Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-08 / 159. szám
/ M61. Július 8, szómba! ft »Mal Ötvenéves a Kecskeméti Cipőgyár A szalagon könnytbb, folyamatsabb lett a munka, nőtt a termelés A legjobb izsáki kombájnos Hegedűs Menyhért főmérnök Nagylstók István munkáját ellenőrzi. IVTaron is szállít hízott sertést a dusnoki Munkás-Paraszt Térmelőszovetkezel A hizlalda hűvösében, a rekkenő hőségre mi teem adva, gyarapodik 90 darab fekete süldő a ■ dusnoki Munkás- Paraszit Termelőszövetkezet majorjában. Augusztus 30-i átadásra kötöttek le annak Idején, de olyan szépen híznak, hogy legalább három héttel előbb szállíthatják őket. — Ez a fáik* mér a mflwxBk ■záOftmány lesz az idén — magyarázza Deft Péter, a termei ő- szövetkezet elnök;«. — Az elsőt áprilisban adtuk át, s ebben a* esztendőben összesen 2*3 darabot hizlalunk meg. A sertéstartás és hizlalás jövedelmezőségéről beszélgetve, eok értékes tapasztalatát mondja el Deli Péter. — MI először is arra törekszünk hogy saját szaporulatból hizlaljunk. Év végére már 5 kocánk lesz 100 hold területre számítva, a nálunk legjobban bevált komval-íéle hús-fajtából. Malacot vagy süldőt nem értékesítünk, de takarmányt sem adunk él zsákban, hanem „bőr”- ben, azaz hízott jószág formájában, A termelőszövetkezet az Mén először hizlal a bácsbokodi üzemben előállított takarmány- keverékkel — az eddigi tapasztalatok martat Igen eredményesen. (Most rendeltek meg egy újabb 200 mázsás szállítmányt.) — Arra törekszünk, hogy negyedévenként biztosítsuk a folyamatos sertés-szállítást — mond ja a* elnök. — Szegény az a termel őszövetkezet, ahol csak a toli hizlalásra rendezkednek be, hiszen a hizlalás jövedelméből fizethető legkönnyebben előleg. A gyorsan növő húsfajták révén elérjük, hogy átlagosan 10 hőnap al*tt egy mázsán felüli súlyra hizlalunk; így egy- egy falka ««etében hamarabb, egy éven bel ül pedig többször ürül a hizlalda. A termelőszövetkezeteknek nagy előnyt Jelent a Július elsején életbelépett új szerződéses akció is, amely szerint a legalacsonyabb átadási súlyhatár 106 kilogramm. Deli elvtárs szerint alacsonyabb súly esetén jobban tudnak falkásftani — kevesebb az állatok közt a kimarás —, 50 darabnál több falkásftásáva! pedig kilónként 2 forint nagyüzemi felárat kapnak. A pénztárkönyv bevételi rubrikája, a rendszeresen osztott előleg, a gyarapodó közös vagyon mind a saját szaporulatból történő és a folyamatos ser- téshtzlaláa előnyét bizonyítja Dusnokon is. Gyomirtás — kapa nélkül A Ktmfehértő! Állami Gazdaságban már tavaly 1» kísérleteztek a Simazinnal történő gyomirtással, de az a csapadék hiánya miatt nem hozta meg a kívánt eredményi Az idén is alkalmazták a gyomirtásnak • korszerű módjál • az elmúlt évben vegyszerezett 20 hold „felülkezelésével”, valamint 30 hoäd eddig csak kapával művelt területen, a kukoricaföldek negyedrészén irtották Simazinnal és Atrazinnal a gyomol A két gyomirtó hatása kitűnően érvényesült — az 50 hold kukoricaföld teljesen gyommentes. A növényzet is jobban fejlődött mint a szomszédos — megkapált — parcellán. N&iány pere hiányzott a délhez, amikor beléptem a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat csirkekopasztó műhelyébe. Az asszonyok és a lányok nagy szorgalommal dolgoztak, s a szalagon tovabillenő kampóba akasztót* csirkéről gyors mozdulatokkal szedegették, kapkodták a tollat. Amikor az óra nagymutatója a 12-esre ért, Gömőri Menyhért- né csoportvezető leállította a szalagot gondosan elzárta a Vizel amely az utómosógépet táplálta, intett „lányainak”: indulhatunk ebédelni - A műhelyajtőban csíptem el hogy a rövid ebédszünetből „ellopjak” néhány percei Olyan természetesen. JUttnhnih éfhöznapttk Korábban írtunk már róla, hogy az Izsáki Állami Gazdaság öt kombájnosa részt vesz az országos aratási versenyben. Közülük eddig Kiskovács Imre halad az élen, aid SZK—3-asával csütörtök reggelig 3515 mázsa gabonát takarított be 193 holdról. Képünk a nap legnagyobb részéi a gépéin töltő kiváló kombájnost ábrázolja. *i (Márkus János felvétele.) Miért és hogyan kell átadni a kajszibarackot termelői csomagolásban? A magyar kajszibarack íze és zamata elismert az egész világon. Ez a tény azonban nem elegendő ahhoz, hogy felvegyük a versenyt a külföldi barackter- melőkkeí Nekünk egyre több és szebb árat kell szállítanunk, amit elsősorban úgy érhetünk el, ha megfelelő módon védekezünk a különböző kártevők ellen. A növényvédelemre fordított összeg többszörösen megtérül a termelőnek. De magasabb Jövedelmet Jelent az áru termelői csomagolása is. Az exportra kerülő és különleges minőségi követelményeknek megfelelő sárgabarackért a termelő a már többször ismertetett pótdíjakat kapja. A kajszibarack termelői csoDCcLrem ntilLiő pnfaek bet Az Alföldi Állami Pincegazdaság kecskeméti palackozó üzemének kapacitásált az elmúlt negyedévben mintegy 50 százalékkal növelték. Nagyteljesítményű töltőgépet helyeztek üzembe, amellyel műszakonként hét-nyolcezer üveget töltenek meg a könnyű asztali borokból. A pincegazdaság év végéig (minden eddiginél nagyobb meranyiségbn) három millió — kadarkával, ezerjóval és csengődi rizlinggel teli — egyliteres és hétdecis palackot hoz forgalomba az ország különböző csemegeüzleteiben. A csoportvezető nyugodtan állt rendelkezésemre, válaszolt kérdéseimre, mintha naponta fogadna újságírókat, s adna interjút. — A műhelyben húsz asszony és lány dolgozik.. i A fegyelem? Nincs azzal semmi baj. Megmagyaráztam mindegyiknek: — saját érdekünk kívánja, hogy jól, gyorsan, fegyelmezetten dolgozzunk. Igaz, ha valaki nem ért valamit, azonnal jön és megkérdezi, nehogy hibát kövessen eiL Sokszor kell egyéb dolgokkal is foglalkoznom, de szívesen teszem, mert a vezetőknek — szerény mosollyal teszi hozzá — nekem is, kötelességem munkatársaimról gondoskodni. A munkásasszonyok jelleméből fakadóan nagy-nagy szeretettel beszél társairól. Az üzemben és otthon egyaránt helytáll ez a komolytekintetű asz- szony. A gyár főmérnöke a legjobb munkások között említi meg őt. Naponta 5200 —5300 darab baromfit kopaszt csoportjával. S munka után öt gyermek nevelése vár rá otthon. Délutánonként, amikor letelik a nyolcórás műszak, legnagyobb kislányával — aki szintén az üzemben dolgozik — együtt megy haza. S odahaza folytatja tovább: mos, főz, takarít, s bizony gyakran'szorul javításra a játék közben elszakadt gyermekruha. Az öt gyermek közül négy kislány. A mama gondja az is, nogy megtanítsa a lányokat főzni, varrni. A szomszédok és a többi asz- szonyok nem győzik dicsérni. Naponta az üzem és az otthon, néha egy-egy film, színházi előadás. Lehet, hogy egyeseknek .egyhangúnak” tűnik az ilyen élet, de Gömöri Menyhéríné- nek nem! örömét leli munkájában, társaiban, gyermekeiben, s ezért hajlandó mindent megtenni. Gémes Gábor geatfa. Többe* azonban moert sem dolgozik, mint régebben. Htdi Mihály, az alja üzemrész vezetője ezt mondja: — Nekem és munkatársaimnak Idő kellett, míg megszoktuk a változást, megtaláltuk a régi tempót. Örömmel mondhatom, bogy a tanulóidő igen rövid volt, s nem került sokba államunknak. JELENLEG egynapi termeléssel adósak a gyár dolgozód. — A hó végére pótoljuk a lemaradást, ugyanakkor rendszeresen teljesítjük a napi tervet — mondják. A napi termelést jelző statisztika sokat mondó számai pedig szavaik igazságát bizonyítja. Szöveg: Venesz Király Fényképezte: Pásztor Zolidv lett a termelés. Ennek következtében javult a munkaidőki- használás, s ma már 40 párral termelünk többet, mint korábban. — Csaba István talpszél- maró ekképp összegezd tapasztalatait: könnyebb lett a mankóm, nem kell annyit hajladozni mint régen. Aí előbbiekhez hasonlóan vélekednek a szalag többi dolgozód is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden úgy megy mint a karikacsapás. — Sutus Mihály talpszélvarró, a törzsgárda egyik tagja elmondja, hogy a szalagon bizony néha akadozik a munka. Szerinte olykor az egyes reszortokon az ütem lelassul. Emiatt egyszer kényelmesen, máskor meg a szokottnál élénkebben kell dolMINDEZEKET a dolgozók mondták el, akik a gyár fennállásának ötvenedik évfordulóján szakítottak a tőkéstől örökölt régi, úgynevezett csoportos, .vagy kocsis cipőkészitési módszerrel. A szalagon való termelés bevezetése az államosítás utáni években merült fel először. Azóta évenként szóba került, azonban mindig jött valami, ami miatt nem valósulhatott meg. Végül is tavaly úgy döntöttek a gyár vezetői: ha törik, ha szakad, a dolgozók érdekében az idén beállítják a szalagot. Ez június 1-vel megtörtént. Azóta szalagon készül az országban ismert és kedvelt kecskeméti gyermekcipő. S hogy ez a változás mennyire előnyös a dolgozóknak és a népgazdaságnak, azt az alábbiak bizonyítják. Tormási Károly cvikkolő a következőket mondja: — Amikor meghallottuk, hogy bevezetik a szalagot, idegenkedtünk a változástól. Vezetőink hiába mondták: könnyebb lesz a munkánk, nem hittük el. Az eltelt egy hónap viszont bebizonyította, hogy nekik volt igazuk. Most már én is azt mondom: okos dolog ez a szalag. Bevezetésével megszűnt a kapkodás, biztonságosabbak, jobbak lettek 3 munkakörülmények. — Fehér Jánosné szerint a szalag azért előnyös, mert nem kell húzni a nehéz, cipővel telt kocsikat, kevesebb a sérült cipő, s mindenkinek egyformán kell dolgozni. TŐLE Sütő József veszi át a szót; — A szalag bevezetésével áttekinthetőbb folyamatosabb magolásának azonban a Jöve^ delmezőségén kívül más eredménye is van. A termelő által becsomagolt áru ugyanis közvetlenül a megrendelőhöz jut, é* így kevesebbet rázódik, kevésbé törődik. S ez nagyon fontos, mert a törődött árut olcsóbban veszik át külföldön é* idehaza egyaránt. Belföldre, a rendeltetési áHo^ mástól függően csak érett árut szállíthatunk, a közeli országokba szállított baracknál azonban 2—3, távolabbra 3—4, esetleg ennél is több napot szállt? Külföldre frissen szedett, néni fény* nyadt, száraz, egésaérn nyomásfolt és hibamentes^ fajtaazonos, s fajtára Jellemző alakú és színű, egyenletes nagyságé árut szállíthatunk. Különösen fontos, hogy tat érté állati (hernyó, pajzs tetű, marii» stb.) és gomba (monllia, elastt*- rospórium) kártételtől mente* legyen. A gyümölcs annyira lágyén érett, hogy a fogyasztás helyre való megérkeztéig a szállítást és a kezelést kibírja, d# emellett a megkívánt érettség fokot is elérje Egy-egy ládába az előírt méreteknek megfelelő, azonos nagyi ságú, egyformán érett kajszibarackot csomagoljunk, mert ha az egyik zöld, a másik pedig sárga, az utóbbi megrothad, mire a fogyasztóhoz érkezik. Ebben az esetben természetesen exportra nem veszik át az árut. A gyümölcs ne csak S láda tetején, hanem az alján is egyforma nagyságú, minőségű és egyformán érett legyen. Az árut csak egészséges, tiszta, ép és minden szennyeződéstől mentes ládába lehet csomagolni, s lehetőleg olyan kocsival szállítsuk, ami nem rázza össze. Egyébként az átvevőhelyekeai mind a szövetkezeti, mind az egyéni termelők meggyőződhet- : nek arról hogyan kell a barackot gondosan, a követelményeknek megfelelően becsomagolni. Átlag 18 mázsa búza A keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezet 203 hold gabonatábláján e hét végén befejezi!® az aratási A közös gazdaság őszi árpából 14 mázsát takarított be egy-egy holdról. Búzából 12 mázsa átlagtermést terveztek, de az eddigi mérések: azt mutatják, hogy egy-egy; holdnak 18 mázsa lesz a termés- eredénye.
