Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-29 / 177. szám
1961. Július 29, szombat 5. oldal Á gazdaságos termelés kialakítása helyi ipari vállalatainknál X helyi ipari vállalatok gazdálkodásának további javulása indokolttá teszi a vezetés szakmai színvonalának emelését és az újabb módszerek bevezetését A növekvő feladatok végrehajtására ugyanis csak az a vezető képes, aki kellő politikai és gazdasági ismeretek birtokában közgazdasági szemlélettel végzi irányító, szervező munkáját örvendetes tény, hogy ma már helyi ipari vállalatainknál általában kielégítőnek mondható a vezetők irányító tevékenysége. Fokozódott felelősségtudatuk, intézkedéseiket minden esetben ennek szellemében teszik meg. Rendkívül fontos dolog ez, különösen most az ötéves terv feladatainak végrehajtása során, amikor megyénkben jelentős változások történnek a termelés fejlesztésében, a foglalkoztatottság növelésében. Ezeket a gazdasági vezetőinknek úgy kell megoldani, hogy eleget tegyenek a Politikai Bizottság határozatának, amely a termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését, az eredmények növelését tűzte ki célul. Ennek megfelelően a munka termelékenységét nem az anyagigényes termékek gyártásával, hanem a munkaidő fokozott kihasználásával, a helyes műszaki szervezési intézkedésekkel kell biztosítani. A számvitel feladatai Mindezek figyelembevételével a vezetőknek a számviteli és a műszaki munkában tovább kell bővíteni, illetve fejleszteni elemző tevékenységüket A számviteli munkában a gazdasági eredmények helyes rögzítése és az utókalkuláció teszi lehetővé, hogy elemezzük a vállalat valamennyi költségtényezőjét és a tapasztalatok alapján meghatározzuk az újabb célkitűzéseket. Ehhez adnak jelentős segítséget a számviteli dolgozók. A tapasztalat igazolja, ahol a számviteli munka hiányos, ott baj van a vállalat gazdálkodásával. A Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat évekig nem teljesítette tervét, állandó béralaptúllépése volt stb. Megváltozott a helyzet az új főkönyvelő és a műszaki vezető alkalmazásával. Javult a számviteli és műszaki munka, ezzel a vállalat gazdálkodása is. Műszaki tennivalók A műszaki irányító munkát a számvitel, az operatív számvitel, illetve a statisztika segítségével lehet jobbá tenni. Mindenekelőtt a tervszerű termelés alapjait kell lerakni. Ennek előfeltétele az egyes gyártmány- családok tervszerű kialakítása. Törekedni kell a gépi kapacitás maximális kihasználására, a több műszakos termelés bevezetésére, az önköltségcsökkentő hitelből történő gépi vásárlásokra. A Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat ÖCSI-hitelből vásárolt parkett-géppel jelentősen túlteljesítette az egy főre jutó termelési értéktervet Az előbbieken kívül fontos szerepet tölt be a vállalatoknál az anyag- és időnormák helyes kialakítása és bevezetése. Az előbbi azért fontos, mert a vállalatok anyaghányada magas, tehát egy-két százalékos csökkentés igen jelentős eredmény- javulást hoz. Az utóbbiak kialakítása pedig a munkaügyi terv jó elkészítését és a munka termelékenységének növelését biztosítja. Az egyre növekvő feladatok szükségessé teszik, hogy a fontosabb munkakörökben dolgozók — normás, munkaügyes, terv- statisztikus — megfelelő szak- képzettséget szerezzenek. Az irányító intézmények segítsége Az elmúlt néhány esztendő alatt jelentősen fejlődtek megyénk helyi ipari vállalatai. Ehhez járult hozzá az irányító intézmények céltudatos tevékenysége. Ennek következtében nemcsak a termelés növekedett, hanem javult a vállalatok eredménye. A veszteségesek ma már gazdaságosan termelnek. A szakirányító intézmények a termelési volumen növelésén túl igen nagy göndot fordítottak újabb munkalehetőségek megteremtésére. A megyei tanács ipari osztálya intézkedési tervet dolgozott ki, melyben megjelölte mindazokat a műszaki feladatokat, amelyeket a közeli és a távolabbi jövőben meg kell oldani. A szakmai továbbképzés biztosítása érdekében a megyei tanács ipari osztálya képesített könyvelői, terv, statisztikai és normás tanfolyamokat indított be, melyet túlnyomó részben a hallgatók eredményesen elvégeztek. l. n. Harminchárom kutató szőlőfelméréseket végez megyénkben A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának irányításával 33 szőlészeti kutató és más szakember folytatja megyénkben a tavaly megkezdett szőlőfelméréseket. Az elmúlt évben a kecskeméti járásban 20 ezer holdon végezték el ezt a munkát, s ebben az évben még további 20 ezer holdat mérnek fel. Megyénk szőlőinek teljes felmérését a tervek szerint 1962-ben fejezik be. Az országban először — a KSH felügyeletével — Bács-Kiskun YédekezzQnk a bnrgonyabogár második nemzedéke ellen! A megyei növényvédő állomás vizsgálatai szerint — a szövőlepkéhez hasonlóan — a burgonyabogát második nemzedékének rajzása megkezdődött, s az ellene való védekezésre fel kell készülni. A kártevő második nemzedéke elleni védekezés nemcsak a burgonya lombozatának a megmentése érdekében fontos, hanem azért is, mert attól függ a lövő évi első nemzedék tömeges megjelenése, vagy elmaradása, A most rajzó bogarak fejlődés! alakjainak a kialakulása adja ugyanis az áttelelő nemzedék imáeólt. Hathatós védekezéssel tehát közvetve már a jövő évi imágók is megsemmisíthet ők. Az imágók és a fiatal lárvák ellen DDT-tartalmű porozősze- rekkel, 1—1,5 kg 50 százalékos DT)T-«ermetezőszerreT. 1,5—1,7 k<* 30 százalékos DriT-népuel ÍPei-nit), s 5—fi kg „Holló—10” oiakjs emulzióval lehet eredményesen védekezni. (A permetezőszer 1 kh-ra von számítva, s a permetezőgéptől függően 1 kh- ra, szlikcéges vízmennyiségben k-u feloldani.) A burgonya felszedésekor ne hao-viunk gumókat a földben, meri tavasszal az árvaburgonya a kártevőnek biztos tóul ál ékoí nvűjt és fertőzési gócokat képez. Szűcs József Ordason, a kalocsai járás 800 lakosú községében már évtizedek óta komoly gondot okoz az Ivóvízellátás. A közelmúltban Fülöp Péter Pál, az Országos Vízügyi -Főigazgatóság főmérnökének javaslatára — aki hat hónapot pártmunkásként tölt a községben — Ívóvízgazdálkodási társulatot alakítottak. A társulat azonnal munkához kezdett. Tagjai elhatározták, hogy 680 ezer forintos költségmegyében végeznek szőlőfelméréseket. Ezek során a helyi kutatókon kívül az ország különböző részéből, Tokajról, Sátoraljaújhelyről, Pécsről jött szakemberek térképek alapján felmérik a szőlőterületet, megállapítják a szőlőfajták, a művelőeszközök feldolgozógépek, prések, borházak, tárolóedények meny- nyiségét. Az adatok nagy segítséget nyújtanak a megyei tanácsnak is a további nagyarányú szőlőtelepítési terv elkészítéséhez. Ivóvízgazdálkodási társulat alakult Ordason gél egy törpevízművet építenek. Á község szövetkezeti gazdái 230 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel: családonként 100 forinttal járulnak a törpevízmű építéséhez és 2200 méter árkot ásnak ki a vízvezetékeknek. Az ivóvízgazdálkodási társulat 12 közkutat, 7 tűzcsapot és 5 kiskutat létesít, s ezáltal a község minden utcájában tudják majd biztosítani az ivóvízellátást A szövetkezet darálója <“> JÖ REGGELT Anti. Itt hagynám a zsákokat Este majd értük Jövök.». Hányszor és hányszor hangzik el reggelenként a kisszállá- si Szabadság Termelőszövetkezet egyik épületében. Kocsik fordulnak ide kukoricát árpát zabot tartalmazó zsákokkal. A fogatosok munkába indulás előtt erre húzzák a gyeplőszáűjságolta Anti bácsi. — Szerencsére van munka bőven. Egyébként öit éve működik a szövetkezet darálója. Már any- nyira népeszerű, hogy a szomszédos Rákóczi Termelőszövetkezetből is ide járnak. A napokban 14 ezer forintos villanymotort kapott a régi gép helyett ez a kis üzem. örül is ennek Bájnál Antal, mert nemcsak a munkáiét könnv't' meg; Űjabb kocsi érkezett Kindla Mihály takarmányfogatos árpát és kukoricát hozott darálni rat, s a kocsiderékban szállítják a maguk és szomszédjuk daráim valóját Ez a kis épület ugyanis a szövetkezet daráló helyisége; Anti pedig, teljes nevén Baj- nai Antal, a daráló kezelője. hanem felére csökken ezáltal a darálási költség is. — Ötszáz mázsa darálni valót hoznak havonta — mondja, miközben az egyik kocsira segít feltenni a zsákot — Gazdáinktól S százalékot vonunk le máIlllil í ß k ■ ÉÉliÉI / - : Bajnal Antal kukoricát darál Nagy segítség ez a daráló a szövetkezeti gazdáknak, mert itt nem kell várakozniok. Estére, mire a munkaidőnek vége, vihetik is haza a háztáji állatok eledelét = IDŐS ember vagyok, de tétlenül nem tudok lenni. Ezért januárban megengedte a vezetőség, hogy darálós legyek —, ügy állt a mellma* gasságú szőlők között magányosan, mint egy szobor. Nézte az öt- venholdas táblát, a permetlétől kékes leveleket, majd lassan lenyúlt és simogató mozdulattal emelgette meg az arasznyi für- töket. Ez ö — mondta kísérőm —, az Ezerjó „királya”. Csontos, szélesvállú ember piros arccal, tömött bajusszal, s a szőlőmunkások jelleg^ zetes permetlés, zsíros kalapjával. Amikor kezetfogtam vele, éreztem, tenyerén a kapa, a metszőolló törte bütyköket, s ha nem mondják, hogy agro- nómus —i brigádmunkásnak néztem volna. Talán eltalálta gondolatomat, mert így kezdte a beszélgetést: ■— Egyszerű munkása vagyok a szőlőnek... Szeretem, ez az életem,. cÁz ízar4& „kipáltia” Igazat mondott, ht* szén életéből huszonhárom évet a szőlők között töltött. Apja kapás volt, s 6 tizenhároméves korában már ott segített neki a metszésnél, a kapálásnál, a permetezésnél. Akárcsak az apja, 6 is a nagygazdák, a Bókák, a Wéberek birtokán leste el a szőlőtermesztés tudományát. S bár nem nekik termett a tőke, mégis magába szívta a szőlő szerete- tét. Életútja, akárcsak a többi szegény paraszté, a felszabadulás után változott meg. Egy ideig feles földön dolgozott, s 1956. után lett a Helvéciái Állami Gazdaság brigádmunkása. Tanult, s ennek köszönheti, hogy három esztendeje 122 hold szőlőt bíztak rá* közte ezt az 50 holdas Ezerjó-táblát is. S ma már kevésnek tartja, amit csak úgy ellesett a szőlőtermesztésből. Beiratkozott a mezőgazdasági technikumba^ hogy gyakorlati tudását elméleti képzéssel is megalapozza. Nézegettük a tőkik levelei alatt megbúvó szőlőfürtöket. A vesz- szők tövén még zölden duzzadtak a bogyók. Holdanként 50 mázsás termés ígérkezik. S ez az 6, Mák István agro- nómus érdeme is. Időben végezték el a metszést, s a növényápolási, a védelmi munkákkal egy percet sem késtek. Talán hihetle- nül hangzik, de nem egyszer megtörtént, hogy Mák Istvánnak még éjszaka is eszébe jutott a szőlő. Felkelt, s az időt kémlelte: —- kell-e permetezni? S honnan a megtisztelő név, az Ezerjó „királya”? Egyszer minisztériumi vendégek jártak a gazdaságban, s a föagronómusnak nem jutott eszébe a neve. Így mutatta be, s azóta rajta is maradt az elismerést kifejező jelző. Nos, Mák Istvánra valóban az a jellemző, hogy úgy uralkodik a tőkék felett, akár egy király ... Elindultunk a szőlősoron, s ő velünk tartott. Este volt már, hazafelé igyekezett; várta otthon a felesége, a három gyermeke. — Mielőtt hazamegyek — mondta búcsúzóul —, mint most is, kijövök mindig megnézni az Ezerjót. Igen, a király naponta szemlét tart birodalma fölött. Gémes Gábor zsénként a darálásért aualá-* ban két hízót vágnak évente és ezen felül majdnem minden családnak van anyakocája. A szövetkezeit 500-at hizlal, a háztáji gazdaságokban pedig százra szerződtek.., Közben felkerülnek a zsákok a kocsira. A darálós tréfásan a szövetkezeti gazda után kiáltja: AZTÁN gömbölyűre hizlaljátok, mert nagyon szeretem a pecsenyét.. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Tizenhatezer forint nrémiam a juhászoknak A tiszaújfalusi Tisza Termelőszövetkezetben a több mint ezer juh nyírási átlagát korábban 3,60 kilogrammban határozta meg a szövetkezet vezetőségei ezzel szemben 4 kiló 24 deka gyapjú volt az átlaghozam. Így 38 helyett 45 mázsát adhattak el az állami felvásárlónak. A többletgyapjú értékének á felét prémiumként megkapták a juhászok, hiszen az 6 szakértő, odaadó munkájuknak köszönhető a jó eredmény. A prémium összege több mint 16 00* forintot tett ki, amelyből Viglásí János, az egyéves bárányok nevelője közel hat és félezer, Gálfl Mihály és Viglási Imre juhász pedig három és félezer, illetve háromezer forintot kapott. Most vállalták, hogy a tejtermelési tervet 10 százalékkal túl teljest- tik, l t.
