt a fehér elnyomók ellen, s azóta is folytatja harcát a véreskezú portugál gyarmatosító igájának lerázására. Angola »stabilitását« elsodorta a népi felkelés egyre erősödő tüze. Éppen ideje volt már. egy kiló kristálycukrot — düng- nyögte alig érthetően. Nagyot lélegzett, mihelyt kilépett a levegőre. Ne faggassák, ne bántsák a felnőttek! Otthon kivert kutyának éréz- te magát. Mindent megcsinált, amire megkérte az édesanyja, mégsem találta a helyét sehol. Ebédnél és vacsoránál a szavát se lehetett hallani. Július első napjaiban így szólt hozzá az édesapja: — Menj el Kusztós tanár úrhoz és kérdezd meg tőle, kit ajánl a nevelők közül, aki tanítana téged a nyáron. Estére várom a válaszod! Jóska még aznap délelőtt elindult, hogy teljesítse apja komorhangú parancsát. A tanácsházánál ballagott, amikor a nevét szólították. — Jóska, Jóska, várj meg? Hátra sem nézett, rögtön megismerte Lovas Misi hangját. Egy osztályba jártak, kitünően végezte a hetediket. — Hová mégy? kérdezte Miska. Jóska előtt elsötétült a világ. Hazudjon, vagy megmondja az igazat? Pillanatok alatt döntött. — Kusztós tanár bácsihoz megyek. Megkérdezem tőle, ' kit ajánl a nevelők közül, aki előkészítene a pótvizsgára,. Miska barátja vállára tette a kezét. — Fel a fejjel! Éppen hozzátok tartottam, hogy megmondjam, én szívesen segítek neked a tanulásban. — És mii kérsz érte? •» kérdezte Jóska elszomorodott arccal. — Azt, hogy tanulj becsülettel. Édesapámmal megbeszéltem és megígérte, jövő héttől kezdve naponta négyórás munkát kaprunk az állami gazdaságban. Szabadidőnket pedig tanulással, na, és néha még játszással is töltjük. A bukott diák szemé előtt megfordult a világ. A fák is, akárcsak táncba kezdtek volna az út két oldalán. Jóska fejét mintha vasdárdákkal ostromolta volna a Nap, olyan forrósig jött rá hirtelen. Ránézett pajtására, aki komikus rémülettel, leesett állal pislogott rá. Meg- kergült ez a Jóska? Aztán mikor mosolyt látott játszadozni a szája szélén, úgy rájött a nevethetnék, hogy ellenállhatatlanul hahotázni kezdett. Miska nemkülönben. Összefogódzkodtak és a nevetéstől dülöngélve az út porában megindultak a kis erdő felé. — Máma még játszunk egy nagyot, igaz-e komám?! — kacsintott a kis szeplős Jóska a szép barna, kerekfejű Miskára, Aztán nekilódultak. Lábuk nyomán apró felhőcskék keltek a sárgás-szürke nyári porban. Bieliczky Sándor Erek műanyagból A Lengyel Tudományos Akadémia sebészeti intézetében Lie- lubowicz professzor érdekes kísérletet folytatott az elan nevű lengyel műanyaggal. Ebből az anyagból mesterséges véredényeket készítettek. A műanyag ebben az érdekes orvostudományi alkalmazásban is jól bevált. A konzul nem tudta leplezni rémületét, amikor kezet fogtam véle és bemutatkoztam: »Oh, istenem — sóhajtott — remélem senkinek sem mondta meg, hogy hozzám jött. A rendőrség Itt mindenbe beleütí az orrát. Hogyan sikerült egyáltalán ide jönnie? Hiszen a portugálok nem engednek be többé újságírót az országba.-« Az egyik nyugati hatalom Luandában levő egyetlen képviselőjének valóban igaza volt (»Az isten szerelméért — kérte — nevet ne említsen.«) Mióta Angola — Portugáliának ez a nyugat-afrikai »tartománya« — február elején golyószórák kelepelésére ébredt évszázados álmából, azóta a portugál hatóságok ideges aggodalomban élnek és megtagadják a kívánod tudósítóktól a beutazási vízumot. — Ha nem «karja, hogy partnerei kellemetlenségbe keveredjenek — figyelmeztetett a nyugati konzul — ne viselkedjen Itt olyan nyíltan, mint otthon. Soha ne beszélgessen telefonon, mivel a beszélgetéseket lehallgatják. A szálloda előtt ne vegyen taxit, mivel a kormány mellett titkos ügynök ÜL A bánban ne beszélgessen hangosan, mivel a rendőrség úgyis tíz lépésnyire van öntől. Jegyzeteit ne hagyja szállodai szobájában es legyen óváros, na görögökkel beszél... — Miféle görögökkel? — Ja, igen — magyarázkodott zavartan a konzul. — Elfelejtettem mondani, hogy az óvatosságból mi itt valameny- nyien görögöknek hívjuk a portugálokat. Az Angolában tapasztalható rideg valóság sehogysem egyeztethető össze a szállodák hatalmas ablakaiból látható harsány díszletekkel. Luanda annyira portugálnak hat, mint Lisszabon és Porto. Ebben a városban minden, ami európai, a sok évszázados történelem nemes rozsdáját viseli magán. Mindjárt látni, hogy ez a város az egyik első európai település Fekete- Afrikábanj A 200 000 ttt élő portugál nemcsak bőre színét tekintve különbözik a 4,5 millió négertől, hanem szociális ismertető jegyeit tekintve Is. A portugálok szemében kétfajta néger létezik. Az első csoportba azok tartoznak, akik beszélnek portugálul, elend iskolába jártaik, vagy járnak, felvették a keresztény vallást, bizonyos jövedelemmel rendelkeznek és európai módra öltöznek. Ezeket a négereket portugál állampolgároknak ismerik el — (ha azok akarják), s »asszimilál taknak« nevezik őket Ezeknek a száma nem haladja meg a 40 000 főt
