Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1061. július 7, péntek 8. oldal Cikkünk nyomán Termelékenyebb munka9 olcsóbb építkezés a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál Tavasszal cikket írtunk a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatról. — írá­sunkban kifogásoltuk, hogy a vállalatvezetés és a műszaki apparátus keveset tesz az egy­összegű munkautalványozás be­vezetése érdekében. Mi történt azóta? Erről érdeklődtünk a napokban. Űj főmérnök, új fő­könyvelő került a Tatárhoz, s a “-hármasfogat-«, ahogy az igaz­gatót, főmérnököt és főkönyve­lőt a vállalat dolgozói nevezik, máris munkához látott Hármuk közül B. Kovács András a legfiatalabb, ö a fő­mérnök, a termelés közvetlen irányítója* Vele beszélgetünk, summázva azokat a terveket, elképzeléseiket, amelyek az ol­csóbb és gyorsabb építést cé­lozzák. Két hónapja, hogy vál­tozás történt a vállalat veze­tésében, de mánia van miről írni Mondhatni a különböző munkák 06 százaléka egyösszegű utal­ványozással készük Ezt a rendszert vezették be az új iskoláknál, a termelőszö­vetkezeti építkezéseiméi több más fixáras munkánái új létesítményeik pedig mind így indulnak. E sorok láttáin azt hlhetné a kedves olvasó, hogy a vállalat­nál lényegében megtörtént a pálfordulás, pedig ehhez még sok keU, hiszen az egy összegű munkautaJványozás csak akkor lesz eredményes, ha bevezeté­sét egész sor műszaki, szervezé­si intézkedés köveik Mire gon­dolunk? A fejlődés, amelyet a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat az utóbbi években elért, lehetőséget te­remtett arra, hogy a különbö­ző létesítmények építését gene­rálkivitelezésben végezzék. A segédüzemek és a szakipari részlegek munkája azonban ma még egész sor kívánnivalót hagy maga után. Emellett a műszakiaknak is többet kell gondolkozni és nagyobb felelős­séget érezni hatáskörük iránt A, vállolat 1961. évi tervét, 63 millió forint értékű létesítmény megvalósítását csak így tudja gozdaságosan megoldani Ml történt ennek biztosítása érdekében? Mi az, ami a veze­tőség tervében mint megvalósí­tandó szerepel? Elsősorban a segédüzemek munkáiárnak át­szervezése, a jelenlegi gyártás- technológia megváltoztatása. Épületlakatos üzentük a sa­ját munkák kidolgozása mellett testvérvállalatok­nak is végez bérmunkát hogy kapacitását kitöltsék. Asz­Munkavédelmi őrségek Megyénk építőipari váTlalatal­ál a munkavédelmi őrségek tervezése május hónapban in- ult meg. Az eddigi tapasztala­ik szerint a Lakatosipari Vol­datnál és a Bács-Kiskun me- i/ei Állami Építőipari Vállalat­ál értek el megfelelő ered- lényt. Az előbbinél nyolc üzem- iszben működnek a munkavé- elmi őrök, s számuk eléri a l-at. Az utóbbinál nyolc he­ten szervezték meg a munka- édelmi őrök hálózatát 25 fő­éi. A többi munkahelyeken a tervezés folyamatban ran. Az előbb említett két válla­ltnál a szakszervezeti bizottsá- ok üzemi bizottsági ülésen tár- yalták meg az ezzel kapcsola­ti; szervezési és oktatási tenni- ilókat. A Bács-Kiskun megyei pítőipari Vállalat főmérnöke edig utasította a munkahelyek űszaki dolgozóit, hogy kéthe- •nként a szakszervezeti aktivis- ikkal kötelesek munkavédelmi lenőrzést tartani, s a hibákat tép szüntetni. talosüzeműk szintén stabil gár­dával, hozzáértő szakemberek­kel rendelkezik, akik Igénye­sebb szakipari munkák végzé­sére, a legkülönbözőbb egyedi tervezésnek kivitelezésére is képesek. A munka termelé­kenysége azonban itt sem kielé­gítő, sőt a zsúfoltság akadá­lyozza az egyes határidők be­tartását. Ezért új asztalosmű­hely építése, illetve átalakítása van folyamatban. Az új üzemben a gépek már a megfelelő technoló­gia alapján lesznek csopor­tosítva. így a termelékeny­ség jelentős növelésére le­het számítani. Segédüzemeink mellett, első feladatának tekinti az új veze­tőség a szakipari munkák szer­vezetté tételét A festők, mázo­lok, bádogosok, padló- és fal­burkolók, vízvezetékszerelők, tetőfedők stb. idáig külön-kü- lön dolgoztak. Lényegében gazda nélkül voltak. Ennek kedvezőtlen hatását főként a befejező munkák elhúzódásá­nál tapasztalták. Július elsejé­től itt is más »-nóta-« járja. Megalakult a vállalat szakipari részlege. Az új részleg bizto­sítja, hogy a vállalatvezetőség a munkák sürgősségi sorrend­jében megfelelően össze tudja hangolni az egyes főépítésveze­tőségek igényelt. De lehetőség nyílik ezzel az ismétlődő anyag­hiányok megszüntetésére, az üresjáratok jelentős csökkenté­sére, ami a feltétele a termelé­kenység növelésének, a kivite­lezési határidők csökkentésének. Elsősorban anyagtakarékos­ság, de a munka meggyorsítása érdekében egységes ácsüzem felállítására kerül sor a köz­ponti telepen. A számítások szerint jelentős hulladékot le­het így hasznosítani, ami a kü­lönböző építkezéseken még ma is veszendőbe megy. Ugyanak­kor a gépeik segítségével keve­sebb ember is gyorsabban ké­pes előregyártani a szövetkezeti munkák vagy más építmények tető- és egyéb szerkezeteit. Volna még több teendő is, de a vezetőség nem akar egyszerre sokat markolni, erejét szétap­rózni. így is számítanak rá, hogy a tervek, az új munka- szervezés nem megy majd si­mán. Sok baráti beszélgetés, fo­kozott ellenőrzés, a pártszervezet, az üzemi bizottság meggyőző szava szükséges ahhoz, hogy a dolgozók megértsék: az egy összegű utalványozás beve­zetése, és a műszaki fel­tételek megteremtése közös érdek. A termelékenyebb munka több hasznot hoz a dolgozóknak, ol­csóbbá teszi az építkezéseket, ami alapja a vállalati költség­szint csökkentésének, az 1961. évi nyereségrészesedés biztosí­tásának. Sándor Géza 110 millió forint értékű javítás-szolgáltatás A második ötéves terv első esztendejében Jelentősen fejlő­dik Bács-Kiskun megyében n kisipari szövetkezetek javító, szolgáltató tevékenysége. A lakosság közvetlen érdekeit szol­gáló közszükségleti cikkek gyártása mellett, 1960-ban 95 millió forint értékű munkával segítették megyénk kisipari szövetke­zetei a városi és a falusi lakosság igényeinek kielégítését. E munka értéke az idén eléri a 110 millió forintot Képünkön Atkári Jenő, a Kecskeméti Asztalos Javító és Átalakító Ktsz tagja „újjávarázsol” egy régi széket Az idén már több mint 200 megrendelésnek tettek eleget, év végéig pedig a javítások, szolgáltatások és átalakítások összege eléri az 1 millió 200 ezer forintot ^ , Uralás másfélezer holden — kézi erével A kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezet területe a tél folyamán több mint ötezer holdra növekedett. A megna­gyobbodott szövetkezet komoly erőpróbája volt az első közös aratás. A területek még szét­szórtan vannak, s ez megnehe­zítette a munkát Kézi erővel kellett elvégezni az aratást A közgyűlés határozata után, amely szerint egy hold gabona betakarításáért 80 kilogramm; dőlt gabona learatásáért pedig egy mázsa részesedést kap a tagság — több mint 250 ka­szás jelentkezett munkára. Meg­feszített erővel nem egészen két hét alatt 1550 hold kalá­szos került learatásra. Jó né­hány hold gabonájuk más köz­ségek határában volt és az ez­zel járó fáradság is növeli tel­jesítményük értékét Qé termed. ígfi a mák ÜZxinte kertén A Kunfehértől Állami Gaz­daságban — mint tavaly is — 30 holdon termesztik a mákot. Az elmúlt évben 5,4 mázsa volt egy-egy hold termése, s most is hasonló eredményre, sőt, jobbra számítanak, mert a nö­vényállomány szebb mint az esztendővel előbbi. A gazdaság az összes mákter­més átadására szerződést kö­tött egy fővárosi gyógyszer­gyárral, amely — mázsánként 200 forintjával — a gubót is átveszi. Az eddigi tapasztalatok fel­használásával — s az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósá­ga szakosítási tervének megfe­lelően — jövőre 100 holdon ter­mesztik a mákot' a Kunfehértói Állami Gazdaságban. sának, a Kertészeti és Szülészeti Főiskola tudományos igazgató­helyettesének „A szőlő ivart változélkonyságia és leromlása’' című doktori értekezését A tudós professzor impozáns négy kötetben benyújtott érte­kezésében — csaknem félezer oldalon — elsősorban a kadar­ka virágzásbiológiájával foglal­kozik és a mellékletként be­nyújtott három hasonlóan vas­kos kötetben vizsgálatainak a lényegét sűrítette össze. Több mint hat órán keresztül tartó, lenyűgöző tudományos vi­tában egyaránt kihangsúlyozó­dott a megoldott tudományos téma népgazdasági és tudomá­nyos jelentősége. Csupán a ka­darka szelektálása Kozma pro­fesszor módszerével évi három- százmillió forint értékű több­lettermést eredményezhet nép­gazdaságunk számára. Tudomá­nyos vonatkozásban számos ér­tékes felfedezést tett és ezáltal gazdagította a micsurini bioló­gia tényanyagát^ K ozma professzor éveMiel élőbb a Szőlészeti Ku­tató Intézet kecskémét—mikló®- telepl gazdaságában működött. Itt kezdte el tizenhárom éve tu­dományos kutató munkáját, amelyre elsősorban a mi me­gyénk szőlőtermesztésének a helyzete ösztönözte. Bár tudományos eredményei eljutnak messze a mi országha­tárunkon túlra — aminek egyik tanúsága az olasz tudományos akadémia múlt évi döntése, mi­szerint Kozma professzort egy­hangúlag külföldi levelező tag­jává választotta —, eredményei mégis számunkra a legbecse­sebbek. Bortörvényünk az ő kutatási eredményeire támaszkodva írja elő, hogy kadarka-szőlőtelepí­tésre csupán szelektált szaporí­tóanyagot szabad felhasználni. A szelektálás intézményes lebo­nyolítására néhány éve a Föld­művelésügyi Minisztériumban Szelekciós Felügyelőséget szer veztek Kozma professzor el­képzelése szerint és közvetlen irányításával. Ez a fiatal szer­vezet az elmúlt években jelen­tős munkát végzett a két leg­értékesebb szőlőfajtánk, a ka­darka és furmint szelektálása terén. Minket, homoki termelő­ket elsősorban a kadarka sze­lektálása érint. Az egyes bioló­giai típusok és a levélformák közötti kapcsolat felfedezése le­hetővé teszi a módszer gyors elsajátítását és egyszerű kivite­lét. A szelektálás révén bár­mely kadarka-ültetvényből ki­választható a legértékesebb, 30 százalékkal többet termő és fi­i nomabb bort adó típus, amelyet a növényfajta-minősítő tanács „nemes kadarka” néven új faj­tának ismert eL M ikor Kozma Pál profesz­■ * szórt, a mezőgazdasági tudományok doktorát újabb, szép tudományos sikere alkal­mával a legnagyobb szőlőter­mesztő megye dolgozód nevében köszöntjük, nem mulaszthatjuk el, hogy visszapillantsunk Szőlő­termesztésünk fejlesztése érde­kében kifejtett egyéb tudomá­nyos és gyakorlati értékű mun­kájára. Kozma professzor oktató mun­kája mellett az elmúlt másfél évtized alatt még számos tudo­mányos és gyakorlati jelentősé­gű témát oldott meg és ezek­nek eredményeiről 48 tudomá­nyos értekezésben számolt bs. Nyolc szak-, illetve tankönyv szerzője, vagy társszerzője volt ez időszak alatt. Ezek közül kü­lönösen kiemelkedik és nemzet­közi jelentőségű az 1951-ben megjelent „A szőlő nemesítése* című munkája és az 1961-ben megjelent „A csemegeszőlő” cí­mű könyve. Ez utóbbi nemzet- közl érdeklődésre is számot tart­hat, mert szerzője bejárta Euró­pa csaknem minden jelentős sző­lőtermesztő államát és tapaszta­latai, valamint széleskörű iro­dalmi ismerete lehetővé tette, hogy a csemegeszőlő termeszté­sének kérdését számos vonatko­zásban több európai, sőt ázsiai és tengerentúli állam szemszö­géből is vizsgálja. IIgyancsak 1961-ben Jelent u meg „Szőlőtermesztés ho­mokon” című szakkönyv is, mely­nek egyik értékes fejezetét szin­tén Kozma professzor írta. B könyvben megszólaltak megyénk specialistái is, és számos új ku­tatási eredmény ismertetésével igyekeztek szőlőtermesztésünk nagyüzemi átalakításának és fel­újításának feltételeit elősegíteni. Kozma professzor számos nemzetközi fórumnál képviselte az elmúlt években hazánkat.' Így a többi között Genfben, as egyesült nemzetek gazdasági bi­zottságában, a KGST-államoh tanácskozó testületében a szőlé­szeti szekciónak több alkalom­mal elnöke volt Tagja a nem­zetközi ampelográfiai bizottság­nak. Kitűnő munkát végzett saint szőlőnem esi tő Is. A már emlí­tett fajtafenntartó nemesítést el­járás kidolgozásán és gyakor­lati bevezetésén kívül több saint tizenötezer vegetatív és genera­tív szőlőhibridet állított elő, amelyből száz értékes új fajtát választott ki. Bízvást reméljük, hogy ezekkel az új fajtákkal is mielőbb megismerkedhet szőlő­szerető népünk és ezek az új csemege- és borszőlő-fajták a folyamatban levő szőlőfelújftás kapcsán elfoglalhatják méltó he­lyüket korszerűsített szőlőgazda­ságainkban. C redményei minket te bflsz­*“ keséggel töltenek el, ör­vendünk szép nemzetközi sike­reinek és a további oktató-, ne­velő- és tudományos munkájá­hoz sok sikert kívánunk. Dr. Szegedi Sándor Szerkesztői Szenetek ovbénji latvte, LakHelekt A tat 'evlzlét az Igazgatói alapbőt vásá­rolta a IWdművcsszövelkeae*. Eső­sorban a földművesszövelkezet dől- számára biztosítják a műsor megtekintését, de május 21-én any- nyian lőttek össze a kis hetyiaée ben. hogy as ajtót nem lehetett ki­nyitni. Pechtler Ferenc, Bajai A Tér­ményforgalm* Váriéi» bejelentését megvizsgálta, a közölte szerkesztő­ségünkkel, hogy előreláthatólag a harmadik negyedév folyamán újra kezelésbe veszi a Péter Pál utcai raktárt. Ezzel egy ldűben megszűnik; az éjszakai rakodás. Hrabovszki Péter, Jánoshalma: A földművesszővelkezet ügyvezetőjétől kapott értesttés szerint utasították az llalbolt-vezetőket, hogy a sftr hűtésére és pontos mérésére foko­zottabb gondot fordítsanak. Miután ön nem közölte az italbolt, vagy a kiszolgáld nevét, nem tudják a hi­bát elkövetőket felelősségre vom' A Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága június 27-én nyilvá­nos vitán tárgyalta dr. Kozma Pál professzornak, a mezőgaz­dasági tudomány dk kandidátu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom